tarsf_13 - Shrek

Report
DEBRECENI EGYETEM
Tudományegyetemi Karok
Természettudományi és Technológiai Kar
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az általános társadalomföldrajz alapjai I.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
egyetemi tanár
13. tétel
A városok szerepe a településhálózatban,
a városok szerkezete
 Kovács Zoltán 2002: A városok alaprajzi jellemzői,
A városok belső szerkezete és életjelenségei
In: Népesség- és településföldrajz
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 147-149, pp. 192-202
A városok alaprajza

Szabálytalan („természetesen nőtt”) városok: besűrűsödés, kifelé terjeszkedés

Szabályos („alapított”) városok: már az ókorban, majd a reneszánsszal térnek
vissza
1. Sakktábla: néha középkori múltú városoknál is, de döntően a gyarmatokon
2. Sugaras-gyűrűs: középkori előzmények után a modern nagyvárosi tömegközlekedéssel születik meg a XIX. század második felében
3. Tervszerűen görbe alaprajz: monotonitás ellen
•
•
•
Különböző alaprajztípusok kombinálódása
Az alaprajz megváltoztatható
Földrajzi adottságok befolyásoló szerepe
Győr belvárosa
Brazíliaváros - Brasília (Brazília)
Szeged
Budapest belvárosa
Kombinálódó alaprajzok…
Hajdúböszörmény
Párizs „átszabása”
A funkciók / társadalmi csoportok térbeli rendje
Különböző funkciók ill. társadalmi csoportok: van-e rendszer településen belüli
elhelyezkedésükben, milyen tényezők befolyásolják helyzetüket?
Első városszerkezetet érintő kutatások a 20. század első felében: amerikai
szociológusok klasszikus városszerkezeti modelljei
1. Koncentrikus zónák szerinti városmodell
„chicagói iskola”, városökológia (Burgess, E. W., Park, R. E., McKenzie, R. D. 1925)
Központi üzleti negyedhez kapcsolódó különböző területhasznosítású és társadalmi
összetételű koncentrikus zónák: periféria-centrum szerkezet
1. Belváros (CBD, Loop), 2. „átmeneti zóna”, 3. ipari munkások lakóterülete, 4.
felsőbb osztályok lakóterülete, 5. ingázók zónája, 6. mezőgazdasági ellátó öv, 7.
„metropolisz hátországa”
Nem teljesen homogén övezetek: átmeneti zónában pl. „gettó”, „Kis Szicília”, „kínai
város” – különböző származású bevándorlók negyedei
„Harc a térért”: természetes övezetek (meghatározott szubkultúrájú népesség lakja):
koncentráció, centralizáció, szegregáció, invázió, szukcesszió
Város növekedésével kifelé terjeszkedő övezetek
2. Szektormodell (Hoyt, H. 1939)
Magasabb és alacsonyabb bérleti díjú lakások területi elhelyezkedésének vizsgálata:
hasonló lakbérű területek inkább szektorok, mint koncentrikus zónák szerint.
Szektorális elrendeződést vesz fel az ipar, a vasúti közlekedés, a raktározás, stb.
A magas lakbérű szektor határozza meg a város térbeli növekedésének irányát.
3. Többmagvú városmodell (Harris, C. D. Ullman, E. L. 1945)
Több, funkcionálisan specializálódott magterület is létezhet (pl. közigazgatási központ,
központi üzleti negyed, stb.).
Azonos funkciójú területek a város több pontján (pl. ipartelepek, felső tízezer
lakónegyedei, stb.) – városmagokkal leírható szerkezet.
Klasszikus városszerkezeti modellek: egyszerűsítenek, térben és időben általánosan
nem érvényes sémák; de először tártak fel különböző funkciójú területeket a városokon
belül és a lakosság térbeli elrendeződését befolyásoló szabályokat.
A nagyvárosok szerkezetének komplex modellje (Murdie, R. A. 1969).
Vizsgált dimenzió függvénye a városokra érvényes szerkezeti séma: etnikai csoportok
a többmagvú modell szerint, jövedelmi csoportok koncentrikus zónákban, ipar és
kereskedelem szektorális elrendeződése.
BUDAPEST városszerkezete:
• Első munkahelyöv: irányítás, kis térigényű szolgáltatások, műemlékek, reprezentatív
épületek, turisztikai létesítmények, felsőoktatás; éjszakai népességet többszörösen
felülmúló nappali; terjeszkedő city…
• Első lakóhelyöv: 19. század második felében született eklektikus épületállomány,
belső részéről a citybe, külső részéről az iparforgalmi övbe ingázás; helyenként erősen
leromlott környezet, társadalmi problémák…
• Második munkahelyöv: nagy térigényű pályaudvarok, kikötők, raktárak,
sportpályák, laktanyák, temetők, ipartelepek, közbeékelt munkáskolóniák;
napjainkban funkcióváltás…
• Második lakóhelyöv: részben bekebelezett korábbi elővárosok – családi házak,
villák, házgyári technológiával épített lakótelepek… alközpontok!
Budapest
Első munkahelyöv
Budapest
Gyári öv – funkcióváltás,
rozsdaövezetek
Budapest
Budapest ipari körzetei az 1970-es évek elején
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
A budapesti ipar „összehúzódása”
1995
1995
2006
2006
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Házgyári technológiával
épült lakások
Budapest
Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Budapest megváltozott/potenciális városszerkezete
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Budapest városszerkezetének átalakulása
(fordista – posztfordista)
Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor
Összefoglalás
 A városok alaprajzi típusai
 Néhány hazai és külföldi város alaprajzi jellemzői - példák
 A funkciók / társadalmi csoportok térbeli rendje
 Koncentrikus zónák szerinti városmodell
 Szektormodell
 Többmagvú városmodell
 A nagyvárosok szerkezetének komplex modellje
 Budapest városszerkezete
 Budapest városszerkezetének átalakulása
(fordista – posztfordista)
Köszönöm a figyelmet!

similar documents