moricz

Report
Móricz Zsigmond
(1879-1942)
Móricz újszerű parasztábrázolása
Tragédia
Barbárok
Dolgozat
1. Mit jelent a naturalizmus, és Móricz két művének
mely jeleneteiben fedezhető fel a naturalista
ábrázolásmód?
2. Milyen összefüggést látsz a Tragédia és a Barbárok
című művek címe és szövege között?
3. Hogyan függ össze a Tragédia főhősének neve és
jellemzése Gogol műveivel?
4. Miért mondhatjuk, hogy a Barbárok c. elbeszélés
szerkesztése és hatása drámai?
5. Milyen szerep jut az elbeszélőnek, mi jellemzi
elbeszélésmódját?
6. Mely motívumoknak tulajdoníthatunk szimbolikus
jelentést?
A parasztábrázolás hagyományai
 A parasztábrázolás hagyományait Jókai és
Mikszáth teremtette meg.
 Jókai romantikus regényeiben a parasztok
kedélyes epizódfigurák, Mikszáth novelláiban,
elbeszéléseiben főszereplővé lépnek elő, de a
realista igény mellett a látásmód alapvetően
romantikus és az anekdotahagyományra épít.
 A századforduló népszínművei eltúlozták a
paraszti élet idilljét.
Móricz újszerűsége
Móricz nyíltan ábrázolja a mérhetetlen
nyomort.
Hét krajcár: Még ötvöződik az idill és a
tragédia – az anya még képes lelkileg
felülemelkedni a testét megnyomorító
szegénységen.
Tragédia: Főhőse, Kis János lelkileg is
sérült, megnyomorított ember.
A naturalista ábrázolásmód a Tragédia
című novellában
Naturalizmus: A naturalizmus elméletírója
és egyik mestere Émile Zola. A
pozitivizmus és determinizmus hatása
alatt dolgozta ki alkotómódszerét: az
írónak a társadalom s benne az ember
természetrajzát kell ábrázolnia a
természettudományok egzaktságával
(=pontosság). A naturalista mű
hangsúlyozza az emberi lét árnyoldalait.
 Kis János átlagember, aki ugyanolyan érzéketlen
fiához és feleségéhez, mint hozzá volt az apja.
 Az állandó nélkülözés miatt léte puszta ösztönlét,
csupán vegetál, az egyetlen gondolat, ami kitölti
napjait és éjjeleit: az evés.
 Dühe a gazdag Sarudy ellen irányul, akit ki akar enni
vagyonából.
 Célját azonban nem éri el, gyomra elszokott a zsíros
ételektől, s szinte halálra eszi magát.
 A tragédia abban rejlik, hogy halála nem
értékveszteség, ő maga sem tartja annak.
 Akkor sem vették észre, amikor élt, s akkor sem,
amikor meghalt.
Móricz Zsigmond: Barbárok
 A dzsentritémát feldolgozó regények után Móricz
a 30-as években ismét a nép problémái felé
fordult. Műveiben beszámolt
elmaradottságukról, babonás hiedelmeikről.
 A Barbárok című elbeszélésben a dialógusok
uralkodnak. Az író háttérbe szorul, így a mű a
balladákhoz hasonlóan tömörré, sűrítetté
válik.
 Az eseményeket az elbeszélő alig kommentálja,
látszólag szenvtelenül, tárgyilagosan számol
be a megdöbbentő tényekről.
A mű a pusztai emberek világába
kalauzol.
Bodri juhász a természet részeként, a
civilizációtól távol él. Barbár, kegyetlen
élet az övé, de belőle nem veszett ki
minden emberi érzés.
A veres juhász és társa a vagyonszerzés
ősi ösztönétől hajtva hidegvérrel
gyilkolja meg Bodri juhászt, annak
gyermekét és kutyáit.
A senki földjén, öntörvényű, babonás
világban élnek: barbárok lélekben is.
Az elbeszélés szerkezete
 Drámához hasonló felépítés:
Az író 3 „felvonás”-ba sűríti az eseményeket.
Az első és harmadik fejezet néhány óra
története; a második fejezet több hónapot ölel
fel.
 Baljós jelek: A veres juhász megjelenése előtt a
hűséges puli jelzi a veszélyt.
 Feszültségkeltés: Eszköze a hallgatás,
elhallgatás és a pár szavas dialógusok.
Hatása: fokozódik a fenyegetettség érzése.
 A brutális gyilkosság csupán néhány pillanat,
leírása tárgyilagos.
Emberség az embertelenséggel szemben
 A pusztai lét sivár ugyan, de nem tesz
mindenkit embertelenné:
1. Bodri juhász kötődik családjához, lelki
gazdagságát bizonyítja művészi érzéke.
2. A hűséges fekete asszony önmagát nem
kímélve keresi férjét és fiát:
megrendítően szép, jóságos alakja a
mesék, balladák világát idézi.
A befejezés
 A vallatás leírása a pusztával szemben a városi,
civilizált környezetbe visz.
 A veres juhász nem hajlandó bevallani legvéresebb
tettét az ítélet biztos tudatában sem. Végül nem a
bűnbánat, hanem a halottak szellemétől való félelem
készteti vallomásra.
 A bíró mondata végső ítéletet fogalmaz meg és
visszhangozza a címet: „Barbárok.”
 Többszörös szimbolikus jelentéssel rendelkező
motívum: a rézveretes szíj (lelki gazdagság és művészi
érzék, családi kötelék; lelkifurdalás, babona, kísértő
múlt; a bűntény bizonyítéka).

similar documents