Kötelező irodalom

Report
Wesley János Főiskola
2013/14. első félév
Konfliktuspedagógia
Csillag Ferenc
közoktatási szakértő
[email protected]
A tárgyról:
Antigoné: a fivéremet, fivérünket el kell
temetni!
Kreon: tiltja a temetést.
Konfliktus, amelynek alapja a hagyományok
őrzésére vezethető vissza.
Erkölcsi, etikai, morális kérdések,
problémák.
2015. április 13.
2
ANTIGONÉ
Nem megtagadta egyik bátyánktól Kreón
mindünk jogát, a tisztes elhantoltatást? (…)
De Polüneikészt, mert bukott ügyért veszett,
sem eltemetni, sem siratni nem szabad –
így hirdette város-szerte mindenütt:
egy könny, egy rög nélkül heverjen ott a test,
hogy lakmározzon rajta minden dögmadár!
KREÓN
Egész Thébában ő akadt csak egymaga,
ki törvényemmel nyíltan szembeszállni mert.
A nép előtt meg nem hazudtolom szavam:
halálba küldöm!
2015. április 13.
3
Kötelező irodalom:
Kötelező irodalom:
• Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája.
Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2002.
• Csillag Ferenc - Takács István (2010): Utak
– tévutak. Példák az iskolai konfliktusok
kialakulására és kezelésére. Flaccus Kiadó,
Budapest.
2015. április 13.
4
Ajánlott irodalom:
Ajánlott irodalom:
Herczog Mária (2003.) szerk.: Megbékélés és
jóvátétel. Család Gyermek Ifjúság Könyvek, Budapest.
Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária – Serfőző
Mónika (2006.): Fekete pedagógia – Argumentum
Kiadó és Nyomda, Budapest
Makai Éva - Trencsényi László (1997): Diákjogi
esetek. Állampolgári Tanulmányok Központja,
Budapest.
Nem lehet belenyugodni abba, hogy azoké lesz a jövő,
akik erőszakkal akarnak maguknak mindent
megszerezni”
Osztályfőnöki óra az erőszakról és a terrorról. Új
Pedagógiai Szemle, 2005 /2, 97-102.
Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata. Új
Pedagógiai Szemle, 2001/5, 86-103.
2015. április 13.
5
Számonkérés:
Elvárás:
• aktív, alkotó részvétel az órákon,
• 3 saját élményű /iskolai/ konfliktus elemzése
az előadások és a szakirodalom
felhasználásával. Esettanulmányában a
hallgató arról tegyen tanúságot, hogy
gazdagodott a célként kitűzött
kompetenciákkal.
A gyakorlati jegyet órai konstruktív munkáik
és esettanulmányuk alapján kapják a
hallgatók.
2015. április 13.
6
Értelmezés
A “konfliktus” a latin konfligere szóból
származik, tehát fegyveres összeütközést
jelent. E szó ma is gyakran előfordul harci
események jelölésére, de rendszerint
összetételben: ilyenkor fegyveres
konfliktusról beszélünk. A “konfliktus”
kifejezés egyedül már nem jelent feltétlenül
életre-halálra menő összeütközést, de még
tettlegességet sem. A mindennapi
szóhasználat egyre inkább mindenféle emberi
összeütközés szinonimájaként alkalmazza.
2015. április 13.
7
Egy másik értelmezés
A konfliktus <lat.> : nyílt vagy rejtett ütközés,
amely a tevékenységek közvetlenül tapasztalható
szintjén, a társ.-i viszonyrendszerekben, tudati,
érzelmi folyamatokban és az ezeket tükröző
műalkotásokban jelenhet meg. A ~ során igények,
szándékok, vágyak, érdekek, szükségletek,
nézetek, értékek kerülnek egymással szembe. A
~ok maguk is folyamatjellegűek, vannak
előzményeik, érési idejük, csúcspontjuk, leszálló
águk, következményeik. Az adott csoport társas
légkörének függvénye, hogy valamely ~lehetőség
~sá érlelődik-e, s ha igen, hogyan zajlik, miként
zárul.
2015. április 13.
8
Értelmezzük az ábrát! (1.)
Vajon miért
alkalmazzák a
konfliktus
értelmezéséhez a
villámlást ?
2015. április 13.
9
Értelmezzük az ábrát! (2.)
2015. április 13.
10
Értelmezzük az ábrát! (3.)
TIBOR
PÁL
2015. április 13.
11
Elemezzük!
TIBOR
PÁL
1./ Mi a konfliktus
kiindulópontja?
2./ Hogy érzi magát
Tibor?
3./ Hogy érzi magát Pál?
1./ Mit kellene tennie
a feleknek?
2./ Mit tehetne egy
munkatárs?
3./ … és a főnök?
Esetleg Pali
vagy Tibor
anyukája?
Élt-e már át hasonló helyzetet?
2015. április 13.
12
Konfliktusok a pedagógiai
folyamatban
1. A konfliktusok típusai:
• Látszatkonfliktus – nem tekinthető valódi
konfliktusnak; rövid idejű, a felszínen zajló,
többnyire félreértésen alapuló, indulatos
megnyilvánulás
• Peremkonfliktus – gyenge hatású, gyors lefolyású,
mely pedagógiai eszközökkel rövid idő alatt
megszüntethető
• Központi konfliktus – mélyen és hosszan
befolyásolja a pedagógiai folyamatot
• Extrém konfliktus – erős, hosszantartó; súlyos
válságok és devianciák is felléphetnek mind az
egyén mind a csoport életében
2015. április 13.
13
2. A konfliktusok megjelenése és lefolyása
• Nyílt interakció (manifeszt) – egyetlen vagy
több ismétlődő, verbális vagy cselekedeti
összeütközés
• Rejtett (látens) – nincs hagyománya a
konfliktus vállalásának; a problémákat a
nehéz körülményekre vezetik vissza
2015. április 13.
14
3. A konfliktusok pedagógiai hasznosítása a
nevelés folyamatában
• Felszínre kerülnek a lappangó problémák
• A pedagógus számára jelző értékű, felhívja a
figyelmet a problémákra; árnyaltabbá teszik
a megismerést
• Ráirányítják a figyelmet a pedagógiai
tévedésekre, hibás döntésekre
• A saját élményű konfliktusok módot adnak a
szociális tanulásra, a szociális képességek
fejlesztésére
• A nevelési folyamaton kívül eső konfliktusok
feldolgozása hozzájárul a helyes
konfliktuskezelési szemlélet kialakításához
2015. április 13.
15
4. A konfliktusmegoldás menete
• A problémák tudatosítása, tisztása
• A konfliktus okainak megismerése
• Szempontváltás
• A megoldási lehetőségek feltérképezése,
értékelése, megfelelők kiválasztása
• A megoldás hatékonyságának utólagos
értékelése
2015. április 13.
16
5. A konfliktusok konstruktív megoldásához
szükséges képességek
• Önmagunk és mások tisztelete
• Figyelem és megértési készség
• Beleélőképesség = empátia
• Önérvényesítés
• Együttműködés a csoportban
• Nyíltság és kritikus gondolkodás
• Fantázia, kreativitás, humor
2015. április 13.
17
Alapelv:
„Tisztelem igényeidet, de
sajátjaimat is tisztelnem kell. Nem
akarok élni hatalmammal, hogy
győzzek, miközben te veszítesz, de
azt sem akarom, hogy az én
vereségem árán te győzz.
Egyezzünk meg tehát abban, hogy
közösen keressünk egy olyan
megoldást, mely mindkettőnknek
jó, s így egyikünk sem veszít.” –
Thomas Gordon
2015. április 13.
18
A konfliktusok létrejöttének
szereplői
A pedagógus, aki az iskolát és ezzel együtt a normarendszert is képviseli  a szabályzatok szerepe.
2015. április 13.
19
A konfliktusok létrejöttének
szereplői 2.
tanuló
tanulócsoport
Tanár
Tanuló
szülő (szülők)
munkatársi kör (pedagógusok)
vezető, igazgató
külső kör – pl. lakosság
2015. április 13.
20
Miért bölcs
élőlény a
szamár?
Készség a
kompromisszumkötésre
2015. április 13.
21
Miért kellenek konfliktusok?
Sok esetben a gyorsaság, a rátermettség bizonyítását szolgál(hat)ja.
Az életkori sajátosságoknak megfelelő
jelenség, melynek önérdek-érvényesítő
ereje is van.
De tanít a kompromisszumokra is.
„FAIR PLAY”
2015. április 13.
22
Az elfogadás problematikája:
2015. április 13.
23
Térjünk át az esettanulmányra!
Csoport alakítás
következik.
2015. április 13.
24
Vége az első résznek!
2015. április 13.
25

similar documents