Bakony

Report
Bakony
Természeti képe
• K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala
völgye, D-ről a Balaton határolja
• A Devecser és Várpalota közötti törésvonal osztja két részre: É-i- és
D-i-Bakonyra.
• 4000 km2 kiterjedésű
• ÉK-DNy-i irányba 110 km hosszú, 30-50 km széles
• Középhegység, hegyei 300-700 m magasak
• A táj kialakulását befolyásolták:
– tektonikus mozgások  repedésárkok hálózata
– a tenger többszöri jelenléte  üledékes kőzetek
• Hat természetföldrajzi kistájra osztható:
– Északi-Bakony (Öreg- vagy Magas-Bakony)
– Déli-Bakony
– Balaton-felvidék
– Tapolcai-medence
– Keszthelyi-hegység
– Pannonhalmi-hátság vagy Sokoróalja
• Az É-ÉNy-i pereme: Bakonyalja
Földtani képződmények
• Perm  homokkő
• Triász  tűzköves mészkő, márga, dolomit, mészkő
ősmaradványokkal (Megalodus-kagyló, ammonitesz)  mészégetés
• Jurában  tenger borította, mészkő, dolomit
• Érctelepek (mangán)  Úrkút, Eplény
• Kréta  mészkő, márga, agyagmárga, ajkai barnakőszén, alatta
urán
• Kéregmozgások  kiemelkedés a tengerből
• Bauxit (Kislőd, Iharkút, Fenyőfő, B.szentlászló, B.oszlop, Dudar)
• Foszfát (gyenge minőségű), (B.bél, Pénzesgyőr, Lókút, Olaszfalu,
B.nána, Tés)
• Eocén  agyag, agyagmárga, mészkő, homokkő, andezittufa
• Megáll a szénképződés, a meglévő telepek is lepusztulnak
• Oligocén, miocén  szárazföldi lepusztulás: kavics, agyag, homok,
homokkő, konglomerátum
• A homokos agyag és a homokkőrétegek között szén keletkezett
• Lignit (Várpalota, Herend)
• Harmadidőszak  üledékképződés a folyamatosan sekélyedő és
kiédesedő tengerben
• Kéregmozgások  bazaltvulkanizmus (Balaton-felvidéken, de a
Bakonyban is pl. Kab-hegy)
• Negyedidőszak jégkorszak  lösz
• Holocén  tőzeg
Barlangjai
• Több mint 500 barlang a karsztosodó mészkőben és
dolomitban
• Felszíni karsztjelenségek: víznyelő, dolina
• Képződésük már a tengerből való kiemelkedést követően
megindult
• A beszivárgó csapadék + a feltörő termálvíz
• Jégkorszak  kisebb, egyfülkés barlangok
• A bazalthegyek üregei tektonikus eredetűek
• Ősember
Ismertebb barlangok
•
•
•
•
•
•
•
Likas-kő (B.szentlászló – Hódos-ér)
Zsivány-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét)
Remete-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét)
Cuha-völgyi-kőfülke (Vinye)
Odvaskői-barlang (Gerencepuszta)
Ördög-lik (B.oszlop – Ördög-árok)
Háromkürtő-zsomboly (Tés)
Vízrajza
• Sok vízfolyás és forrás  alacsony vízhozam + elszivárgás
• Felszín alatti vizek  nehézkes bányászat  lecsapolás 
elapadó források
• É-i-B: Cuha, Gaja, Gerence, Gella, Bittva, Hódos-ér, Hajagos
• A D-i-B. vízszegény terület: Séd, Torna
• A Meleg-vizet és a Kígyós-patakot a karsztvíz lecsapolása
duzzasztotta fel
Gaja-szurdok
Élővilága
• Dolomit  sajátos növénytársulások
• Tölgyesek, bükkös öv az É-i-B-ban + kőris, juhar, gyertyán,
szil, Fenyőfő – ősfenyves
• Állatvilága gazdag, számos ritka faj: erdei homokfutrinka,
tarajos gőte, rézsikló, feketególya, darázsölyv, vörös kánya,
vándorsólyom, uhu, borz, vadmacska, muflon
• A barlangokban számos denevérfaj él
Ipar, bányászat
• Szénbányászat (mára mindet bezárták):
– Ajka és Padrag vidéke
– Dudar és környéke
– Várpalota (lignit)
• Bauxitbányák (megszűnt a kitermelés): Nyirád, Halimba, Kislőd,
Fenyőfő, Dudar
• Mangán: Eplény, Úrkút
• Bakonyi Erőmű Zrt. – ajkai és inotai hőerőművek összevonásával
• Üveghuták már a XVIII. századtól  Ajka Kristály
• Herend: porcelángyár (1825 óta) – Stingl Vince, Farkasházi Fischer
Mór
A Bakony kistájai
Északi-Bakony
• Legmagasabb pontja: Kőris-hegy (709 m)
• A miocénben töredezett sasbércekre és árkos süllyedékekre
• Változatos kőzetek alkotják: dolomit, mészkő, bauxit, agyag, márga,
kavics, homok, lösz  sajátos domborzati típusok alakultak ki
• Sasbérc  karsztos formák (Kőris-hegy, Som-hegy, Kék-hegy,
Papod, Középső-Hajag), nagyesésű lejtőiket száraz völgyek tagolják
• A sasbércek között tektonikus medencék (Bakonybéli-, Csehbányaimedence)
• A fennsíkperemeket eróziós szurdokvölgyek tagolják (Cuha-,
Gerence-patak,
Kő-árok),
melyek
a
hegység
lábánál
hordalékkúpokat halmoznak fel
• Északról dombságok (Súri-, Pannonhalmi-dombság), illetve
alacsony hordalékkúp-síkságok (Fenyőfői-Bakonyalja) övezik.
Az Északi-Bakony részei
Ez a tájegység további három részre tagolható:
• Magas- vagy Öreg-Bakony: legmagasabb csúcsok
(Kőris-hegy, Kék-hegy, Som-hegy, Középső-Hajag,
Papod)
• Keleti-Bakony
• Bakonyalja
Keleti-Bakony
• Egységes fennsík alkotja: a karsztos Tési-fennsík
• Mindenhol 500 m-nél magasabb, meredek lejtők
• Lejtőit a Pannon-tenger formálta: meredek partfalak,
édesvízimészkő-takaróval borított teraszok (Várpalota,
Inota)
Déli-Bakony
• Legmagasabb pontja: Kab-hegy (600 m)
• Árkos süllyedékekkel határolt, töréses szerkezetű
sasbércek és hegyközi medencék sorozatából épül fel
• Fennsíkokon bazaltos lávatakaró, vulkáni kúpok
• A Balaton-felvidéktől a Nagyvázsonyi-medence választja
el
Felhasznált irodalom
• Karátson Dávid: Magyarország földje
• Majer Antal: Fenyves a Bakonyalján
• Mészáros Gyula: Bakony, Balaton-felvidék
Készítette: Szüts Júlia

similar documents