A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt

Report
A 21. századi közoktatás –
fejlesztés, koordináció projekt
eredményei és kapcsolata a
Nemzeti alaptantervhez
Kaposi József
Budapest, 2012. február 24.
TÁMOP 3.1.1 Kiemelt Projekt
OFI programelemek
Főbb kutatás-fejlesztési területek :
(3 pillér - 44 elemi projekttel)
 A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a
közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási
környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F
tevékenységek
 Az oktatás-irányítás és az iskolarendszer
hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek
 A tudás-menedzsment rendszerszintű fejlesztését
támogató K+F tevékenységek, az innováció támogatása
Projektidőszak: 2009. április 1. – 2012. február 29.
Forrás: 1 673 459 175 Ft
6. pillér
A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a
közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási
környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek
(19 elemi projekt)
Témák:
1. Oktatás és a munka világa
2. A társadalmi kohézió irányába ható integrációs
törekvések vizsgálata
3. Kompetencia-alapú tanulásfejlesztés
4. Az átmenetek kezelése
5. Tanuló szervezetek és közösségek
6. Az intézmény és társadalmi környezete
7. A tanulás virtuális és fizikai környezete
8. Intézményi fejlesztő beavatkozások
7. pillér
Az oktatásirányítás és az iskolarendszer
hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek
(23 projekt)
Témák:
1. Oktatáspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata
2. Fejlesztéspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata
3. Az irányítási szintek közti felelősség-megosztás,
az irányítás professzionalizálódásának és
hatékonyságának vizsgálata
4. A tényeken alapuló politika-formálás kultúrájának
fejlesztése
8. pillér
A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztését
támogató K+F tevékenységek; az innováció
támogatása
Témák:
1. Az oktatásügyi K+F rendszer elemzése és
stratégiai fejlesztése
2. A korszerű tudásmenedzsment és innovációs
rendszer elemeinek létrehozása
Indikátorok számokban
megnevezés
célérték
elért célérték
Adatbázis
9 DB
13 DB
Policy Javaslat
11 DB
13 DB
Tanulmánykötet
16 DB
28 DB
Tudásmenedzsment eszköz
3 DB
3 DB
Honlap látogatottság
Képzettek száma
115%
65 FŐ
516%
69 FŐ
Indikátorok tartalma
összefoglaló
Tartalmi fókuszok:





tanulási eredményesség;
tanulói továbbhaladás;
oktatásirányítás, iskolafenntartás;
pedagógiai tartalmak, tartalmi szabályozók alkalmazása
az intézményekben;
az innováció támogatása.
Hasznosítás:




szakpolitika, oktatásirányítás számára tematikus
elemzések készítése;
jogszabályalkotás szakmai háttértámogatása;
az adatok nyilvánosságának biztosításával az oktatási
rendszer szereplőinek informálása
Jövőbeli fejlesztések, szakpolitikai intézkedések szakmai
megalapozása, javaslatok megfogalmazása.
Adatbázisok 1.
1. A nem szakrendszerű oktatás - empirikus kutatási
adatbázis
2. Pályakövetés - 2007-ben szakmát szerzettek kérdőíves
vizsgálata
3. Pedagógiai programelemzés empirikus kutatási adatbázisa
4. Tanulói szintű idegen nyelvi eredményességi adatbázis
5. Hazai tankönyvi adatgyűjtemény
6. Intézményi és tanulói vélemények a beiskolázási és
továbbhaladási folyamatok változásairól
7. Hiányszakmákban tanuló végzős szakiskolások empirikus
kutatási adatbázisa
8. Az idegennyelv-oktatás hatékonyságának vizsgálatára
alkalmas adatbázis (nyelvtanulási input és
outputváltozókkal)
Adatbázisok 2.
9. Együttnevelő általános iskolák vezetői az integrált
nevelés megvalósulásáról a fogyatékos tanulók esetében
– empirikus kutatási adatbázis
10. BA-szakos hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás
adatait tartalmazó adatbázis
11. Felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulók körében
végzett adatbázis
12. Kistérségi iskolafenntartás – irányítási információk
13. A felsőoktatásban alapképzésben nappali tagozaton
tanuló hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás ,
kitüntetetten a tanárképzéssel kapcsolatos orientációi
(1200 fős országos minta), empirikus kutatási adatbázis
Policy-javaslatok
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének
stratégiájára – Vezetői összefoglaló
Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához
Tankönyvpolitika Magyarországon összefoglaló áttekintés és
oktatáspolitikai ajánlások
A 18 éves tankötelezettség teljesítésének alternatívái
A TISZK rendszer továbbfejlesztésének lehetséges módja
Pályakövetés a szakképzésben
Az óvodáztatás meghosszabbodásáról
Az oktatási célú IKT használat fejlesztéspolitikájának differenciálása
A nemzeti alaptanterv implementációjáról
Ajánlások a pedagógusképzés fejlesztéséhez
Az idegennyelv-oktatásról
Regionális tervezés és közoktatás
A kistérségi közoktatás-szervezés tapasztalatai
Megjelent kiadványok 1.
1.
Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új
modelljei
2.
Bánkuti Zsuzsa – Csorba F. László: Átmenet a tantárgyak között. A
természettudományos oktatás megújításának lehetőségei
3.
Fehérvári Anikó: Pillanatképek. Társadalmi partnerek az
oktatásirányításban
4.
Forray R. Katalin – Híves Tamás: Oktatás a határok mentén
5.
Györgyi Zoltán: Korlátok között szabadon. Demográfiai folyamatok és
helyi oktatáspolitikák
6.
Halász Gábor –Balázs Éva – Fischer Márta – Kovács István Vilmos:
Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének
stratégiájára
7.
David Hopkins: Minden iskola kiváló iskola. A rendszervezetés
lehetőségeinek kiaknázása
Megjelent kiadványok 2.
8.
Hunya Márta: IKT mozaik. Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép
tanórai alkalmazásához
9.
Hunya Márta: Iskolaportrék. Iskolák az IKT-használat tükrében
10. Imre Anna: Beiskolázás és továbbhaladás. Szabályozás és
megvalósulási utak
11. Innováció a tudásalapú gazdaságban. Az innováció hatásai az
oktatásra és a tanulásra
12. Kerber Zoltán: Sokarcú implementáció. Kompetenciafejlesztő
programcsomagok bevezetése a HEFOP 3.1.3 iskolákban
13. Mayer József: Merre tovább? Az iskolai integráció dilemmái
14. Mayer József – Kőpatakiné Mészáros Mária: A szavak és a tettek.
Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban a 21. század első
évtizedében Magyarországon
15. Mártonfi György: Út a munkaerőpiacra – speciális szakiskolákból
Megjelent kiadványok 3.
16. Mártonfi György: Térségi integrált szakképző központok. Adalékok az
iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakulásáról
17. Mártonfi György: A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése
és (mellék)hatásai
18. Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György:
Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója
19. Réti Mónika: Kívül-belül jó iskola. Tanító terek
20. Szabó Mária – Singer Péter – Varga Attila: Tanulás hálózatban.
Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati
tanulás megvalósításához
21. Az európai polgár kompetenciái. Az implementáció kihívásai és
lehetőségei az oktatás világában
22. Sági Matild: Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete
és szakmai továbbfejlődése: nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat
23. Török Balázs: Az iskolák lehetséges szerepe az oktatás-politikai
döntés-előkészítésben
Tudásmenedzsment
indikátorok

video.ofi.hu
Honlapon működő videófelület, amely lehetővé teszi a konferenciák,
előadások közzétételét, bárki számára elérhetően -több mint 100
feltöltött előadás

Infografikai fejlesztés – infografika.ofi.hu
Az adatbázisok, elemzések, projektek tartalmának képi
megjelenítésére alkalmas eszköz
(pilot, 3 elkészült infografika)

Tudás társadalmasítása
Az elkészült kutatás-fejlesztési eredmények interaktív
disszeminálása alhonlapokon, közösségi portálokon keresztül
(4 alhonlap, 4 közösségi csoport)
Képzők képzése

Az elmúlt évtizedek oktatásfejlesztési
programjainak tapasztalataira építő, az intézményi
változást támogató szakmai környezet fejlesztését
támogató, akkreditált képzési program kialakítása,
amely alkalmas az e változást támogatni tudó
szakemberek (intézményfejlesztési tanácsadók)
képzésére.

A fejlesztés részeként megvalósult próbaképzést
elvégezte 65 képzési szakember, tudásuk
alkalmassá teszi őket a közeljövőben megvalósuló
iskolafejlesztési projektekben alkalmazható
intézményfejlesztési tanácsadók képzésére.
15
Forrásbevonás
Témacsoportok
Cél: szintetizálás,
szinergiák megteremtése,
szakmai szint emelése,
disszemináció






Implementáció
Integráció
Intézményvezetés
Tanulási utak
Pedagógusok
Oktatásirányítás
Kerettantervi alprojektek
 Cél: az új köznevelési
törvénynek és a NAT
felülvizsgálatnak megfelelő
kerettantervi csomagok
előkészítése
 Szakmai és projekttervek
alapján a munka
megkezdődött
 Szükséges személyi
állomány felvételre került
 Szükséges szerződések
megkötése folyamatos
A NAT
Alapelvek
Az oktatás közfeladat:

a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is
érvényesíteni szükséges.
A NAT szimbolikus dokumentum:



üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat
szempontjából,
a laikusokhoz is szól,
alapjai az egységességnek és differenciálásnak,
tehetséggondozásnak.
A NAT törvényi háttere
Nemzeti alaptanterv biztosítja:
 az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét,
 az iskolák közötti átjárhatóságot ,
 meghatározza az elsajátítandó
műveltségtartalmat,
 kötelező rendelkezéseket állapít meg az
oktatásszervezés körében,
 különösen a tanulók heti és napi terhelésének
korlátozására.
A új Nat főbb elemei
A küldetésének újradefiniálása
– A nevelés és az értékek hangsúlyozása
A kiemelt fejlesztési területek és a
kulcskompetenciák kiegészítése
– A társadalmi szolidaritás megerősítése
Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése
– A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése
A közműveltség értelmezése,
műveltségtartalmak megjelenítése
– Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének
megteremtése
A NAT struktúrája
I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és
szabályozási szintjei

A köznevelés feladata és értékei
– Fejlesztési területek – nevelési célok
– Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek

A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás
– A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó
szabályok
II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés


A kulcskompetenciák
Műveltségi területek
– A Nat műveltségi területeinek felépítése
III. A műveltségi területek anyagai

1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon
A köznevelés feladata és
értékei
Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és
az egyetemes kultúra közvetítése, a
szellemi-érzelmi fogékonyság és az
erkölcsi érzék elmélyítése.
Feladata továbbá:



a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek,
képességek, ismeretek, attitűdök együttes
fejlesztése,
a közjóra való törekvés megalapozása,
a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.
Hangsúlyosabb kiemelt
fejlesztési területek

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A testi és lelki egészségre nevelés

A családi életre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság
A köznevelési rendszer egyes feladataira és
intézményeire vonatkozó külön szabályok

Az erkölcstan oktatása

A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok

Egész napos iskola

A mindennapos testnevelés

A mindennapos művészeti nevelés

Az idegennyelv-oktatás

Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata

A szakiskolai nevelés

A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata

Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János
Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai
Program

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
A műveltségi területek
1. Magyar nyelv és
irodalom
2. Idegen nyelvek
3. Matematika
4. Ember és társadalom
5. Ember és természet
6. Földünk –
környezetünk
7. Művészetek
8. Informatika
9. Életvitel és gyakorlat
10.Testnevelés és sport
A műveltségi területek
közös kiemelt céljai







a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet,
megfigyelés) középpontba állítása;
az informatika alkalmazása;
a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;
a közösségi élethez, a munka világába való
belépéshez szükséges képességek és ismeretek;
az egészséges életmód kialakítása;
az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás
biztosítása;
a médiumok alkotó használata;
A műveltségi területek
általános jellemzői





kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és
kritikai értelmezésével;
az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok
szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;
nem lezárt rendszerként jelennek meg;
nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését
jelenítik meg;
hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a
személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás
különböző formáinak tanulásban betöltött fontos
szerepét;
Véleményezés
online felületen keresztül
A kerettanterv
előkészületei
A projekt négy fókusszal végezte a kerettantervi
munkák előkészületeit:
 a hazai és nemzetközi tartalmi szabályozás
struktúrájának elemzése;
 a jelenleg használatos hazai kerettantervek (69 db)
elemzése;
 a Magyarországon jelenleg érvényes kerettantervek
intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata (200
iskola bevonásával);
 a 2012-ben készülő kerettantervi munkálatok
előkészítése, szakiskolai kerettanterv első változatának
monitorozása és a 2. változat elkészítése;
Kerettantervi indikátorok
 A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő kerettantervi
elemzés
 A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő implementációs
elemzés
 A kerettantervek előkészítése (10 csomag)








Általános iskola (alsó és felső tagozat)
Gimnázium (4-, 6-, 8-osztályos)
Szakközépiskola
Szakiskola
Kéttannyelvű iskolák
Nemzetiségi iskolák
SNI
(Felnőttoktatás, Híd-program(ok), további szakiskolai oktatás,
szakiskolások érettségire felkészítő középiskolája, nyelvi
előkészítő osztály)
TÁMOP 3.1.1 – második ütem
XXI. századi köznevelés
A nevelés–oktatás eredményességének és az oktatásirányítás
valamint az iskolarendszer hatékonyságának javítását
szolgáló K+F tevékenységek:
1. Az oktatás tartalmi követelménystandardjainak fejlesztése és
implementációjuk támogatása
2. A pedagógusszakma minőségének fejlesztési támogatása,
szaktanácsadói rendszer fejlesztése és működtetése.
3. A nevelés-oktatás fejlesztése, e területen komplex pilot
projektek megvalósítása és a kapcsolódó pályázatok szakmai
eredményességének nyomon követése, értékelése
4. Az oktatásirányítási és a szakmapolitikai döntéshozatal
fejlesztési támogatása
5. Korábbi fejlesztések, programok hatásának vizsgálata és
értékelése
TÁMOP 3.1.5
Pedagógusképzés támogatása
Az OFI várható feladatai:
 Az OH-val együttműködve a Pedagógus Életpálya modellhez
kapcsolódóan a pedagógusok minősítési rendszerének
kialakításához szükséges szakmai fejlesztések megvalósítása
 A pedagógusképzési, -továbbképzési, valamint a
szaktanácsadói rendszer kialakítása, fejlesztése
 Pedagógusok fejlesztő célú mentorálása szaktanácsadók
közreműködésével
 Az új köznevelési törvény és az új tartalmi szabályozóknak
megfelelően a továbbképzések tartalmi felülvizsgálata, új
képzések fejlesztése, képzői kapacitás biztosítása
Főbb indikátorok:
 400 felkészített szaktanácsadó
 15.000 pedagógus formatív értékelésének elvégzése (ezen
belül 7000 fő szükséglet felmérése, mentorálása is)
Eredményeink elérhetőségei
Minden ajándékcsomagban található:
 egy könyvismertető az eddig megjelent kötetekről,
 valamint egy pendrive, amely tartalmazza a kötetek
elektronikus változatát.
A kötetek digitális formában elérhetőek az Intézet
honlapján – innen közvetlenül is teljes terjedelemben
letölthetőek.
A könyveket, kérés esetén, elküldjük az Önök által
megadott címekre.
Köszönöm a figyelmet!

similar documents