Dél-Alföld 2014. január

Report
Hungarikum alapú turizmusfejlesztés
a Dél-alföldi régióban és pályázati lehetőségek
bemutatása
Katona Ilona
regionális igazgató
Dél-Alföld
kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma
2009-2013.
ÉVEK
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
Forrás: KSH
Vendégek száma
Vendégéjszaka száma
külföld
belföld
összesen
külföld
belföld
összesen
Fő
98762
344013
442775
243 363
816 995
1 060 358
%
-13,0
-6,5
-8,1
-7,9
-9,2
-8,9
Fő
92930
330998
423928
234 224
835 593
1 069 817
%
-6,1
-4,2
-4,6
-7,0
+0,8
-1,0
Fő
116953
369178
486131
314 346
896 059
1 210 405
%
+24,0
+10,0
+13,0
+34,2
+7,2
+13,1
Fő
124109
366907
491016
331491
915237
1246728
%
+6,1
-0,6
+1,0
+5,5
+2,1
+3,0
Fő
128124
388096
516220
325152
966558
1291710
%
+5,6
+5,4
+5,5
+2,0
+5,2
+4,4
Dél-Alföld
2014. január-április
Vendégek száma
belföld
Fő
Előző év %
Forrás: KSH
külföld
Vendégéjszaka száma
összesen
belföld
külföld
összesen
110100
32960
143060
250066
78247
328313
+23,3
+13,3
+20,8
+22,5
+10,9
+19,5
Dél-Alföld - fő küldőpiacok
2014. január-április
Küldőország
Vendégek száma
fő
Vendégéjszaka
%
fő
%
Románia
6960
118,4
16276
120,7
Szerbia
5855
119,6
12658
116,5
Németország
6832
100,3
19789
97
Ausztria
1497
112,2
4071
131,6
Olaszország
1123
134,7
3129
145,7
Forrás: KSH
Leglátogatottabb települések a Dél-Alföldön
Városok
Vendégéjszaka száma
Gyula
300799
Szeged
250921
Kecskemét
127697
Kiskunmajsa
74537
Mórahalom
50612
Békéscsaba
42430
Szarvas
41940
Orosháza
37753
Hódmezővásárhely
33240
Leglátogatottabb települések
350000
300000
250000
300799
250921
200000
150000
100000
50000
0
127697
74537
50612
42430
41940
37753
33240
Húzótermékek a régióban
• Egészségturizmus
• Kulturális és eseményturizmus
• Öko és aktívturizmus
• Gasztronómia
Dél-Alföld, a ….
Termál régió, mert kiváló fürdőink vannak
egyedülállóan magas hőmérsékletű
termálvízzel, fejlett szolgáltatásokkal
Puszta régió, mert alföldi táj egyedi állat és
növényvilággal, kultúrával
Gasztro régió, mert a hungaricumok hazája,
erre a térségre jellemző ízekkel, ételekkelitalokkal
A 2007-2013 közötti tervezési időszakban 173 db
turisztikai projekt nyert támogatást 47,29 mrd Ft
támogatási összeg mellett
Békéscsaba: Csaba Park (kolbászpark)
Szarvas: Mini Magyarország (makettpark)
Lőkösháza: Bréda kastély (látogatóközpont)
Hajós: Érseki kastély (kiállítóhely)
Gyulai Várfürdő: Aquapalota (családi élmény)
Kecskemét: Four Points by Sheraton (szálloda)
Tiszakécske: Barack hotel ( szálloda )
„Zamatos” Dél-Alföld
• Gasztronómiai rendezvények: szilvanap, fesztiválok a pálinka, a sör és
a bor tiszteletére, halászléfőző fesztiválok, kolbászfesztivál,
sódarmustra
• Csúcsgasztronómia, tanfolyamok
• Tematikus utak és programok: Békési Szilvapálinka Út, Duna Borrégió
borút, Kolbász Színház
• Helyi és eredetvédett termékek: kalocsai és szegedi fűszerpaprika,
makói hagyma, kecskeméti barack- és békési szilvapálinka, szegedi
szalámi, gyulai és csabai kolbász, alföldi kamilla, szürkemarha, izsáki
„sárfehér” szőlő
• Borvidékek: Hajós-Bajai, Kunsági, Csongrádi
Hungarikum alapú fejlesztések
• CsabaPark – Békéscsaba
• Hagymatikum fürdő – Makó
• Barack Hotel – Tiszakécske
• Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum – Szeged
• Kolbász Színház – Gyula
• Paprikamúzeum – Kalocsa
CsabaPark – Békéscsaba
• Békéscsaba – a kolbász fővárosa
• Egész évben látogatható fesztivál és rendezvényközpont
• Gasztronómiai programok, régmúlt idők életvitele, hagyományápolás
• Fesztiválcsarnok: 2000 m2 rendezvényközpont
• Kolbászudvar kolbászházzal: 784 m2 földszintes épület
• Óriások Konyhája tematikus park: 2000 m2
• Továbbá parkolóhelyek, sétáló utak, bográcsozó helyek, csónakázó tó,
múzeum, látvány vágás
Hagymatikum fürdő – Makó
• Makó hagymatermő vidék
• A makói hagyma hungarikum
• Organikus építészet remekműve – Makovecz Imre
• Hagyma motívumok
• Templomszerű fürdőbelső
• Gyógyvíz és gyógyiszap
• Nyitás: 2012. január
Barack Hotel – Tiszakécske
• Családi élményfürdő, wellness és
gyógyászat
• Tisza-part: vízi turizmus
• Nyitás: 2014. június
• Egyedi kínálat: rózsabarack bioszauna
• A hotelt a kécskei rózsabarackról nevezték el, amely az
ókécskei szőlőkben keletkezett.
Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum –
Szeged
• A Pick szalámi és a szalámigyár, valamint a szegedi paprika
gyártásának történetét bemutató kiállítás.
• A látogatók szalámikóstolót, szegedi paprika termékmintát,
téliszalámi-vásárlási kedvezményt és ajándék képeslapot kapnak.
• A Pick-gyűjteményben a vendégek végigkísérhetik a gyár és a
szalámigyártás történetét az alapítás évétől (1869) egészen
napjainkig.
• Az emeleten a paprikatermelés kezdeti módszereinek fejlődését
ismerheti meg a látogató a Szegedi Paprika Zrt. jelenleg alkalmazott
technológiájáig.
• Fotókkal és dokumentumokkal illusztrált tablók, korhű öltözetű,
életnagyságú fabábuk.
Kolbász Színház – Gyula
• Hangulatos vacsora, a világhírű gyulai kolbász köré celebrálva
• Sok humorral fűszerezett előadás egy kis kolbásztörténelemmel
• Finom kolbászos ételek, pálinkával, borral.
Paprikamúzeum – Kalocsa
• Megújult állandó kiállítás
• Új helyszín: Kalocsai Érseki Kincstár épülete
• A kiállítás a paprika Magyarországra érkezésének, feldolgozásának,
értékesítésének történetét, valamint a konyhában, népművészetben
és gyógyászatban betöltött fontos szerepét mutatja be.
• Termesztéshez és feldolgozáshoz köthető különféle gépek és
munkaeszközök.
• Hímzett népviseleti darabok, főkötők, fityulák szemléltetik a
paprikának, mint díszítőmotívumnak a jelenlétét a Kalocsa és
környékének népművészetében.
• Filmvetítés: egzotikus tájak paprikafajtái, a paprikával kapcsolatban
kutatást végző tudósok, a termesztés és feldolgozás módszerei.
Békési Szilvapálinka Út
• A földrajzi eredetvédett Békési Szilvapálinka Békés megye 17 településén
készíthető vörösszilvából.
• A Békési Szilvapálinka Út bemutatja a termék előállításának hagyományait,
előállításának különféle módjait, és természetesen a hungaricumot.
• 3 településen vezet keresztül: Békésen, Békéscsabán és Gyulán.
• Békési Szilvapálinka Centrum: 42 férőhelyes kóstoltató, 80 férőhelyes
centrum.
• Árpád Pálinka tanya: a főzdével egy épületben 24 férőhelyes kóstoltató- és
bemutatóhely
• Gyulai Pálinka Kóstolóház : 42 férőhelyes kóstoltató, a szilvatermés
előállításának, felhasználásának módjait bemutató hely.
• Békési Szilvapálinka Út – Információs iroda
Hungarikumra épülő fesztiválok
• Gyulai Kolbász- és Sódarmustra (március)
• Gyulai Pálinkafesztivál (április)
• Hungarikum Fesztivál Szegeden (augusztus)
• Bajai Halfőző Fesztivál (július) és Nemzetközi Tiszai Halfesztivál
Szegeden (augusztus)
• Makói Hagymafesztivál (szeptember)
• Szarvasi Szilvanap (szeptember)
• Paprikafesztivál Szegeden és Kalocsán (szeptember-október)
• Csabai Kolbászfesztivál (október)
• Pálinka- és borfesztiválok, szüreti mulatságok
Emblematikus csárdák,
éttermek, cukrászdák
•
•
•
•
•
•
•
Tanyacsárda (Lajosmizse)
Karikás Csárda (Bugac)
Paprika és Csajda Csárda (Kalocsa)
Kondorosi Csárda – betyárcsárda
100 éves Cukrászda Gyulán
Korona Cukrászda Soltvadkerten
Halászcsárdák (Roosevelt téri, Fehértói Szegeden – Sobri Baján – Rév
Csárda Érsekcsanádon – Halászcsárda Szarvason)
• Csúcsgasztronómia: Brill Bisztró (Békéscsaba), Bagatell Étterem
(Kecskemét), Tiszavirág Étterem (Szeged)
Az egyes OP-kban megjelölt turisztikai fejlesztések
lehatárolásának legfontosabb elvei
2014-2020
VP: vidéki térségekre fókuszáló vidék-specifikus turizmusfejlesztés –bizonyos
értékhatár alatt
GINOP: nemzetközi és országos léptékű, programszintű, hálózatos vagy
kiemelt fejlesztések
TOP: megyei, térségi és helyi jelentőségű kisebb, egyedi fejlesztések és
projektek
• Vidék-specifikus turizmus kivételével a legtöbb turisztikai tématerület az
ország egész területén, értéktől függetlenül.
• A lovas, bor- és pálinka turizmushoz kapcsolódóan a VP keretében
támogatható összeghatár felett.
VEKOP: KMR területére megjelölt fejlesztések
Tervezett turizmus-fejlesztés a VP-ben
Vidékfejlesztési Program
Megvalósítás: CLLD formában, helyi fejlesztési stratégián keresztül (bizonyos
értékhatárig)
(1) Vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági vállalkozási tevékenységek,
beruházások támogatása (20. cikk)
• A vidéki térségek turisztikai specifikumaira építő turisztikai fejlesztések.
• Pl. természeti környezet, gazdálkodás, bor/pálinka előállítás, gasztronómia, vidékhez köthető
hobbik, sportok (vadászat, halászat, lovaglás, kerékpár, túra, természet megfigyelés,
kézművesség stb.).
• Cél az egyedi élményeket nyújtó, individuális érdeklődés kielégítésére alkalmas,
specializált/tematizált turisztikai termékek, az egyéni arculatú vendégfogadás ösztönzése. A
tematizálás épülhet a fent felsorolt vidéki specifikumokra illetve a specifikus vendégigényekre
(pl. kisgyermekesek, fogyatékkal élők).
• További fejlesztési terület a jelentős turisztikai desztinációk vonzáskörzetében elhelyezkedő
térségek turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése.
(2) Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (21. cikk)
• Turisztikai hálózati infrastruktúra elemek fejlesztése (információs pontok,
pihenőhelyek, e-foglalási rendszerek, tematikus túraútvonalak stb.
GINOP kapcsolódó fejlesztései
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
A GINOP-on belül több tengely is szolgálhatja majd a turizmusfejlesztést
1. prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és
foglalkoztatásának ösztönzése
1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése
2. intézkedés: Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex
gazdaságfejlesztési programjai
2. prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése
4. prioritás: Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi
helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása
2. intézkedés: A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása
6. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
VEKOP kapcsolódó fejlesztései
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
VEKOP-on belül több tengely is szolgálhatja majd a turizmusfejlesztést
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás
ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése
4. intézkedés: Természeti és kulturális örökségi vonzerők, turisztikai termékek, valamint
az egészséggazdasághoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése
2. Prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
1. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása
4. Prioritás: Térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok – CLLD
1. intézkedés: Közösségvezérelt helyi gazdaság fejlesztések
2. intézkedés: Helyi integrált település-, közösségi közlekedés- és környezetfejlesztés
TOP kapcsolódó fejlesztései
TOP - Terület- és Településfejlesztési OP
Valós térségi decentralizáció a közfejlesztésekben
előre ismert és kiszámítható források a területi szereplőknél programalapú
finanszírozás, a területi szereplők tervei alapján
• Felelős területi szereplők (a térségileg decentralizált fejlesztési
csomagok felelősei):
• megyék
• megyei jogú városok és térségeik
• kis és közepes városok és térségeik
• A térségileg decentralizált fejlesztések tárgyköre:
térségi terület- és gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, helyi foglalkoztatás és
közösségfejlesztés, integrált településfejlesztés és energiahatékonysági
beruházások, önkormányzati közszolgáltatás-fejlesztés, közösségi és
fenntartható közlekedés
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
+36-30/250-4010

similar documents