2014-11-13

Report
A térképi névrajz kérdései
Névtudományi, térképészeti alapok
A térképi névírás szabályai –
A földrajzinév-írás gyakorlata
Alapfogalmak
Földrajzi név: a földfelszín, illetve a földkéreg
természetes képződményeinek (sziget, öböl, hegy, sivatag, barlang,
ősmasszívum, lemez stb.) vagy az ott létrehozott
mesterséges objektumok (település, ország, csatorna, út stb.)
azonosítására szolgáló nyelvi alakulat.
Tulajdonnév, nagy kezdőbetű.
Keletkezhet természetes névadással (Bakony, Ebédlátó-dűlő, Duna, Csongrádierdő, Öreg-tó, Alszegi-Koplaló stb.) vagy
mesterséges névadással (Duna—Tisza-csatorna, Északi-Atlanti-hátság,
Mexikóváros, Sziklás-hegység, Varsó stb.).
Földrajzi megjelölés: a földfelszínre telepített objektumok azonosítását szolgáló
nyelvi alakulat. A név mesterséges névadással keletkezik.
Jellemzően tulajdonnév, nagy kezdőbetű.
Intézménynevek: Madách Színház, Magyar Nemzeti Múzeum stb.
Intézményszerű létesítmények: Gellért fürdő, Ugocsa mozi, Kis Rabló étterem,
Keleti pályaudvar, Kerepesi temető stb.
Nevezetes épületek, emlékművek és egyéb mesterséges létesítmények:
Sagói kápolna, Mátyás-templom, Homoki malom, Luppa-mauzóleum,
Magyar László-emlékmű, Kossuth-szobor, Herman Ottó-emléktábla stb.
Közterületnevek: utcák, terek, hidak neve
A természetes névadással keletkező földrajzi nevek zöme a földfelszín
természetes képződményeit jelöli, és jellemzően két részből áll: pl. Velencei-tó.
1.) Földrajzi köznévi rész (utótag) — az objektum jellegét mutatja meg:
„Mit nevezünk el?”
folyó, főcsatorna, mocsár, árapasztó, bugyogó (víztípus);
hegy, völgy, árok, érchegység (domborzati forma);
dűlő, csordaállás, erdővég, halomvidék (terület, táj);
nádas, erdő, cseresznyés, akácliget (növényzeti fedettség);
agyagos, homokpuszta, sziklasivatag (talaj);
bazaltoszlop, ősmasszívum, lemez (földtani képződmény);
félsziget, fok, fjord, part, szigetorr (parttagoltság);
selfmedence, pad, fenékhegy (tengerfenék-domborzat); stb.
Közel 2500 formát említ a szabálykönyv!!! (Ezeket bizonyos nyelvtani
szerkezeteket kivéve) kötőjellel kapcsoljuk a név első részéhez.
2.) A földrajzi név megkülönböztető eleme (előtag) — egyedivé tesz:
Az adott körbe — hegy, völgy stb. — tartozó objektumok közül
„Melyikről van szó?”
Vas Mihály-hegy, Gergus-völgy
A földrajzi nevek zöme ugyan jellemzően két részből áll, de gyakran több
értelmes szóra: tagra vagy elemre bontható, illetve egyelemű.
Elemszám szerint:
— egyeleműek (ország- és településnevek, illetve a hiányos földrajzi nevek):
Debrecen, Vietnam, Börzsöny (hegység), Fertő (tó)
— kételeműek (természetföldrajzi nevek): Arany-patak, Szikláshegység; Magas-Tátra (lehetnek hiányosak)
— többeleműek: Arany-patak-völgy; Rohonci-Arany-patak,
Délkeleti-Csendesóceáni-nagymedence;
Tatai (Öreg)-tó, Karib (Antilla)-tenger (lehetnek kettősnevűek)
Az előtag lehet vagy az előtaghoz kapcsolódhat ún. földrajzi jellegű jelző
(pl. alsó, kis, magas, kerek, új stb.):
Középső-dűlő, Alacsony-Tátra, Öreg-Duna-dűlő, Új-Hebridák
A több elemből állóak általában névbővülés útján keletkeznek.
Ez lehet előre- és hátraképzés:
1.) Előreképzés:
Arany-patak —> Rohonci-Arany-patak,
Ebédlátó-dűlő —> Alsó-Ebédlátó-dűlő,
Tisza —> Holt-Tisza —> Alcsi-Holt-Tisza,
Sandwich-szigetek —> Déli-Sandwich-szigetek (Nem a
Sandwich-szigetek déli része!!! Az Dél-sandwichi-szigetek lenne,
vö.: Észak-amerikai-medence )
2.) Hátraképzés:
Arany-patak —> Arany-patak-völgy,
Dél-Kína —> Dél-kínai-tenger (Dél-Kína partjainál!!!)
Észak-Amerika —> Észak-amerikai-medence
Mint láthattuk a név keletkezés elemzése segít a helyes írásmód
megállapításában!
Általában érvényesül a település- (tágabban az igazgatási) nevek
elsődlegessége a név származtatásában:
1.)
Szent György-völgy (völgy, létrejön benne egy település:)
Szentgyörgyvölgy. A Szent György-völgyben folyik egy patak.
Miről kapja a nevét?
NEM a völgyről, tehát Szentgyörgyvölgyi-patak.
Ez az elv néha furcsaságokat okoz!!!
2.)
Bahía Blanca
(azaz: Fehér-öböl Argentínában, a partján létrejön egy település:)
Bahía Blanca.
A magyarban az öböl a nevét a településnévről kapja, azaz:
Bahía Blancai-öböl.
(Hagyományos név, mint a Saint Malói-öböl.)
Helyesírási szempontból helytelen!!!
Saint Maló-i-öböl kellene, az meg írásképét tekintve borzasztó.
Ezért az újonnan megalkotott neveknél ebben az esetben elhagyjuk az -i
melléknévképzőt, azaz:
San Francisco —> San Francisco-öböl
A földrajzinév-írás
gyakorlata
Az írásmód
nyelvtani szerkezetek szerinti
elemzése
A földrajzi nevek írásának szabályai nem térnek el a magyar
helyesírás általános szabályaitól!
A kevés kivételt az ún. hagyományosan írt nevek alkotják.
Egybeírást alkalmazunk:
1.) Jelöletlen tárgyas szerkezetek esetén, pl.:
Ebédlátó-dűlő, Emberégető-hegy.
2.) Összetett szavak esetén, pl.:
2. a)
Holdvilág-árok, Vadverem-völgy (az előtag összetett szó),
2. b)
Kis-homokdomb, Északi-középhegység, Etióp-magasföld
(az utótagok összetett szavak).
3.) Hagyományosan egybeírt tájneveknél:
3. a)
Alpokalja, Bükkalja, Hegyalja, de Borbás-hegy alja
Dunántúl, Tiszántúl, Bajkálontúl, de Kis-hegyen túl
Volgamente, de Öreg-Duna mente
— névutós szerkezetek lennének;
3. b)
Bodrogköz, Cserhát, Délvidék, Dunakanyar, Sárköz,
Tiszazug, Mátyusföld, Nagyberek, Kisalföld, Morvamező,
de Kis-határ-köz, Nagy-bükk-hát, Felszegi-mező stb.
— földrajzi köznévi utótagok lennének;
3. c)
Nagykunság, de Nagy-Villám
— földrajzi jellegű jelzős előreképzés lenne.
3. d)
Saint Malói-öböl, de az egyik Saint Maló-i téren állok.
— két elemű tulajdonnév -i melléknévképzős bővülése lenne.
Különírást alkalmazunk:
1.) Birtokviszonyra utaló szerkezet esetén, pl.:
Vas Mihály hegye, Duna—Tisza köze, Vár tava;
2.) Névutós szerkezet esetén, pl.:
Kis-dűlő mögötti
3.) Hátravetett földrajzi jellegű jelző esetén, pl.:
Göd felső, Réti-földek alsó
4.) Értelmi zavar elkerülésére, pl.:
Pál deák dűlő, Mária asszony sziget, de Vas Mihály-hegy
hasonlóan:
Volga—Don összekötő főcsatorna, de Volga—Don-főcsatorna
hasonlóan:
Alsó Pál deák, de: Alsó-Vas Mihály
A magyar helyesírás értelemtükröző!
Nyelvi szempontból két elem közötti szoros kapcsolatra egybeírással,
kötőjelezéssel vagy nagy kezdőbetűkkel utalhatunk.
Tömbösítést alkalmazunk annak érdekében, hogy
lehetőleg három tagnál ne álljon több tagból egy földrajzi név, pl.:
Délkeleti-Csendesóceáni-nagymedence (Csendes-óceán)
Kutasérparti-Alsó-csatorna (Kutas-ér-part)
Vekerér—Ecseripatak—Kórógyéri-csatorna
(Veker-ér, Ecseri-patak, Kórógy-ér)
Ha azonban értelemzavaró összevonásra lenne szükség, akkor
nem tömbösítünk:
Keleti Novaja Zemlja-teknővölgy.
(Vegyül észre, hogy az egyébként kötőjellel kapcsolódó Keleti is „leszakad”
az értelmi zavar elkerülésére.)
Kötőjelek a földrajzi nevekben és megjelölésekben
Hosszú kötőjelet alkalmazunk
1.) Kiterjedésre, távolságra utaló („-tól -ig”-os) szerkezetekben, pl.:
Volga—Don-csatorna, Duna—Tisza köze, Duna—Tisza-csatorna,
Budapest—Bécs vasútvonal
2.) Több népnév összekapcsolását tartalmazó szerkezetekben, pl.:
Osztrák—Magyar Monarchia, Cseh—Morva-dombság,
Szerb—Horvát—Szlovén Királyság
3.) Összekapcsolt, második elemükben -i képzős szerkezetekben, pl.:
León—Kasztíliai Királyság (León+Kasztília)
Somogy—Tolnai-dombvidék (Somogyi-dombvidék+Tolnai-dombvidék)
Rövid kötőjelet alkalmazunk az egymás mellé rendelt elemekből álló,
-i képzőt nem tartalmazó szerkezetekben, pl.:
Kál-Kápolna vasútállomás
Győr-Moson-Sopron megye
Az írásmód
funkció szerinti elemzése
Láttuk már, hogy a magyar helyesírás értelemtükröző!
Ezért ugyanaz a betűsor más-más funkcióban különbözőképpen
írandó!
Elefántcsont-part <—> Elefántcsontpart (tájnév <—> országnév)
Havas-alföld <—> Havasalföld (tájnév <—> országnév)
Sáros-patak <—> Sárospatak (víznév <—> település)
Hűvös-völgy <—> Hűvösvölgy (domborzati név <—> településrésznév)
Szemlő-hegy <—> Szemlőhegy utca (domborzati név <—> utcanév)
Az igazgatási, közterületi és intézménynevek
írásmódja sok hasonlóságot mutat, ezért érdemes ezeket együtt elemezni.
Logikai szempontból ide sorolhatók az
országnevek, országrészt, etnikai tájat, körzetet jelölő nevek különböző
típusai. Ezeket általában egybeírjuk:
1.)
Magyarország, Svéd-, Német-, Lengyel-, Stájer-, Oroszország,
de Brit Honduras, Francia Nyugat-Afrika, Felső-Volta
2.)
Palócföld, Székelyföld, Fokföld, Fogarasföld;
3.)
Elefántcsontpart, Németalföld,
de Zöld-foki-szigetek, Fülöp-szigetek, Fidzsi-szigetek
Az állam, tartomány, terület, megye, járás, körzet stb. neve különírt az
államforma, illetve a közigazgatási egység típusát jelölő szótól, különírt
a jelzői helyzetű népnevektől is. Az egyéb névelemek az általános
földrajzi névi írásmódot követik:
1.)
Magyar Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok,
Osztrák—Magyar Monarchia; Liechtensteini Hercegség
Dél-afrikai Köztársaság, Filippin Köztársaság
2.)
Utrecht tartomány, Északnyugati terület, Keszthelyi járás,
Tolna megye, Győr-Moson-Sopron megye, Macsói bánság
A település-, településrész- és lakotthely-nevek írásmódja:
1.)
Bécs, Hódmezővásárhely, Szentendre, Chernelházadamonya,
Szentgyörgyvölgy, Kemendollár (elválasztás: Kemend-ollár),
de New York!
2. a)
2. b)
2. c)
3. a)
3. b)
Víziváros, Miskolctapolca;
Miskolc-Egyetemváros, Érd-Ófalu, Érd-Parkváros, RákospalotaÚjtelep;
József Attila-lakótelep;
Alsótanya, Gesztenyésmajor, Boldogasszonypuszta,
Kiss Ferenc-tanya, Úttörő Tsz-tanyák, ÉDÁSZ-telep
Győri Pál háza, Törekvés Tsz lakótelepe, Bem apó telep,
Kórógyi gátőrház
Út, utca, tér stb. közterületnevek, valamint a hidak neve
1.)
Margit körút, Felső Sas utca, Szilágyi Erzsébet fasor,
Bécsi kapu tér, Pázmány Péter sétány,
Kis-Duna sor és Kis Duna sor
2.)
Árpád híd, Széchenyi lánchíd, Szent István híd
de átmentem a Duna-hídon, Tisza-hídon (nem földrajzi név)!
Földrajzi megjelölések írásmódja azért fontos, mert gyakran
szerepelnek térképen (és a földrajzi szakirodalomban is):
Intézménynevek, intézménynévszerű megjelölések
1.)
Magyar Nemzeti Múzeum, József Attila Gimnázium,
Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola
2.)
Lukács fürdő, Kis Rabló étterem, Tátra mozi, Torony presszó,
Keleti pályaudvar, Budapest-Nyugati pályaudvar
Nevezetességek neve
Budavár, Egri vár, Rákóczi-vár;
Salgóvár, de Salgó vára
Homoki malom, Salgói kápolna,
Mátyás-templom, Luppa-mauzóleum, Kossuth-szobor,
Magyar László-emlékmű, Herman Ottó-emléktábla, de
Bem apó emlékmű
Vörös kereszt (pl. vöröshomokkőből faragták),
de Vörös-kereszt (Ő állíttatta)
Közterületnevek
Utcák, terek neve
A földrajzi köznevet különírjuk!
Kossuth Lajos utca, Bem József tér, Kodály körönd
Hidak neve
Megyeri híd, Árpád híd, Északi összekötő vasúti híd stb.
de: adott folyón átívelő híd általában (nem egy bizonyos hídról van szó
Duna-híd, Tisza-híd, Kis-Duna-híd
Földrajzi köznevek
A földrajzi köznevek (jelentésre utaló) fogalomcsoportjai: 1. víz, 2. domborzat,
3. táj, terület, 4. növény(zet), 5. talaj, 6. tengerfenék-domborzat, 7. (földtani)
képződmény, 8. parttagoltság.
Kötőjellel kapcsolandó köznevek (néhány egyszerű és összetett példa):
(holt)ág, agyag(lyuk), akácos, (birka)akol, alföld, (gulya)állás, (vad)almás,
árapasztó, (malom)árok, árpás, ártér, aszó(völgy), atoll, baglyos, bánya(tető),
barázda(szél), (cseppkő)barlang, bazaltoszlop, belvízcsatorna, (vár)bérc,
berek(fás), bíbices, (tag)birtok, (csipke)bokor, (bolgár)kert, (borz)lyuk, bucka, búzás,
bükk(ös), csalános, csalit, (ménes)csapás, csárdahely, csatorna, csemetekert,
csevice(kút), csigás, (sziget)csoport, csúcs, csurgó, csuszamlás, dagonya, dél,
delelő, delta, diós, (vad)disznós, (dohány)föld, dolina, domb(hát), dűlő(zug), ebes,
(éger)erdő, elő(víz), (malom)ér, érchegység, erdő(rész), észak, fa, fácános,
(szikla)fal, falu(hely), (farkas)verem, felföld, félsziget, fenék(hegyvidék), fennsík,
fenyves, folyó, forrás(kút), főcsatorna, föld(szoros), fűz(fás), galagonyás, (tó)gát,
gázló, gerinc, gleccser, gödrös, gyep(föld), gyűjtőcsatorna, hágó, halas(tó),
harasztos, hasadék, (lösz)hát(ság), határ(árok), (szőlő)hegy(orom) (tábor)hely,
holt(ág), homok(pad), hordalékkúp, hullámtér, ingókő, irtás, (borjú)itató, (bika)járás,
jég(barlang), kavicsos, (almás)kert, kilátó, korall(zátony), (kaptár)kő, kő(poros),
(ér)köz, köz(legelő), kráter(tó), láp(os), legelő(erdő), lemez, lépcső, (rózsa)liget,
Földrajzi köznevek (folytatás)
(ravasz)lyuk, magasföld, málnás, (self)medence, meder, (tó)mellék, nádas, nyereg,
nyúlvány, óceán, omlás, orom, öböl, ölfás, öntözőcsatorna, ősmasszívum, öv(árok),
padka, parlag, pap(föld), park(erdő), (ér)part, páskom, patak, pihenő, plató,
(homok)puszta, rakodó, rét(hely), rév, rókás, róna, sánc(árok), sarkvidék, sárrét,
séd, sík(ság), sivatag, sóstó, süllyedék, szakadék, szállás, szántó, szeg, szer, szérű,
sziget, szikes, szikla, szirt, (tenger)szoros, szőlő, szurdok, tábla(hegy), tag(birtok),
tanyaföld, (víz)tároló, tavasbarlang, teknő(völgy), telek, tenger(szem), terasz, tető,
tó(hátság), torkolat, torok, töbör, tölgyes, törés(öv), tőzeg(telep), tűzköves, ugar,
ugrató, út(köz), ülepítő, ültetés, vadas(kert), vágás, vár(hegy), város(erdő), vaskapu,
(telek)vég, verem, vidék, víz(mosás), (katlan)völgy, vulkán, zátony, zuhatag,
zsombékos, zsomboly stb.
Utcanévi utótagok
A leggyakoribb kötőjel nélkül kapcsolandó utótagok (közterületnevekben):
árok, átjáró, dűlősor, dűlőút, erdősor, fasor, forduló, gát, határsor, határút, híd,
játszótér, kert, körönd, körtér, körút, köz, lejáró, lejtő, lépcső, lépcső, liget, mélyút,
orom, országút, ösvény, park, part, pincesor, rakpart, sétány, sétaút, sor, sugárút, tér,
tere, turistaút, udvar, út, útja, utca, üdülőpart

similar documents