prezentáció letöltés

Report
Az ittas járművezetéssel
kapcsolatos bizonyítást
segítő nyomozati
cselekmények
Kaposvár, 2010. 09. 23.
Tényállásszerű magatartások
„Járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása
alatt nem áll, és a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó
alkohol”.
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rend. (KRESZ) 4. § (1) bekezdés b.) pont
„Aki vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet,
továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi
meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital
fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban
lévő személynek engedi át, vagy nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól
befolyásolt állapotban vezet vagy hajt…”
218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. (Szabs. R.) 42. § (1) bekezdés a.) és b.) pontja
„Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességeire
hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi
meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy a közúton gépi
meghajtású járművet vezet, vétséget követ el…”
1978. évi IV. tv. (Btk.) 188. § (1) bekezdés
Befolyásolt állapotban történő járművezetés
Ittas járművezetés vétsége – Btk. 188. § (1) bekezdés
Ittas vezetés szabálysértés – Szabs. r. 41. § (1) bekezdés b.) pontja
Az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélküli járművezetésre való
alkalmasság romlik.
A 13. számú módszertani levél által vélelmezetten 0,8 g/l (ezrelék)-t meghaladó
véralkohol koncentráció mellett már szükségszerűen jelentkezik a
képességcsökkenés.
0,5 -1,5 g/l (ezrelék) - igen enyhe befolyásoltság mellett
•
•
•
•
•
romlik a mélységérzet-, és ezzel a távolságok megítélése,
lassul a szemmozgás, és nehezedik a mozgó tárgyak észlelése, és mozgásuk
követése
a gátlások felszabadulnak, az önbizalom növekszik, figyelő- vigyázó készség csökken
Dr. Basch András: „Cselekménykori véralkohol koncentráció „biztonságosabb” meghatározása egyéb mérések előtti LION alkoholszonda (aktív
állapotban is) közbeiktatásával.” (Az egységes és hatékony közlekedési jogalkalmazásért – tanulmányok a gyakorlat aktuális kérdéseiből 2006.)
Aranyos Judit közlekedés pszichológus előkészítő anyag
1,5-2,0 g/l (ezrelék) – közepes befolyásoltság mellett
•
•
•
•
kézremegés, akadozó beszéd, szótévesztés tapasztalható
a reakció-, és cselekvési idő megnő
szenzomotoros koordinációs zavar jelentkezik (kéz és láb együttmozgatásának
nehézségei)
előfordulhat elalvás a vezetés közben
2,0-3,5 g/l (ezrelék) – közepes és súlyos befolyásoltság mellett
•
•
•
•
•
eltompulás, lehangolódás tapasztalható
egyértelmű egyensúlyzavarokat okozhat (az ittas személy behunyt szemmel
képtelen egyhelyben megállni)
kettős-látás, színtévesztés, térlátási zavarok jelentkeznek
Dr. Basch András: „Cselekménykori véralkohol koncentráció „biztonságosabb” meghatározása egyéb mérések előtti LION alkoholszonda (aktív
állapotban is) közbeiktatásával.” (Az egységes és hatékony közlekedési jogalkalmazásért – tanulmányok a gyakorlat aktuális kérdéseiből 2006.)
Aranyos Judit közlekedés pszichológus előkészítő anyag
A befolyásoltság bizonyításának jellemzői
A
befolyásoltságra
következtetés
csak
közvetett
bizonyítékokból
vonható
A bizonyításon belül biztosabb pontok:
• Egységnyi tiszta alkohol az adott személy fiziológiai adottságainak
függvényében meghatározott alkohol koncentrációt eredményez
• Ez az alkohol koncentráció a test különböző pontjain adott
időpontban eltérő
• Az alkohol anyagcserének van felszívódási- és lebomlási túlsúllyal
rendelkező szakasza
A bizonyításon belül bizonytalanabb pontok:
• Az alkoholhatás élettani tünetei
• A felszívódási szakaszban az alkoholkoncentráció változása
• Több
időpontban
történő
alkoholfogyasztás
anyagcsere
folyamatainak találkozása
Az alkohol hatásának élettani
tünetei
A befolyásoltság megállapíthatósága
tanúvallomásokra támaszkodva
Élettani tünetek és a befolyásoltság megállapíthatósága
Az egyes konkrét elkövetők tekintetében a 0,8 g/l (ezrelék)-hez képest akár
30-40 %-kal eltérő lehet az a véralkohol koncentráció, amely már
befolyásoltságot eredményez.
BH 2001. 156. Ha a járművezetés időpontjában a járművezetőnél a véralkoholkoncentráció 0,8-0,9 g/l (ezrelék) érték között volt, abból teljes határozottsággal
nem vonható le olyan következtetés, hogy a járművet szeszes italtól befolyásolt
állapotban vezette.
BH 2004. 98. A járművezető vérének 0,8 g/l (ezrelék) alatti alkoholkoncentráció
esetén a bíróságnak vizsgálnia kell a klinikai tüneteket, (…) az elkövetés
körülményeit és ezek ismeretében kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a
vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette-e járművét.
A korábbi gyakorlat ezzel ellentétes volt (BH 1983. 101.: az elkövető nagyobb
alkoholtűrő képességének nincs jelentősége a bűnösség és a büntetés
megállapításánál.)
Élettani tünetek és a befolyásoltság megállapíthatósága
BH 2004. 98. A járművezető vérének 0,8 g/l (ezrelék) alatti alkoholkoncentráció esetén a
bíróságnak vizsgálnia kell a klinikai tüneteket, az elkövető által tanúsított
magatartást, az ittasság szemmel látható megnyilvánulási formáit,
valamint az elkövetés körülményeit és ezek ismeretében kell állást foglalni
abban a kérdésben, hogy a vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette-e
járművét.
BH 1998. 163. A szeszes italtól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni, amely a
véralkohol koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes
értékelése alapján megállapítható, hogy a szeszes ital fogyasztása következtében a
járművezető már nem képes a biztonságos vezetésre.
BH 1984. 302. Véralkohol-vizsgálat hiányában a klinikai tünetek, az elkövető által
tanúsított magatartás és az ittasság külső (szemmel látható)
megnyilvánulási formái alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a
járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette-e.
ELLENTÉTESEN: BH 2001. 262. Az ittas járművezetés vétségének a megállapítása
szempontjából a fizikális tünetekből az alkoholos befolyásoltságra – a klinikai tünetek
megbízhatatlansága folytán – még az orvos sem képes következtetéseket levonni
Az elkövetés körülményei, avagy
a tipikus másodlagos szabályszegések, és a befolyásoltság
megállapíthatósága
207 büntetőügy, ahol a másodlagos szabályszegés és ennek az
ittassággal való közvetlen okozati összefüggése megállapításra
került
A feldolgozott ügyek 85,52 %-ában a másodlagos szabályszegés az
alábbi négy szabályszegés valamelyike szerint tipizálható
1. Sebességtúllépés (abszolút, relatív)
17,54%
2. Képtelenség az út vonalvezetésének tartására
43,86 %
* 94 a Szentendrei Városi Bíróság 2007. és 2008. évre lajstromozott büntetőügy, 75 a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2001. és 2005. évben lajstromozott büntetőügy, 38 a
Budakörnyéki Bíróság 2007. és 2008. évre lajstromozott büntetőügy
Az elkövetés körülményei, avagy
a tipikus másodlagos szabályszegések, és a befolyásoltság
megállapíthatósága
3. Észlelési késedelem
(megnövekedett reakció idő akadály előtti megállást illetően
(közlekedési okból előtte megállásra kényszerülő jármű,
áthaladó gyalogos, előtte kisebb sebességgel haladó jármű)
9,65%
4. A közlekedési környezet, -szituáció felismerésének hiánya
Elvártan könnyen felismerhető közlekedési szituációk, amelynek
helyes – balesetmentes – megoldása nincs közvetlen
összefüggésben a reakcióidővel (elsőbbségadásra való
kötelezettség, gyalogos átkelőhely, forgalomterelés, stb.)
14,47%
A befolyásoltság bizonyításához jegyzőkönyvben vagy
jelentésben rögzítendő
Klinikai tünetek
•
•
•
•
•
•
•
•
gátlástalan viselkedés
kézremegés
akadozó beszéd
szótévesztés
alkoholos lehelet
kettős-látás, színtévesztés
kéz és láb nehézkes együttmozgatása
egyensúlyzavarok
A befolyásoltság bizonyításához jegyzőkönyvben vagy
jelentésben rögzítendő
Elkövetés körülményei
(kiemelten a másodlagos szabályszegések)
• Sebességtúllépés (abszolút, relatív)
KRESZ 25. § (1) bekezdés, 26. § (1) bekezdés
• Pályaelhagyás
KRESZ 25. § (1) és (2) bekezdés
• megnövekedett reakció idő akadály
előtti megállást illetően
KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja
• Elvártan könnyen felismerhető közlekedési
szituációk fel nem ismerése, vagy azokban
helytelen döntés
KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja
A befolyásoltság bizonyításához jegyzőkönyvben vagy
jelentésben rögzítendő
A vérvételi jegyzőkönyvön kívül jelentésben is rögzítendő minden
olyan körülmény, amely a befolyásoltságon kívül, vagy
amellett a klinikai tünetek, vagy a másodlagos szabályszegés
oka
lehet.
• A járművezető általános állapota (betegség, fáradtság, étkezés
hiánya, felindult lelkiállapot, stb.)
• Járművezető által szedett gyógyszerek
• A közlekedési környezet sajátosságainak olyan alapossággal
történő rögzítése, amely a nem befolyásolt járművezető
észlelési, úttartási, stb. képességeit is hátrányosan
befolyásolhatja
Járművezetés a felszívódási
szakban
Járművezetés a felszívódási szakban
I. Jogeset (BH 2001. 262.)
A terhelt előadása szerint 21 óra után 1 üveg fél literes sört, 21 óra 45
perckor 1 dl vodkát és 1 l sört fogyasztott, majd
22 óra 10 perckor a község külterületén a közúton úgy vezetett
személygépkocsit, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából
származó alkohol volt. 2 km megtétele után a rendőrök igazoltatták,
majd vérvételre állították elő. A terhelt előadása szerint még 2-300
métert kívánt vezetni.
A 22 óra 41 perckor történt vérvétel idején a vádlott vérében 1,86 g/l
(ezrelék), míg a 23 óra 12 perckor történt vérvételkor 1,69 g/l
(ezrelék) volt a véralkohol koncentráció.
Járművezetés a felszívódási szakban
Az
orvosszakértői vélemény szerint a mért véralkohol
koncentráció megfeleltethető a terhelt által előadott
italfogyasztásnak.
Mivel más adat nem állt
rendelkezésre,
a terhelt bűnössége az ittas
járművezetés vétségében
-bizonyítottság hiányában –
nem volt megállapítható.
Járművezetés a felszívódási szakban
II. Jogeset
A terhelt előadása szerint a délutáni óráktól kezdődően 23:00 óráig 0,8
l sört, majd 00 óra 45 perckor 2-2,5 dl 80 %-os fekete abszintot ivott
narancslével higítva. Előadta, hogy nem szokott alkoholt inni, és a
baleset előtti napokban erős hashajtót használva „tisztítókúrát
tartott”.
00 óra 55 perckor a terhelt halálos közúti baleset okoz, amelyben
maga is megsérül.
Sérülése okán csak 03 óra 50 perckor vesznek vért tőle, a mintában az
alkohol koncentráció 1,53 g/l (ezrelék).
Az ismételt, 04 óra 04 perckor végzett mintavétel 1,44 g/l (ezrelék)
véralkohol-koncentrációt mutatott.
Az orvosszakértői vélemény szerint a mért véralkohol koncentráció
pontosan megfeleltethető a terhelt által előadottaknak.
Azonban utalt arra, hogy az ilyen körülmények között történő
alkoholfogyasztás mérgezéses vegetatív tüneteket „akár heveny
keringés összeomlást, eszméletvesztést, járásképtelenséget”
okozhat.
A terhel társaságában szórakozó tanúk, a mentőápoló, majd később a
vérvételt végző orvosok csak a szokványos részegség tüneteit
észlelték.
Többek között erre tekintettel utasította el a bíróság a terhelt
előadását.
Járművezetés a felszívódási szakban
Mindkét jogesetnél:
Segítette volna a bizonyítást, ha a nyomozó hatóság a helyszínen aktív
állapotú elektromos alkoholszondával is végzett volna mérést,
amely a légalkohol szintjét is méri.
Ilyen esetekben két, egymást 15 perccel követő alkalommal
szükséges a mintavétel, ugyanis a mérést esetlegesen 10-15 perccel
megelőző alkoholfogyasztás estén a szájüregben a kilélegzett
levegőénél nagyobb koncentrációjú alkohol lelhető fel, amely
torzíthatja az eredményt. A nagyobb szájalkohol koncentráció
azonban gyorsan visszaesik, ezért szükséges a kétszeri mérés, amely
a terhelt előadását cáfolhatja/támaszthatja alá.
Járművezetés a felszívódási szakban
Az elektromos alkoholszondákkal végzett méréseket a jogalkalmazás
elfogadhatóak ítélte.
BH 1998. 468., BH1994. 645., BH2000. 435
Nem következetes a gyakorlat a kilélegzett levegő alkoholtartalmának
a véralkoholértékre való átszámítását illetően. Az egyik felfogás
szerint nem feleltethető meg pontosan a légalkohol-koncentráció
2,1-es szorzó mellett sem a véralkohol-koncentrációnak, ezért a
későbbi vérvételek eredményével történő összevetésre sem.
BH2000. 435
Járművezetés a felszívódási szakban
Az alkoholfogyasztás időpontjához közeli légalakohol koncentráció méréssel
utóbb, az első
egyidejű vér és vizeletvétel idején – a két érték összevetésével – már
pontosan megállapítható lett volna, hogy
• valóban a járművezető elmondásának megfelelően történt-e az
alkoholfogyasztás (idejét, mennyiségét tekintve)
• és az alkohol felszívódásának szakaszában, tehát nem befolyásolt történt-e
a járművezetés.
Mindkét jogesetnél fontos továbbá:
• Annak pontos rögzítése, hogy a terhelt mikor, mekkora idő alatt, mennyi
és milyen típusú alkoholt fogyasztott, esetlegesen a terhelt testsúlyára
vonatkozó nyilatkozat
• Annak pontos rögzítése, hogy a terhelt előadása szerint mekkora
távolságot kívánt megtenni a járművel
Járművezetés a felszívódási szakban
A I. jogesetnél:
Az esetleges klinikai tünetek jelentésben történő rögzítése szintén
segítette volna a befolyásoltság bizonyítását.
A felszívódási szakban történő járművezetésre történő hivatkozás mellett
kiemelten fontos lehet az első intézkedéskor – a nyomozó hatóság tagjai,
mint laikusok által – tapasztalt klinikai tünetek rögzítése.
Az éhgyomorra történő, rövid idő alatt elfogyasztott nagy mennyiségű,
tömény alkohol, rövid időn belül jellemzően mérgezéses tüneteket okoz,
amelyek eltérnek a szokásos ittasság tüneteitől.
• izzadás
• hideg, nyirkos tapintású bőr
• vérnyomás esés
A
klinikai tünetek rögzítése segítheti az orvosszakértőt annak
megállapításában, hogy a járművezető által előadott időben és
mennyiségben történt-e az italfogyasztás, mivel vizsgálható, hogy annak
jellemző következménye-e.
Több időpontban történő
alkoholfogyasztás anyagcsere
folyamatainak találkozása
Bizonyítás a járművezetést követő
alkoholfogyasztásra
Alkoholfogyasztás a járművezetést követően (is)
I. Jogeset:
A 94 kg testsúlyú terhelt előadása szerint 14:00 óra és 14 óra 10 perc között 4
dl bort és 0,5 dl unicumot fogyasztott, majd járművébe szállva
14 óra 15 perckor közúti balesetet okozott,
előadása szerint ettől megrémülve visszatért az italmérésbe és
14 óra 30 perckor még 2 dl bor és 1 dl unicumot fogyasztott
A 15 óra 58 perckor levett vizeletmintában 2,78 g/l (ezrelék),
16 óra 05 perckor levett vérmintában 1,93 g/l (ezrelék),
16 óra 25 perckor ismételt vérvétel vérmintájában 1,88 g/l (ezrelék) volt
etilalkohol koncentráció,
A rendőri jelentés szerint a terhelt „látványosan ittas volt”.
Alkoholfogyasztás a járművezetést követően (is)
Az orvosszakértő megállapítása szerint:
A terhelt által előadott alkoholfogyasztás nem eredményezheti a mért alkohol
koncentrációt.
Amennyiben 14:00 óra és 14 óra 10 perc között a bemondott értéket
fogyasztja el, a
16 óra 05 perckor levett vérmintában 0,36-0,42 g/l (ezrelék) alkohol
koncentrációt eredményezett volna 1,93 g/l (ezrelék) helyett, és ez
szükségszerűen nem járt volna klinikai tűnetekkel
Amennyiben 14 óra 30 perckor még a bemondott értéket is elfogyasztja, a
16 óra 05 perckor levett vérmintában 0,41-0,46 g/l (ezrelék) alkohol
koncentrációt eredményezett volna 1,93 g/l (ezrelék) helyett,
Alkoholfogyasztás a járművezetést követően
II. Jogeset:
A terhelt 11 óra 40 perckor gépkocsijával elütötte a kerékpáros sértettet. A
terhelt a helyszínt megállás és segítségnyújtás nélkül elhagyta.
Előadása szerint nem észlelte, hogy balesetet okozott, a „koppanásra” azt
hitte, hogy egy kutyát ütött el. Ezért hazaérkezése után, 11 óra 50 perckor
0,5 liter sört és „egy húzásra” 1 dl házi vegyes pálinkát fogyasztott.
14 óra 45 perckor levett vérminta alkoholkoncentrációja 1,81 g/l (ezrelék)
volt, míg
A 15 óra 45 perckor levett vérmintáé 1,67 g/l (ezrelék)
A kiérkező rendőrök az erős ittasság tüneteit észlelték rajta.
A bíróság rendelkezésére állnak tanúvallomások mely szerint a terhelt 11 óra
körüli időben „sörözött”, de már annak megvásárlásakor is láthatóan ittas
volt
Alkoholfogyasztás a járművezetést követően
Az orvosszakértő szerint a mért értékek megfeleltethetőek a terhel által
előadottaknak.
A bíróság azonban – többek között – a
terhelt balesetet megelőző fiziológiás
állapotára, és észlelt
alkoholfogyasztására vonatkozó
tanúvallomások alapján utasította el a
terhelt előadását az alkoholfogyasztás
tekintetében.
Alkoholfogyasztás a járművezetést követően
Mindkét jogesetnél:
Segítette volna a bizonyítást, ha a nyomozó hatóság a helyszínen aktív
állapotú elektromos alkoholszondával is végzett volna mérést,
amely a légalkohol szintjét is méri.
Az I. jogesetnél alátámasztotta volna az orvosszakértő megállapításait,
a II. jogesetnél pedig nem kényszerült volna a bíróság kizárólag a
tanúvallomásokra támaszkodást, hanem orvosszakértői eszközökkel
is megállapítható lett volna, hogy az ott mért alkohol-koncentráció
megfelel-e a terhelt által előadottaknak az alkohol fogyasztás idejét
és mennyiségét tekintve.
dr. Fülöp Natasa Katalin, Szentendrei Városi Bíróság
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!

similar documents