A totalitarizmus államai

Report
A totalitarizmus államai
(egyszerűsített vázlat a jogtortenet.sze.hu-ra)
A szovjet típusú totalitarizmus I.
• Előzmények (cári önkény, ellenállás, I. világháború)
• 1917 Bolsevik forradalom (1917.Nov.7.)
• Polgárháború
• Polgárháború alatt hadikommunizmus és bolsevik
típusú (forradalmi) állam kiépítése.
• 1918. július 10. bolsevik alkotmány – Oroszországi
Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság
alkotmánya
• „Törvényhozó hatalom”: Területi Szovjetek –
Legfelsőbb Szovjet
A szovjet típusú totalitarizmus II.
• „Köztes – fő – hatalom:” Központi Végrehajtó
Bizottság („kisparlament” – pártszerv)
• „Végrehajtó hatalom:” Népbiztosok Tanácsa
népbiztosság = minisztérium, NT = kormány)
(18
• Az alkotmány centralizációs természetű és pártállami,
alapja a hatalom egységének tana.
• Szocialista jogok deklarálása
• 1917 végétől Cseka – Összoroszországi Rendkívüli
Bizottság – széleskörű terror
• A szovjet állam a pártállam és személyi kultusz
klasszikusa.
A szovjet típusú totalitarizmus III.
• 1921 - NEP
• 1922 a Szovjet Szocialista Köztársaságok
Szövetségének
megalakulása.
(Oroszország,
Belorusszia,
Ukrajna,
Azerbajdzsán,
Grúzia,
Örményország föderációja. 1936-ban már 11
tagköztársaság.)
• Szovjetunió első alkotmánya 1924. januárjában, nem
sokkal lenin halála után.
• Szervezeti alkotmány a föderális államhoz.
(Centralizáció és hatalom egysége továbbra is.)
A szovjet típusú totalitarizmus IV.
• Tagköztársaságokat elvileg szerződéses viszony
tartotta össze. A valóságban Moszkva a centrum.
• Törvényhozó hatalom: Szovjetek kongresszusa, a
Legfelsőbb Szovjet.
• Ha a LSZ nem ülésezik, akkor a két kamarás
Központi Végrehajtó Bizottság. (Egyik kamara a
LSZ által választott tagköztársasági képviselőké,
másik a Nemzetiségi Tanács)
• Végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa.
• KVB szerepe is formális, a NT jogalkotásának
utólagos jóváhagyása/felülvizsgálata.
A szovjet típusú totalitarizmus V.
• A bírói szervezetet is centralizálták, a bírákat a
pártszervek választották és mindenek felett állt a 11
tagú szövetségi Legfelsőbb Bíróság.
• Ügyészi szervezet is centralizált és pártközvetlen.
• Hatalmi ágak szétválasztása nem érvényesül.
• Külön fejezet az alkotmányban az Egyesített Állami
Politikai Igazgatóságról (OGPU) – Kuriózum.
[Államelleni cselekmények elleni szerv, ami
egyszerre nyomozó, vádhatósági, bírói és végrehajtói
szerv.]
A szovjet típusú totalitarizmus VI.
• Sztálinizmus
• 1920-as évek vége, 1930-as évek - szisztematikus
terror.
• Gulag.
• 1936. évi sztálini alkotmány.
• Joglátszat – alapjogi
mintaalkotmány.
látszat
–
szocialista
• Társadalmi rend alkotmányos szabályozása.
• Ha a LSZ nem ülésezik, eljárhat a Legfelsőbb
Szovjet Elnöksége.
Az olasz típusú totalitarizmus I.
• Előzmények (I. világháború,
szerepben, kormányválságok)
vesztes-győztes
• 1918 és 1922 között kormányválságok sora.
• 1919 március Milánó – Fasiszta Mozgalom élén
Benito Mussolinivel.
• 1921-es választások – 7% - III. Viktor Emmánuel
király kormányalakításra kéri fel Mussolinit. (Marcia
su Roma)
• Első kormány koalíciós. (14-ből 4 tag fasiszta.)
Az olasz típusú totalitarizmus II.
• A hatalom kisajátítása:
– Egy éves rendkívüli királyi felhatalmazás.
– 1923. Acerbo-törvény (választójog átalakítása)
– 1924-es választások: 64% (535 képviselőből 404 fasiszta)
– Matteotti 1924-es meggyilkolása, ellenzék felszámolása.
– Egypártrendszer bevezetése.
• Korporatív állam.
• 1920-as évek végétől a Fasiszta Nagytanács a quasi
törvényhozó hatalom.
• Mussolini a pártban Duce, a kormányban Capo di
Governendo.
Az olasz típusú totalitarizmus III.
• Vezérkultusz a Duce körül.
• Propaganda – szimbolizmus – totalitárius állam.
• 1939-re teljesedik ki a korporatív állam a közjogi
rendszer egészében.
• Korporációk: 1926-os Rocco-törvény hét ágazatba
sorolja a gazdasági tevékenységeket.
• 1930: Korporációk Nemzeti Tanácsa (1939-re
végére átveszi a Törvényhozás helyét.)
• Autarkia – gazdasági önellátás.
• Szigorú cenzúra.
Az olasz típusú totalitarizmus III.
• Vezérkultusz a Duce körül.
• Propaganda – szimbolizmus – totalitárius állam.
• 1939-re teljesedik ki a korporatív állam a közjogi
rendszer egészében.
• Korporációk: 1926-os Rocco-törvény hét ágazatba
sorolja a gazdasági tevékenységeket.
• 1930: Korporációk Nemzeti Tanácsa (1939-re
végére átveszi a Törvényhozás helyét.)
• Autarkia – gazdasági önellátás.
• Szigorú cenzúra.
Az olasz típusú totalitarizmus IV.
• 1938-tól – Német hatásra hivatalos antiszemitizmus.
• II. Világháború
• 1943-as bukás, Mussolini szöktetése
• 1943-1945 - Szálói Köztársaság (Olasz Szociális
Köztársaság)
• 1945 – totális összeomlás.
A német típusú totalitarizmus I.
• Előzmények (I. világháború katartikus elvesztése,
háborús jóvátétel, gazdasági összeomlás, nyomor,
hadirokkantak, katonai elégedetlenség)
• Szélsőségek jelennek meg a weimari időszak
alkotmányos lehetőségei között.
• Egymást érik a szélsőségesek fegyveres atrocitásai –
gyenge szankciók.
• 1923. november 8-9. Müncheni Sörpuccs
• Hitler pere: „Amikor az önkény felhasználja a
jogállamot.”
A német típusú totalitarizmus II.
• A
Német
Nemzetszocialista
megerősödése.
• 1933. január
alkotmányos.)
30-i
• Hitlert kancellárrá
kormány élére.
Munkáspárt
választások.
választják
(Törvényes,
egy
koalíciós
• Februárban feloszlatás, márciusban új választás.
(A kampány időszakban kölcsönös terror és erőszak.)
• 1933. február – a nácik elérik, hogy szükségrendelet
tiltsa be a kommunista gyűléseket.
A német típusú totalitarizmus III.
• 1933. február 27. Reichstag-tűz – Hindemburg
szükségrendelete „A nép és az állam védelméről”
• Polgári jogok
kommunistákkal.
felfüggesztése,
leszámolás
a
• Ebben a miliőben zajlik a márciusi választás.
• A nácik a szavazatok 44. %-át szerzik meg.
• Pártmegállapodások után kétharmadot szereznek az
1933. évi Ermächtigungsgesetz kiadásához.
• A felhatalmazás mindenre kiterjedt, csak a birodalmi
elnök tisztségét és a törvényhozás jogállását nem
érinthette.
A német típusú totalitarizmus IV.
• Hindenburg
1934.
augusztusi
halálával
gyakorlatilag megszűnt a birodalmi elnök tisztje,
mivel azt összeolvaszották a kormányfőével.
• Kancellár + Birodalmi elnök = Führer
• 1933-ban minden pártot feloszlatnak,
önfeloszlatásra kényszerítenek.
vagy
• 1934-től kizárólagos és korlátlan hatalom.
• 1934-ben megszűnik a föderális jelleg.
• Gleichschaltung – a náci ére mindenre történő
kiterjesztése.
A német típusú totalitarizmus V.
• Centralizált közigazgatás (Gau – Gauleiter)
• Propagadna – cenzúra
• Állami terror pártszervekkel is (Gestapo, SS,
SicherheitsDienst.)
• Politikai bíráskodás (1937-től minden gyakorló
jogásznak párttagnak kell lennie.)
• Állami antiszemitizmus – 1935-től nürnbergi
törvények.
• Szisztematikus népirtás, mint az államrezon része.
A német típusú totalitarizmus VI.
• Nincs egységes kartális alkotmány.
• Népi vezéri állam.
• Ein Volk, Ein Reich, Ein Führer.
• Führerprinzip – főhatalom egységessége
• 1939-től Hitler az igazságszolgáltatás csúcsa is,
közvetlen beavatkozási joggal.
• 1942-től féktelen totalitarizmus.

similar documents