Kereskedelem, növekedés és globális ügyek

Report
Külgazdasági politika és piacfejlesztés
6) Az EU kereskedelemstratégiája
Dr. Kruppa Éva
Főiskolai tanár
2012
Az előadás céljai
● Megvizsgálni azt, hogy vajon az EU-nak van-e
kereskedelmi stratégiája?
● Bemutatni az EU kereskedelempolitika céljait,
prioritásait
 Hozzáférni a legnagyobb és leggyorsabban fejlődő piacokhoz
 Kereskedelmi megállapodásokon keresztül
› Multilaterális és bilaterális megállapodásokat meg kell kötni
● Bemutatni, hogy a kereskedelem hogyan tud
hozzájárulni az „Európa 2020” stratégia céljainak
megvalósításához
2
● Rövid helyzetelemzés
3
Az EU belső és külső kereskedelme,
%-ban 2009,
Forrás: Eurostat Yearbook, 2011, EU 2011, p.429
4
Nemzetközi áru-és
szolgáltatáskereskedelem*, 2010
IMPORT, mrd EUR
Export, mrd EUR
Forrás: Eurostat, 2012, tradoc 122 532
*az EU belső kereskedelme nélkül
5
Az EU kereskedelemi partnerei
Áruforgalma, 2010 (Extra EU)
EU import
Extra EU-27
Mrd EUR
%
EU export
1 509
100,0
Extra EU-27
Kína
283
18,7
USA
170
Oroszország
Mrd EUR
%
1 350
100,0
USA
242
18,0
11,3
Kína
113
8,4
160
10,6
Svájc
105
7,8
Svájc
83
5,5
Oroszország
86
6,4
Norvégia
79
5,3
Törökország
61
4,5
Japán
66
4,4
Japán
44
3,2
Törökország
42
2,8
Norvégia
42
3,1
Dél-Korea
39
2,6
India
35
2,6
India
33
2,2
Brazília
31
2,3
Brazília
33
2,2
Dél-Korea
28
2,1
Forrás: Top Trading Partners, EU Commission, DG Trade, tradoc 122 530
6
EU-27 (extra) kereskedelme, 2010
Export
Mrd EUR
EU-27 össz.
1350
Részaránya
az össz.
exporban
%
100,0
Import
Mrd EUR
Részaránya
az össz.
importban,
%
1 502
100,0
Élelmiszer, ital
76
5,7
81
5,4
Nyersanyagok
38
2,8
70
4,7
Energiahordozók
76
5,6
382
25,4
Vegyipari termékek
236
17,5
137
9,1
Gépek,
szállítóeszközök
572
42,4
442
29,5
Más feldolgozó ipari
310
23,0
360
24,0
41
7,2
29
1,9
Egyéb
Forrás: Gambini, G. Almost complete recovery for EU 27 trade in 2010,.
Eurostat, statistics in focus, 39/2011 p. 3
7
A kereskedelmi kapcsolatok dimenziói
Sokoldalú
Megállapodások
WTO
Kétoldalú
Megállapodások
FTA, PTA
3 dimenzió
EU egyoldalú
autonóm intézkedései
8
● Van –e az EU-nak kereskedelemstratégiája?
 Miért merül fel ez a kérdés?
 Miért fontos napjainkban a külgazdasági
stratégia?
9
Az EU kereskedelempolitikája és a
stratégia
● Hosszú időn át formálisan meghatározott
stratégiája nem volt az EU-nak
 Dokumentumban rögzített stratégiája nem volt
● Nemzetközi kereskedelem főszereplője volt,
az EGK megalakulásától, és ma is az!
● A nemzetközi kereskedelem és szabályainak
alakítója volt
 GATT, WTO
10
Miért merül fel a stratégia kérdés?
● Dohai tárgyalások sikertelensége miatt
 2001 óta tárgyal a „világ”
 Nem tudták lezárni
 Fejlett országok, így az EU felelőssége is
felmerült
● Nemzetközi gazdasági válság és annak
kereskedelemre való hatása
● EU gazdasági fejlődése és a külső hatások
összefüggése miatt
11
Első „formális” törekvések
● AZ EU 2006-ban elfogadott dokumentuma
 „Globális Európa” címmel
12
„Globális Európa”
● Az EU kereskedelemi stratégiája
 2006: EB koncepciója
 Fő céljai:
› Dohai forduló lezárása
- WTO a 21. sz. egyik globális szerve, meg kell
erősíteni
› Kétoldalú kereskedelemi kapcsolatok támogatása
- Nem Doha helyett – „Doha+”
- Differenciálni kell az országok között
13
„Globális Európa” eredményei
● A megvalósítás
 Kisebbek, mint feltételezték
● Globális helyzet megváltozott
 Nemzetközi válság
● Kétoldalú tárgyalások – felerősödtek
 Korea – tárgyalások befejeződtek
› Tartalma < USA-Korea
 Többi nyitott!
14
Globális helyzet megváltozott
● 2008. nemzetközi pénzügyi válság hatása a
reálgazdaságra
 Recesszió, GDP csökken
 Magas munkanélküliség még tovább nő
 Kereskedelem?
› Hibás a válságért?
› Hol marad a növekedés?
● Az EU-t is kedvezőtlenül érinti
15
Nemzetközi kereskedelem
2000-2011
16
EU-27 extra kereskedelme
2000-2010, mrd EUR
Forrás: Gambini, G. Almost complete recovery for EU 27 trade in 2010,.
Eurostat, statistics in focus, 39/2011 p. 2
17
A 21. sz. kereskedelme is
megváltozott
● Doha kudarca
 Mélyebb összefüggések
 Nem elég már a vámok csökkentéséről tárgyalni
● Világgazdaság, világkereskedelem
átrendeződik
 BRIC országok helyet követelnek maguknak
› Hatásuk van a Dohai kérdésekre is
● Világkereskedelem fogalma, tartalma
megváltozott – globális értéklánc
18
● Felismerte-e az EU az új helyzetet?
19
Az EU „aktívabb”
kereskedelempolitikája
● Bizottsági munkaanyag: 2010. november 9.
 „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” – A
kereskedelempolitika mint Európa 2020 stratégia
kulcseleme
› Elemzés, vita
› Célok
› Megvalósítás eszközei
● „Európa 2020” – EB stratégiája - 2010-ben (Új
Barroso Bizottság)
 Kereskedelem: konkrét politika, része az átfogó stratégia
megvalósításának
20
Kereskedelem és gazdasági
növekedés
● Az EU GDP-je 2020-ra 0,5 - 1%-kal
haladhatná meg azt az értéket, amit elérne a
kereskedelem további nyitásával
 Dohai forduló lezárása
 Kétoldalú megállapodások
› Lezárása
› A megállapodások érvényesítése, ellenőrzése
(Az EU GDP 1%-a = 120 mrd EUR)
21
További lépések …
● Európai Tanács 2012. március 2. döntése
 EU és főbb partnerei közötti kapcsolatok
elmélyítése és azok hatásának vizsgálata
 Bizottság dokumentuma
22
A kereskedelempolitika stratégiai céljai
„Kereskedelem, növekedés és globális
ügyek”
CÉLOK
a) Megtartani az EU globális pozícióját
 segíteni a válságból való kilábalást - belső fejlődés nem segít!
b) Nyitottabb nemzetközi kereskedelem
 Akadályok lebontás (főleg nem vám jellegű)
c)Tisztességesebb nemzetközi kereskedelem
 Európai vállalkozók érdekeinek védelme
d) Hozzájárulni az EU 2020 stratégiai céljainak megvalósításához
ESZKÖZÖK
● Aktív szerep a nemzetközi tárgyalásokon:WTO + kétoldalú
● Szabályozás betartatása és betartatása
23
a)Világkereskedelem átrendeződése,
az EU pozíciója
WTO trade negotiations: Facts and Figures on the
Doha Development Agenda, Brussels, 28 January 2011
24
b) Akadályok: Vámok?
● Vámok leépítése
 Sikeres volt az elmúlt évtizedekben –
GATT/WTO keretében
 Ezek leépítésének már korlátozott a szerepe
● Tarifák alapján az EU nyitott gazdaság
 Mg? – támogatás
● Más területeken kell kezdeményezni!
25
b) A kereskedelem akadályai
Van még mit tenni!
A nem vámjellegű intézkedések költségei, vámegyenérték %-ában
EU-ban felmerülő
költségek
USA-ban felmerülő
költségek
Vegyipari termékek
23,9
21,0
Gyógyszerek
15,3
9,5
Kozmetikumok
34,6
32,4
Irodai–és kommunikációs
berendezések
19,1
22,9
Gépjárművek
25,5
26,8
Repüléstechnika
18,8
19,1
Élelmiszeripar és italgyártás
56,8
73,3
Ágazat
Forrás: Kereskedelem, növekedés és globális ügyek. Európai Bizottság, COM, (2010) 612, 3. táblázat
Vámegyenérték: A nem vámjellegű szabályozási intézkedések itt feltüntetett vámegyenértékeit
iparpolitikai felmérésekből ökonometriai módszerekkel számolták ki.
26
c) Az EU érdekeinek, vállalkozóinak
védelme
● Piacokhoz való hozzáférés: hatékony fellépés
 Nemzetközi kereskedelmi tárgyalások
› Doha
› Kétoldalú: szabadkereskedelmi , preferenciális megállapodások
● Nemzetközi szabályok megtartása, betartatása
 Ellenőrzés
 Fellépés protekcionista intézkedésekkel szemben
27
d) Hozzájárulás
„EU 2020” stratégia megvalósítása
● „Európa 2020” stratégia hármas célkitűzése
 Intelligens, befogadó, és fenntartható fejlődés
Mit tud tenni a kereskedelempolitika?
28
Intelligens növekedés - kereskedelmi
stratégia
● Intelligens növekedés - cél
 EU versenyképessége az innovatív, magas értékű termékek
piacán, jól fizető állások érdekében
● Kereskedelempolitika hozzájárulása
 Szolgáltatáskereskedelem: nyitása
› EU versenyelőnye nagy!
 Beruházások (FDI, beruházások védelme): EU
tőkekihelyező
 Közbeszerzési piac nyitása : modernizáció – EU ipara
fejlett
 Szabályozási együttműködés : EU jogharmonizáció
29
Befogadó növekedés –
kereskedelemi stratégia
● Nyitottság, globalizáció előnyei, hátrányai
 Foglalkoztatás növelése és veszélyeztetettsége
 Munkahelyek megszűnése – oktatás
 EU tőkekihelyezése - „nem alternatíva, ha nem
engednék”
● Befogadó növekedés: az EU határain kívül is
 Munkaügyi előírások betartatása a partnerekkel
› Partnerek versenyelőnye – gyengébb szabályozás
 GSP reformja - rászoruló országok kapják!
30
Kereskedelem növelése: Foglalkoztatási
hatások, fogyasztói előnyök
● EU fokozottabb kereskedelmi integrációja
● Foglalkoztatási hatás
 Jelenleg 36 millió munkahely közvetlenül v. közvetve
függ a (nemzetközi) kereskedelemtől
 Munkavállalók: 4,6 millió fő - japán, amerikai (USA)
tulajdonú vállalatoknál dolgozik
● Fogyasztói előny
 Szélesebb áruválaszték
 600 EUR megtakarítás (/fogyasztó) az alacsonyabb árak miatt
31
Fenntartható fejlődés – kereskedelmi
stratégia
● Kereskedelempolitika – zöld növekedés
támogatása
 Éghajlatváltozás – környezetbarát termékek
 Energia - megújuló energia
 Fenntartható és zavartalan nyersanyagellátás
biztosítása – megállapodások keretében
32
● Stratégia megvalósításának eszközei
 Nemzetközi tárgyalások
› WTO
› Kétoldalú tárgyalások
33
Miért fontosak a nemzetközi
tárgyalások?
● Szabályozott, kiszámítható kereteket
biztosítanak a kereskedelem további
fejlődésének
Gazdasági fejlődést , innovációt,
munkahelyteremtést, jobb létet teremthet …
34
Doha az EU stratégiában
● Doha – Kiemelt prioritás
 Világgazdaság nyitottsága, szabályozottsága
● Miért fontos az EU-nak?
 Előnyök
 WTO szerepének megerősítése
› Globális gazdaságirányítás intézménye, szerepének
erősítése
› Vitarendezés – „bírósági” eljárás irányába
 WTO szerepe hátrébb került – 2012!
35
EU előnyei és felelőssége a
nemzetközi tárgyalásokon
● EU a legnagyobb gazdaság
 Ez a világ számára is érték
● Tárgyalásokon
 Egy hangon szólalnak meg
 Alakítják a tárgyalás témáját, menetét
● Doha lezárása elsődleges
36
EU és viszonosság
● Bírálják a Bizottságot annak hiánya miatt
● WTO csomagban
 Fejlett országok több kedvezményt adtak volna
- és kevesebbet kaptak volna
● Viszonosság fontos, de differenciálni kell az
országok között
37
Kétoldalú, szabadkereskedelmi
megállapodások jelentősége
● Az EU kereskedelme:
 1/3-a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alatt
van
 ½ -e szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá fog
kerülni – 2020
● Vámok csökkenése (ipari termékek)
 Uniós kivitelre – 1,7%-ra
 Uniós átlagos importvám: 1,3%
● Szabadkereskedelmi megállapodások
várható előnye: GDP 0,5%-kal nőhet
38
Kivel tárgyal az EU?
Már van
megállapodás
Jelenleg
folynak a
tárgyalások
Tervezi a
tárgyalásokat
39
Szabadkereskedelmi
megállapodások az EU stratégiában
● Szab. Ker. megállapodások új generációja
 Feltörekvő nagy gazdaságok és piacok
 Lezárt tárgyalások
› Korea, Peru, Kolumbia, Közép-Amerika
 Előrehaladott tárgyalások
› Perzsa-öböl országai, India, Kanada, Szingapur
 Új tárgyalások kezdődtek
› Mercosur –régióval
 Kanada: befejezés lehetséges… 2012
 Legújabb!!! USA! ……. Japán?
40
Források
● Káldyné Esze Magdolna- Kruppa Éva – Ferkelt BalázsTakács Gábor (2010): Integrálódó Európa II. Perfekt
Kiadó, Bp.
 2 fejezet
● Eurostat statisztikái
 http://ec.europa.eu/trade/
● The European Trade policy
 Our work:
 http://ec.europa.eu/trade
● Key figures on Europe – 2009 edition, Eurostat, 2009,
● Europe in Figures. Eurostat yearbook 2010, p. 473
41
Források
● „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” – A
kereskedelempolitika mint Európa 2020 stratégia
kulcseleme . EU Bizottság, COM 612, 9 Nov.
2010
● Trade as a driver of prosperity. Commission staff
working document accompanying the Commission
Communication on „Trade, Growth and world
affairs”. EU Commission, SEC (2010) 1269, 9
Nov. 2010
42
Köszönöm
a figyelmet!
43

similar documents