ppt

Report
Európai alkotmány- és
integrációtörténet 2
XI. Az európai integráció előzményei. Az európai
integráció második világháború utáni története
30. Az európai integráció előzményei
31. Az európai integráció második világháború utáni története
1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1)
A) Páneurópai Unió mozgalom 1923:
 RICHARD COUDENHOVE-KALERGI osztrák gróf (krétai nagyanya
és japán anya leszármazottja) műve:
 PÁNEURÓPA (1923, Bécs): európai államszövetség és vámunió
létesítésére hív fel






a vámhatárok és a politikai határok fokozatos lebontása,
a gyarmatok közös hasznosítása,
egy közös európai pénz bevezetése,
végső célként: európai konföderáció megteremtése (garantálva benne
minden állam szuverenitását, biztonságát és egyenlőségét),
résztvevők a kontinentális Európa országai (Anglia, SZU NEM!, bár Anglia
később csatlakozhat).
1929: Aristide Briand francia külügyminiszter a mozgalom
elképzeléseire alapított javaslatot terjeszt elő a Népszövetségben.
1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1)
B) A Briand-terv (1929/30):




1929 szept. Népszövetségben beszéd, majd
1930 május: memorandum az európai kormányokhoz az európai
szövetségi rendszer megszervezéséről:
Javaslat: Európai Konferencia összehívása (francia-német együttműködés adná
a gerincét, a SZU kizárva)
Három alapelv:



A gazdasági problémák alávetése a politikaiaknak
A politikai együttműködés mélyítése – rugalmas (kon)föderáció (a tagok
függetlenek, szuverének)
A gazdasági együttműködés bővítése, a kormányok felügyelete alatt

Nem hoznának létre nemzetek feletti hatóságot

Nagy-Britannia nem támogatja (ő továbbra is a gyarmatokhoz fűződő
kapcsolatokra és a hatalmi egyensúlypolitikára építene)
Németország sem fogadja el (a Rajna-vidék megszállásának 1930-as
befejezése után erősödő öntudat, elutasítja a francia hegemóniát)

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (3)
C) Osztrák-német vámunió terve (1931)
 Lényegében az Anschluss első lépése
 Johannes Schober osztrák kancellár berlini látogatása során
vetik fel, majd bő egy éves előkészítő munka után bejelentik és
aláírják (1931)
 Többen úgy gondolják (pl. Wilhelm Gürge: Közép- és DélkeletEurópa Társaság, Berlin), hogy ez később közép-európai
vámunióvá bővül (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország,
balkáni államok is csatl.)
 Valójában a két fél nem akart mást bevonni
 A hágai döntőbíróság megtiltja a vámunió létrehozását
1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (4)
D) Vansittart/Sargent-terv: dunai államok vámuniója
(1932):
 Sir Orme Sargent: angol helyettes külügyi államtitkár
 Sir Robert Vansittart: angol külügyminiszterhelyettes
 Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia,
Jugoszlávia és Bulgária vámuniója
 De a terv megreked az előkészítés fázisában
 A tervezett résztvevők érdekei is mást diktálnak

Magyarország: olasz-osztrák-magyar blokk; a németek,
olaszok nem akarnak a britek elképzelése szerinti tömböt
létrehozni
1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (5)
E) Tardieu-terv (1932):
 André Tardieu francia kormányfő és külügyminiszter
 Dunai országok vámszövetsége (Ausztria, Magyarország,
Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia)
 Utóbb az érdekeltek közti preferenciális vámhatárok
megteremtésére módosul a terv (a vámhatárok tarifáit
országonként állapítják meg kereskedelmi szerződésekkel)
 Az agrár-államok mezőgazdasági termékfeleslegének
átvételére a nyugat-európai államok kötelezettséget
vállalnának
 A nagyhatalmak – bár tárgyalnak – végül nem jutnak
dűlőre
1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (6)
F) Benes-javaslat a közép-európai térség rendezéséről (1942)
 Foreign Affairs (amerikai külpolitikai folyóirat) 1942 január számában: „The
Organisation of Postwar Europe” c. tanulmány
 Hét nagyobb területi egység kell:
1.
Nyugat-Európa (N-Br., Fr.o., Belgium, Hollandia)
2.
Németország (az 1938-as határok szerint, decentralizált szervezetben)
3.
Olaszország (meggyengítve, elvéve hódításait)
4.
Közép-Európa (csehszlovák-lengyel föderáció az alapja + Ausztria, csonkaMagyarország, Románia)
5.
Balkán-blokk
6.
Szovjetunió (!)
7.
Skandinávia
Spanyolország és Portugália döntsön saját jövőjéről.
A területi egységek béküljenek ki egymással, legyen azonos politikai struktúrájuk.
Ha az így újjászervezett Közép-Európa és a Balkán-blokk megszervezi a közép-európai
gazdasági egységet, akkor ez nemcsak gazdasági, de politikai erőt is képviselni
fog.
1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (7)
G) Európai Vámegyesülés gondolata:
 1925: Europäischer Zollverein
 Német-francia értelmiségi kezdeményezés
 Össze kell fogni a protekcionizmus ellen
 Európát a világ többi nagy részével egyenrangú gazdasági
térséggé kell tenni
 Komoly társadalmi támogatottsága nem volt, így politikai
támogatottsága sem lett
2. Az egységgondolat főbb motívumai (1)
Európa történelmi térvesztése az I. vh. után:
 Három százados globális gazdasági, technikai, katonai
dominancia után nem tudják sem belső, sem egymás
közötti ellentéteiket rendezni
 A vezető szerep elvész, a belső források kimerülnek, a
gyarmatok függetlenednek, a békerendezés nem megy,
létrejött a SZU
 A politikusok többsége mégis nemzeti érdekekben
gondolkodik
2. Az egységgondolat főbb motívumai (2)
Közben létrejön két szuperhatalom:
 USA ipari termelése 1919 és 1939 között 150%-kal
 A SZU-é 600%-kal nőtt
 A világháborút is e két hatalom fejezi be, de nem szívességből:
az Európa sorsára vonatkozó döntések központja
Washingtonba és Moszkvába került át

Így a motívum kettős:


Megakadályozni egy újabb háború kitörését
Megpróbálni egy harmadik erőt kialakítani az USA és a SZU
között
2. Az egységgondolat főbb motívumai (3)
Harmadik erő elképzelések:
 Európa legyen a két új szuperhatalom között egy harmadik
 Churchill: 1946-ban Fultonban és Zürichben a francia-német
megbékélés és az európai integráció mellett érvel (ugyanakkor
amerikai-brit együttműködést is akar a SZU-val szemben)
 Ernest Bevin (angol külügyminiszter) és Paul Ramadier (francia
miniszterelnök) közben arról tárgyal, hogy a két hatalom
gyarmatainak egyesítésével adhatnának nyomatékot az európai
harmadik erő gondolatának
Mindezek azonban kudarcot vallanak: Európa kétfelé szakad.
A nyugati hatalmak először politikai-katonai szövetségek formájában
igyekeznek választ adni a helyzetre.
3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (1)
A) Brüsszeli Szerződés (1948.03.17.)
 Regionális védelmi megállapodás
 Benelux-államok, Nagy-Britannia, Franciaország
 Aláírói tudják, hogy átmeneti jelenség lesz
 De a francia és brit koncepció eltér:


Franciák: saját európai védelmi rendszer kell
Anglia: egy tágabb atlanti szövetség része legyen
3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (2)
B) NATO (1949.04.04.)
 Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, 12 állam:
 USA, Kanada, „brüsszeli ötök”, Dánia, Izland, Norvégia,
Olaszország, Portugália
 5. cikk: kölcsönösen valamennyiük elleni agressziónak
tekintenek bármely tagállam elleni támadást
 1955: NSZK is csatlakozik
 Franciaország és Spanyolország katonailag nem
integrálódik, csak a politikai döntésekben vesznek részt
3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (3)
C) Európa Tanács (1949.05.09.)
 Strasbourg székhellyel alakult összeurópai kormányközi
szervezet
 Célja:




az európai államok szorosabb egységbe kovácsolása
a közös örökségüket képező eszmék és elvek védelmezése és
megvalósítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása
érdekében
Minden európai ország számára nyitott, a jogállamiság, emberi
jogok, szabadság tiszteletét igyekszik előmozdítani
Fő szervei: Miniszterek Bizottsága, Parlamentáris Közgyűlés,
Emberi Jogok Európai Bírósága
3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (4)
D) Nyugat-Európai Unió (1954 okt.):
 Kollektív segítségnyújtás céljával, de önálló katonai
szervezet nélkül, a Brüsszeli Szerződés Szervezetének
megújítása, Brüsszel székhellyel
 (előzmény: 1950-ben René Pleven francia miniszterelnök
német egységeket is integráló közös európai hadsereget
tervezett, angol garanciával a megtámadás esetére, de a
tervet 1954-ben a francia parlament nem szavazza meg)
 Működése 2001-ben szűnt meg, hivatalosan pedig 2010ben.
4. Szupranacionális szervezetek? (1)
Mindezek katonai-politikai szervezetek voltak, de az állami
szuverenitás feladása nélkül.
Szupranacionális, nemzetek feletti intézményt
kevesen akartak:
a) Benelux államok: Belgium és Luxemburg már 1921ben gazdasági uniót hoz létre, majd mindhárman vámuniót
1944-ben – beválni látszik: közös fellépésük
eredményesebb a nemzetközi színtéren
4. Szupranacionális szervezetek? (2)
b) Olaszország: Alcide de Gasperi, az ország nemzetközi
reputációjának helyreállítását az európai együttműködésben
való aktív részvétellel vélik elérhetőnek
c) Franciaország: a IV. köztársaság éveiben meghatározó
szerepet játszó kereszténydemokraták és szocialisták is
integrációpártiak, ettől várják:
 Iparuk újrastrukturálását
 A folyamatos nyersanyagellátást, felvevőpiacot
 A német kérdés megoldását
4. Szupranacionális szervezetek? (3)
Franciaország és a német-kérdés:
 De Gaulle: Németországról le kell választani a Ruhr-vidéket, a
szénben gazdag Saar-vidék pedig lépjen gazdasági unióra
Franciaországgal, amíg a Rajna-vidék katonai megszállás alatt marad
 Az angolszász nagyhatalmak azonban mást diktáltak: NyugatNémetország létrehozását és a német ipar helyreállítását
Így a németek „ellenőrzés alatt tartását” a franciák nem látták
máshogy megoldhatónak, csak egy európai egység keretében:
 Egyenlő felekként csatlakoznak európai intézményekhez
 Nem kell külön felügyelő rendszer, de korlátozzák Németország
gazdasági önállóságát
 A német forrásokat egy szélesebb európai közösség javára
hasznosítják
 1948-ban a francia-német közeledés irányvonalának képviseletével
Robert Schumant bízzák meg: ő dolgozza ki a Montánunió
javaslatát
5. A gazdasági összefonódás alakzatai (1)
A) Kereskedelmi megállapodás:
Két- vagy többoldalú államközi szerződés, amely:




az árucsere növelése érdekében
meghatározott kérdéseket szabályoz (pl. fizetések, vámkedvezmények,
kontingensek, kettős adózás kiküszöbölések, telephelyek létesítése,
beruházások védelme)
végrehajtására nem születik külön szervezet
ilyen volt pl. a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi
Egyezmény, ENSZ keretében 1947), céljai:




liberalizálás (vámok és mennyiségi korlátok lebontása)
kölcsönösség (egymásnak nyújtott kereskedelempolitikai előnyök
legyenek egyenértékűek)
belföldiekkel egyenlő elbánás (a nki áruforgalmat érintő adózás és
szabályozás terén)
a legnagyobb kedvezménye elve (valamely részes államnak
nyújtott előny automatikusan a többi szerződő államra is vonatkozik)
5. A gazdasági összefonódás alakzatai (2)
B) Szabadkereskedelmi övezet:
az azt létesítő államok nemzetközi szerződéssel vállalják, hogy:
 az övezetből származó árukra nézve a vámokat és más
kereskedelmi korlátozásokat lebontják
 harmadik állammal szemben viszont minden szerződő állam saját
vám- és kereskedelempolitikát folytathat
Ilyen pl.:
EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás), Stockholm, 1960:
 akkor még Európai Közösségen kívüli hét állam hozta létre
(Ausztria, Dánia, Norvégia, Svájc, Portugália, Svédország, Egyesült
Királyság)
 cél:a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság biztosítása
5. A gazdasági összefonódás alakzatai (3)
C) Vámunió:
 a résztvevő államok lebontják egymás viszonylatában a
vámokat és kereskedelmi korlátozásokat, valamint:
 közös külső vámokat és közös vámigazgatást
alkalmaznak.
Itt szükséges, hogy bizonyos tagállami illetékességeket
közös szervre ruházzanak,
példa:
 1931-es német-osztrák vámunió terve
 Európai Közösség 1995: vámunió Törökországgal

5. A gazdasági összefonódás alakzatai (4)
D) Pénzügyi unió:
 államok közös valutában állapodnak meg, vagy
 véglegesen sávhatárok nélkül rögzített árfolyamokat
alkalmaznak egymás valutái vonatkozásában
 egyúttal közös monetáris politikát folytatnak
Példa:
 EK keretében a Gazdasági és Monetáris Unió
6. Marshall-terv (1)




az USA sokáig ellenezte a befolyási övezetek és
zárt kereskedelmi blokkok kialakítását (így az európai
integrációt is)
1946/47: fordulat a külpolitikában: Nyugat-Európa a
SZU-val konfrontálódó amerikai politika egyik
legjelentősebb színtere lett
elkezdték ösztönözni a nyugat-európaiakat
regionális védelmi struktúra kiépítését
ennek adott nagyobb realitást a Marshall-terv
6. Marshall-terv (2)






az anyagi segítség feltétele, hogy közösen terjesszék elő
anyagi igényeiket, s a pénzt közösen is osszák szét
az így kialakuló gazdasági együttműködés alkalmas lesz a
kommunizmus terjedésének megfékezésére
13,6 milliárd dolláros tőkeinjekcióval lökést adnak a
gazdasági-politikai-katonai integrációnak is
a pénz elosztására 1948-ban létrehozzák az Európai Gazdasági
Együttműködési Szervezetet (OEEC),
ez később (1960-ban) az USA és Kanada részvételével
OECD-vé alakult (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés
Szervezete)
SZU: válasz: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST,
1949) – a szocialista államok részére
7. Az „alapító atyák” (1)
Robert Schuman:
 francia külügyminiszter
(1948-1952), jogász, politikus
 Jean Monnet-val közösen
készítette 1950-ben az ún.
Schuman-tervet:
 a hadifelszerelések előállításához
szükséges szén- és
acéltermelés közös
ellenőrzésének kialakítása
szükséges
 Németországot aktív tagként kell
bevonni a közösségbe
Forrás:
https://encryptedtbn0.google.com/images?q=tbn:ANd9GcSO8VNRLDKAqBd4hr
6teb7-_6PNkEwRO9yXL_fxqaGw-lXINnG_rg
7. Az „alapító atyák” (2)
Jean Monnet:
 francia gazdasági tanácsadó és politikus
 a Schuman-terv szellemi atyja
 javasolta: az európai államok először
behatárolt területen, a gazdaság egy
szektorában állapodjanak meg közös
döntéshozatali mechanizmus
létrehozásáról
 látja: a nemzeti szuverenitás átfogó
feladására még nem érett meg az idő
 „Nem az államok koalícióját kívánjuk
létrehozni: az emberek közötti egységet
építjük.”
 Az EU kulturális és oktatási programjai
az ő nyomdokain futnak.
Forrás:
http://www.jak.ppke.hu/monnet/images/monnet.jpg
7. Az „alapító atyák” (3)
Konrad Adenauer:
 az NSZK első kancellárja (194963)
 a tartós béke záloga csak az
egyesült Európa lehet, ezért
francia-német megbékélésre
törekedett
 1949-55 között hat év alatt
beágyazza Németországot a
nyugati szövetségi
rendszerbe (Európa Tanács
1951, ESZAK 1952, NATO 1955)
 a Schuman-terv mellé áll
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/86/Bundesarchiv_B_1
45_Bild-F078072-0004%2C_Konrad_Adenauer.jpg
7. Az „alapító atyák” (4)
Alcide de Gasperi:
 1945-53 olasz miniszterelnök
és külügyminiszter
 részt vesz a Marshall-terv
megvalósításában
 élen jár a Franciaországhoz
fűződő gazdasági kapcsolatok
kialakításában
 támogatja a Schuman-tervet
 hozzájárul a közös európai
védelmi politika eszméjének
kialakításához
Forrás:
http://www.zam.it/images/5729/1.jpg
7. Az „alapító atyák” (5)
Winston Churchill:
 1940-45, 1951-55 NagyBritannia miniszterelnöke
 az „Európai Egyesült
Államok” létrehozatalának
szószólója (zürichi beszéd)
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Sir_Winston_S
_Churchill.jpg/245px-Sir_Winston_S_Churchill.jpg
7. Az „alapító atyák” (6)
Walter Hallstein:
 német külügyi államtitkár
(CDU)
 1950-ig jogtudós
 az Európai Bizottság első
elnöke (1958-1969)
 a politikai egység előfeltétele a
gazdasági integráció
 szerepet játszik az ESZAK
létrejöttében
 Hallstein-doktrína: az NSZK-t
mielőtt be kell kapcsolni
Nyugat-Európába, a baráti
országoknak pedig meg kell
tiltani, hogy kapcsolatot
építsenek az NDK-val
Forrás:
http://www.spartacus.schoolnet.co.uk/GERhallsteinD.jpg
7. Az „alapító atyák” (7)
Paul Henri Spaak:
 belga államférfi,
külügyminiszter
 a II. vh. alatt a Benelux
államok egységesítését
szorgalmazza
 az ENSZ-közgyűlés első
ülésszakának elnökeként és a
NATO főtitkáraként is
hozzájárul az európai
országokat összefogó
szerződéses kapcsolatok
kialakításához
 vezető szerepet játszik a
Római Szerződés
kidolgozásában (1955,
messinai konferencia, őt
választják meg a
munkabizottság elnökévé)
Forrás:
http://www.nndb.com/people/300/000117946/paul-henri-spaak-1.jpg
7. Az „alapító atyák” (8)
Altiero Spinelli:
 olasz politikus
 mozgalmat indít a föderális
alapon nyugvó Európa
megteremtéséért
 De Gasperi, Spaak és Monnet
tanácsadója
 1970-76 között az Európai
Bizottságban az iparpolitika és
a kutatás felelőse
 Spinelli-terv: az Európai
Parlament föderatív uniót
szorgalmazó szerződésjavaslata,
amelyet a Parlament 1984-ben
elfogadott, s az 1980-as, 1990-es
évek európai szerződéseinek
egyik fontos ihletője lett
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/it/7/77/Altiero_Spinelli.jpg
8. Az Európai Közösségek létrejötte (1)
A) Kulcs: a szupranacionalitás vállalása
Szupranacionalitás fogalma:
egy nemzetközi szervezet akkor nemzetek feletti, ha:
1.
tagállamait az általuk ráruházott hatáskörben jogforrásokkal kötelezheti,
2.
többségi döntés alapján (nem egyhangúság alapján),
3.
határozatait a tagállamoktól független szerv útján hozza,
4.
a tagállamokra nézve közvetlenül alkalmazandó tárgyi jogot alkothat,
amely nem szorul a nemzeti jogba való közjogi átültetésre (közvetlen
alkalmazhatóság),
5.
a szervezet által alkotott jogforrásból az egyes tagállamok alanyaira nézve
közvetlenül érvényesíthető jogok és kötelezettségek származhatnak
(közvetlen hatály),
6.
a saját jogát érintő jogviták elbírálására önálló bírósági joghatósága van
8. Az Európai Közösségek létrejötte (2)
Alkotmányjogi analógia nincs (sem nem föderáció, sem nem
konföderáció)
„Újszerű”:
 a tagállamok saját szuverenitásukat korlátozzák s részben
átadják egy nemzetek feletti szervezetnek,
 mégsem oldódnak föl egy „szuperállamban”
Az integráció fejlődését politikai rendeltetése határozza meg
(„finalité politique”)
 a végső cél tehát egy politikailag egységes Európa
létrehozása
 de ehhez a célhoz a gazdasági összefonódás fokozásán
keresztül vezet az út
9. Európai Szén- és Acélközösség (1)
ESZAK, Montánunió, 1951, Párizs
Alapötlet a Schuman-terv:
 a francia és német szén- és acéltermelést ellenőrző
szupranacionális főhatóság létrehozása
 célja:



biztosítani a közösségi piacának szénnel és acéllal való ellátását
szabályozni az árképzés feletti ellenőrzést az ESZAK-szerződésben
lefektetett szabályok szerint
a tagállamok eltörlik egymás között a szénre, kokszra, vasra
és ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat,
megkülönböztetéseket
9. Európai Szén- és Acélközösség (2)

végül 6 európai állam írja alá: Franciaország, NSZK,
Olaszország, Benelux államok
Szervezete:
 Főhatóság (jogalkotó és végrehajtó, a mai Bizottság elődje,
székhelye Luxemburg, első vezetője Jean Monnet – 2002-ig
létezik, a Nizzai Szerződés szerint jogutódja lett az Európai
Közösség)
 Különleges Minisztertanács (a mai Tanács elődje, a
Főhatóság és a tagállamok gazdaságpolitikájának
összehangolója)
 Közös Gyűlés (a mai Parlament elődje)
 Bíróság
9. Európai Szén- és Acélközösség (3)






a szén- és acélipar szektorban kötelező döntéseket
hozhatott a tagállamokra
1958-ra eltűnnek a tagállamok közötti kereskedelmi
megszorítások
növekszik a köztük bonyolított acélforgalom és nő az
acéltermelés
A Benelux államok továbblépést javasolnak
1955: az ESZAK messinai külügyminiszteri értekezletén
Paul-Henri Spaak vezetésével szakértő bizottság alakul a
gazdasági integráció fejlesztésére
1956: a bizottság jelentése, melynek nyomán két további
európai közösség született
10. EURATOM (1)
Európai Atomenergia Közösség, 1957. márc. 25. Róma
 tagjai: az ESZAK alapítói
 szintén nemzetközi szerződésen alapuló, szupranacionális
jogkörökkel rendelkező, európai szervezet
 szervezete: Bizottság, Tanács, Gyűlés, Bíróság, valamint
tanácsadó jelleggel: Gazdasági és Szociális Bizottság
 célja: az atomenergia békés felhasználásának szabályozása
10. EURATOM (2)
a szerződés tárgykörébe tartoznak:
 atommagkutatás, titokvédelem, szabadalmak, használati
minták bejelentése, ismeretek átadása, hasadó anyagok
felhasználása, biztonsági előírások
a közösség tulajdonába megy át minden hasadó anyag, amit
valamelyik tagállamban állítanak elő vagy oda importálnak
ez a szervezet máig létezik
11. Az EGK (1)
Európai Gazdasági Közösség (1957. márc. 25. Róma)
[A három közösség a Maastrichti Szerződés 1993-as hatályba
lépéséig „Európai Közösségek”
 azóta „Európai Közösség”]
A) Célja:
 a tagállamok egész gazdaságának integrációja (a politikai egység
érdekében)
 általános feladat: gazdasági élet harmonikus fejlesztése, nagyobb
stabilitás, az életszínvonal gyorsuló emelése, a tagállamok
közötti szorosabb kapcsolatok előmozdítása – a közös piac
létrehozása és a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos
közelítése révén
11. Az EGK (2)
B) Feladatok:
a négy szabadság: áruk, szolgáltatások, személyek és
a tőke szabad mozgásának biztosítása
 áruforgalom: belső vámok és mennyiségi korlátozások
eltörlése, harmadik államok felé közös vámtarifa
bevezetése (vámunió)
 személyek és szolgáltatás-nyújtás szabad mozgásának
útjában álló akadályok fokozatos leépítése
 tőke szabad mozgása: amennyiben a közös piac
működéséhez szükséges
11. Az EGK (3)
Mindehhez szükséges:
 a torzításmentes verseny biztosítása (közösségi
versenyjog)
 a belső jogszabályok közelítése (jogharmonizáció)
 Európai Szociális Alap létesítése (a foglalkoztatottság és a
munkaerő-mobilitás előmozdítására)
 Európai Beruházási Bank létesítése
11. Az EGK (4)
c) Megkövetelt politikák:
 közös agrárpolitika
 közlekedéspolitika
 kereskedelempolitika (harmadik államokkal szemben)
 gazdaságpolitika (a tagállamok gazdaságpolitikáinak koordinálása
és fizetési mérlegeik egyensúlyzavarának kiküszöbölése)

A Közös Piac megvalósítására 12 éves időszakot irányoztak elő,
3 × 4 éves periódus, részfeladatokkal

a vámunió létrejött 1968-ban, 1969 végére pedig a közös piac
konkrét feltételei
11. Az EGK (5)
d) Szervei:
1. Miniszterek Tanácsa: legfőbb jogalkotó, a tagállamok által
delegált szakminiszter (nem szupranacionális, hanem
kormányközi szerv)
2. Európai Bizottság: végrehajtó hatalom, de önálló jogalkotó
hatásköre is van, tagjait a kormányok delegálják, de utána
függetlenek (szupranacionális szerv, székhelye: Brüsszel)
11. Az EGK (6)
3. Európai Parlament: az EGK ezt „megörökölte” az ESZAK-tól
(és az EURATOM-tól): mindhárom szerződés szerinti gyűlések
feladatait ugyanaz a közgyűlés látja el; eredetileg csak
konzultatív (nem ügydöntő) szerv; székhelye: Strasbourg
4. Európai Bíróság: szintén az ESZAK-ból származik, székhelye
Luxemburg, kifejezetten szupranacionális szerv, feladatai:


eldönteni az alapszerződések értelmezésével kapcsolatos jogvitákat
ellenőrizni a közösségi intézmények aktusait az alapszerződéseknek
való megfelelőség szempontjából
11. Az EGK (7)
1965: brüsszeli fúziós szerződés (Merger Treaty):
 a maradék intézményeket is egybevonják:
 közös a Tanács és a Bizottság is
 de a hármas jogalanyiság megmarad
12. Miben nyilvánul meg az EK
szupranacionalitása? (1)
A) Ráruházott hatáskörökben
 de ez korlát is: csak a Szerződéssel ráruházott keretben járhat el,
származtatott a hatáskör
B) Kifejezett hatáskör hiányában is eljárhat,
 ha a kitűzött közös piaci cél megvalósításához szükséges
C) Főszabály a többségi döntés
 nem a kormányközi szervezetekben megszokott egyhangúság
D) A közösségi jog szupremáciája:
 a közösség szervei által a rájuk ruházott hatáskörben alkotott jog
megelőzi a tagállamok jogát, beleértve az alkotmányokat is
12. Miben nyilvánul meg az EK
szupranacionalitása? (2)
Elsődleges joganyag:
a) alapító szerződések (pl. Római Sz., Euratom Sz.,
Maastrichti Sz., Nizzai Sz.)
b) csatlakozási szerződések
c) az EK által kötött nemzetközi szerződések
d) általános jogelvek (arányosság, szolidaritás, emberi jogok
védelme)
12. Miben nyilvánul meg az EK
szupranacionalitása? (3)
Másodlagos joganyag:
 rendelet (regulation): a jogegységesítés eszköze,
automatikusan a nemzeti jogrend részévé is válik
 irányelvek (directive): a jogharmonizáció eszköze, az
elérendő cél érdekében kötelező, amelynek elérése módjáról a
tagállam dönt
 határozat vagy döntés (decision): egyedi jogi aktus, csak a
címzettre nézve kötelező (lehet tagállam, magánszemély is)
 vélemény, ajánlás: nem kötelező (puha jogforrás: „soft law”),
a kibocsátó intézmény magára nézve elfogadott álláspontját
tükrözi
 az Európai Bíróság ítéletei: nem normatív források, de
hasonló ügyben irányadónak veendő
12. Miben nyilvánul meg az EK
szupranacionalitása? (4)
A közösségi jog szupremáciájának két következménye:
E) A közösségi szabályok közvetlen alkalmazhatósága (direct
applicability):
 ha egy általános érvényű közösségi jogi norma hatályba lép, akkor az
rögtön alkalmazható és alkalmazandó a tagállamokban, külön
ratifikáció, átültetés (implementáció) nélkül
F) A közösségi szabályok közvetlen hatálya (direct effect):
 egyes magánszemélyek (természetes és jogi személyek)
közvetlenül érvényesíthetik a közösségi jogból eredő igényeiket
a tagállamok bíróságain, feltéve, hogy a közösségi jogforrás előírásai arra
alkalmasak (a jogszabály pontosan fogalmaz, feltétlen és önálló
rendelkezést tartalmaz)
12. Miben nyilvánul meg az EK
szupranacionalitása? (5)
A fontosabb másodlagos jogforrások
a közvetlen alkalmazhatóság és a közvetlen hatály szempontjából:
Közvetlenül
alkalmazandó
Közvetlenül hatályos
Rendelet
Igen
Igen
Irányelv
Nem
(implementálni
kell)
Eshetőlegesen:
Akkor igen, ha
a) Az adott tagállam határidőre nem vagy nem
megfelelően implementálta és
b) Az irányelv pontosan, világosan fogalmaz, feltétlen
és önálló rendelkezést tartalmaz
Ilyenkor a magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak
rá hatóságaikkal szemben, de nem egymással
szemben (vertikális közvetlen hatály van,
horizontális nincs)
Határozat ill. Igen
döntés
Eshetőlegesen:
Ha pontosan, világosan fogalmaz, feltétlen és önálló
rendelkezést tartalmaz
13. A hatvanas évek (1)
A) Válság:
 a közös piac megvalósításához szükséges 12 év első 8 évében a RSZ
egyhangúságot írt elő – a tagállamok saját érdeküket védték
 Franciaország (De Gaulle) olykor hátráltatja az integráció
elmélyítését, bővítését (Nagy-Britannia belépésének megvétózása
1963-ban és 1967-ben)
 az utolsó 4 éves periódusban már többségi döntéshozatal: Fr. o.
leszavazható
 ez megtörténhet a közös mezőgazdasági politika finanszírozásával és
a költségvetés parlamenti ellenőrzésével kapcsolatos vitákban
 De Gaulle ezekben Fr. o. szuverenitásának jelentős veszélyeztetését
látta
 ezért a többségi döntést megakadályozandó Fr. o. 1965 júniusától fél
évig távol marad a Tanács üléseitől („üres székek politikája”)
13. A hatvanas évek (2)
B) Luxemburgi Kompromisszum, 1966. jan. 29.:
 többségi döntésnek alávetett kérdésben, ha egy vagy több
tagállam igen fontos érdeke forog kockán, szavazás helyett
igyekezni fognak ésszerű határidőn belül olyan megoldást
találni, amely a Tanács minden tagja számára elfogadható
 ha nem sikerül, akkor a franciák szerint tovább kell tárgyalni, a
többiek szerint nem (ezt a nézeteltérést rögzítik: „agreement
to diagree”)
 puszta gentlemen’s agreement, de lényegében a nemzeti
vétójogot jelenti
 a 80-as években kezdenek majd ezen felülkerekedni (a
tagállamok belső piac iránti elkötelezettsége ekkor növekszik
meg)
14. A hetvenes évek (1)
Külpolitikai és pénzügyi fejlemények; erősödő közösségi intézmények
A) Európai Politikai Együttműködés:
 az 1969-es hágai konferencián Georges Pompidou hozzájárul a
közösség új tagokkal való bővítéséhez
 a konferencia felhatalmazza a külügyminisztereket arra, hogy
keressék a politikai egység mélyítésének útjait:
 1970: „Európai Politikai Együttműködés”: a tagállamok
későbbi közös kül- és biztonságpolitikájának alapja
 1972: párizsi csúcsértekezlet: cél a tagállamok „kapcsolatai
összességének európai Unióvá alakítása”
 1974: rendszeresen ülésező „Európai Tanács”
 1975: Leo Tindemans belga miniszterelnök jelentésében felvázolja
egy lehetséges Európai Unió tervét
14. A hetvenes évek (2)
B) Új tagok felvétele:
 1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia (utóbbi kettő
népszavazással)
 Norvégia népszavazáson elutasítja a csatlakozást
 az immár kilenc tagállam vezetői hitet tesznek az „európai
identitás” mellett
14. A hetvenes évek (3)
C) Európai Pénzügyi Rendszer:
1972: Európai Valutaszövetség: a résztvevő államok
„valutakígyója” (az USA dollárhoz képest megállapított
középárfolyamtól csak +/- 2,25%-kal térhetnek el,
különben közös intervenció történik)

végül nem tudják betartani („kieresztik a kígyót az alagútból”)
1978: Európai Pénzügyi Rendszer:
 célja a monetáris stabilitás övezetének
megteremtése
 ECU (European Currency Unit) – elszámolási valuta
létrehozatala a tagállamok fizetőeszközeiből súlyozottan
összeállított valutakosár alapján
14. A hetvenes évek (4)

Árfolyam Mechanizmus (ERM: Exchange Rate Mechanism):



meghatározzák az összes valuta egymáshoz képesti, valamint
minden valutának az ECU-höz képesti árfolyamát
ha kilépnek a sávhatárból, a tagállamok központi bankjai
beavatkoznak a gyengülő valuta vásárlásával és az erősödő
valuta eladásával
14. A hetvenes évek (5)
D) A közösségi intézmények fejlődése:
a) növekszik az Európai Parlament befolyása:
 a Tanáccsal közösen felügyeli a költségvetés betartását
 vétójog az ún. nem kötelező kiadások tekintetében (pl.
szociális és regionális politika kiadásai, humanitárius
segélyek)
 elutasíthatja a költségvetést
 1979 óta közvetlenül választják
 1983 óta meghallgatja a biztosjelölteket
14. A hetvenes évek (6)
b) Tanács:
 rendszeressé válik, legalább fél évente tartanak
csúcsértekezletet
 ez a gyakorlat 1969 óta fennáll, de 1974-ben megerősítik
c) Számvevőszék létrehozatala (1977):
 feladata a költségvetés független ellenőrzése
15. A nyolcvanas évek (1)
A politikai integráció intézményesítésének kezdetei.
A) Déli bővítés:
 1981 Görögország
 1986: Spanyolország, Portugália
 fontos szempont a nemrég helyreállt demokráciák stabilizálása
B) Európai Egységes Okmány (EEO) elfogadása (1986):
 az alapító szerződések módosítása
 a gazdasági szempontok mellé rendeli a politikai
együttműködés alapjait
15. A nyolcvanas évek (2)
Az EEO célja:
 az eddigi közös piacot tágabb ölelésű egységes
(belső) piaccá kell alakítani,
 ahol 1992-ig megvalósul az áruk, szolgáltatások, személyek,
tőke teljesen szabad forgalma
 ún. Fehér Könyv rögzíti az ehhez szükséges teendőket:

pl. közlekedés belső határokon történő ellenőrzésének
megszüntetése, közvetett adók közelítése, közbeszerzések
liberalizálása, a kereskedelem technikai/jogi korlátjainak
lebontása
15. A nyolcvanas évek (3)
Az EEO legfontosabb rendelkezései:
a) növeli a közösségi hatáskört belső piaci vonzatú új
területekkel

pl. szociális partnerség, egészségvédelem, elmaradt régiók fejlesztése,
környezetvédelem
b) növeli a Parlament szerepét


bizonyos esetkörökben együttműködési (kooperációs) eljárás (a P.
eltérő véleményével szemben a T. csak egyhangúan hozhat döntést)
más esetekben egyetértési jog: a Közösség nemzetközi szerződéseit
a P. jóváhagyása nélkül nem lehet megkötni
15. A nyolcvanas évek (4)
c) tovább intézményesíti az európai politikai
együttműködést:
 célja: hogy eljussanak az Unióhoz:
 nemcsak egységes belső piac, hanem
i.
közös kül- és biztonságpolitika
ii.
együttműködés az igazságügy és a belügyek terén
 célkitűzésként ezek bekerülnek az alapszerződésbe
 ezért intézményesítik az Európai Tanácsot (a tagállamok
állam- és kormányfőinek és a Bizottság elnökének félévente
esedékes találkozója)
 a tagállamok minden általános érdekű külpolitikai kérdésben
tájékoztatják egymást és keresik közös befolyásuk
leghatékonyabb érvényesíthetőségét
15. A nyolcvanas évek (5)
C) Schengeni Megállapodások (1985/1990):
 Schengen I (1985): 5 tagállam megállapodik a belső
határellenőrzés lebontásában


együtt jár vele a külső határok fokozott ellenőrzése, a
bevándorlás, menedékjog, vízumpolitika egységes kialakítása, a
határokon átnyúló bűnügyekre vonatkozó rendőri/igazságügyi
együttműködés
Schengen II (1990): a kezdeményező 5 tagállam aláírja a
végrehajtási egyezményt is

ehhez csatlakozik a többi tag is (kivéve Nagy-Britannia és
Írország)
15. A nyolcvanas évek (6)
D) Szociális Charta, 1989:
 az EEO-ban hangsúlyt kapott szociális dimenzió kifejtése
végett 11 tagállam (N-Br. nem) szándéknyilatkozatot fogad
el „A dolgozók alapvető szociális jogairól”



ilyenek: a munkavállalók szabad mozgása, a méltányos díjazáshoz való
jog, az élet- és munkafeltételek javítása, a szociális védelemhez való
jog, a szakképzés biztosítása
a Charta magva lett a Közösség bontakozó szociális
politikájának
(nem azonos az Európa Tanács 1961-es és 1991-ben
felülvizsgált „Európai és Szociális Chartájával”, amely szélesebb
körű, részletes, regionális államközi egyezmény)
16. A Maastrichi Uniós Szerződés (1)
1992: Az EGK helyébe megalapítja az Európai Uniót
A) hárompilléres konstrukció:
1. gazdasági közösség: Euratom, ESZAK, EGK
2. közös kül- és védelmi politika
3. közös igazság- és belügyi politika

igazságszolgáltatás, menedékjog, bevándorlási politika
összehangolása – de egyelőre kormányközi, nem közösségi
szinten)
16. A Maastrichi Uniós Szerződés (2)
B) Pénzügyi unió meghirdetése:
 közös pénz (Euro) (bevezetéséhez konvergencia-kritériumok)
 Európai Központi Bank
C) Szubszidiaritás és arányosság elve:
 szubszidiaritás: a Közösség (a kizárólagos hatásköröket
leszámítva) csak akkor jár el, ha a javasolt intézkedés
célkitűzését a tagállamok nem tudják megvalósítani; a
döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten hozzák
meg
 arányosság: az EU intézményei csak a funkcióik hatékony
ellátásához szükséges mértékű hatáskört gyakorolnak
16. A Maastrichi Uniós Szerződés (3)
D) Uniós polgárság bevezetése:
 nem váltja fel a tagállami állampolgárságot, csak közös
elemekkel kiegészíti:
 szabad mozgás, tartózkodás joga, aktív, passzív választójog ott,
ahol lakóhelye van, diplomáciai és konzuli védelem, petíciós jog
a Parlamenthez és panasz az európai ombudsmanhoz, stb.
E) Intézményi változások:
 növekszik a minősített többséggel eldönthető ügyek száma a
Tanácsban (egyhangúság helyett)
 nő a szerepe a Parlamentnek (együttdöntési eljárás)
 új szervek: Régiók Bizottsága, európai ombudsman
17. Az Amszterdami Szerződés (1997)
1997: a maastrichti folyamat továbbvitele:
 a három pillérből több terület kormányközi ügyből
közösségi üggyé válik (pl. a menekült- és bevándorlási
ügyek az igazság- és belügyi pillérből)
 újabb ügyekre terjesztik ki a minősített többségi szavazást
18. A Nizzai Szerződés (2000)

a Bizottság létszámának korlátozása:





2005-től minden tagállam csak egy biztost küldhet, s max. 27
biztos lehet
a biztosok listáját a Tanács minősített többséggel fogadja el, s a
Parlament hagyja jóvá (a Bizottság elnökének személyéről a
Tanács a Bizottsággal egyezkedik, az egyes tagállamok nem
emelhetnek vétót személyével szemben)
módosítják a Tanácsban a szavazati arányokat és a
minősített szavazás rendjén
tovább bővítik a minősített többséggel eldönthető ügyek
körét
maximálják az EP létszámát 732 főben
19. Az Alkotmányos Szerződés terve


2001: Laekeni Nyilatkozat, majd Európai Konvent ül össze a
tervezet kidolgozására
céljai:






felváltani és egységes szerkezetbe foglalni a korábbi szerződési
rendszert
intézményi reformokat végrehajtani
megszüntetni a három pillért
beemelni a Szerződésbe az Európai Unió alapjogi Chartáját (a
Konvent dolgozza ki 54 cikkelyben, az alapjogok a közösségi jog
részeivé válnának: 7 fejezet: méltóság, szabadságok, egyenlőség,
szolidaritás, a polgárok jogai, igazságszolgáltatás, általános rendelkezések)
bevezetné az EU elnöki és külügyminiszteri tisztségét
2005-ben Franciaország és Hollandia népszavazáson elutasítja
20. A Lisszaboni Szerződés (2007)
2009-ben lép hatályba
 lezárja az Amszt. Sz-sel és a Nizz. Sz-sel kezdett
folyamatot, amely az Unió hatékonyságát hivatott növelni
 a Tanácsban tovább növeli a minősített többségi
szavazások körét
 az EP megnövelt szerepet kap a döntéshozatalban
 megszünteti a pillérrendszert
 új tisztségként létrehozza az Európai Tanács elnöki és az
EU külügyi és biztonságpolitikai főtisztviselői tisztségeit
 jogilag kötelezővé teszi az Unió Alapjogi Chartáját
Források:












Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei,
Bp. 2007.
Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika, Bp. 1995.
Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005.
Bp. 2006.
http://www.freeweb.hu/nobilitas/Benes_harmadik_koncepcioja.htm,
http://tortenelemszak.elte.hu/data/4145/Kalakan.pdf
http://www.gak.hu/eutk/new/docs/Europai_Unios_ismeretek.pdf
http://www.prominoritate.hu/download/2002nyar/Nyar-Magyarics.pdf
http://www.epa.oszk.hu/00400/00462/00001/42.htm
http://www.btk.elte.hu/jelkortort/kiadvanyok/elso_kotet/nemeth.pdf
http://www.btk.elte.hu/eu/pdf/eg2002.pdf
http://www.uni-miskolc.hu/~euint/20031002zzz20031231/euinttort2003.pdf
http://europa.eu/abc/history/
(2009)

similar documents