teruletfejlesztes_alapjai_05

Report
5.tétel:
Területi folyamatok és közigazgatás a kiegyezéstől
Trianonig
(1867-1920)
Csehország
MorvaországSz
Felső
Ausztria
Alsó
Salzburg
Magyarország
Tirol
Karintia
Krajna
Horvát-Szlavónország
Az OsztrákMagyar
Monarchia
1910-ben
Bosznia
A 64 polgári vármegye
Gróf. Széchenyi István a XIX. század legnagyobb
magyar területfejlesztője:
 lótenyésztés
 Duna-hajózás (Vaskapu)
 hitelélet fejlesztése
 Lánchíd
 az Alföld árvízmentesítése
 vasútfejlesztés
Árvízmentesítés és lecsapolás
A Tiszántúl vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló
munkálatok megkezdése előtt
Európa vasúthálózata 1914-ben
Készítette: Antal Tímea








XVI. századig nyúlik vissza
A vasút feltalálása: Richard Trevithick nevéhez fűződik
1803- Surrey Iron Railway
George Stephenson-> igazi technikai áttörés -1825
(Stockton és Darlington között)
A kiépülő vasútvonalak hozzájárultak a gazdasági és
társadalmi fejlődéshez.
Haladás jelképévé vált.
Feltalálása technikai előrelépés volt:a XIX.század
legjelentősebb innovációja
 Magyarországon a reformkort az 1825.-1827. évi pozsonyi
országgyűléstől számíthatjuk.
 Törvényhozásunk említést tett a vasútról is.
 Az első vasút a lóvasút volt-> ez a Pozsony- Nagyszombat
Első Magyar Vasúttársaság égisze alatt PozsonyNagyszombat között. Teljes hosszában 1846-tól.
 Korábban, 1827-ben még csak egy rövid vonal épült meg,
próbavasútként Pesttől Kőbányáig.
 Következő lépcsője, az 1832-36.-os pozsonyi országgyűlés




volt-> első magyar vasúti törvény.
Első gőzüzemű vasút-> Magyar Középponti Vasúti Társaság
néven, 1846. júl. 15-én. Pest-Vác között
Ezután gyors fejlődés volt jellemző. Pl.: 1847. 09.01. PestSzolnok közötti vonal.
A zavartalan fejlődést a szabadságharc megakadályozta.
A reformkor nagy alakja, Gróf Széchenyi István.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_vas%C3%BAtt%C3%B6rt%C3%A9nete
 Az 1847-48.-as országgyűlésen szólalt fel, hogy
megvalósítsa elképzeléseit.
 1848-ban meg is jelent „Javaslat a magyar közlekedési
ügy rendezéséről” című műve. -> országgyűlés
elfogadta
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_vas%C3%BAtt%C3%B6rt%C3%A9nete
 A magyarországi vasutakat osztrák és magyar
magántársaságok építették a bécsi abszolutista
kormány felügyelete alatt.
 A vasutak magánvállalkozások voltak.
 pl. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút
 A kiegyezés évére a hazai vasúthálózat hossza elérte a
2341 kilométert.
 Magyar Királyi Államvasutak (1868)
 Nagy léptékben fejlődött a vasúthálózat-> nagy üzletnek
ígérkezett.
 A kormány is egyre jobban szerepet vállalt a vasúti
hálózat fejlesztésében.
 A nagy államosítás, amivel az egységes működtetésű
vasutat létrehozták, 1876-ben történt. Akkor majd száz
kisebb-nagyobb magántársaságot a MÁV-ba olvasztottak.
 1868-ban Magyar Királyi Államvasutak Üzletigazgatósága
 A kiegyezés korszakának közmunka és közlekedésügyi
minisztere, gr. Mikó Imre-> Széchenyi eszméjének
követője volt. Nevéhez fűződik továbbá a Magyar Királyi
Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség felállítása is .
 Az első hazai tervezésű, normál nyomtávolságú,
háromcsatlós személyvonati gőzmozdony 1879-ben
készült el, és még abban az évben bemutatták a párizsi
világkiállításon.
 1883-tól államtitkár,majd 1886-1892-ig közlekedésügyi




miniszter volt
Vasútvonalak államosítása
Egységes tarifarendszer bevezetése (zónák)->olcsóbb
közlekedés
Vasúti pályaépítés és a járműpark jelentős mértékű
fejlesztése
A szervezett vasúti oktatás létrehozása is az ő nevéhez
fűződik, ekkor alakult a Vasúti Tisztképző Tanfolyam.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_vas%C3%BAtt%C3%B6rt%C3%A9nete
 A MÁV teljes kiépítése
 A helyiérdekű vasutak megjelenése (HÉV)
 Teher illetve személyvonatok továbbítására különböző
típusú gőzmozdonyok alkalmazása.
 Soufflet-ek alkalmazása
 A vasbetonalj sín megjelenése és alkalmazása.
 Az első, egyenáramú villamos vasút megnyitása.
 Az első világháború kitörésekor a történelmi
Magyarországon 21200 km vasútból 18933 km volt a MÁV
kezelésében (44,3% állami tulajdon, 55,7% állami
kezelésű magántulajdon). A pályaépítéssel egy időben
közel 1 500 vasútállomás is felépült, továbbá a történelmi
Magyarország területén .1600 km keskeny nyomtávolságú
vasútvonal is megépült.
Forrás:
http://www.epito.bme.hu/uvt/oktatas/feltoltesek/BMEEOUVAI06/kozlekedesi_halozatok_vas
ut.pdf
Magyarország vasúthálózata a
kezdetektől 1914-ig
Készítette: Bánszki
Mónika
II. Évfolyam Földrajz Bsc.
Tartalom
 A magyar vasúthálózat kialakulásának alapjai
- célok
- feltételek
- vezéralakok
 A vasúthálózat fejlődésének okai
 A vasúthálózat fejlődésének eredményei
A vasúthálózat kialakulásának alapjai
 Reformkor: cél az ország térszerkezetének
modernizációja
 Kulturális, gazdasági és politikai fejlesztések
megvalósítása
 Kedvező földrajzi adottságok:
domborzat, nyersanyagforrás
 Gróf Széchényi István közlekedésfejlesztési tervei
Gróf Széchenyi István elképzelései
1848-tól a Közlekedés- és
Közmunkaügyi Minisztérium vezetője
1848-ban megjelenik a „Javaslat a
magyar közlekedési ügy rendezéséről”
Centrális vasútrendszer: Pest- Buda
(Bécs ellenpólusa)
1832/36. évi XXV. Tc. az első magyar
vasúti törvény
Első modern gőzvontatású pálya:
1846. július 15. Pest- Vác között
1846. Pest- Vác megnyitó
Röviddel ezután Pest Szolnok
vasútvonal
Forrás: Száray Miklós: Forrásközpontú történelem III.
A vasúthálózat további fejlődésének okai
 Világviszonylatban is jelentős méretű fejlődés
 A szolgáltatási rendszerek folyamatos kiépülése
 A vasipar növekedése
 Az állam megjelenése a vasúti hálózatban
államosítás, új vonalak, pályaudvarok építése
 1868. Mikó Imre miniszter tervei alapján létrejön a
Magyar Királyi Államvasutak
A vasúthálózat fejlődésének eredménye
 Kezdeti fő funkció:
 áruszállítás- agráráru
az alföldi nagyvárosok fontos állomás
Debrecen, Nagyvárad, Szeged, Temesvár)
 Ipari nyersanyagok, nehézipari áruk
felgyorsítják a vasutak kiépítését
 A települések hierarchikus fejlődése
 Kialakul a személyszállítás
Magyarország
vasúthálózatának fejlődése
1885
Magyarország vasúthálózata 1914-ben
Vásárvonal. Ill. a
vásárvárosok a
Nagy-MagyarAlföld peremén

similar documents