Dr. Molnár Krisztián TVI vezető előadása

Report
Felkészülés a 2014. évi országgyűlési
képviselő-választásra
SZAVAZÁS BELFÖLDÖN
Előadó: Dr. Molnár Krisztián
a Fejér Megyei Területi Választási
Iroda vezetője
1
A SZAVAZÁS
A szavazásra vonatkozó (jog)szabályok:
1.) Magyarország Alaptörvénye
(választójog – aktív, passzív –, választásból kizárt személyek)
2.) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII.
törvény (röv.: Vjt.) (a választás anyagi jogi szabályai)
3.) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (röv.: Ve.)
4.) az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek
átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény
5.) Miniszteri rendeletek (felsorolás a következő dián)
2
Miniszteri rendeletek
-
32/1996. (XII. 22.) BM rendelet - a választójoggal nem
rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről,
-
17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet a központi névjegyzék, valamint
egyéb választási nyilvántartások vezetéséről,
-
28/2013. (XI.15.) KIM rendelet az országgyűlési képviselők és az
Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák
hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes
szabályairól,
a
választási
eljárásban
használandó
nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan
összesített adatai körének megállapításáról,
3
Miniszteri rendeletek
-
38/2013. (XII. 30.) KIM rendelet az országgyűlési képviselők
választása, valamint az Európai Parlament tagjainak választása
költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső
ellenőrzési rendjéről, valamint egyes választási tárgyú miniszteri
rendeletek módosításáról,
-
3/2014. (I. 20) KIM rendelet a 2014. április 6. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és
határnapjainak megállapításáról,
-
69/2013. (XII. 29.) NGM rendelet az országgyűlési képviselők
választása kampányköltségeinek támogatásáról,
4
Miniszteri rendeletek
13/2014. (III. 10.) KIM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2014.
május 25. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és
határnapjainak megállapításáról
5
Nem jogszabályi szabályozók
6.) Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásai
(egységesség biztosítása jogértelmezés során)
7.) A Nemzeti Választási Iroda Elnökének Intézkedései
(normatív szabályozás)
8.) A Nemzeti Választási Iroda Elnökének közvetlen utasításai
(a Ve-ben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban)
A VÜR-ben kerül feltöltésre, onnan érhetők el.
6
Előzmény:
a szavazás előkészítése
A szavazólapok elkészítése
A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik.
A szavazásnapi iratok és kellékek átadása
A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja:
- a szavazóköri névjegyzéket,
- a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét,
- a szavazólapokat
- és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket
a szavazatszámláló bizottság elnökének. (Ha az elnök nem tud bejönni a hivatalba,
akkor a helyettesének.)
Az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja.
7
Előzmény:
a szavazás előkészítése
Minden
településen
minden
választókerületben
szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell.
legalább
egy
A szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik.
A szavazóhelyiségben:
• legalább 2 szavazófülkét kell kialakítani.
• legalább 2 szavazóurnát kell elhelyezni,
• legalább 1 mozgóurnát kell biztosítani.
• tollat kell elhelyezni.
Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan
választópolgár szerepel, aki a 88. § c) pontja szerinti segítséget igényelte,
Braille-írással ellátott szavazósablont kell biztosítani.
8
Előzmény:
a szavazás előkészítése
Speciális eset:
A levélszavazatok leadására lehetőség van a választás
napján, a szavazásra rendelkezésre álló időszakban. A
szavazatok gyűjtésére egy átlátszó plexi urna szolgál,
amelyet az OEVI állít fel és őriz.
Az országis listát állító jelölő szervezetek jogosultak
megfigyelőt küldeni az urna felügyeletére.
9
A szavazatszámláló bizottságok
összetétele, határozatképessége
A szavazatszámláló bizottság (továbbiakban: SZSZB)
összetétele:
1.) (a települési önkormányzat képviselő-testülete által)
választott tagok (3 fő),
2.) a jelölt, jelölő szervezet által megbízott tagok (2
fő/jelölő szervezet/SZSZB).
Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell
szavazatszámláló bizottságot választani.
10
A szavazatszámláló bizottságok
összetétele, határozatképessége
Az SZSZB határozatképessége:
Fő szabály: A választási bizottság határozatképes, ha az
esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van.
Speciális szabály: A szavazatszámláló bizottság,
valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a
szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi
választási bizottság határozatképes, ha legalább három
tag jelen van.
11
A szavazatszámláló bizottság
döntéshozatala, döntései
A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskü- vagy
fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart.
A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül
megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az
elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot.
A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási
bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében
akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja.
12
A szavazatszámláló bizottság
döntéshozatala, döntései
A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett
intézkedése mindenkire kötelező.
A választási bizottság üléséről - a szavazatszámláló bizottság
kivételével - jegyzőkönyv készül.
Jegyzőkönyv készül a szavazókörben: a szavazás közben előfordult
rendkívüli eseményekről és a szavazatszámláló bizottság elnökének a
rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről (formanyomtatvány)
13
A szavazatszámláló bizottság
döntéshozatala, döntései
•
•
•
•
A választási bizottság döntése
A választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az
eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben
jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.
A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés
esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.
A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok
több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.
Szavazni igennel vagy nemmel lehet.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
14
A szavazatszámláló bizottság
döntéshozatala, döntései
Fő szabály:
A szavazóköri, valamint a választási eredményről
jegyzőkönyvet kell készíteni.
A szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése
ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés
kivételével - kifogást lehet benyújtani.
Kivétel:
A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt
megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak
a választási eredményt megállapító döntése elleni
fellebbezéssel együtt van helye.
15
A szavazásra vonatkozó anyagi jogi
szabályok
1.) Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben
szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat. (2. § (2)
bekezdés)
2.) A Vjt. 7. pontja „A szavazás” nevet viseli (11 – 12. §)
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár
a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
b) egy pártlistára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi
választópolgárként szereplő választópolgár
a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy
pártlistára szavazhat.
16
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
A szavazás helye:
1.) Lakóhelyen történő szavazás:
- fő szabály: szavazókörben
- kivételesen: mozgóurnával
A mozgóurna igénybe vételévek kapcsolatos főbb tudnivalók: (A részletes
szabályokról az előadás végén esik szó.)
- Kivételesen kérhető, mert a törvény csak a mozgásában gátolt
választópolgár részére teszi lehetővé e szavazási módot,
- A „gátoltság” kizárólag 3 okból következhet be:
a.) egészségi állapot (pl. fekvőbeteg),
b.) testi fogyatékossága,
c.) fogva tartott (BV intézetben tartózkodik)
- Előzetesen kell kérni (szavazást megelőző 2. napig a HVI-től, szavazás
napján 15.00-ig a szavazatszámláló bizottságtól)
17
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
2.) Lakóhelyétől eltérő településen történő szavazás
(Átjelentkezés, vagy áttétel):
- fő szabály: kijelölt szavazókörben
- kivételesen: mozgóurnával
- speciális eset: SZSZB tagja és a jegyzőkönyvvezető a
szolgálatteljesítés helyszínén, ha a szavazókör a
választókerületen belül esik! (Áttétel 1)
- speciális
eset:
akadálymentesített
szavazókör
használata (Áttétel 2)
18
Az átjelentkezés szabályai
Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben
szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén,
de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén
tartózkodik.
Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a
szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.
Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek az általános adatokon (név, születési hely, idő,
stb.) túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a
választópolgár szavazni kíván.
A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti
szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a megjelölt település kijelölt
szavazókörének névjegyzékébe, egy szavazókörös településen a szavazókör
névjegyzékébe.
Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző 2. napon 16 óráig
módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.
19
A kijelölt szavazókör
Egy szavazókör kijelölése minden településen kötelező:
1.) A települési szintű lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazásának
biztosítása céljából.
2.) Az átjelentkező választópolgárok szavazásának biztosítása céljából.
A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságára és az ide beosztott
jegyzőkönyvvezetőre vonatkozó speciális szabályok:
1.) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát a helyi választási iroda
vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha
- az átjelentkező választópolgárokra tekintettel - a szavazókör névjegyzékében
szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat.
2.) (A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja
jegyzőkönyvvezetőként működik.) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló
bizottsága mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási
iroda vezetője állapítja meg.
20
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
A szavazás ideje
A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.
A szavazatszámláló bizottságnak biztosítani kell a szavazás minden törvényes
előfeltételét 6.00-ig!
A szavazás előkészítésnek szavazásnapi feladatait (választási anyagok szavazókörbe
kiszállítása, szavazási iratok előkészítése, nyilak, plakátok kihelyezése stb.) 5.00 – 6.00
között kell az SZSZB-nek biztosítania.
A 19.00 névleges befejezést jelent, mert a sorban álló választópolgárok még ezt
követően is leadhatják szavazatukat.
19.00 óra után a sorhoz csatlakozni tilos!
21
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
Szavazás a szavazóhelyiségben
1.) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és
a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli, a választás szabadságát
vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével felfüggeszteni.
2.) Ha a szavazatszámláló bizottság - az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi
választási bizottság - munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint 5,
- a HVI vezetője a póttagok közül a bizottságot kiegészíti. (Ha ilyen módon nincs lehetőség
a bizottság kiegészítésére, akkor arról a)
- TVI vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági póttagjának
megbízásával.
3.) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő
tagjainak a száma 3 alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy
titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné
válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik,
az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási
iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul
értesítik.
22
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
4.) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan
elhelyezett tollat használhatják.
5.) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt nem használhatnak
adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.
6.) A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig
- a szavazatszámláló bizottság és
- a választási iroda tagjai, valamint
- a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
7.) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig
- a szavazatszámláló bizottság,
- a jegyzőkönyvvezető,
- a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint
- a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
8.) A választópolgár - valamint a segítője - a választójoga gyakorlásához szükséges ideig
tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
23
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
9.) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok
üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt - aki a szavazatszámláló
bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet - a szavazás megkezdése előtt
megvizsgálja
10.) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy
azokból - az urna szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
11.) A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó
választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák
lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását.
(Ellenőrző lap nincs!!!)
12.) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely
tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a
szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó
választópolgárnak az aláírását.
24
A szavazás menete
A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott
szavazóköri névjegyzékben szerepel.
Ha a választópolgár nem szerepel a névjegyzéken ne vegyük fel automatikusan a
visszautasítottak jegyzékébe, előbb nézzük meg a mozgóurnát igénylő választópolgárok
jegyzékét!
A választópolgár igazolja:
- személyazonosságát (SZIG 2 féle lehet, jogosítvány, új típusú útlevél,
okmányiroda által kiállított ideiglenes okmány)
- valamint lakcímét (csak LIG lehet) vagy személyi azonosítóját.
Az okmányoknak érvényesnek kell lennie, lejárt érvényességű okmány nem
alkalmas személyes adatok igazolására!!!
A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott
szavazóköri névjegyzékben.
25
A szavazás menete
A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt,
aki
a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi
azonosítóját igazolni,
b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben,
c) már szavazott,
d) megtagadja a szavazólap átvételének 179. § szerinti igazolását.
(Nem írja alá a névjegyzéket.)
A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön
jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem
foglalja határozatba.
26
Szavazólapok
Milyen szavazólapok találhatók a szavazókörben?
1.) A választópolgár egyéni választókerületének megfelelő
szavazólap. (1 db)
Fontos!!!
Az átjelentkezők szavazására kijelölt szavazókörben ez maximálisan 106 db különböző
szavazólapot jelent!
A levélben szavazók szavazólapjainak fogadására kijelölt szavazókörben külön erre a célra
elkülönített urnában kell elhelyezni a levélben érkezett szavazatokat. (Ez az urna megjelenésében
is el fog térni a szokásostól.)
2.) Pártlistás szavazólap. (1 db)
3.) Nemzetiségi listás szavazólap. (1 db)
Fő szabály: A választópolgár pártlistára szavaz!
Kivétel: Ha kérte, hogy a központi névjegyzéken szerepeltessék nemzetiségének megjelölését és
kérte, hogy ezt a parlamenti választáson is vegyék figyelembe, akkor nemzetiségi listára
szavaz (pártlista helyett)!
27
A szavazás menete
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló
bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a
választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a
választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában
bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap
elhelyezésére szolgáló borítékot.
A
szavazatszámláló
bizottság
szükség
megmagyarázza a szavazás módját.
Ha a választópolgár azt kéri!
A magyarázat agitációt nem tartalmazhat!!!
esetén
28
A szavazás menete
Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a
szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját
megelőzően kiesett, e tényről a szavazatszámláló bizottság
köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen,
valamint
szükség
szerint
szóban
tájékoztatni
a
választópolgárokat.
A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon át kell húzni.
A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott
szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
Köteles aláírni, ha nem teszi: vissza kell utasítani!
Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével
- a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.
29
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár
rendelkezésére.
A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja
a választópolgárt, de arra nem kötelezheti. (A figyelemfelhívás
kötelező, EBESZ megfigyelők jelenléte várható!)
A szavazólap kitöltésének ideje alatt - a segítője kivételével - csak a
szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.
A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama
alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos
szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.
30
Speciális szavazási szabályok
Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi
fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a
szavazásban,
- általa választott segítő (nem kell, hogy választópolgár
legyen, lehet kiskorú személy is)
- ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két
tagjának együttes segítségét igénybe veheti.
A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott
szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése
céljából. Ha ezt előzetesen jelezte, vagy ha egyébként a
szavazókörben rendelkezésre áll! (Más már igényelte.)
31
Speciális szavazási szabályok
Eljárási szabályok:
1.) A szavazatszámláló bizottság
- a választópolgár szavazólapját belehelyezi a
szavazósablonba, és
- így adja át a választópolgár részére.
2.) A szavazást követően a választópolgár
- a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, - borítékba helyezheti és
- az urnába dobja,
- a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló
bizottságnak.
32
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.
Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy
a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a
szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba
helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki.
A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat választópolgáronként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki.
A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a
szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.
Mindegy, hogy hol van a sor vége, az akár közterületen is lehet!
33
Szavazás mozgóurnával
•
A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke
A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában
egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt
választópolgár nyújthatja be.
(A törvény az igény benyújtásának módját nem szabályozza!)
•
A mozgóurna iránti kérelemnek
a) a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazást megelőző második
napon kell megérkeznie a helyi választási irodához vagy
b) a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló
bizottsághoz.
•
A mozgóurna iránti kérelemnek a választópolgár személyes adatain túl tartalmaznia
kell
a) a választópolgár szavazókör területén lévő tartózkodási helyét, ahova a
mozgóurna kivitelét kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint
b) a mozgóurna-igénylés okát.
34
Szavazás mozgóurnával
•
A helyi választási iroda a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát
igénylő választópolgárok jegyzékébe.
•
A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a
mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri
névjegyzékből.
•
A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri
névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 103. § (3) bekezdés a) pontja
szerinti adatot (mozgóurna kivitelének helyszíne).
•
A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri
névjegyzékből törölnek.
35
Szavazás mozgóurnával
A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a
szavazókör
területén
belül
a
mozgóurnát
igénylő
választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.
Kivétel:
átjelentkezők
szavazására
kijelölt
szavazókör
mozgóurnája elhagyhatja a szavazókör területét!
Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a
mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb 10zel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két
tagja.
A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen,
szavazóhelyiségben
bélyegzőlenyomattal
látja
el
szavazatszámláló bizottság.
a
a
36
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat
a
szavazatszámláló
bizottság
tagjai
a
szavazóhelyiségbe
történő
visszaérkezésükkor
- felhasználásra alkalmatlanná teszik, és
- külön csomagolják.
A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság
tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.
Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a
választópolgár számára biztosítani.
Mozgóurna akkor mehet, ha az SZSZB jelenlévő tagjainak száma minimum 5 fő!
37
A szavazásra vonatkozó eljárásjogi
szabályok
A szavazás módja
Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre,
listára lehet.
Érvényesen szavazni:
- a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe
- tollal írt (használhat más tollat is, mint a „hivatalos toll”)
- két, egymást metsző vonallal lehet.
Akkor számít érvényesnek a szavazat, ha mind a 3 feltétel együttesen
teljesül!!!
A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem
érinti, ha a szavazólapon érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a
szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák
sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát
hozzáírtak.
38
Mi segítheti az eredményes és
zökkenőmentes lebonyolítást?
Hogyan kerülhetjük el a felesleges
jogorvoslati kérelmeket?
1.) A jogszabályok és a választás-igazgatási szervek szabályainak maradéktalan
megtartása.
2.) A gyakorlat során kialakult szakmai szabályok érvényre juttatása.
(pl. kulturált viselkedés mindenkivel, „hatósági viselkedés” helyett)
3.) A rutinból történő munkavégzés tilalma.
4.) Delegáltak közreműködése.
5.) Nyilvánosság (nemzetközi megfigyelők, média, korlát: a személyes adatok
védelméhez fűződő jog).
6.) A lebonyolításban részt vevők, képzése, oktatása.
39
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Molnár Krisztián
főjegyző
TVI vezető
40

similar documents