NEVELÉSTÖRTÉNET előadás rövid áttekintés

Report
NEVELÉSTÖRTÉNET
A NEVELÉSTUDOMÁNY
A neveléstudomány az ember céltudatos
alakításának tevékenységét tanulmányozó
tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő
tevékenység alapvető összefüggéseit.
Részterületei:
 neveléstörténet
 neveléselmélet
 didaktika
 tantárgyi módszertanok
A NEVELÉSTÖRTÉNET

A neveléstörténet a
neveléstudomány
körébe tartozó
tudományág, mely
feltárja a nevelés
történeti fejlődési
folyamatát, az e
folyamatban
érvényesülő
összefüggéseket,
törvényszerűségeket.
A neveléstörténet tárgya

A nevelési elméletek
története

A nevelés gyakorlatának
története

A nevelési intézmények
története

A neveléspolitika
története
A NEVELÉSTÖRTÉNET
VIZSGÁLÓDÁSI KÖRE
 Helytörténet
 Nemzeti
neveléstörténet
 Egyetemes
neveléstörténet
 Problématörténet
 Összehasonlító
neveléstörténet
NEVELÉSTÖRTÉNETI
KUTATÁSOK
ÍROTT FORRÁSOK
-Elsődleges forrás:
egy pedagógiai elméletíró
által írt mű - kéziratos
- nyomtatott
- Másodlagos forrás
egy elméletíró
munkásságáról, egy
korszakról szóló mű
TÁRGYI EMLÉKEK
KUTATÁSA

Egyes korok iskolai
berendezései,
taneszközei,
gyermekjátékok
EGYIPTOM

Virágkor: kr.e. II. évezred
 A nevelés célja: felkészítés
az állami szolgálatra
 A nevelés folyamata és
tartalma:
- Elemi képzés
- Írnokiskola
- Pap és orvosképzés
SPÁRTA



Kr. E. VIII-VI. század
A nevelés célja: állandó
harci készenlétre nevelés
A nevelés folyamata és
tartalma:
- I. szakasz: 0-7
- II. szakasz: 7-20
katonai táborok, testi
szellemi
nevelés
- III. szakasz: 20-30

Nőnevelés
ATHÉN



Kr. E. VI-IV. század
A nevelés célja: kalokagathia
A nevelés folyamata és tartalma:
I. szakasz: 0-7. családi nevelés
II. szakasz: 7-15. rendszeres tanulás:
grammatikai iskola, kithara
iskola, palaestra
III. szakasz:15-18. Gimnázium
IV. szakasz: Ephebeia- katonai
képzés
Akadémia
Nőnevelés
RÓMA
Kr. e. VIII. sz. - Kr. u. V.sz.
A nevelés célja: vir bonus
A nevelés szakaszai és
tartalma:
I. szakasz: 0-7 családi
nevelés
II. szakasz 7-12 -ludus
III. szakasz: 12-16 grammatikai iskola
IV. szakasz: 16-18
retorikai iskola
Nőnevelés
Középkori életeszmény és
neveléseszmény





„Abszolut erkölcsi
tökéletesség”
A nevelés célja
A nevelő feladata
A gyermekről vallott
felfogás és a
gyermekhez való
viszony
A klerikusok
Az egyházi nevelés
intézményei
Kolostori iskolák

a tananyag tartalma
grammatika
diktámen
kompútusz
Plébániai iskolák

a tananyag tartalma
olvasás
éneklés
Székesegyházi
iskolák

a tananyag tartalma
grammatika,
diktámen,
kompútusz,
filozófia,
teológia,
jog
A lovagi nevelés
(XII-XIV. század)





A lovagi ideál
A lovagi nevelés célja
A lovagi nevelés tartalma:
erkölcsi elvek
fegyverforgatás
irodalom
nyelvek
A „hét lovagi készség”
A lovaggá válás szakaszai
apród
fegyverhordozó
lovag
A városi polgárság iskolái
XIV-XV. század




A városi polgárság igényei
Az iskolai tananyag
átformálódása
- alapismeretek
-„köznapi” latin
- hivatalos iratok
szerkesztése
- könyvelés
- kereskedelmi
levelezés
Nevelés a céhekben
A mesterré válás szakaszai
-inas
-legény
-mester
Humanista embereszményhumanista nevelés
A nevelés célja: homo universale
 A humanizmus pedagógiájának
általános vonásai
- testi nevelés
- értelmi nevelés
az oktatás tartalma
az oktatás
módszerei
 Erkölcsi nevelés
 Esztétikai nevelés
 Munkára nevelés
 A gyermekről vallott felfogás
 Elmélet és gyakorlat
A humanizmus pedagógiai
elvei és az iskola
A humanista városi
iskola -XV. század
Alapszint: latin szövegek olvasása,
írása, szópárok és szentenciák,latin ige
és ,főnévragozás, görög betűk
Középszint: részletes latin nyelvtan:
szótan és mondattan; elemi görög
nyelvtan
Felső szint: latin és görög klasszikus
szerzők művei;poétika, retorika, logika
A nyomtatott tankönyvek jelentősége
Vives
(1492-1540)
A humanista pedagógia nagy összegzője
Cél: edzett testű, egészséges, klasszikus
nyelvekben jártas, tudományokban otthonos,
feddhetetelen erkölcsű, a világban érvényesülni tudó
vallásos ember nevelése
Művei: A tantárgyakról (1531)
A lélekről és az életről (1538)
A reformáció és
pedagógiai céljai

Humanizmus és
reformáció
 A reformáció és képviselői
 A reformáció pedagógiai
céljai:
- őszintén átélt, belűről
fakadó
vallásosság;
- humanisztikus műveltség
- anyanyelvű olvasás
Kálvin
Luther
Comenius az ember
neveléséről és
nevelhetőségéről
„Minden ember nevelhető,
mert az értelem, erkölcs és
vallás csíráit mindenki
magában hordozza.”
 „Mindenkinek, aki embernek
született, szüksége van
oktatásra, azért, hogy
ember legyen, és ne
vadállat, buta szörny vagy
tétlen fajankó.”
 Három szükséges dolog:
képzettség, erkölcs, vallás

Comenius iskolakoncepciója

Anyaiskola (0-6)
 Anyanyelvi iskola (6-12)
 Latin iskola (12-18)
 Akadémia (18-24)
Az iskolai munka
megszervezése






tanév
osztályrendszer
tanórarendszer
tanterv
tanmenet
felvételi vizsga
J. LOCKE pedagógiai nézetei
Gondolatok a nevelésről (1693)




A nevelés célja: a gentleman, a
művelt úriember kialakítása
Magánnevelés vagy iskolai nevelés?
A nevelő
A nevelés területei:
Testi nevelés
Erkölcsi nevelés
Értelmi nevelés
tantárgyak
az oktatás módszerei
Vallási nevelés
Munkára nevelés
ROUSSEAU
A gyermeki fejlődés szakaszai
1. Szakasz: 0-2 év
2. Szakasz: 2-12 év (az
értelem alvásának ideje)
3. Szakasz: 12-15 év (az
értelem kibontakozásának
korszaka)
4. 15-20 év (az érzelmek
kibontakozásának korszaka)
PESTALOZZI
1746-1827
Svájci pedagógus munkásságában
az elmélet és a gyakorlat
szorosan
összekapcsolódik
A filantropisták pedagógiai
nézetei


A nevelés célja: a gyermeket felruházni
minden olyan ismerettel, készséggel és
jellembeli tulajdonsággal, melyre az életben
szüksége lesz.
A nevelés területei:
testi nevelés
erkölcsi nevelés
értelmi nevelés
az oktatás módszerei
Salzmann intézete
Schnepfenthalban
HERBART
1776-1841
A „tudományos pedagógia”
megalapítója
Pedagógiai rendszere


A nevelés célja: az erkölcsi jellem
megszilárdítása
A nevelés szakaszai
1. Kormányzás
2. Oktatás
3. Vezetés
A herbartiánus pedagógia célja a társadalom szűkebbtágabb közösségi köreibe beilleszkedő, hasznos
állampolgár.
 Ez a neveléstan fogalmazta meg – talán utolsó ízben a
pedagógia történetében – protestantizmus evilági
aszkézis-felfogását.
 Ez a neveléstan nem a rousseau-i hedonista
örömelvűség „boldogságetikáját” veszi alapul.
 A herbartiánus pedagógia a következetes önvizsgálat,
az emberi ösztönök, érzelmek elfojtásának pedagógiája.
 A herbartizmus egyáltalán nem „légüres térben” jött létre.
Sőt: világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak
mentalitásába, a „korszellembe”.




Herbart pedagógiája hihetetlenül gyorsan megtalálta az
utat a gyakorlathoz, és széles körben elterjedt. Nemcsak
Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az
iskolai gyakorlatot.
A tizenkilencedik század ötvenes, hatvanas éveinek
Európájára a gazdasági fellendülés, a gyors expanzió
volt jellemző.
A társadalmi jólét gazdasági alapjainak megteremtése
olyan embereket igényelt, akikre a klasszikus
protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az
önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a
megbízhatóság a türelem és a kitartás) voltak
jellemzőek.

A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye
zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni
szükségleteknek; olyan igényeknek, amelyek
kimozdíthatták volna a materiális értékeket
teremtésére vállalkozó egyéneket a
hétköznapok egyhangúságából.
 Ezekkel az életelvekkel cseng egybe Herbart
emberideálja.
 Herbart eszményi gyermeke olyan teremtmény,
akinek szeleskedését, heveskedését, esetleges
akaratosságát már kisgyermek korában
megtörték.
Új pedagógiai mozgalmak és irányzatok


A pedagógia megpróbálta
ezeket az új területeket
ellenőrzése alá vonni,
hatásaikat be kívánta
kapcsolni a nevelésbe.
Megszületett a
művészetpedagógia, a
vidéki nevelő
otthonokban sokoldalú
nevelés-képzést nyújtó
New School- mozgalom.
A tradicionális „régi” iskola kritikája






Megcsontosodott, túlhaladott módszerek,
„csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás,
a tudomány rendszerét mereven követő
tantárgyak,
az elavult tantervek és tankönyvek
egyeduralma,
sematikus értékelés, külsődleges
fegyelmezés,
merev iskolarendszer.
Radikális retorika, új jelszavak

Szélsőséges ellentétpárok az átmenet
lehetőségének kizárásával:




új (iskola) - régi (iskola),
progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia),
jövő (iskolája) - múlt (iskolája).
Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat
szembesítése:



gyermekközpontúság  tananyag-központúság,
cselekvésközpontúság  passzív befogadás,
sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”,
értelemközpontú tanítás.
Montessori Mária

Montessori Mária
pedagógiája, melynek
központi eleme a
fejlesztő eszköztár, s a
gyerekek aktivitására
éppannyira épít, mint
kooperációra és a jól
felfogott, mások
érdekeit nem sértő
gyermeki szabadságra;
Waldorf-pedagógia
a
sajátos
embertanra épülő,
a gyereket szellemi
lényként tételező
Waldorfpedagógia, amely
egyebek közt a
művészetek nevelő
hatását használja
fel;
A Waldorf iskolák

A Waldorf iskolák
sajátosságai
 Az epochális oktatás
 Az euritmia
 Waldorf iskolák
Magyarországon
1926-1932 Göllner Márta
iskolája
NEILL „SUMMERHILL” ISKOLÁJA

1924-1972 Leiston
 Bentlakásos magánintézet – 5-17 éves gyermekeknek
 Az intézet napirendje és élete
főbb elemek:
- önkéntes részvétel
- a tanulás alapja a felfedezés,
a kísérlet, a játék
- egyéni felelősség –
- „liberális szabadságkoncepció”
A
1883-1973
JENA PLAN
Osztályrendszer helyett - csoportok
Alsósok:
az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek
Középső csoport
a 4-6. iskolai év tanulói 10-12 évesek
Felsősök csoportja
a 6-8. iskolai év tanulói 12-14 évesek
Ifjúsági csoport
a 8-10. iskolai év tanulói 14-16 évesek
Peter Petersen
1884-1952
Művelődési alapformák

Beszélgetés
 Játék
 Munka
 Ünnep
Freinet
a
Freinettechnikák, amelyek
a munkáltatás, az
aktivitás köré
rendelik az iskola
gyakorlatát.
FREINET ÉS A „MODERN
ISKOLA”
A
munkaiskola nagy alakja
 Élményekkel átszőtt tapasztalatok az
iskolában
 Nyomtatás- saját újság
 Természetes kíváncsiság
 Szabad önkifejezés
AMERIKAI
REFORMPEDAGÓGIAI
TÖREKVÉSEK
Dewey alapján:
 Helen Parkhurst –
Dalton terv
 Carleton Washburne
– Winnetka terv
 A progresszív
nevelési társaság
Helen Parkhurst
Washburne
Project-módszer
 Megszületik
a project-módszer, amely
nagy ívű karriert fut be a hagyományos
iskolákban is azzal, hogy a tantárgyak
szétaprózottságával szemben
egészlegességre, átfogó ismeretszerzésre
törekszik.
17
Főiskolák (jogi és
16
Egyetemek, tud. egye-
gazdasági akadémiák, temek, műegyetem,
zeneakadémia, hittani., egyetemi közgazdaságállaorv.,erdészeti, testtudományi kar
nev.,színművészeti. főiskolák
14
12
Középfokú szakiskolák:
(mezőgazdasági, ipari,
kereskedelmi.
Tanító- és óvónőképző
intézet
10
9
8
7
Továbbképző isk.
Alsófokú
szakisk.
11
6
Polgári iskola
5
4
3
Reálgimnázium és
Leánylíceum
Polgári iskolai tanárképző főisk.
Gimnázium,
Leánygimnázium
13
22
21
20
19
18
Reáliskola és
Leánykollégium
15
23
17
16
15
14
13
12
11
Elemi népiskola
10
9
2
8
1
7
Óvodák 3-6 éves korig
Iskolaév
Életév
A harmincas évek legfontosabb iskolatípusainak rendszere
17
Főiskolák (jogi és
16
Egyetemek, tud. egye-
gazdasági akadémiák, temek, műegyetem,
zeneakadémia, hittani., egyetemi közgazdaságállaorv.,erdészeti, testtudományi kar
nev.,színművészeti. főiskolák
15
14
13
Polgári iskolai tanárképző főisk.
12
Középfokú szakiskolák:
(mezőgazdasági, ipari,
kereskedelmi.
Tanító- és óvónőképző
intézet
10
9
8
7
Továbbképző isk.
Alsófokú
szak isk.
11
6
22
21
20
19
18
17
Gimnázium,
Leánygimnázium
Polgári iskola
16
15
14
13
12
5
4
3
23
11
Elemi népiskola
10
9
2
8
1
7
Óvodák 3-6 éves korig
Iskolaév
Életév

similar documents