Pályaorientáció ismeretanyaga

Report
A pályaorientáció
ismeretanyaga
A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris
ismeretanyag. Amely pszichológiai,
közgazdasági és munkatudományi
ismereteket tartalmaz.
DEF: : A pályaorientáció egy olyan
folyamat, amely a tanuló egyéni
igényeinek figyelembevételével segíti a
megfelelő szakma, pálya
kiválasztását a lehető legszélesebb
segítségnyújtás révén.
A pályaorientáció fenti fogalmának
értelmezése új szerepet kínál az
iskoláknak. Egyrészt az iskola
presztízsét növelő tevékenység,
másrészt az iskola szolgáltató jellegét
hangsúlyozza, hiszen a tanuló igényei
szerinti fejlesztést és támogatást kínál.
A pályaorientációs munkában a tanár
nem ítél, hanem támogat, fejleszt,
tükröz, a tanulók egyéni igényeinek
megfelelően.
Fontos megjegyezni, hogy az „egyéni
igényekbe” a tanulási igény is
beletartozik. Tehát nem választható el
a személyiségfejlődés az
ismeretanyag elsajátításától. Hiszen
vannak olyan tanulók, akiknek
tanulási nehézségeik vannak, és
ezért egyéni igényeik szerint kell
támogatni őket hogy ezeket
legyőzzék, és képesek legyenek egy
szakmai képesítés megszerzésére.
Az orientációban feldolgozandó
Pszichológiai jellemzők
•Érdeklődés
Az orientáció során nagy jelentőséget
tulajdonítunk a személyiséget
meghatározó jellemzők közül az
érdeklődési irányoknak.
Érdeklődésen a személyiség
érzelemmel telített tartalmi
irányultságát értjük, amely szubjektív
értékkel látja el a tárgyát, amelyre
irányul.
Az érdeklődés tárgya az, ami a tanácsadói
munkában elemzésre kerül.
A munka illetve pályaválasztás során vannak
társadalmilag elfogadott „érdeklődési
tárgyak”, mint pl. a kereskedelem,
művészetek, szolgáltatás, így többnyire
ezekre fókuszálunk.
Az érdeklődés feltérképezéséhez
kapcsolódva fontos tisztázni a szabadidős
tevékenységek, illetve a hobbik szerepét
az egyén életszervezésében.
Az érdeklődés sokféle módon értelmezhető. Az
orientáció folyamatában fontos tisztáznunk,
hogy a tanuló mit ért az érdeklődés
fogalmán.
Egy egyszerű megfogalmazás: az érdeklődés
olyan tulajdonságunk, amely alapján
kiválasztjuk a környezetünkből a számunkra
jelentős dolgokat, tárgyakat, személyeket.
A tanulóknak az érdeklődés pszichológiai
jellemzőin túl önmaguk érdeklődési irányait
kell többféle módon megismerni, amelyhez
feladatlapokat, gyakorlatokat alkalmazunk.
•A képesség
A képességek a személyiségnek olyan
viszonylag állandó sajátosságai, amelyek
bizonyos területeken a sikeres tevékenység
előfeltételei.
A képességszint feltárása, megismerése, a
speciális képességek kibontakoztatása
azonban csak előfeltétele a pályán való
sikeres helytállásnak, hiszen a képességek
funkcionálását a személyiség egésze
határozza meg.
Képességfogalmon általában
mindazokat a pszichológiai
feltételeket értjük, amelyek egy adott
tevékenység végrehajtásához
szükségesek.
A képességeket ilyen értelemben
előfeltételnek kell tekinteni a
készségek kialakításához, vagy az
ismeretek megszerzéséhez.
A munka-pályaválasztás folyamatában a
képességeknek egy speciális
megközelítési módját alkalmazzuk, mert a
képességeket a gyakorlatorientált
tevékenységhez (munkatevékenységhez)
kapcsoljuk.
Az orientációs foglalkozások során a
tanulóknak meg kell ismerniük saját
képességeiket, amelyhez különböző
helyzeteket, feladatokat kapcsolhatunk,
valamint segíthetik a tanulók
önismeretének fejlődését.
•A munkamód
A munkamód egy olyan összetett
pszichológiai tulajdonságunk, amely a
munka sajátosságaiból fakadó, a munka
tárgyi és személyi feltételeiből következő
egyéni megoldások összességén alapszik.
A munkamódot erősen meghatározza az
egyén érzelmi viszonya a munka tárgyához,
valamint a munkatevékenység gyakorlása
során bekövetkező öröm és elégedettség
érzése.
A munkamódot meghatározzák az
alábbi összetevők: munkatempó,
munkavégzés ritmus, az önállóság,
célszerűség, pontosság,
monotóniatűrés, gondosság,
fáradékonyság.
•Tanulásmódszertan
Az újdonság megismerése minden esetben
tanulási folyamat. A kíváncsiság
irányultsága és erőssége egyénileg változó.
Az iskolai tanulás fárasztó elfoglaltság. A
tanulást is meg kell tanítani, tanárként abban
segítséget nyújtani a diákjainknak, hogy
képesek legyenek tudatosan kiválasztani
a módszerek közül azt, amely alkalmazása
számukra a legjobb eredményt hozza. A
tanulási önismeret fejlesztése során a
korábbi szokások gyökeres átalakításával
látványos javulást lehet elérni a tanulmányi
eredményekben.
Tanulási típusok
Az emberek nagyobb része a képi
információkat részesíti előnyben, ők a
vizuális típushoz tartoznak. A vizuális
dominancia az emlékezeti működésben
nyilvánul meg leginkább. Az olvasástanítás
egyik formája, a szóképolvasás is erre épül,
továbbá a gyorsolvasás alapja is ez.
Felidézéskor megjelenhet képzeletben a
könyv megfelelő oldala, szövegrésze, ábrája,
és mintha arról olvasná le a kért információt.
Az auditív típus figyelmét a beszéd köti
le leginkább, minden vonzza, ami
hanggal kapcsolatos, ritmusok,
dallamok, zörejek. A könyvben nem
húznak alá mondatokat,
szövegrészeket, mert azok számukra
nem hordoznak többlet információt.
Vázlataik rövidek, tömörek.
A harmadik típus a legritkább, nehezen írható
le egyetlen szóval. A többi érzékszervből
érkező közvetlen tapasztalatok, illatok,
ízek, tapintási ingerek, illetve a mozgások
ragadják meg leginkább. Őket kipróbálóérző típusúnak nevezzük. Az iskolai
kísérletekből tanulhatnak sokat, az
olvasás, jegyzetelés helyett szeretik maguk
felfedezni a világot. Az emlékezést segíti
náluk ha sétálva, vagy fel-alá járkálva
tanulnak.
•Önismeret, énkép
Az a kép, amit önmagunkról alakítunk ki,
az úgynevezett szubjektív énkép. Van
egy gyermekkorban kialakult stabil
része, ami az egyéniségünket
határozza meg és van egy változó
része, ami a pillanatnyi helyzetnek
megfelelő képet mutatja. Azt, hogy mit
gondolnak rólunk mások, objektív
énképnek nevezzük. Ha ez nagyjából
egybeesik a szubjektív énképpel, akkor
jónak mondható az önismeretünk.
A tanulási önismeret két fő
területet érint:
1. A személyiség és a motiváció tanulással kapcsolatos
jellemzőinek feltárása, és ezekkel összhangban kialakítani az
életcélokat.
Az önmegvalósításhoz szükséges, hogy vállaljuk saját reálisan
kitűzött céljainkat, függetlenül attól, hogy mások mit várnak el
tőlünk.
2. A tanulási módszerek hatékonyságát növelni új módszerek
elsajátításával.
•Személyiségjellemzők
A világ eseményeihez és az emberekhez való
viszonyulásunk különböző. Négy
alaptörekvés írható le. Ezek a változásra,
állandóságra, emberi kapcsolatokban a
közelségre, illetve a távolságtartásra
törekvés.
További fontos személyiségjellemzőnk az
intelligencia és a kreativitás. Ezt a két
alapműködést szintén figyelembe kell
vennünk, amikor a személyiségünk
adottságainak hatását keressük a tanulás
stílusára.
Az intelligens ember könnyen alkot
szabályokat, számára a logikai rend
megteremtése közvetlenül hozzájárul
a tanulás hatékonyságához. A kreatív
azonban nyughatatlan, állandóan új
megoldásokat kereső. Nem elégítik ki
az összefüggések, számára mindig
történnie kell valami újnak, amit soha
nem tapasztalt.
Munkatudományi ismeretek
A munkatudományi ismereteken belül a
pályaismeretet, mint speciális tudást kell a
tanulóknak elsajátítani. A pályaismeret két
nagy területből áll, az egyik a pályák
osztályozási rendszere, amely részben
tükrözi a gazdaság fejlettségi szintjét is.
A második terület a foglalkozási profil
tartalma. A foglalkozási profilok adják azokat
az információkat a pályákról, amelyek alapul
szolgálhatnak a pályák kiválasztásához, az
adott foglalkozás legáltalánosabb leírását
összegzik.
Közgazdaságtani ismeretek
A pályaorientáció folyamatában a
közgazdaságtani témakörök elsősorban a
társadalom és a gazdaság kapcsolatát kell
hogy megvilágítsák. A tanulóknak meg kell
ismerni a modern gazdaság felépítését, a
korszerű szektorok gazdasági teljesítményét,
különös tekintettel a szakmacsoportok és a
húzóágazatok közötti kapcsolatra,
ismerniük kell a munkaerőpiac fogalmát, a
munkaerő-piaci folyamatok jellemzését,
valamint a munkanélküliség fogalmát,
jellemzőit.
A pályaorientáció célja, hogy:
Fejlessze a tanulók önismeretét
segítse
adottságaik, képességeik, érzelmi, akarati
tulajdonságaik, vágyaik, érdeklődési köreik,
szociális kapcsolataik, képességeik feltárását,
adjon elegendő információt az egyes pályákról,
szakmákról, foglalkozásokról,
tegye lehetővé a tanulók számára céljaik
megfogalmazását, a megalapozottabb döntést a
pályaválasztásban
a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is
találják meg az érdeklődésüknek, képességeiknek
legmegfelelőbb középiskolát.
A pályaorientáció várható eredményei
ismerje fel saját erősségeit, gyengeségeit
legyen képes a pedagógus és csoporttársak
segítségével reális önértékelésre,
fogalmazzon meg önmaga számára közeli és távoli
célokat,
ismerjen meg a lehetőségek szerint minél több
pályát, szakmát, foglalkozást,
önállóan tudjon tájékozódni a pályaválasztással
kapcsolatos kiadványokban,
segítséggel tudjon tájékozódni a továbbtanulási
lehetőségekről,
legyen képes a pedagógus segítségével egyéni
pályaterv kialakítására
Osztályfőnöki órák:
A pályaválasztás alapos és tudatos
felkészítést igényel. Fontos tényező a
döntés kialakításában a reális
önismeret, a megfelelő szakma és
pályaismeret.
Pályaorientáció az osztályfőnöki órákon

similar documents