5.előadás. A lízing, faktoring, közraktárjegy, kötvény

Report
Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei
Levelező képzés
5. előadás:
Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.
Lízing, faktoring, közraktárjegy, kötvény
Dr.Béza Dániel
2014.11.29.
Lízing
dr.Béza Dániel
2
A LÍZING DEFINÍCIÓJA, FOGALMAK
A LÍZINGÜGYLET SZEREPLŐI
ÉS LÉNYEGE
Eszköz eladója
Az eszköz eladója az a társaság, amely a lízingtárgyat, az eszközt
eladásra kínálja
Lízingbe adó
A lízingbe adó társaság az ügyfele, a lízingbe vevő, kérésére
megveszi a lízingtárgyat az eszköz eladójától, gyártójától. A
lízingbe adó társaság az eszközt a lízingbe vevő rendelkezésére
bocsátja, a használatért cserébe lízingdíjat számít fel
Lízingbe vevő
A lízingbe vevő az általa kiválasztott eszközt meghatározott
időtartamra lízingdíj fejében használja, illetve bizonyos esetekben
jogot szerez arra, hogy a futamidő végén egy maradványösszeg
ellenében megszerezze az eszköz tulajdonjogát
dr.Béza Dániel
3
A LÍZING FAJTÁI 1. - A PÉNZÜGYI LÍZING
A lízingbe adó a lízingbevevő határozott idejű használatába adja a lízing tárgyat oly módon,
hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra.
A lízing ügyletet az új Ptk. szabályozza.
LIX. Fejezet. A pénzügyi lízing szerződés
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a
továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő
a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a
lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való
használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés
megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél
jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak
összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
dr.Béza Dániel
4
A LÍZING FAJTÁI 1. - A PÉNZÜGYI
LÍZING
Pénzügyi lízing nyújtásával csak a hitelintézeti törvény alapján felügyeleti engedéllyel bíró
hitelintézet (bank), szakosított hitelintézet (tőkéjét külön jogszabály határozza meg) , vagy
pénzügyi vállalkozás (Rt., 50 MFt jegyzett tőke) foglalkozhat.
FAJTÁI:
Zárt végű
pénzügyi lízing
Nyílt végű
pénzügyi lízing
dr.Béza Dániel
5
A ZÁRT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING
Definíció
Sajátosságai
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése
után az Ügyfél a teljes vételárról kap számlát, és ezután
fizeti az ÁFA-t, de a teljes vételárnak csak egy
meghatározott részét (30 – 40 % ot) fizeti meg.
• az eszköz a Finanszírozó cég tulajdonában van, a
tulajdonjog az ügylet végén át száll az Ügyfélre
• az eszköz az Ügyfél könyvelésében szerepel
• termelőeszköz esetén az eszköz teljes ÁFÁ-ja
visszaigényelhető
• az eszköz tulajdonszerzési illetékét (ha azt a törvény
előírja) a futamidő elején kell megfizetni
dr.Béza Dániel
6
A NYÍLT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING
Definíció
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén az ÁFÁ-t csak a törlesztő
részletek után kell megfizetni A tulajdonjog a futamidő
végén nem száll át automatikusan az Ügyfélre, csak akkor,
ha ezt a lejáratkor a felek külön adásvételi szerződésben
rögzítik
Sajátosságai
• az eszköz a finanszírozó cég tulajdonában van
• az eszköz az ügyfél könyvében szerepel
• termelőeszköz esetén az eszköz ÁFÁ-ja a törlesztésnek
megfelelő részletekben igényelhető vissza
• az eszköz tulajdonszerzési illetékét a futamidő végén kell
megfizetni.
dr.Béza Dániel
7
A LÍZING FAJTÁI 2. - AZ OPERATÍV LÍZING ÉS A VISSZLÍZING
Az operatív
lízing
Az operatív lízing esetében a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában
és számviteli kimutatásaiban marad a futamidő végéig, amikor a
lízingbe adó társaság tulajdonában lévő eszközt továbblízingelheti
egy másik lízingbe vevő társaságnak vagy eladhatja. Az operatív
lízing gyakorlatilag egy bérleti konstrukciónak felel meg, amikor a
lízingbe vevő nem válik az eszköz tulajdonosává, hanem csak a
használatért fizet. Operatív lízinggel bárki foglalkozhat, akinek
tevékenységi köre tartalmaz bérbeadást.
Számviteli előnyök: A teljes nettó lízing díj költségként elszámolható
a Lízingbevevőnél, a lízingdíjat terhelő ÁFA pedig visszaigényelhető.
Visszlízing
Visszlízing esetében az eszköz eladója és a lízingbe vevő személye
egybe esik. A lízingbe adó (lízingtársaság) megvásárolja a lízingbe
vevő eszközének tulajdonjogát, majd az eszközt lízingbe adja a
lízingbe vevőnek, aki korábban az eszköz tulajdonosa volt.
dr.Béza Dániel
8
A BANKHITEL ÉS A LÍZING KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK
A pénzügyi lízing pénzügyi értelemben hasonlít egy hosszú távú beruházási
hitelre, amikor hosszú távon a lízingbe vevő megszerezheti az eszköz
tulajdonjogát. Ez esetben is kamatot, tőketörlesztő-részletet, hitelbírálati díjat kell
megfizetni, és kívánhatnak saját erőt a lízingcégek.
A pénzügyi lízing és az eszközökkel fedezett beruházási hitel között a legnagyobb
különbség abban van, hogy a lízing esetében a lízingtárgy tulajdonjoga a lízingbe
adóé (még akkor is, ha számvitelileg a lízingbe vevő könyveiben szerepel), így a
lízingbe vevő fizetésképtelensége esetén a lízingtárgy automatikusan visszakerül a
lízingbe adóhoz.
A lízing pénzügyi terhei szükségszerűen magasabbak, mint egy bankhitel terhei,
tekintettel arra, hogy a lízingtársaságok is jellemzően bankhitellel finanszírozzák
magukat, és banki forrásköltségen felül saját munkájuk és profitjuk ellenértékét is
ki kell termelniük.
dr.Béza Dániel
9
A LÍZING ELŐNYEI
 Biztonságos a lízingbevevőnek, ugyanis a lízingtárgyon felül más eszköze nem
terhelhető meg a lízingkötelezettség révén;
 Nincs szükség bonyolult hitelképesség-vizsgálatra;
 Gyorsan hozzáférhető forrás;
 Kíméli a saját tőkét, mert csak az adott eszköz használatáért kell fizetni;
 Az eszköz üzemeltetésével az időszaki lízingdíjak kitermelhetőek;
 A lízingdíjak fizetési ütemezése alkalmazkodhat a vállalkozás pénzbevételeinek
szezonalításához;
 A lízing egy kézből kínálja fel a beruházás tárgyát és a finanszírozást;
 Gyenge hitelképesség esetén is lízing révén finanszírozni lehet állóeszközöket;
 ÁFA finanszírozási teher a bérbeadónál van (operatív lízing);
 Nem növeli a konstrukció a lekötött, befektetett eszközállományt, beruházási keretet
kímél (operatív lízing);
 A bérlet „off-balance sheet” konstrukció, azaz mérlegen kívüli tétel, így a jövőbeni díjak
nem növelik a tartozásállományt (operatív lízing)
dr.Béza Dániel
10
A LÍZING HÁTRÁNYAI
Drágább, mint a bankhitel
Általános vállalatfinanszírozási célra nem alkalmas forma
Rövidtávú finanszírozási problémák megoldására nem
alkalmas
dr.Béza Dániel
11
Faktoring
dr.Béza Dániel
12
A FAKTORING FOGALMA
(Új Ptk.)
LVIII. Fejezet
A faktoring szerződés
6:405. § [Faktoring szerződés]
Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg
fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a
faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés
esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg
visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés
visszaengedményezésére köteles.
dr.Béza Dániel
13
A FAKTORING FOGALMA
• A faktorálás - klasszikus értelemben - nem a követelés megvásárlását
jelenti, hanem meghatározott követelések sajátos engedményezését.
• A faktor köteles a szerződés alapján a számla nyilvántartására, a
kintlévőségek behajtására, a vevő kockázatának átvállalására, és a
finanszírozására.
• Ezeket együttesen vállalja, de közülük legalább két szolgáltatásra ki kell
terjednie a faktorálásnak.
• A faktorszerződések között sajátos fajta a finanszírozási faktorálás,
amelynek értelmében a faktor bank a vevő fizetési kötelezettségének
beálltáig a számla összegét a kedvezményezett szállítónak megelőlegezi.
Ez utóbbit végzik tipikusan napjainkban a bankok.
dr.Béza Dániel
14
A FAKTORING SZEREPLŐI
Eladó
Szállító
Termék vagy szolgáltatás értékesítéséből vevőköveteléssel
rendelkezik. Az eladó a vevőkövetelését értékesíteni kívánja
a faktornak. Az eladó cserébe engedményezi a faktornak a
követelését
Vevő
A vevő az a vállalat, amely szállítói tartozással rendelkezik az
Eladó felé
Faktor
A faktor az a vállalkozás, amely megvásárolja az Eladó
vevőkövetelését és így engedményezés útján jogosultjává
válik az Eladó vállalat vevőkövetelésére, amely ellenértékére
a vevőnél igényt tart
dr.Béza Dániel
15
A FAKTORING FAJTÁI, ÁRAZÁSA
A faktoring
fajtái
• Nyílt faktorálás: a vevő értesül a faktoringról
• Csendes faktorálás: a vevő nem értesül a faktoringról
• Visszkeresetes és visszkereset nélküli faktorálás
A faktoring költségei a következő elemekből
tevődnek össze:
A faktoring
árazása
 Vevő nemfizetési kockázatának díja (csak visszkereset
nélküli faktoring)
 Ügyleti alapdíj (engedményezés ügyintézése, vevő
bevizsgálása)
 Ügyleti kamat (számlakövetelés diszkontálásakor
alkalmazott kamatláb) legalább akkora, mint a bankhitelé
 Vevőkövetelések adminisztrációjával kapcsolatos díj
dr.Béza Dániel
16
A FAKTORING ELŐNYEI
A megszerezhető finanszírozási forrás mértékének nem a saját
hitelképesség, hanem a vevők hitelképessége szab határt
Csökken a vevői kinnlevőség, növekszik az eszközök forgási sebessége
Bankhitelnél gyorsabb ügyintézés, nincs szükség fedezetre
Induló vállalkozások, hitelképtelen vállalkozások is forráshoz juthatnak
így
Könnyebbé válik a pénzügyi tervezés
dr.Béza Dániel
17
A FAKTORING HÁTRÁNYAI
Drágább, mint a bankhitel
Kis összegű vevőkövetelések és atomizálódott vevői kör
esetében nem használható
Olyan ágazatokban, ahol jelentős garanciális kötelezettségek
merülhetnek fel, vagy ahol a számlakövetelés jelentős részét
garanciaként visszatartják, nem használható
dr.Béza Dániel
18
Kiknek és miért ajánlott a faktoring?
• Akik az ipar, kereskedelem területén működnek, gyorsan
növekednek, ám fedezethiány miatt bankokon keresztül nem
jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges hitelkerethez, így
kénytelenek lemondani egyébként jól jövedelmező üzletekről.
• Nem régen alakult cégeknek, akiknek már megfelelő piacuk van, de
még nincs megfelelő múltjuk bankhitel felvételéhez.
• A saját tőke és a szokásos finanszírozási eszközök bővítési
lehetőségének hiánya miatt képtelenek élni a kínálkozó összes piaci
lehetőséggel.
• Azok a vállalkozások, amelyek fogyasztási-, tartós fogyasztási
és/vagy alacsony beruházást igénylő javakat gyártanak, azokkal
kereskednek, illetve olyan szolgáltatást nyújtanak, amelynek
teljesítését nem lehet vitatni.
• A faktoráltatni tervezett éves forgalom eléri, meghaladja a 20
millió Ft-t.
• Az ügyfélnek több vevője van, és nagyszámú számla keletkezik. Az
adósság kezeléséhez és behajtásához nem áll rendelkezésre
elegendő adminisztratív erőforrás.
dr.Béza Dániel
19
A közraktárjegy 1
A közraktári jegy olyan értékpapír, amely a forgalomban, a közraktárban
elhelyezett áruk helyettesítésére szolgál.
Emiatt inkább az intézményes finanszírozási formák közé soroljuk
Jogi szabályozását az 1996. évi XLVIII. törvény tartalmazza
A közraktár a törvény szerint olyan részvénytársaság, amely áruk
elhelyezésével, letéti őrzésével és közraktári jegyek kibocsátásával foglalkozik
A közraktár köteles a nála elhelyezett árukról értékpapírt, úgynevezett
közraktári jegyet kiállítani. A közraktári jegy a közraktári szerződés alapján
letétbe vett áruról kiállított, rendeletre (a Ptk fogalomrendszerében: névre)
szóló értékpapír, amely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését
jelenti, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét
bizonyítja
A közraktárjegy két, egymással összefüggő, de egymástól elválasztható
részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll
dr.Béza Dániel
20
A közraktárjegy 2
A közraktárban elhelyezett áru feletti korlátlan tulajdonjog feltétele az árujegy
és a zálogjegy együttes birtoklása.
A közraktári jegy két részének átruházása – akár együttesen, akár
különválasztva – a többi névre szóló értékpapírhoz hasonlóan hátirat útján,
forgatással történik
A közraktár intézményével oly módon tudunk vállalkozásunk számára likvid
eszközt teremteni, hogy közben magát az árut nem kényszerülünk eladni,
elegendő ha egy közraktárban elhelyezzük, és a közraktári jegyet használjuk
föl likviditási problémánk menedzselésére..
A közraktár jeggyel fizethetünk mint egy váltóval, vagy zálogba adásával
kölcsönhöz juthatunk, úgy hogy az árunkról nem kell végleg lemondanunk.
dr.Béza Dániel
21
A kötvény
A kötvény törvényi szabályozását a 285/2001. (XII.26.) számú Kormányrendelet illetve egyes
speciális kötvényekre vonatkozó rendelkezéseket a Gazdasági Társaságokról szóló törvény
tartalmazza. A kötvény kibocsátására vonatkozó szabályokat részben ezek a jogszabályok,
részben a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény határozza meg.
12/B. §108 (1) A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat
nélküli vagy - jogszabály által megszabott keretek között - lejárattal rendelkezik. A
kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az
előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb
szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény
mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon
megfizeti és teljesíti.
A kötvény árazása.
A kötvény a legritkábban alkalmazható külső finanszírozási forrás a kisvállalkozók számára
dr.Béza Dániel
22
Köszönöm a figyelmet!
Viszontlátásra 2014. december 5-én!
http://kfk.uni-corvinus.hu
www.csabailget2008.hu/oktatas

similar documents