Valóban az m-learning az e-learning jövője?

Report
Megjelent egy statisztika
az asztali számítógép + notebook kontra
okostelefon + táblagép eladások
2005. és 2013. közötti alakulásáról.
2011-ben van egy inflexiós pont:
Asztali PC
Notebook
Okostelefon
Táblagép
Valóban az m-learning
az e-learning jövője?
 E szerint az asztali számítógépek eladása stagnál,
a notebookoké lassan növekszik – a táblagépek 2010-es
megjelenése után – , 2011-től az eladott mobil eszközök
száma meghaladja az előbbiek összességét.
 Azonnal megkezdődtek a jósolgatások, hogy
az e-learningben a mobil eszközök veszik át a fő szerepet,
az elektronikus tanítást-tanulást a mobil tanítás-tanulás
veszi át – és az e-learningből m-learning lesz.
 Ahhoz, hogy erre válaszolhassunk, egy kicsit vissza kell
tekintenünk az e-learning múltjába.
•
•
•
A hardvertől – a tanítás és a tanulás eszközétől
A szoftvertől – a tanítás és a tanulás módszerétől
A HR-től – a tanítás és a tanulás emberi erőforrásaitól
•
•
•
Az 1920-as években elterjedt nyilvános
rádió- és az 1930-as években
megkezdődött nyilvános televízióadások
az elektronikát még csak az oktatás
jelentős, új tárgyává tették.
Az e-learning első eszközei az 1940-es
évek rádióiskolái és az 1950-60-as évek
iskolatelevíziói voltak.
Ekkor már volt országos lefedettség, és
megfelelő mennyiségű vevőkészülék.
•
•
Az rádióiskolák, de különösen az
iskolatelevíziók csak jelentős
háttértámogatással tudtak működni –
rendezés, szerkesztés, vágás stb.
Ezért ezeket csak nagyközösségi vagy
országos szinten alkalmazták.
•
•
•
•
A tanulás oldaláról nagy volt az
érdeklődés – ebben az időben már sokan
hallgattak rádiót, néztek televíziót.
Az így oktatható témák – és ezzel az
elérendő közösségek – korlátozottak
voltak.
A rendelkezésre álló csatornák és
műsoridő kevés volt.
Kicsi volt a választék – kevés oktató volt
alkalmas nagy közönség számára
érdeklődést kiváltó előadásokra –
Öveges, Ranschburg, Popper és Ceizel
tanár urak üdítő kivételt képeztek.
•
Az 1960-70-es években a mágneses
hangrögzítés, az 1980-as években pedig
a videorögzítők és a személyi
számítógépek megjelenésével
az e-learning eszközei már az iskolai
oktatásban is megjelentek.
•
•
•
A magnetofonokat elsősorban a nyelvi
laborokban alkalmazták – ezekhez már
maguk a nyelvtanárok készítettek
programokat, de megjelentek profi
oktatóprogramok is.
A videofelvételek vágása a videomagnók
segítségével elég nehézkes volt.
Az első személyi számítógépekhez
készült egyszerű szövegszerkesztő,
táblázatkezelő és prezentációkészítő
programok kezelése még nagyon
bonyolult volt.
•
•
•
•
A nyelvtanító programokat ma is szívesen
alkalmazzák a tanulók, tanárok.
A videofelvételeket még ma is elsősorban a
hagyományos előadások felvételére
alkalmazzák a tanárok, pedig a tanulók szeretik
a videóval szemléltetett prezentációkat.
Még ma is gyakoribbak a tanulók által a
tanórákról készített videofelvételek a
közösségi portálokon, mint az oktatófilmeké.
Az irodai szoftvereket az MS Office
megjelenése óta alkalmazzák elterjedtebben az
e-learningben. Klónjai már szinte minden
platformhoz elkészültek.
•
•
•
Az áttörést az e-learningben az internet
széleskörű alkalmazása az 1990-es években,
illetve – a szélessávú adatátvitel
elterjedésével – a gyors internethozzáférés
hozta a 2000-es években.
Ma már bármilyen tananyagot bárki
számára, bárhol és bármikor hozzáférhetővé
lehet tenni reális idő alatt.
A bonyolultabb felhasználói programok, a
nagyobb méretű adatfájlok tárolása és
mozgatása, a nagyobb adatfeldolgozási és
-továbbítási sebesség egyre erősebb és
drágább követelményeket támaszt.
•
•
•
Ezt felismerve, a 2000-es években
terjedt el a számítógép-felhő (Cloud
Computing) szolgáltatás.
Az oktatásban is igénybe vesszük,
megszületett a cloud-learning – a
felhőpedagógia.
A „hagyományos” e-learning funkciókat
és olyan szolgáltatásokat is igénybe
vehetünk a tanítási-tanulási folyamatban,
amelyekről addig nem is álmodtunk (pl.
egyenes videoközvetítés, virtuális
tanterem).
•
•
•
Ezért jut itt egyre nagyobb szerep az
emberi tényezőnek – ki fedez fel több,
a tanítási-tanulási folyamatba illeszthető
szolgáltatást a felhőben?
És itt már kezdenek felcserélődni a
szerepek – a tanulók ezen a téren sok
esetben jobban ismerik a kiberteret,
mint a tanáraik.
Sokféle kompetenciát – sőt, végzettséget
– lehet ma már önállóan megszerezni az
interneten anélkül, hogy belépnénk
oktatási intézmény kapuján.
És most vissza térünk a statisztikánkhoz
és az előadásunk címéhez
Asztali PC
Notebook PC
Okostelefon
Táblagép
Forrás
Vizsgáljuk meg, mitől függnek az
m-learning lehetőségei és korlátai?
•
•
•
•
•
•
A 2010-es évek a mobil internet rohamos
bővülését hozta.
Hardverfeltételei egyre javulnak.
Szinte naponta jelenik meg a piacon új
okostelefon vagy táblagép.
Sok dokkolóval vagy kicsúsztatható
billentyűzettel segíti a gépelést.
A szolgáltatók egyre kedvezőbb
feltételekkel kínálják eszközeiket és
szolgáltatásaikat.
Otthoni vagy iskolai wifi hálózaton
integrálhatók az m-learning folyamatába.
•
•
•
•
•
Nehéz széles tanulói körben használható
tananyagokat fejleszteni.
A mobileszköz gyártók többféle operációs
rendszert alkalmaznak.
Minden platformhoz tartozik
„programbolt” – de az applikációik
általában nem kompatibilisek egymással.
A tananyagok és prezentációk „kinézete”
a különböző méretű képernyőkön eltérő.
A c-learning alkalmazások – ma még –
nem minden mobil platformról érhetők el.
 Az m-learningre a távoktatás kibővült
módszereit-eszközeit kell alkalmazni.
 A tanulás irányítással jön létre.
 A választott médiumokra
kidolgozott/adaptált tananyag irányít is.
•
•
•
•
Az m-learning alkalmazások lehetővé
teszik a tanulást az eddig kihasználatlan
helyzetekben is – pl. utazás közben,
orvosra várva.
Az egyszerű kezelhetőség segítheti az
idősebb generáció bevonását.
A tanítási-tanulási folyamatban tovább
növekedhet a tanárok és a tanulók
generációs különbsége.
Az e-eszközkészletet integrálni kell
minden szinten, az integrált használat az
intézményi stratégiából következik.
 A tanuló-tanár, tanuló-tanuló közvetlen
kapcsolatra az embernek mindig
szüksége lesz.
 Környezet  tanítási-tanulási rendszer:
követelmények, feltételek, tudás.
 Környezet főbb területei: család,
társadalom, tudás.
m-learning európai programjának
4 lépcsős megközelítése
1. Mobil eszközök alkalmazása az oktatási adminisztrációban –
SMS-ben értesítés pl. házi feladat leadási határidejéről.
2. Mobil tanulás használata a tanulmányok segítésére –
+ 4-5 képtelefonos kommunikációs alkalom, pl. összefoglalás,
próbateszt, fórumozás, tananyagletöltés, tanulmányi rendszerhez
hozzáférés.
3. Mobil tanulás alkalmazása a tanulmányi modulokban –
fővonalbeli oktatásban megjelenés: akkreditáció, tanterv, felmérés,
díjfizetés.
4. Mobil tanulás használata a hely- és kontextus-érzékeny
oktatásban és képzésben – mobil tanulási modulok helyalapú és
kontextusérzékeny jellemzőkkel bővítése.
Forrás
Összességében megállapíthatjuk, hogy
a mobil eszközök jól alkalmazhatóak
a tanítási-tanulási folyamatban, azonban
semmiképpen nem pótolhatják
az e-learning „hagyományos” eszközeit és
megoldásait.
Berecz Antónia
[email protected]
Dr. Seres György
[email protected]
„Kihívások és új paradigmák a tudásmenedzsment,
a generációk és a kultúra dimenzióiban” konferencia
MTA Tudásmenedzsment Munkabizottsága, Győr, 2013. március 13.

similar documents