Kerékgyártó János

Report
Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések
Dr. Kerékgyártó János, főosztályvezető
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Szolgáltatások Főosztály
Budapest 2013. október 2.
A közösségi közlekedés kormányzati szempontrendszere
Közlekedési Stratégia felülvizsgálata
Intézményrendszer
Kormányprogram
Új Széchenyi Terv
Széll Kálmán Terv
Közösségi
közlekedés
szakpolitika
Menetrend hálózat
Szabályozási
keretrendszer
Tarifa finanszírozás
Fejlesztési projektek
2
I. Stratégiai háttér
A magyar vasúthálózat fejlesztését az egyeztetés alatt lévő Nemzeti
Közlekedési Stratégia (NKS) részeként kidolgozott Országos
Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) foglalja össze
Az OVK célja:
•a magyar összközlekedési rendszerbe integrált nagy távlatú vasúti koncepció
kidolgozása,
•a nagytávú koncepció megvalósítását szolgáló vasútfejlesztési projektek és
prioritási sorrendjük meghatározása,
•a 2014-2020 EU tervezési időszak vasúti projektjeinek stratégiai
megalapozása, és elő-megvalósíthatósági tanulmány szintű előkészítése
Ütemezése, időhorizontja az NKS készítésével és az EU Fehér Könyvvel
összhangban:
Közép táv:
2014 – 2020
Hosszú táv:
2021 – 2027/2030
Nagy táv:
2030 – 2050
3
2014-2020 közötti programozási ciklus
NKS, OVK
Integrált
Közlekedésfejlesztési
Operatív Program
2014-2020.
Határidő: 2013. december 31.
4
Az OVK előkészítés keretében felmérésre kerültek a vasútfejlesztési
igények, a várható vasúti nagyprojektek köre
Cél: A TEN-T alaphálózat fejlesztése, illeszkedve
Magyar vasúti fejlesztési projektek és a
a már elkészült
és megvalósítás alatti
tervezett projektek nettó költsége
beruházásokhoz
Hidasnémeti
V.
Hídvégardó
Sátoraljaújhely
Záhony
Bánréve
Ipolytarnóc
Nógrádszakál
Miskolc
Miskolc állomás:
21 mrd Ft
Rajka
Rákosrendező-Újpest,
Esztergom állomás és
villamosítás: 41 mrd Ft
Hegyeshalom
Ágfalva
Komárom
Pamhagen
Esztergom
Győr
Sopron
Nyíregyháza-Záhony:
110 mrd Ft
Mezőzombor
Somoskőújfalu
Salgótarján
IV.
Nyíregyháza
Miskolc -Nyíregyháza:
226 mrd Ft
Eger
Szob Bp. Nyugati-VácSzob: 144 mrd Ft
Vegyházi v.:
55 mrd Ft
Hatvan-Miskolc: 324 mrd Ft
Rákos-Nyíregyháza
ETCS 2: 27 mrd Ft
Debrecen-Nyíregyháza:
86 mrd Ft
Ágerdőmajor
Hatvan
Tata
Harka
Győr-Pápa-Celldöm.:
56 mrd Ft
Hegyeshalom-CsornaPorpác vill.: 12 mrd Ft
Celldömölk
Pápa
Szombathely
Ajka
Szombathely-Zalaszentiván vill.: 8,4 mrd Ft
Bajánsenye
Székesfehérvár
állomás: 26 mrd Ft
Boba-Székesfehérvár +
ETCS2: 157 mrd Ft
Zalaeszentiván
Debrecen
Rákos-Hatvan:
119 mrd Ft
Nagykáta-Újszász:
31 mrd Ft
Bp. Keleti-Rákos:
72 mrd Ft
SoroksáriNagykáta
útSoroksár: 7 mrd Ft
Lepsény
BalatonszentgyörgyBalatonaliga: 44 mrd Ft
Cegléd
Pusztaszabolcs
KunszentmiklósTass
KÖKI-LajosmizseKecskemét: 35 mrd Ft
Biharkeresztes
Szolnok
Szolnok állomás:
25 mrd Ft
Kecskemét
Budapest-Békéscsaba
ETCS2: 20 mrd Ft
Városföld
Zalaegerszeg
Kiskunfélegyháza
V.
Balatonszentgyörgy
Kiskörös
PusztaszabolcsDombóvár: 160 mrd Ft
Soroksár-Kelebia +
ETCS: 195 mrd Ft
Nagykanizsa
Gyékényes
V.B.
Kaposvár
Dombóvár-Gyékényes:
131 mrd Ft
Dombóvár
Békéscsaba állomás +
Gyoma-Bcs. biztber.
48 mrd Ft
Békéscsaba-Lőkösháza
51 mrd Ft
Lökösháza
Szekszárd
Szeged
Kelebia
Pécs
Szentlőrinc
Békéscsaba
KiskunfélegyházaSzeged: 72 mrd Ft
TEN-T hálózat teljes rekonstrukció forrásigénye > 3200 mdFt
IKOP várható forráslehetősége vasúti projektekre 5-700 mdFt
Murakersztúr
Nyírábrány
PüspökladányDebrecen: 77 mrd Ft
Püspökladány
Szajol-Debrecen
ETCS2: 10 mrd Ft
Újszász
Székesfehérvár Százhalombatta Szbatta-Pusztaszabolcs
+ ETCS : 58 mrd Ft
Herend Veszprém
Boba
Szentgotthárd
Déli összekötő
híd: 16 mrd Ft
Tatabánya
BUDABiatorbágy
PEST
Biatorbágy-Tata:
Kelenföld-Száz66 mrd Ft
halomb.:44 mrd Ft
Dombóvár-Pécs-VillányMagyarbóly: 150 mrd Ft
Röszke
Forráshiány kezelése: Fejlesztések priorizálásával
Pályarehabilitációs projektek indításával
Magyarbóly
IV.
Elkészült vagy folyamatban lévő MÁV Zrt. fejlesztések
Tervezett MÁV Zrt. fejlesztések
Elkészült vagy folyamatban lévő GySEV Zrt. fejlesztések
X.B.
Tervezett GySEV Zrt. fejlesztések
Egyéb projektek (nettó költséggel):
1.
GSM-R: 23,5 mrd Ft
2.
Állomásfejlesztési projekt (32 állomás): 14,5 mrd Ft
V.C.
3.
Kormányablak (18 helyszín): 1,8 mrd Ft
4.
Közlekedésbiztonság fejlesztés: 14 mrd Ft
5.
Vasútvonal villamosítások (Mezőzombor-Sátoraljaújhely, Szeged-Békéscsaba-Gyula, Püspökladány-Biharkeresztes, Budapest-Lajosmizse, Zalaszentiván-Nagykanizsa): 62 mrd Ft
6.
Vasútvonal rehabilitációs program (sebességkorlátozások kiváltása 200 km/év, 7 éven keresztül): 150 mrd Ft
7.
Budapest elővárosaiban P+R, B+R parkolók telepítése: 3 mrd Ft
8.
Motorvonat (50 db) beszerzés: 86 mrd Ft
9.
Kőbánya-Kispest-Szolnok kieg. Előv. Fejl.: 10 mrd Ft
5
II. Külső szabályozási környezet változása
1. A használat arányos útdíj bevezetésének hatása a vasúti árufuvarozásra
6
2. Új törvényi keretrendszer a személyszállításnak
1. Új jogszabályi keretek: Személyszállítási törvény – 2012. július 1.
 Komplex jogszabály, szakmai,
szabályokat magában foglalja
finanszírozási
és
versenyképességi
 Homogén, konzisztens és kiszámítható szabályozási környezet
2. Piaci modell (összhangban a 1370/2007/EK rendelettel):
 Vasút: 10 éves közszolgáltatási szerződés közvetlen
odaítéléssel 2014. január 1-jétől
 Közúti személyszállítás: a közszolgáltatási szerződések
versenyeztetéssel történő odaítélése 2017. január 1-jétől
7
3. 10 éves vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés
kötése a MÁV-START Zrt-vel és a GYSEV Zrt-vel
•
Jogi kereteit az új személyszállítási törvény
és az EU 1370/2007/EK rendelete adja.
•
A szerződések megkötését közel
1 éves előkészítő munka előzte meg.
•
Pályáztatás nélkül, közvetlen odaítéléssel
kerültek megkötésre,
megerősítve ezzel a nemzeti
vasútvállalatok piaci helyzetét, és biztosítva
a vasúti személyszállítási közszolgáltatások
zavartalan nyújtását.
•
Az EU és a személyszállítási törvény
elvárásainak megfelelő hosszú távú
közszolgáltatási szerződések.
•
•
•
Mind a megrendelői, mind a szolgáltatói
oldalnak egy kiszámíthatóbb, előre
tervezhetőbb keretet teremt, a
munkahelyek megtartását, stabilitását
segítik elő, továbbá mind a vasúti szakma,
mind a vasutas társadalom
társadalmi megbecsülését erősítik.
E két szerződés feltétele volt annak, hogy
a két szolgáltató
EU-s finanszírozásból összesen
48 motorvonatot üzembe tudjon helyezni.
Lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy
a 2014-2020. közötti időszakban minél
nagyobb mértékben kerüljön sor a
fejlesztési források felhasználására.
8
8
III. Közösségi közlekedés átalakítása
1.
A közlekedési szolgáltatók szervezeti korszerűsítése
méretgazdaságos, de még versenyképes társasági kereteinek
kialakítása
–hatékonyságnövelés
–szolgáltatási szint emelése
 A közúti személyszállításban: felkészülés a szabályozott
versenyre, regionális összevonás
 A vasúti személyszállításban: felkészülés a 10 éves
közszolgáltatási szerződés műk, valamint a pályaműködtetés
és személyszállítási tevékenység szétválasztására
9
2. Menetrend – hálózat
Vasúti közlekedés:
 Jelenlegi hálózatok és kapacitás fenntartása
(7700 km)
 prioritás az elővárosi és távolsági közlekedésben
Közúti személyszállítás:
 ráhordó/elhordó funkciók, kapacitás-kiegészítés,
 meghatározó szerep a regionális közlekedésben,
alapellátás
Városi elővárosi közlekedés:
 Integrált közlekedési rendszerek
 Hálózatok, menetrendek összehangolása
A vasút prioritása, alágazatok összehangolása
10
3. Tarifa-rendszerek

korszerű árképzési rendszer,
 az egyéni közlekedéssel szemben
versenyképest árak,
 regionális/országos/elővárosi
tarifarendszerek kialakítása,
 felárak, mint a munkamegosztást
befolyásoló eszköz
 átjárhatóság, átláthatóság, ITS
11
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
12

similar documents