A gépkönyv tartalma

Report
32 582 02 ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP
KEZELŐJE
TARGONCAVEZETŐ SZAKMAIRÁNY
10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai
2. rész
19. MIT TARTALMAZ A TARGONCÁK GÉPKÖNYVE? MILYEN KÖVETELMÉNYEK
VANNAK A GÉPKÖNYVEKKEL KAPCSOLATBAN?
A gépkönyv tartalma
A gépkönyvnek tartalmaznia kell az adott gépre vagy
gépcsaládra vonatkozó legfontosabb biztonsági, kezelési
és üzemeltetési tudnivalókat, műszaki adatokat.
Főbb tartalmi elemei a következők:
Általános ismertető




Rendeltetésszerű használat
Engedélyezett alkalmazási feltételek
Az üzemeltető kötelezettségei
A rászerelt egységek és/vagy tartozékok felszerelése
2
A gép leírása
• Működésleírás
• Műszaki adatok
• Teljesítményadatok
• Méretek
• Tömeg
Szállítás és első üzembe helyezés
A gép feltöltése üzemanyaggal
Kezelés
• A gép kezelésére vonatkozó biztonsági rendszabályok
• A kijelző- és kezelő elemek leírása
• Munkavégzés a targoncával
3
Zavarelhárítás
Üzembiztonság és környezetvédelem
• A targonca karbantartására vonatkozó
biztonsági előírások
• Szervizelés és átvizsgálás
• A targonca üzemen kívül helyezése
4
20. BESZÉLJEN A HIDRAULIKUS RENDSZER ENERGIAELLÁTÓ RÉSZÉRŐL!
MUTASSA BE EZEK RAJZI JELÖLÉSÉT.
Hidraulikus rendszerek energiaellátása
A hidraulikus berendezés teljesítményrésze felosztható:
 energiaellátó részre,
 energiavezérlő részre és
 végrehajtó részre.
Az energiaellátó rész részterületei:
 az energiaátalakítás és
 a munkaközeg (munkafolyadék) előkészítése.
5
Az energiaátalakítás villamos energia átalakítása
mechanikai energiává, majd hidraulikus energiává.
Ennek eszközei:
•
•
•
•
•
•
villamos motor,
belsőégésű motor,
tengelykapcsoló,
szivattyú,
nyomásjelző,
védőberendezés.
6
A munkaközeg előkészítés eszközei:
• szűrő,
• hűtő,
• fűtő,
• hőmérő,
• nyomásmérő,
• munkafolyadék,
• tartály,
• szintjelző.
7
Irányítókar
Vezérlő
jel
8
21. BESZÉLJEN A HIDRAULIKUS RENDSZERBEN TALÁLHATÓ IRÁNYÍTÓ
ELEMEKRŐL! MUTASSA BE EZEK RAJZI JELÖLÉSÉT?
A végrehajtórész által igényelt energiát a vezérlési
feladatnak megfelelően az energiavezérlő rész biztosítja. A
jelbevitelt a kezelő végzi egy kar, egy kapcsoló, egy pedál,
stb. működtetésével. (ez az "Ember-GÉP" rendszer
kapcsolódási pontja).
A feladatot ellátó elemek:
 útszelepek,
 áramlásirányító szelepek,
 nyomásirányító szelepek,
 zárószelepek.
9
Irányítókar
Vezérlő
jel
10
22. BESZÉLJEN A HIDRAULIKUS RENDSZER VÉGREHAJTÓ ELEMEIRŐL!
MUTASSA BE EZEK RAJZI JELÖLÉSÉT!
A hidraulikus berendezés végrehajtórésze az a terület, ahol egy
gép vagy gyártóberendezés munkavégző mozgásai történnek. A
munkafolyadék tartalmazza azt az energiát, amely létrehozza a
mozgásokat vagy erőket (pl. emelés).
Ennek eszközei:
•
munkahengerek,
•
motorok.
11
Irányítókar
Vezérlő
jel
12
23. ISMERTESSE A TARGONCÁK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉT! BESZÉLJEN A
TARGONCA TEHEREMELŐ SZERKEZETÉRŐL! ÉRTELMEZZE A TARGONCÁKON
TALÁLHATÓ TERHELÉSI DIAGRAMOT! BESZÉLJEN AZ ELLENSÚLYRÓL! MI A
SZEREPE ÉS HOL TALÁLHATÓ A GÉPEN?
Targoncák szerkezeti felépítése:
 Keret
 Vezetőállás és védőtető
 Kormánymű, kerekek, fékek
 Motor és erőátvitel
 Elektromos rendszer
 Hidraulikus berendezés
 Emelőszerkezet
 Ellensúly
13
Targoncák szerkezeti felépítése
14
Terhelési diagram
• A terhelési diagram megmutatja, hogy a teher
súlypontjának a villatőtől mért távolsága vízszintes
tengely), valamint az emelési magasság (függőleges
tengely) függvényében az adott targoncával mekkora teher
emelhető meg.
• A korszerű targoncákon a könnyű használhatóság
érdekében az úgynevezett táblázatos emelési diagramot
alkalmazzák.
15
24. HOGYAN TÖRTÉNIK A TARGONCÁK IRÁNYÍTÁSA? BESZÉLJEN A
KÜLÖNBÖZŐ KORMÁNYZÁSI MÓDOKRÓL! MIÉRT ELŐNYÖS A HÁTSÓKERÉK
KORMÁNYZÁS? HOGYAN TÖRTÉNIK A KORMÁNYMŰ ELLENŐRZÉSE?
ÉRTELMEZZE A KORMÁNY HOLTJÁTÉK FOGALMÁT, ISMERTESSE JELLEMZŐ
ÉRTÉKÉT!
Gyalogkíséretű és vezetőállásos targoncák
 a kormányzás a kormánykarral történik
 az egyéb funkciók működtetése a
kormánykarra szerelt vezérlő elemekkel
történik
Vezetőüléses targoncák
 a kormányzás a kormánykerékkel történik
 az egyéb funkciók működtetése a
vezetőállásban elhelyezett karokkal,
pedálokkal és gombokkal történik
16
A hátsókerék kormányzás előnyei
• jó manőverező képesség szűk helyen
• kis fordulási kör / helyben fordulás
Kormány holtjáték fogalma
A kormánynak az a viszonylag csekély elmozdulása, amikor a
kormányzott kerekek még nem mozdulnak el. A kormány
holtjáték mértéke az adott gép kialakításától függ,
megengedett értékét az adott géphez rendszeresített
gépkönyv tartalmazza (vannak holtjáték nélküli
kormányberendezések is).
17
Kormány holtjáték ellenőrzése
• a targonca mellett állva megfogjuk a kormánykereket
• nyugalmi helyzetéből lassan elkezdjük egyik irányba
fordítani mindaddig, míg a kormányzott kerék meg nem
mozdul
• a nyugalmi helyzetből a kormányzott kerék
megmozdulásáig megtett szögelfordulás (vagy a kormány
kerületén mért elmozdulás) a holtjáték
18
25. BESZÉLJEN A TARGONCÁK FUTÓMŰVÉNEK FELÉPÍTÉSÉRŐL, RÉSZEIRŐL!
MILYEN SZERKEZETI EGYSÉGEKEN KERESZTÜL VISSZÜK ÁT A HAJTÁST A
KEREKEKRE? MILYEN KEREKEKET ALKALMAZHATUNK EZEKEN A GÉPEKEN!
A targoncák futóművének kialakítása többféle lehet,
gépcsoporttól és feladattól függően.
Gyalogkíséretű targoncák:
 a hajtott kerekek kormányzottak
 kisméretű kerekekkel szereltek
 jellemzőek a tömör abroncsok
 a kormányzás kormánykarral történik
 a kormányzás gyakran rásegítés nélküli
 futóművük rugózatlan
19
Vezetőállásos targoncák

felépítésük és kormányzásuk hasonló a
gyalogkíséretű targoncákéhoz

a vezető a gépen állva irányít

a kormánykar rövidebb, mint a gyalogkíséretű
targoncákon
Vezetőüléses targoncák

kéttengelyes kivitelben készülnek

kormányzásuk kormánykerékkel történik
hidraulikus rendszeren keresztül

az abroncsok lehetnek tömörek, légtömlősek
vagy szuper elasztikus töltetűek

speciális kivitelek (pl. terepjárók) is készülnek

futóművük lehet rugózatlan vagy rugózott

lehetnek összkerék hajtásúak is
20
Tömör targoncagumik szerkezete
21
A targonca hajtásláncának részei:
Belsőégésű motorral hajtott targoncák:
Elektromos targoncák:

motor

motor

tengelykapcsoló + nyomatékváltó

kardántengely

kardántengely

differenciálmű

differenciálmű

féltengelyek

féltengelyek
22
Targoncák motorjának nyomatéki görbéi
Diesel-motor nyomatéki görbéje
Egyenáramú villanymotor nyomatéki
görbéje
23
26. MILYEN FÉKEKET ISMER? BESZÉLJEN A MUNKAGÉPEKEN TALÁLHATÓ
FÉKEKRŐL! ISMERTESSE A FÉKRENDSZER RÉSZEIT, MŰKÖDÉSI ELVÉT! MIBŐL
ADÓDHAT A FÉKEK HELYTELEN MŰKÖDÉSE, MEGHIBÁSODÁSA?
A targoncákon alkalmazott fékek
 üzemi fék
 rögzítő fék
 vészfék
Üzemi fék
Általában hidraulikus fék, amely a haladó targonca
megállítására szolgál. Pedállal működtetett szerkezet, amely a
kerekeken lévő dobfékeket működteti.
Rögzítő fék
A targonca rögzítésére szolgál. általában képes a teljes
terhelésű targoncát 15%-os lejtőn megtartani. Működtetése
lehet mechanikus (fékkarral) vagy elektromos (fékkapcsolóval).
24
Vészfék
A targonca megállítására szolgál az üzemi fék
meghibásodása esetén. Ezt a funkciót többnyire a rögzítő fék
látja el.
A hidraulikus üzemi fékrendszer részei
• fékpedál
• főfékhenger
• fékfolyadék tartály
• fékcsövek
• kerékfék-szerkezetek
25
A kerékfék-szerkezet
(dobfék) részei
 kerékdob (fékdob)
 csap
 fékpofák
 súrlódó betét
 rugó
 fék munkahenger
 fékvezeték
26
A hidraulikus üzemi fék ellenőrzése:
A hidraulikus fékberendezés üzemképességét, a rendszer
tömítettségét elindulás előtt, a fékpedál benyomásával ellenőrizzük.
A fékberendezés akkor megfelelő, ha a fékpedál a teljes pedálút
1/3-ad részéig nyomható be, majd a fék felkeményedik. Ha ettől
eltérőt tapasztalunk, a fékberendezés működése nem kielégítő.
• a fékpedál útja túl hosszú, ellenállása rúgózó, akkor levegő jutott
a rendszerbe (a levegő összenyomható).
• a fékpedál csekély ellenállással ütközésig nyomható, akkor a fék
tömítetlen.
• a fékpedál útja túl hosszú, de ellenállása szilárd, felkeményedik a
fék, akkor nagy a hézag a fékpofák és a fékdob között.
• a fék felkeményedik, majd fokozatosan puhul ill. beljebb
nyomható a pedál, akkor a fékfolyadék valahol szivárog.
Időközönként ellenőrizzük a tartályokban a fékfolyadék szintjét, ha
szükséges töltsünk utána az előírt minőségű fékfolyadékból.
27
27. BESZÉLJEN AZ ELEKTROMOS TARGONCÁK MEGHAJTÁSI MÓDJAIRÓL!
HASONLÍTSA ÖSSZE AZ ELEKTROMOS ÉS A BELSŐÉGÉSŰ MOTORRAL
HAJTOTT TARGONCÁKAT! MONDJA EL AZ ELEKTROMOS TARGONCÁK
TÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓKAT! MILYEN VESZÉLYEKKEL JÁR EZ A
TEVÉKENYSÉG?
Targoncák meghajtási módja:
 Belsőégésű motorral
 Benzinüzemű (elavult)
 Dieselüzemű
 Gázüzemű
 Elektromos motorral
28
A targonca hajtásláncának részei:
Belsőégésű motorral hajtott targoncák:
Elektromos targoncák:

motor

motor

tengelykapcsoló + nyomatékváltó

kardántengely

kardántengely

differenciálmű

differenciálmű

féltengelyek

féltengelyek
29
Targoncák motorjának nyomatéki görbéi
Diesel-motor nyomatéki görbéje
Egyenáramú villanymotor nyomatéki
görbéje
30
Elektromos targoncák töltése
• akkumulátor egység cseréjével
• hálózatról történő töltéssel
Töltés elektromos hálózatról
• a töltést kizárólag jó szellőzéssel ellátott helyiségben lehet végezni
• a hagyományos savas vagy lúgos akkumulátorok esetén a cellák
záródugóit meg kell lazítani, hogy az esetlegesen keletkező gázok
szabadon távozhassanak
• a töltés megkezdése előtt ellenőrizni kell az elektrolit szintjét, szükség
esetén ioncserélt vízzel után kell tölteni
• a töltés során a targonca elektromos csatlakozóját a töltőhöz kell
csatlakoztatni
• a töltés legfeljebb az akkumulátor kapacitása 10 %-ának megfelelő
áramerősséggel történhet
• tartósan üzemen kívüli akkumulátorok esetén célszerű az un.
csepptöltést alkalmazni, amely a napi kb. 1 % kapacitás veszteség
pótlására elegendő
• az akkumulátorokkal történő foglalkozás során megfelelő
védőfelszerelést kell viselni (saválló kesztyű, kötény, védőszemüveg)
31
28. MI A DARABÁRU FOGALMA? ISMERTESSE A DARABÁRUK
TULAJDONSÁGAIT! HOGYAN TÖRTÉNIK A DARABÁRUK SZÁLLÍTÁSA
TARGONCÁK SEGÍTSÉGÉVEL?
A darabáru fogalma
 csomagtól a raklap méretig terjedő, megcímzett és egyedileg
azonosítható kézbesítési egység
 kisebb méretű áru, amely darabonként mozgatható és
berakodható
A darabárura az egyedi mozgatás jellemző. Ide sorolandó az
anyaggal megtöltött tartály, konténer, raklap, zsák, bála, hordó
stb.
32
A darabáru szállítástechnikai jellemzői
• alak
• terjedelem
• felület
• szilárdság
• tömeg
• egyéb speciális tulajdonság (gyúlékonyság, egyéb veszély)
Targoncával szállítható darabáruk
Targoncával csaknem valamennyi darabáru féleség
szállítható amelynek:
• tömege nem haladja meg a targonca teherbírását,
• biztonságos emelése (megfogása) és szállítása a targonca
alapszerelékével, vagy megfelelő adapter alkalmazásával
biztosítható
33
Darabáruk rakatképzése
A rakatképzés a darabáruk tárolás során történő egymásra,
illetve egymás mellé rakását jelenti. A rakatképzés elősegíti a
helytakarékos tárolást.
Amennyiben a darabáru nem hordó, láda vagy doboz, akkor
alkalmazhatnak olyan eszközöket, amelyek a tárolás és
szállítás során védik az árut, illetve elősegítik a rakatképzést.
Ilyenek lehetnek a különböző tálcák, gyűjtőládák, rekeszek.
34
Darabáruk rakodása targoncával:
• emelővillával vagy
• egyéb adapterrel
35
29. HATÁROZZA MEG AZ EGYSÉGRAKOMÁNY FOGALMÁT! MILYEN
EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZŐ ESZKÖZÖKET ISMER? HOGYAN TÖRTÉNIK EZEN
EGYSÉGRAKOMÁNYOK KÉPZÉSE? MILYEN BIZTONSÁGTECHNIKAI SZABÁLYOK
VONATKOZNAK AZ ÁRUK EGYSÉGRAKOMÁNNYÁ TÖRTÉNŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA?
Egységrakomány fogalma
Több azonos — esetleg eltérő — termékféleség (doboz, zsák stb.)
meghatározott és szabványos méretek szerinti területen v. térfogatban
való összefogása.
Egységrakomány képzés
Az RST (Rakodás-Szállítás-Tárolás) folyamatok tervezésének egyik
legfontosabb kérdése az egységrakomány képzés. Egységrakományképzésről akkor beszélünk, ha az általában kisebb méretű árukat
nagyobb rakodási, mozgatási, tárolási egységekké fogjuk össze
valamilyen segédeszköz – az egységrakomány-képző eszköz (ERKE) segítségével. Az egységrakomány-képzés célja, a rakodási, tárolási
műveletek egyszerűsítése, számuk csökkentése.
36
Egységrakomány előnyei és hátrányai
ERKE használatának előnyei:
• Csökkenteni a rakodási időt,
• Homogenizálja:
• a rakodó gépeket,
• a mozgatandó egységeket
• a tároló berendezéseket,
• Csökkenti a szükséges rakodó és szállító eszközök
fajtaszámát, növeli a kihasználtságukat,
• Könnyebbé teszi az RST folyamatok irányítását,
• Egyszerűbbé teszi a rakományképzést,
• Biztosítja az áru védelmét,
• Élőmunkát takaríthat meg.
37
ERKE használatának hátrányai:
• Az ERKE-k beszerzése és karbantartása költségráfordítást
igényel,
• Az ERKE-k csökkenthetik a szállítóeszközök kihasználását,
• Az üres ERKE-k szállítási láncát is meg kell szervezni.
Az anyagmozgatás bármely területén alkalmazható, a
leggyakoribb területek:
• Üzemrészen belüli anyagmozgatás,
• Üzemrészek közötti anyagmozgatás,
• Üzemi raktározás,
• Külső szállítás,
• Kereskedelmi raktározás,
• Disztribúciós (elosztási) rendszerek.
38
Több kapcsolódó anyagmozgató rendszer esetén, ha a
nyersanyag, a félkész- illetve a késztermékek méret- és
súlyviszonyai megengedik célszerű a szállítási láncban az
azonos ERKE-k alkalmazása.
ERKE alaptípusai:
• Homogén (azonos fajta és méret)
• Modulrendszer (azonos fajta, változó méret)
• Kevert (méret és fajta is változik)
39
A legfontosabb egységrakomány-képző eszközök
Kialakítás szerint az ERKE lehet:
• Alapeszközként a sík rakodólap tekinthető
• 800×1200 mm-es méret szabványosított MSZ 9710-65.
• 800×1000 mm,
• 1000×1000 mm,
• 600×800 mm.
• Oszlopos rakodólap,
• Keretes rakodólap,
• Oldalfalas rakodólap (fa, fém, drótháló),
• Duplafedelű,
• Görgős,
• Légpárnás,
• Eldobható,
40
• Rakodó kosár,
• Rakodó ládák,
• Konténerek
• Kis szállítótartály (1-3 m3)
• Közepes szállítótartály (3-10 m3)
• Nagy szállítótartály (>10 m3)
A felsorolt főbb típusok többféle kivitelű, gyártmányú ERKE-t
foglalnak magukba. A felhasználható szabványos ERKE-ket a
gyártó, ill. kereskedelmi vállalatok katalógusokba foglalják.
41
Raklapok (EUR raklap)
Méret: 1200 x 800 mm
Teherbírás: 1000 kg
Raklap magasító / keret
Méret. 1200 x 800 x 200 mm
42
Támasztókarok és keretek
rakodólapokhoz:
a) feltűzhető támasztókarok
b) rácskeret-készlet
c) merev, tömörfalu keret
d) összecsukható tömörfalu
keret
e) huzalhálós keret
43
Kiskonténer (1-3m3)
Közepes konténer
(3-10m3)
Nagykonténer
(10 m3 –től)
44
Az ERKE-re legjellemzőbb paraméterek:
• Belméretek,
• Külméretek,
• Önsúly,
• Teherbírás,
• Halmazolhatóság,
• Beszerzési költség,
• Üzemeltetési költség.
Az egységrakomány-képzés során alapvetően két feladatot
kell megoldani:
• Az áruhoz ERKE-választás,
• Az árunak az ERKE-be való berakási módjának
meghatározása.
45
Többfokozatú egységrakomány-képzés
Az elmozdulás megakadályozására jelenleg az alábbi
módszereket gyakran alkalmazzák:
• pántolás
• zsugorfóliázás
• nyújthatófóliázás (stretch fóliázás)
• súrlódást/tapadást növelő csúszásgátló anyagok
használata
• áru rétegek különleges anyaggal történő összeragasztása
46
30. ISMERTESSE A TEHERKÖTÖZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT! MELY
ESETEKBEN NEM SZABAD A TERHET MEGEMELNI? MI A TEENDŐJE, HA NEM
ISMERI AZ EMELENDŐ TEHER TÖMEGÉT?
Kötöző eszközök kiválasztása
A kötöző feladata a teherfelvevő eszköz helyes kiválasztása
és alkalmazása, a terhek biztonságos felerősítése, rögzítése
és - amennyiben az üzemeltető ettől eltérően nem
rendelkezett - az emelőgép kezelő irányítása jelzésekkel a
vonatkozó jogszabály szerint.
A teherfelvevő eszköz lehet:
 lánc
 kötél
 acélsodrony kötél
 műanyag kötél vagy heveder
47
Az irányítónak / kötözőnekaz emelőgép kezelőt minden
esetben irányítania kell:
• olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket
nem önműködő vagy a kezelőhelyről működtetett
teherfelvevő eszközökkel vesznek fel;
• olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a
biztonságos mozgási folyamatot - beleértve a
közlekedési viszonyokat - nem lehet a kezelőhelyről
minden fázisában áttekinteni;
• a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték
meg nem engedett megközelítésének
megakadályozására.
48
A kötöző használat előtt köteles a teherfelvevő eszközöket
szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy
• azokon van-e egyedi jel;
• a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e;
• alkalmas-e teher emelésére;
• nem sérült, nem deformálódott.
A teherfelvevő eszközök méretét és elhelyezését úgy kell
megválasztani, hogy a kötöző ágak egymással bezárt szöge a
120°-ot ne haladja meg.
49
Ha a teherfelvevő eszköz (kötél, lánc, rudazat) terhelést viselő
ágai meghaladják az egymástól mért 15°-os eltérést, akkor
az ebből eredő teherbírás csökkenést a következők szerint
kell figyelembe venni:
Kötöző ágak által
bezárt szög két ágon
terhelve
0°- 15°
15°- 45°
45°- 90°
90°-120°
Teherbírás (%)
100
90
70
50
50
Egyéb szabályok:
• A kötöző ágak számát csak addig és csak olyan módon
szabad növelni, amíg az ágak ellenőrizhető módon
együttesen vesznek részt a teher tartásában és egymást
érintve nem keresztezik.
• A kötöző két- vagy háromágú kapcsot vagy sarut csak
akkor alkalmazhat, ha a tárgy tömegközéppontja a tárgy
felfüggesztési helyénél mélyebben helyezkedik el.
• Az emelőgép horgára úgy kell felfüggeszteni a terhet, hogy
annak tömegközéppontja a horog függőleges
tengelyvonalába essék.
• A teherfelvevő eszközt csak az emelendő tárgy megfelelő
teherbírású részeire szabad felerősíteni.
51
További fontos szempontok:
• Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e
megemelni, akkor köteles az emelőgép üzemeltetőjétől
vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni.
• A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan
magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az
nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot.
• Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését
figyelemmel kísérni.
• Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely
veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte
dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni
és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az
üzemeltetőnek haladéktalanul jelenteni és az
emelőgép naplójába beírni.
52
Tilos a munkagéppel megállni illetve bármilyen anyagot
tárolni :
• közlekedési utakon,
• menekülő folyosókon,
• tűzoltó, mentő készülékek közelében és
• minden olyan helyen ahol baleseti veszélyt jelent, vagy
• akadályozza az esetleges mentési munkálatokat.
53
• Ha a teheremelés közben elbillenhet, vagy elcsúszhat,
olyan teherfelvevő eszközt vagy rögzítési módot kell
alkalmazni, amely a terhet emelés közben nemcsak
támasztja, hanem szorítja is.
• Ha a teher rögzítése csak szorításon alapul, tilos az
egymáshoz szoruló felületek közé idegen anyagot tenni.
• A teherfelvevő eszközt úgy kell a terhen elhelyezni, hogy az
azon emelés közben ne tudjon elmozdulni, elcsúszni,
elferdülni, vagy leugrani, és a függesztési pont a teher
tömegközéppontja fölött legyen.
• A teher függesztő eszközt az emelt teher sarkainál, éleinél
fellépő megtöréstől megfelelő megoldással (pl. kötélvédő
saru alkalmazásával) védeni kell.
54
Kötöző eszköz ellenőrzése
• A teherfelvevő eszközöket úgy kell tárolni, hogy védve
legyenek a káros behatásoktól (nedvesség, sav, gőz, vegyi
anyagok, mechanikai sérülés, megengedhetetlen hőhatás
stb.).
• A teherfelvevő eszközt csak a gyártója által szavatolt alsó
és felső hőmérsékleti határok között szabad használni.
• A kötél- vagy a láncágak hosszúságát csomózással,
megcsavarással rövidíteni tilos!
• Emelőláncként csak erre a célra gyártott láncot szabad
használni.
• Láncon ideiglenes kötés csak erre a célra tervezett és
gyártott szemmel végezhető, lazulás, kiakadás elleni
biztosítással.
• Láncot törő, illetve ütésszerű igénybevételnek tilos kitenni!
55
• Négyágas lánc felfüggesztésnél legfeljebb két ág
teherbírását szabad figyelembe venni.
• Az összetekeredett láncokat használat előtt ki kell
egyenesíteni.
• Ha a láncot többször a teher köré kell tekerni, akkor a
láncszemek nem keresztezhetik egymást.
Láncot tilos teherfelvevő eszközként tovább használni, ha:
• egy láncszem 5%-os nyúlást szenved;
• a láncszemet alkotó anyag átmérőjének a névleges értéke
10%-kal csökkent;
• a láncszem belső nyílása több mint 10%-kal tágult;
• egy láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés
látható;
• hiányzik a terhelhetőség jelölése, vagy felismerhetetlenné
vált.
56
Acélsodronyköteleket nem szabad teherfelvevő eszközként
használni, ha:
• átmérője a névlegeshez viszonyítva 10%-kal csökkent;
• az acélsodrony kötelet alkotó látható elemi szálak felületén
a korrózió maradandó nyomot hagy vakrozsda);
• maradó nyomódásos, gyűrődéses, kibomlásos deformációt
szenvedett;
• 80 °C-nál nagyobb hőhatás érte;
• egy pászma elszakadt;
• az elemi szálak törése, a kötél bármely szakaszán a
megengedett értéket meghaladja.
Műanyag teherfelvevő kötelet és hevedert csak a gyártó
használati utasításában meghatározott feltételek között és
módon szabad használni.
57
Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet:
• amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy
emelésére is alkalmas, illetve személytartóval
rendelkező emelőgép;
• amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes
mértékben eltolódik;
• amely nem tartja meg a saját tömegét;
• amely leerősített;
• amely lefagyott;
• amely beépített, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra
tervezték és gyártották;
• amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak;
• amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak;
• amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve
• amely tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a
teherfelvevő eszköz teherbírását.
58
31. MILYEN KÖTÖZŐ ÉS FÜGGESZTŐ ESZKÖZÖKET ISMER? BESZÉLJEN EZEN
ESZKÖZÖKRŐL, ALKALMAZÁSI TERÜLETEIKRŐL! MILYEN ELLENŐRZÉSI
KÖTELEZETTSÉGEI VANNAK A KÖTÖZŐ ÉS FÜGGESZTŐ ESZKÖZÖK
HASZNÁLATA ELŐTT?
A tétel anyagát a 30. tétel tartalmazza!
59
32. CSOPORTOSÍTSA A BELSŐÉGÉSŰ MOTOROKAT! BESZÉLJEN AZ
ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÜKRŐL! ISMERTESSE A NÉGYÜTEMŰ OTTO- ÉS DIESEL
MOTOROK MŰKÖDÉSI ELVÉT!
Belsőégésű motorok csoportosítása
Működési elv szerint:
 Ottó motor
 Diesel motor
Ütemek száma szerint:
 Kétütemű
 Négyütemű
Hengerek száma szerint:
 Egyhengeres
 Többhengeres
60
Hengerek elrendezése szerint:
• soros
• V elrendezésű
• boxer
• csillag
61
Hűtés módja szerint:
• Léghűtéses
• Folyadék hűtéses
62
Belsőégésű motorok jellemzői
• Folyékony üzemanyagot használnak fel (benzin, gázolaj,
gáz)
• Kedvező a teljesítmény/tömeg arányuk
• Képesek szélsőséges időjárási viszonyok között üzemelni
• Üzemanyaggal gyorsan feltölthetők, illetve utántölthetők
• Viszonylag kevés karbantartást igényelnek (15 000 –
40 000 km közötti szerviz ciklus)
63
Belsőégésű motorok általános felépítése
64
Négyütemű Ottó-motor működése:
szívás
sűrítés
terjeszkedés
kipufogás
65
Négyütemű Diesel-motor működése
66
33. ISMERTESSE AZ OTTO-MOTOROK ÜZEMANYAG ELLÁTÓ RENDSZERÉT!
BESZÉLJEN A LEVEGŐ ÉS AZ ÜZEMANYAG SZŰRÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL
ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSAIRÓL! BESZÉLJEN A BENZIN OPTIMÁLIS
ELÉGETÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL!
Üzemanyag-ellátó rendszerek
 A hagyományos Ottó-motorok esetében az üzemanyag ellátás
karburátoron keresztül valósul meg.
 A korszerűbb motorok esetében már üzemanyag
befecskendezést alkalmaznak.
67
Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszere (karburátoros)
68
Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszere (befecskendezéses)
69
A motorok megfelelő működésének biztosítása és az
indokolatlan kopások megakadályozása érdekében meg kell
akadályozni, hogy a motorba szennyeződések kerüljenek.
Ennek érdekében mind az üzemanyagot, mond pedig a motor
által beszívott levegőt szűrni kell.
Üzemanyag szűrők:
Levegő szűrők:
70
Az üzemanyag optimális elégetésének feltételei
Az üzemanyag optimálisan akkor égethető el, ha az
égéstérben a benzin – levegő keverék aránya megfelelő.
Megkülönböztetünk elméleti és gyakorlati keverési arányt.
Az elméleti keverési arány 1:14,8, azaz 1 kg benzin tökéletes
elégetéséhez 14,8 kg levegő szükséges.
A valóságos keverési arány ettől eltér, függ a motor:
• hőmérsékletétől
• fordulatszámától
• terhelésétől
71
34. B. ISMERTESSE A DIESEL MOTOROK ÜZEMANYAG ELLÁTÓ RENDSZERÉT!
BESZÉLJEN A FORDULATSZÁM-SZABÁLYZÁS SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL EZEN
MOTOROK ESETÉBEN! ISMERTESSE A DIESEL MOTOROK TÉLI
ÜZEMELTETÉSÉT!
Diesel motorok működése
A diesel motor tiszta levegőt szív be és azt sűríti össze. A nagy
nyomás miatt a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe az
adagolószivattyú gázolajat fecskendez be, amely magas
hőmérsékleten külön gyújtóberendezés (gyertya) nélkül
meggyullad, elég.
Keverékképzése az úgynevezett minőségszabályozás elvén
működik, azaz a beszívott levegő mennyisége azonos, csak a
befecskendezett tüzelőanyag mennyisége változik. Ezzel
szabályozható a fordulatszám. Ellentétben a benzinmotorral,
amely az úgynevezett mennyiségszabályozás elvén működik,
azaz ott viszonylag állandó arányú a hengertérbe kerülő benzin
– levegő keveréke.
72
Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere (hagyományos)
73
Téli üzemeltetés
A Diesel-motorok téli hidegindítási problémáit az alábbiak
okozhatják:
• paraffin kiválása a gázolajból > szűrők eltömődése
• víz a gázolajban > jégdugó kialakulása
A problémák megoldása:
• adalékok hozzáadása a gázolajhoz
• előmelegítő rendszerek alkalmazása
74
35. BESZÉLJEN A GÁZÜZEMŰ TARGONCÁK ÜZEMANYAG ELLÁTÓ
RENDSZERÉRŐL! MILYEN GÁZELLÁTÁSI MÓDOKAT ISMER? ISMERTESSE AZ
INDÍTÁS ÉS LEÁLLÍTÁS FOLYAMATÁT! MONDJA EL A PALACKCSERE MENETÉT!
MILYEN ELŐÍRÁSOK VONATKOZNAK ERRE A MŰVELETRE?
Gázüzemű motorok üzemanyag ellátó rendszere
75
A rendszer külső alkatrészei gázpalackos megoldásnál:
• Gázpalack a szeleppel
• Rögzítő keret
• Tömlő csatlakozóval
76
Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai
• A hajtógáz rendszer és tartály összes karbantartási és
üzemfenntartási műveletét csak képesített és a hajtógáz
rendszereken végzendő munkákra kiképzett szakszemélyzet
végezheti el.
• Az üzemeltetőnek be kell tartania a cseppfolyós gáz
használatára vonatkozó törvényi előírásokat, műszaki
szabványokat és a baleset-megelőzési előírásokat.
• A napi használatba vétel előtt a vezető köteles ellenőrizni a
hajtógáz rendszer összes hozzáférhető alkotórészének
kifogástalan állapotát
• A targonca nem üzemeltethető a hajtógáz rendszer egyes
alkotórészeinek sérülése, rozsdásodása és elhasználódása
esetén.
• Gázüzemű targoncával tilos munkát végezni a talajszintnél
mélyebben fekvő területen
77
Tűzveszély az üzemanyag töltés során
• Tilos az üzemanyagok és a hajtógáz kezelése során a
tankolási terület közelében dohányozni, nyílt lángot vagy
bármilyen más tűzforrást alkalmazni.
• A tankolási területet jól láthatóan meg kell jelölni
• Tilos a gyúlékony anyagok tárolása a tankolási területen.
• Mindig legyen elérhető kézi porral oltó készülék a tankolás
környékén.
• A cseppfolyós gáz okozta tűz eloltására csak A, B és C
típusú tüzek oltására alkalmas porral oltó készüléket
szabad használni.
• A szivárgó hajtógázpalackot azonnal szabadba kell vinni és
jól látható módon meg kell jelölni
78
Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai
• A hajtógáz rendszer és tartály összes karbantartási és
üzemfenntartási műveletét csak képesített és a hajtógáz
rendszereken végzendő munkákra kiképzett szakszemélyzet
végezheti el.
• Az üzemeltetőnek be kell tartania a cseppfolyós gáz
használatára vonatkozó törvényi előírásokat, műszaki
szabványokat és a baleset-megelőzési előírásokat.
• A napi használatba vétel előtt a vezető köteles ellenőrizni a
hajtógáz rendszer összes hozzáférhető alkotórészének
kifogástalan állapotát
• A targonca nem üzemeltethető a hajtógáz rendszer egyes
alkotórészeinek sérülése, rozsdásodása és elhasználódása
esetén.
• Gázüzemű targoncával tilos munkát végezni a talajszintnél
mélyebben fekvő területen
79
Gázüzemű targoncák indítása és szabályos leállítása
Indítás:
• A hajtógázpalack szelepének lassú kinyitása
• Az indítókulcs behelyezése, majd I állásba fordítása (a
műszerfalon valamennyi kontrollámpa röviden világít, majd
elalszik, kivéve a motorolaj nyomás, a töltőáram, a rögzítő
fék és a „0” menetállás visszajelzőt)
• Az indítókulcs II állásba fordítása, az önindító működtetése a
motor beindulásáig, de maximum 15 s ideig (a motor
beindulása után csak a rögzítő fék és a „0” menetállás
visszajelző világíthat)
• A targoncát csak a vezetőülésen ülve szabad irányítani. A
motort nem szabad üresjáratban felmelegíteni. Mérsékelt
terheléssel és változó fordulatszámmal a motor gyorsan eléri
üzemi hőmérsékletét. A motort csak akkor szabad teljesen
megterhelni, ha elérte üzemi hőmérsékletét.
80
Leállítás:
• Rögzítő fék behúzása
• Az emelőállvány előre billentése, a villa leengedése
• Indítókulcs 0 állásba kapcsolása, majd kivétele
• Hajtógázpalack szelepének elzárása
Leállítás palackcsere esetén:
• Rögzítő fék behúzása
• Az emelőállvány előre billentése, a villa leengedése
• Hajtógázpalack szelepének elzárása
• A motor leállását követően az indítókulcs 0 állásba kapcsolása
• Palack gyorscsatlakozó oldása
• Palack rögzítésének oldása
• Palackcsere
• Palack rögzítése
• Gyorscsatlakozó rögzítése
• Szelep nyitása és az esetleges szivárgás ellenőrzése (nem nyílt
lánggal)
81
36. BESZÉLJEN A TARGONCÁK IRÁNYVÁLTÓINAK MŰKÖDÉSÉRŐL! HOVÁ
HELYEZHETIK EL AZ IRÁNYVÁLTÓT? MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁRNAK A
KÜLÖNFÉLE ELHELYEZÉSI MÓDOK?
A targoncák rakodási és szállítási feladataikat gyakori
irányváltások mellett végzik. A menetirány megváltoztatására
az irányváltó szolgál. Ennek feladata, hogy
 a kezelő utasításainak megfelelő menetirányt biztosítsa.
 az irányváltás a szerkezeti elemek károsodása nélkül
jöjjön létre.
Ezért az irányváltókat a korszerű targoncákon úgy alakították
ki, hogy a menetirány váltása nagyobb sebességű haladás
esetén ne valósulhasson meg, az csak a gép álló
helyzetében, illetve minimális sebességgel történő mozgása
esetén működhessen.
82
Az irányváltó elhelyezésének leggyakoribb megoldásai:
Elhelyezés
Előnyök
Irányváltó kar a kormány  könnyű elérés bal kézzel
oszlopon, baloldalon
 a kormányt nem kell elengedni
 az irányváltás az emelést vezérlő karok
működtetése közben is elvégezhető
 az
irányváltás
pedálkezelés
nélkül
elvégezhető
Irányváltó kar a kormány  könnyű elérés bármelyik kézzel
oszlopon,
mindkét  a kormányt nem kell elengedni
oldalon
 az irányváltás az emelést vezérlő karok
működtetése közben is elvégezhető bal
kézzel
 az
irányváltás
elvégezhető
pedálkezelés
nélkül
83
Elhelyezés
Előnyök
Külön előre- és külön  a kormányt nem kell elengedni
hátrameneti pedál
 mindkét
kéz
szabad
irányváltáskor
kormányzás
és
emelési
műveletek
végzéséhez
Irányváltó
 könnyű elérés jobb kézzel
mikrokapcsoló
az
 finom kezelhetőség
emelést vezérlő karon
 a kormányt nem kell elengedni
 az irányváltás az emelést vezérlő karok
működtetése közben is elvégezhető
 az
irányváltás
elvégezhető
pedálkezelés
nélkül
84

similar documents