Hg(SCN) 2

Report
Molekulák:
Ancsa,Aliz,Krisztina,Kalman,Lorand
VII.C
A kemiai reakció tipusok lehetnek:
 Egyesülési reakciók
 Bomlási reakciók
 Helyettesitési reakciók
 Cserebomlási reakciók
A
Bomlási reakciók :
 A bomlasi reakció általános alakja :
C—>A+B
mc=mA+mB
Bomlási reakciónak nevezzük
azt a kémiai folyamatot, amely
során egy reagensből tőbb reakció
termék képződik.
Kiserletek és magyarazatok
Az egyik legpozitívabb és legreaktívabb fém.
Vízbe dobva nagyobbat durran mint a nátrium.
Biológiai szempontból fontos, az
ingerületvezetésben játszik szerepet.
feladatok
 H2CO3(f) → H2O(f) + CO2(g)
 CuCO3=CuO+CO2
 (zöld) (fekete) (szintelen)
 2HgO2Hg+O2(Higany-oxid)
 (vörös) (szürke) (szintelen)
 2CaCO32CaO+3CO
Megjegyzés:
A reagens mindig
összetett anyag , a reakció
termékek lehetnek
összetettek vagy egyszerü
anyagok.
Lángfestés
 A lángfestés nehezen észlelhető, más ionok lángfestése eltakarhatja.
Sőt az ammónium ionnak is van valami "zavarása" a lángban.
 IV. A kálium egyszerű módon észlelt lángfestése kimutatási célokra
nem teljesen megbízható, nehéz észlelhetősége miatt.
Érdekes kisérletek

Tűzgömb
 Szép nagy buborékokat kívántam készíteni, ezért
a fújáshoz tölcsért használtam. A buborék
hártyájához szükséges oldatot egy üvegkádban
kevertem össze. Ez egy viszonylag tömény
mosószer oldat, amelyhez kb. 5 cm3 glicerint
adtam. (Ahhoz, hogy stabil és erős legyen a
hártya, legjobb, ha az oldat legalább néhány órát
áll.) A glicerin növeli az oldatból húzható hártya
stabilitását.
 A tölcsér szárára gumicsövet húztam és egy
Bunsen-égő helyére csatlakoztattam.
 A tölcsért az oldatba mártottam úgy, hogy miután
kivettem onnan, hártya feszült rajta.
A gázcsapot kicsit megnyitottam és lassú ütemben buborékot
fújtam a földgáz segítségével. A földgáz legnagyobb
mennyiségben metánt tartalmaz.
Persze jó pár próbálkozásra volt szükség, mire sikerült,
elpattanás nélkül a buboréknak elszállnia. Közben, ha egy
kicsit mozgattam a tölcsért, jól megfigyelhető volt, hogy
mennyire rugalmasan erős a hártya. A gömb elpattanás nélkül
is erősen elnyújtható.
A kísérlet látványos befejezéséhez kell egy kis
ügyeskedés. Két kezünkkel egyszerre különböző
dolgot csinálni nem könnyű.
Miközben az egyik kezemben a tölcsérrel a
buborékot fúvattam, addig a másikkal egy égő
gyújtópálcát készítettem elő és...
... lesben álltam. Vártam azt a pillanatot, amikor a
buborék elrepül.
Gyorsan szállt, hiszen a metán sűrűsége kisebb,
mint a levegőé.
Az égő gyújtópálcával kilyukasztottam a buborékot, ha elég gyors
voltam.
Ezen a képen már elpattant a buborék és remélem, látható, hogy a gáz
a fényt egy kicsit megtöri éppen a gyújtópálca végénél.
A földgáz nagy tűztünemény közben ellobban.
CH4 + 2O2 = CO2 + 2H2O
A reakció nagyon gyorsan játszódik le. A látvány ellenére a terem fala és a
lámpák nem pörkölődtek meg. De ezen a helyen hívom fel a figyelmet,
hogy nagy tölcsérrel és így nagy buborékkal a kísérlet VESZÉLYES! A
bemutató viszonylag kis mérettel, kis anyagmennyiséggel is elvégezhető.
Bonthatók-e a víz részecskéi?
Víz bontása elektromos árammal
A Hoffmann-féle vízbontó készüléket tölstsük
meg vízzel, pontosabban a jobb áramvezetés
érdekében enyhén sós vízzel.
Gondosan zárjuk el a csapokat, majd kapcsoljuk
rá az egyenáramra (zsebtelepre) a vízbontót.
Néhány óra alatt megfelelő mennyiségű gáz gyűlik
össze a két üvegcsőben, hogy kimutathatók
legyenek.
A hidrogént meggyújthatjuk, az oxigént az ismert
módon, parázsló pálcával mutathatjuk ki.
Vigyázat!
Ha túl gyorsan áramlik ki a gáz a csőből elfogy,
még kimutatása előtt!
A tiszta hidrogén színtelen lánggal, csendesen ég. A hidrogén égésekor víz keletkezik:
Hidrogén fejlesztése és
égése
Gázfejlesztő készülékben cink
és sósavoldat kölcsönhatásával
fejlesszünk hidrogéngázt.
Végezzük el a durranógáz
próbát!
(Töltsünk meg egy kémcsövet a
fejlődő gázzal és tartsuk a
lánghoz. Ha nem pukkan, a
gázkeverék már nem tartalmaz
oxigént.)
Gyújtsuk meg a fejlődő gázt.
Ha hideg óraüveget tartunk a
szintelen láng fölé vízpára
lecsapódását figyelhetjük meg.
atomrobbanás
Bomlás: vörös higany(II)-oxid hőbomlása közben
keletkezett higanycseppek
Réz-szulfát
I. CuSO4 oldat és KSCN
összeöntésével áll elő.
II. Először zöldes színeződés,
majd fekete Cu(SCN)2 csapadék.
III. A kép az elkészítés után kb. fél
órával készült. Látszik a fekete
capadék felett a zöldes oldat, ami
a kezdeti elszíneződés.
IV. Redukáló szer (Na2SO3)
jelenlétében fehér színű réz(I)rodanid vált volna le.
Cu2+ +2SCN- = Ca(SCN)2
Higany(II)-nitrát
I. A megfelelő oldatok összeöntésével,
könnyen látható.
II.- III. Fehér csapadék válik ki.
IV. Rodanid feleslegében feloldódik. A
rodanidra is jellemző a cianid mellett,
hogy jó komplexképző. Itt is
Hg(SCN)2 + 2 SCN- = [Hg(SCN)4]2-
Vas(III)- klorid
I. Cseppenként adjuk a vas(III)klorid oldatot KSCN oldathoz.
II. Szép vérvörös színű oldat
keletkezik, amely nem csapadék,
hanem komplex.
III. A képeken a cseppentés látszik
vizes oldatba. Az alsó képen
amilalkoholba való átoldás látható.
Az alsó kisebb és világosabb fázis a
vizes fázis.
IV. Fluoridionok hatására a szín
eltűnik, mert a fluorid sokkal
erősseb komplexbe viszi a vasat.
Fe(SCN)3 + 6F[FeF]6-+ 3
SCN-
Kobalt-nitrát
I. Semmi különös recept nincs. Össze kell zuttyintani.
II. Kék színű oldat lesz, szintén komplex képződése
miatt.
III. Amilalkohol vagy éter hozzáadására szabad sav
keletkezik, ami átoldódik a szerves fázisba. Ez látható
a képen. A felső fázis az amilalkohol.
2H+ + [Co(SCN)4]2H2[Co(SCN)4]
IV. A teszt még érzékenyebb, ha megsavanyítjuk
tömény sósavval, ami a fenti egyensúlyt a szabad sav
képződése felé tolja el. A reakciót cseppreakcióban is
le lehet végezni.
A nátrium-klorid (NaCl) - só, kősó,
konyhasó, tengeri só, az egyik
legismertebb só, akonyhasó legfontosabb
összetevője. Színtelen, szagtalan,
kristályos vegyület, íze a
legerősebben tisztán sós az ismert anyagok
közül. Ionrácsos anyag, szilárd állapotban
lapon középpontos kockarácsot alkot.
Vízben jól oldódik, nagymértékben
disszociál összetevőire pozitív töltésű
nátrium- (Na+) és negatív töltésű klorid
(Cl−) ionokra. Vizes oldata
semleges kémhatású. Alkoholban oldhatatla
n. Vizes oldata és olvadéka azelektromos
áramot vezeti. A tiszta nátrium-klorid
nem higroszkópos, de ha szennyezést
(például magnéziumsót) tartalmaz,
nedvszívóvá, tapadóssá válik.
Kristályai kocka alakúak.
Salétromsav
I. Jól húzó fülke alatt, híg salétromsavval és
töményebbel óvatosan.
II. Vörös színű oldat keletkezik, a tömény
sav hatására elbomlik, nitrózus gázok
keletkezése közben.
III.- IV. A bal oldali képen híg salétromsav
hideg vizes fürdő, a jobb oldali pedig
tömény, és hűtés nélkül, éppen bomlás
közben, azért buborékol.
Nátrium-nitrit
I. Fülke alatt, nitrit oldathoz adunk tiocianát oldatot és
magsavanyítjuk híg sósavval,
II. Vörös színű oldat keletkezik az ONSCN
következtében.
III. A képen kissé híg oldat amilalkoholos extrakciója
látható.
IV. A nitrozil-tiocianát nem stabil szobahőfokon,
különösen nem koncentrált oldatban. Magas hőfokra
hevítve elbomlik és nitrogén-monoxid és dirodán
keletkezik.
2 ONSCN NO + (SCN)2
2NO(színtelen) + O2
NO2(vörösbarna)
2
2
EGYENI VELEMENY
 A csapat szerint a bomlasi reakciok nagyon
erdekesek,figyelemfelkeltoek es hasznos reakciok.
 Nagyon tetszett a csapat minden tagjanak,talan ezt
ertettuk meg a legjobban.
BIBLIOGRAFIA
 Legfobb forrasunk az internet volt:
 -kemia.lap.hu
 -wikipedia
 -google
Koszonjuk a figyelmet!!!
Molekulák:
Ancsa,Aliz,Krisztina,Kalman,Lorand
VII.C

similar documents