Logisztika

Report
Logisztika
Logisztika fogalma
• Logisztika
– menedzserszemlélet
– áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-, késztermékek,
energia, információ, és személyek) egyes rendszereken
belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának
• - tervezése
• - szabályozása
• - megvalósítása
– célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének
és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése
A logisztika története
• A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel történő ellátásáról
gondoskodtak, munkájuk során készleteket képeztek, és intézték a légiók
elszállásolását.
• VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (866-912) írta a logisztikáról: "A logisztika
dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően
felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a
hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.„
• A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri Jomini (1779-1869),
Napóleon tábornoka fektette le. A logisztikát a stratégia és a taktika mellett
a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a
csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények,
szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya."
• A XX. század elejének katonai szakírói a logisztikát a hadviselés fő pillérének
tekintik, s a logisztika szó az utánpótlásért, a szállításért, az építkezésért, az
orvosi ellátásért felelős egységeket illetve ezzel összefüggő tevékenységeket
jelöl
A gazdasági logisztika
• A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX. század ötvenes-hatvanas
éveiben az USA-ban. A "business logistics„-nak az a feladata, hogy
megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermékhelyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint a
késztermékek fogyasztóhoz történő eljuttatásának optimális
koordinációját.
• Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan egyik területe jelenik
meg a hatvanas évek végén.
• A logisztika fejlődésének több lépcsőfokát szokták megkülönböztetni:
– I. fázis: a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a disztribúció
optimalizálása,
– II. fázis: a termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése
érdekében,
– III. fázis: készletoptimalizálás (JIT= "Just in time", CÍM= ="Computer
Integrated Manufacturing)
– IV. fázis: kooperáción alapuló vezetési koncepció, CIL (Computer
Integrated Logistics)-rendszerű logisztikai menedzsment
A logisztika céljának alakulása/ Ezek elérésének eszközei
• 1950-től
A termelés támogatása
Költségek, integrált
költségszemlélet
• 1970-től
Az értékesítés támogatása
Marketing-elérhetőség,
időszemlélet
• 1980-tól
Értéknövelt szolgáltatások
nyújtása
Vevőkiszolgálás,vevői érték,
marketing
• 1990-től
Vevőkiszolgálás segítése
Kockázat: Késleltetés,spekuláció,
értéknövelt szolgáltatások,
koordinált disztribúció
A logisztikai szemlélet jellemzői
rendszerszemlélet
összköltségszemlélet
LOGISZTIKA
törekvés a
vevőkiszolgálás magas
szinvonalára
keresztmetszeti
funkció
folyamatorientáltság
A logisztika területei - makrologisztika
• Általában földrajzi, területi alapon határolhatók el makrologisztikai
rendszerek. Makrologisztikai rendszerként értelmezhető pl. egy
nemzetgazdaság, egy kontinens, vagy az Európai Unió is.
• A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira, ágazataira
vonatkoztatva megkülönböztethetjük:
– az ipari-,
– a mezőgazdasági-,
– a szállítási-,
– a kereskedelmi-,
– a katonai logisztikát
• Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg szoktak
különböztetni
– "városi (city) logisztikát".
– "kikötői logisztika",
– "export-" ill. "import-logisztika"
– stb.
A logisztika területei - mikrologisztika
• A vállalatok, intézmények belső logisztikai rendszereit nevezik
mikrologisztikai rendszereknek. A vállalatok esetében a
mikrologisztika általában három fő területét szokták
megkülönböztetni:
– a beszerzési logisztikát,
– a termelési logisztikát,
– az értékesítési (vagy disztribúciós) logisztikát.
• Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai területeket is, mint a
marketinglogisztikát, vagy a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor
újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a hulladékok és göngyölegek
újrahasznosításával, ill. megsemmisítésével foglalkozik.)
• Más megközelítésben a logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat
szokták kiemelni:
– beszerzés,
– anyaggazdálkodás,
– disztribúció.
LOGISZTIKAI RENDSZEREK
Makrologisztika
Mikrologisztika
Metalogisztika
Egyéb
Vállalati
Katonai
szervezethez
tartozó
Iparváll-
Kereskedelmi
Szolgáltató
Fuvaroztató
Logisztikai
Logisztikai és
alati
vállalati
vállalati
vállalatok
vállalatok
fuvaroztató
kooperációja
kooperációja
vállalatok
kooperációja
Logisztikai
Egyéb
vállalati
szolgáltató
vállalati
Forrás: Prezenszki 2000. Logisztika I. BME MTI, 2000 37. old.
Kearney-féle logisztikai mátrix
A logisztika üzemi funkciói
beszerzés
Szolgáltatás
Szállítás
Anyagáramlás/
raktár
Anyagáramlás
tervezés
irányítás-controll
Információs
és kommunikációs
rendszer
Menedzsment,
vezetés
anyaggazdálkodás
disztribúció
A vállalati logisztika területei
termelés
szállítók
beszerzés
raktározás
beszerzési
logisztika
vevők
raktározás
értékesítés
termelési
logisztika
értékesítési
logisztika
=termékáramlás
=információ áramlás
A logisztikai rendszer szerkezete
Beszerzés
szállítók →
Anyagi
folyamatok
lebonyolítás
a
Beszállítás
Készletezés
Anyag és
vásárolt
alkatrészkészlet
Információkezelés
Kínálatmenedzsment,
szállítónyilvántartások
A termelés
ellátása
Értékesítés
Anyagmozgatás
Kiszerelés,
kiszállítás,
disztribúció
Félkész
termékek és
befejezetlen
termelés
A termelési
program és
folyamat
nyilvántartása
Késztermékkészlet
→ vevők
Keresletmenedzsment
, vevőnyilvántartás
Forrás: Chikán, (2003): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest 337. o.
vásárlás
szállítók
beszállítási
forgalom
megrendelési
diszpozició
árúfogadás,
regisztrálás
fizikai kezelés
minőség
biztosítás
igényfelmérés
tovább
szállítás
komissiózás
beszerzési
logisztika
raktározás
előkészítés
(pl a gépnél)
termelési logisztika
A
beszerzési
logisztika
feladatai,
folyamatai
Hagyományos
beszállítás
Just in time
beszállítás
gyártás a beszállítónál
meo a beszállítónál
csomagolás a beszállítónál
raktározás a beszállítónál
raktározás
logisztikai
szolgáltatónál
szállítás
árúfogadás a termelőnél
meo a termelőnél
raktározás a termelőnél
első gyártási művelet a
termelőnél
Hagyományos és
"just in time"
beszállítás
termelési logisztika
kiszállítás
előkészítése
betárolás
raktár
minőség
biztosítás
raktárba
betárolás
előkészítése
disztribúciós
logisztika
szerződés
lebonyolítás
komissiózás
csomagolás
kitárolás
logisztikai
folyamatok
adminisztrációja
szállítás
viszárúk
vásárlók
eladás/marketing
Értékesítési
logisztika
1. Beszerzésnél
a.) fizikai területen
árufogadás
belső szállítás
raktározás
b.) adminisztratív területen
rendelési diszpozíció
a beérkezés nyilvántartásba vétele
az árufogadás adminisztrációja
2. Termelési logisztika
a.) fizikai területen
belső szállítás
közbenső raktározás, tárolás
b.) adminisztratív területen
termelés előkészítés
termelési logisztikai diszpozíció
3. Értékesítésnél
a.) fizikai területen
csomagolás
raktározás
értékesítésre előkészítés
disztribúció
b.) adminisztratív területen
értékesítési diszpozíció
disztribúciós logisztika irányítása
Logisztikai
költségek
elkülönítési
lehetősége
A logisztikai szolgáltatások
• a.) Fő funkciók
– A (szállítási) szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó
diszpozíciós funkciók
– Szállítási funkció
• b.) Mellékfunkciók
– Átrakási funkciók
– Raktározási funkció
– Csomagolási funkció
– Manipulációs funkció
– Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók
• c.) Kiegészítő funkciók
– Az eladást elősegítő funkciók
– Vevőszolgálat
– Szállítmánybiztosítás
– Vámkezelés
A logisztika területei
A logisztika átfogja az egész vállalati működést.
Fő területei a vállalati anyagáramláshoz kapcsolódnak:
1. beszerzés, alapanyag-ellátás,
2. elosztás és áruterítés,
3. készletgazdálkodás,
4. raktározás,
5. szállítás,
6. szállítmányozás,
7. rendelés-feldolgozás és kommunikáció
8. és a mindent átfogó informatikai háttér.
Logisztikai területek
• Szállítmányozás a szállítmányozók (speditőrök) a
szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik
számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő
utasítás szerint az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz szükséges
vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és
megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az
árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket.
• Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra
vállalkoznak, hogy az árút meghatározott feladási helyről,
meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A
fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő
tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb.)
Áruszállítási rendszerek
Közúti áruszállítás





Előnyök
a
legsűrűbb
vonalhálózattal
rendelkezik
viszonylag rövid az áruk szállítási
ideje
szinte minden árufajta szállítása
lehetséges
nagyméretű
alkalmazkodóképesség
a
fuvaroztatók igényeihez
viszonylag kis mértékűek a
szállítás
közbeni
áruigénybevételek és az ebből
származó károk






Hátrányok
nagymértékű függőség a külső
környezeti hatásoktól, illetve az
előre nem látható eseményektől
a vasúti szállításhoz képest
nagyobb a szállítás fajlagos
energiaigénye
és
környezetszennyező hatása
egyszerre nagy árumennyiség
továbbítására
csak
korlátozottan alkalmas
leginkább élőmunka-igényes és
balesetveszélyes
útvonal-korlátozások,
hétvégi
szállítási tilalmak korlátozhatják
a nemzetközi forgalom az
egyes
kölcsönös
megállapodásán
alapuló
engedély-kontingensekhez
kötött
Vasúti áruszállítás





Előnyök
Hátrányok
viszonylag
független
a
külső  viszonylag hosszú az áruk
környezeti hatásoktól
szállítási ideje
a közúti szállításhoz képest kisebb a  viszonylag
kicsi
a
szállítás fajlagos energiaigénye
hálózatsűrűsége, ha a feladó
szinte minden árufajta szállítását
és/vagy
a
címzett
nem
lehetővé teszi
rendelkeznek
iparvágánya közúti szállításhoz képest kisebb a
kapcsolattal
környezetkárosító hatása
 viszonylag
nagy
dinamikus
előre jól kalkulálható a tarifarendszer
igénybevételek érhetik az árukat,
különösen a vasúti kocsik
tolatása közben
 kevésbé
rugalmas
alkalmazkodóképesség
a
fuvaroztatói
igények
változásaihoz.
Vízi áruszállítás




Előnyök
Hátrányok
a legkisebb a szállítás  viszonylag hosszú az áruk
fajlagos energiaigénye
szállítási ideje
a
legkisebb
a  a feladó és a címzett közötti
környezetkárosító hatása
közvetlen
szállítási
minden árufajta szállítására
kapcsolatok
kialakítására
alkalmas
nem alkalmas
díjszabásai
viszonylag  a szállítási határidők átlagos
rugalmasak
időjárási viszonyok mellett
betarthatók, de akadályozó
tényezők léphetnek fel
 itt a legnagyobbak a szállítás
közbeni áruigénybevételek
Légi áruszállítás
Előnyök
Hátrányok
 nagy szállítási távolságok  csak az áruk egy bizonyos köre
esetén viszonylag rövid az áruk
esetén vehető számításba
szállítási ideje
 az áruk repülőtérre való fel-,
 viszonylag kis mértékűek az
illetve elfuvarozására és emiatt
árukat érő igénybevételek,
gyakran többszöri átrakásra,
ezért viszonylag kicsi a
átmeneti tárolásra van szükség,
csomagolás költségigénye is
ami
jelentős
mértékben
 a szállítási határidők betartását
megnövelheti az áruk szállítási
egyedül
a
szélsőséges
idejét
időjárási viszonyok zavarhatják  itt a legnagyobb a szállítás
fajlagos energiaigénye; így
magasak a fuvardíjak
 környezetvédelmi szempontból
kedvezőtlen lehet a zajhatás




Csővezetékes áruszállítás
Előnyök
Hátrányok
nagyfokú megbízhatóság  a szállítható áruk köre nagy
független
a
külső
mértékben korlátozott, csak
környezeti
időjárási
azonos fajtájú áru szállítására
hatásoktól
alkalmas
alacsony
fajlagos  viszonylag alacsony a szállítási
üzemeltetési költség
sebesség, így hosszú a
hibamentes konstrukció
szállítási idő
és gondos üzemeltetés  kis alkalmazkodóképesség a
esetén
minimális
a
szállítási igények változásaihoz
környezetszennyezés
 a vezetéképítésnek nagy a
veszélye
beruházási költségigénye.
Elektronikus úton történő szállítás
Előny
Rendkívül olcsó
• Időigénye
elhanyagolható
• Házon belülre érkezik
Hátrány
• Csak szoftveres
termékek és adatok
• Csak kiépített hálózat
esetén
• Lopás veszélye nagy
Árueljuttatási rendszerek 1
a.) közvetlen vagy direkt forgalom - egy feladó, egy címzett, útközben fel és
lerakodás nincs
b.) vonali forgalom - egy fuvareszköz, menetrend szerinti ki- és berakodás
Árueljuttatási rendszerek 2
c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer - fuvareszköz kiindulási és végpontja azonos
(az egyes megállóhelyek gyűjtő, és elosztó pontok lehetnek)
Árueljuttatási rendszerek 3
d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere - gyűjtőponttól gyűjtőpontig történő
(általában nemzetközi) szállítás
Árueljuttatási rendszerek 4
e.) "hub and spoke" rendszer - a légi és közúti fuvarozás összekapcsolása,
valamint a légi forgalom lebonyolításában az ún. "kerékagy küllő rendszer ( a
kerékagy a kontinenseket lefedő hálózatok regionális központjait jelenti). A
forgalom részint a küllők és a kerékagyak között, majd a kerékagyak közötti légi
forgalomban történik.
•
Kombinált szállítási rendszerek
A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz részt egy
adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig.
A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja
• konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le
a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat
• tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein
továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit.
A kombinált forgalom növelésének célkitűzései
• a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése
• a közutak zsúfoltságának csökkentése
• a közlekedésbiztonság növelése
• a közutak elhasználódásának késleltetése
• kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás
• a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása
• a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban.
A kombinált szállítás típusai
• konténeres szállítás
• közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA)
• közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO)
• folyami-tengeri kombinált szállítás (SI-SO)
Raktározás, disztribúciós központok
• Raktározás, disztribúciós központok - A disztribúciós központ a
raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további
feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árút az egyedi
megrendeléseknek megfelelően, s ki is szállítják azt. Emellett
egységrakomány-képzést, átcsomagolást, szortírozást,
árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a
vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is
elvégzik. Kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak.
• Megkülönböztethető
– termékorientált disztribúciós központ - ez olyan helyen fekszik, hogy a
termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja
összefogni,
– piacorientált disztribúciós központ - ezt egy nemzetközi piacra dolgozó cég
olyan országokban létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja, hogy a
forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni
készleteiket.
A disztribúciós struktúra kialakításának lehetséges
megoldásai
3 lépcsős
disztribúció
3 lépcsős
disztribúció
2 lépcsős
disztribúció
1 lépcsős
disztribúció
termelői
raktárakkal
központi
raktárakkal
központi
raktárakkal
központi
raktárakkal
vevők
vevők
vevők
vevők
Közraktár
• A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket áruforgalmi és
közlekedési csomópontokban létesítenek - ezek raktárteret és
logisztikai szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás,
vámügyintézés, disztribúció stb.) biztosítanak. Ez egyben a külföldi
eladó számára is lehetővé teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást.
• A közraktárak a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki. A
közraktárjegy két részből áll: zálog és árujegyből, mindkét jegy
külön-külön is átruházható, de csak együtt biztosítja a tulajdonjog
gyakorlását. A közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a bankoktól, ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, a hitel fedezeteként, - (s az
adós csak akkor juthat hozzá árujához, ha kifizette adósságát és
visszakapta zálogjegyét).
Egységrakomány
• Az egységrakomány-képző eszközök kisebb árudarabok egybefogása céljából
speciálisan kialakított, szabványméretű segédeszközök, amelyek
– biztosítják a küldemények külső, egységes méretét (ISO standard),
– lehetőséget adnak a megbontás nélküli szállításra és tárolásra,
– segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó kihasználását,
– halmozhatók, stabilak,
– többször felhasználhatók.
• Fajtái:
– raklapok,
– konténerek,
– logisztikboxok (német vasút, 1 EUR rakodólapnyi árumennyiség)
– segédeszköz nélküli
• kötésbe helyezés
• átkötés, kötegelés pántolás
• hálós egységrakomány képzés
• rakodószőnyeg
– egyéb egységrakomány-képző eszközök
• sling=lapos tálca pántokkal átfogva,
• big-bag=zárható, szabványos táska,
• bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)
Logisztikai központ
Típusai:
• Az áruforgalmi központok, speciális, csomópontorientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai
csatlakozóközpontok,
ahol
az
áruáramláshoz
kapcsolódó
logisztikai
funkciók
ellátására
megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje. Az
áruforgalmi
központok
rendkívül
széleskörű
szolgáltatási palettával rendelkeznek.
• A logisztikai szolgáltató központok minőségileg mást
jelentenek, mint az áruforgalmi központok. Ezeknél
nem az átrakási funkció dominál, mint az áruforgalmi
központoknál, hanem az, hogy a logisztikai szolgáltató
központ egy régió gazdaságának integráns része.

similar documents