A növények vízigénye

Report
A növények vízigénye
Statikai és dinamikai vízigény
1., Vízigény (statikai és dinamikai)
Statikai vízigény
• a talaj nedvességtartalma - és
• a talaj levegő tartalma iránti igény.
A talaj nedvességtartalma iránti igény azt a
nedvességtartományt jelenti, amelyből az
adott növényállomány a vízigényét
folyamatosan ki tudja elégíteni az adott
viszonyok között. Ez azt jelenti, hogy a
gyökérzónának legalább egy részében mindig
legyen könnyen felvehető víz.
.
• A talaj levegő tartalma iránti igény.
• A szárazföldi növények gyökérzetének
levegőre van szüksége, a talaj térfogatán belül
legalább 5-10 tf%-ra. Ennyi levegő – a
szélsőséges talajoktól eltekintve - a VK-ig
telített talajokban is van. Viszont túl telítődés
is gyakran előfordul, különösen a mélyebb
fekvésű és a rossz vízgazdálkodású talajokon
• (belvíz, felszinközeli talajvíz), ahol az oxigén
hiány gátolja a gyökerek légzését,
redoxpotenciál csökkenést, denitrifikációt és
növénypusztulást okoz
.
Dinamikai vízigény ( ET.opt.)
az a vízmennyiség ami az adott növényállomány
zavartalan fejlődéséhez folyamatosan szükséges .
• Mértékét (nagyságát) közvetlenül az alábbi 3
tényezőcsoport alakítja:
• Klimatikus tényezők: (hatásuk közel lineáris)
• - energia (radiáció, additiv),
• - a levegő páranyomás deficitje,
• - légmozgás,
• Biotikus- és az
• Edafikus-, tényezők alakítják
.
• A biotikus tényezők közül a vízigényt
• direkt módon, közvetlenül:
• - a növényzet felületének nagysága (telítődési
függvény jelleggel) és minősége (kora, viaszossága,
szőrözöttsége, stómák sűrüsége stb) valamint
• - a tenyészidő hossza határozza meg.
• indirekt, közvetve ható tényezők:
• az agrotechnikai tényezők többsége:
• a tápanyag ellátás, a fajta, az állománysűrűség, a
növényvédelem, a növényápolás stb. , melyek
növényállomány párologtató felület nagyságát és
minőségét befolyásolják és ezáltal módosítják a
vízigényt.
Dinamikai vízigény meghatározásának lehetőségei:
• Vízigény (Vi) azonos az optimális vízellátottságú
növényállomány tényleges vízfelhasználásával Vi=ETopt.
• „Vi”. Mérése:
• 1. Liziméterekkel (szabadföldbe beépített tenyészkádak)
vízháztartásának mérésével. Liziméter típusok: úszó-,
mérleges-, kompenzációs lizimérek
• 2. Szabadföldi vízháztartás mérésekkel:Ennek feltétele az
optimális vízellátás (a statikai vízigény kielégítése), ami
lehetővé teszi a növények korlátlan vízfelvételét.
Vízigény, vízfogyasztás mérése
• 3. Szimulátorokkal: olyan vízfelszín-párolgás
mérők, melyeknél a víz párologtató felülete
változtatható, és ezzel utánozzuk a növény
levélfelület-változását, és ezzel a párologtatását.
• 4. Számítással, modellezéssel
Vízigény (Vi) meghatározása
egyszerű liziméterekkel
• Ez a legmegbízhatóbb,
ha jól csinálják.
• Nincs feszíni hozzáfolyás és
elfolyás.
• Mérni lehet a talajon átszivárgó,
kifolyó víz mennyiségét,
minőségét, de vigyázni kell az
alábbi hibalehetőségekre:
- szegélyhatás
- Oázishatás
- Öntözés pontossága
a3
a2
a4
a1
Arrangement of one block of the Lysimeter
Experimental Station, Szarvas, ÖKI, Hungary
Néhány eredmény
.
A bab vízfogyasztása. mm
A bab szemtermése, t/ha
6
450
400
5
350
4
300
250
3
NPK
200
100
150
NPK
100
200
300
400
2
200
100
300
50
1
400
0
0
60
120
180
önt.víz: mm
210
60
120
180
önt.víz: mm
210
.
• .
A bab fajlagos vízfogyasztása,
l/kg
Bab száraz szem t/ha és az
ET mm összefüggése
ET mm
440
420
1200
y = 42,4x + 188
R² = 0,94
400
1100
380
1000
360
340
900
320
300
y = 1908x-0,544
R² = 0,96
800
280
260
700
2
3
4
5
2
3
4
5
Vöröshagyma vízigénye
A vöröshagyma vízfogyasztása, Szarvas, 1995
A vöröshagyma termése, Szarvas, 1995
mm
600
t/ha
70
500
60
kg/ha
400
0
K
N
NK
NPK
300
200
100
50
kg/ha
0
K
N
NK
NPK
40
30
20
10
0
0
0
60
120
öntözővíz (mm)
180
0
60
120
180
öntözővíz (mm)
Fűszerpaprika vízigénye
.
A paprika által felhasznált víz (ETmm) eredete, mm
(2003)
mm
500
400
300
talajnedv
200
öntözés
100
csapadék
0
81
162
243
Nitrogén adag kg/ha
324
.
Öntözött fűszerpaprika beérett termése a
liziméterekben és a parcellákon, t/ha (2003)
35
30
25
20
liziméterek
parcellák
15
10
5
0
81
162
243
Nitrogén adagok kg/ha
324
mm
Sárgarépa
A sárgarépa
(Chana)vízigénye
vízfogyasztása
1995
N kg/ ha
500
400
0
300
60
200
120
100
180
0
kontroll
240mm öntözött
.
t/ha
70
60
50
40
30
20
10
0
A sárgarépa hozama a liziméterekben
1995
N kg/ha
0
60
120
180
kontroll
240mm
Vízpótlás
Burgonya vízigénye
21
A burgonya vízfelhasználása és annak forrásai a liziméterekben, 2004.
csapadék: 310 mm, öntözés: 0; 80- 160- 240 mm
mm
600
240
550
160
önt.víz
500
80
450
400
350
0
0
0
0
csapad
300
250
200
310
310
310
T.nedvessé
gből
150
100
50
0
elszivárgás
-50
11. 12. 13. 14.
21. 22. 23. 24.
kezeléssek
31. 32. 33. 34.
41. 42. 43. 44.
A gumó termés, 2004-ben
t/ha
80
apró
(5.)
70
köze
pes
(4.)
nagy
(3.)
60
50
40
30
20
10
öntözés :
00
80
160
44
43
42
41
34
33
32
31
24
23
22
21
14
13
12
11
0
240 mm
23
.
Burgonya vízigénye és öntözése 2003-ban
600
500
400
300
200
100
0
vízigény
csapadék
öntözés
csap.+önt.
A burgonya ET- és fajlagos vízfogyasztásának (Q
l/kg) összefüggése a gumóterméssel
600
y = 4,9x + 221
R² = 0,89
500
400
ET mm
Q l/kg
300
200
y = 1154x-0,647
R² = 0,96
100
0
0
20
40
gumótermés t/ha
60
80
Kukorica vízigénye
Kukorica vízigénye
Kuk. ET 20 év átl.
550
t/ha
14
500
12
mm
450
Kukorica száraz szemtermése
10
400
8
350
6
300
250
4
200
2
0
57
126
öntözővíz mm
173
0
57
126
öntözővíz mm
173
.
t/ha
16
Kuk. ET és termésátlag
kapcsolata
kuk. termés - ET
összefüggés
l/kg
1200
14
12
1000
10
800
y = 2206x-0,678
R² = 0,91
8
600
6
y = 0,0337x - 7
R² = 0,75
4
2
400
200
0
250
350
450
550
Evapotranspiráció, mm
2
4
6
8
10
termésátlag, t/ha
12
Cukorrépa vízfogyasztása és
termésátlaga
600
60
500
50
400
40
300
30
200
20
100
10
0
0
0
88
141
218
N: 0
120
önt: 0
60
180
88
141
218
mm
Vízigény számítása
• A vízigény (Vi) számítása legegyszerűbb módon a napi
átlaghőmérséklet (t) és egy - kísérleti mérések alapján
megállapított - növényi szorzó tényező (k)
figyelembevételével lehetséges (Szalóki S. in Szalai „Az
öntözés gyakorlati kézikönyve” 100-154 p. Mezőgazdasági
Kiadó Budapest 1989) az alábbi módon:
Vi=k * t
• A „k”- tényező növényfajonként és főleg a tenyészidő
folyamán változó érték.
• Vannak ennél bonyolultabb képletek is, melyek több
tényezőt is figyelembe vesznek (pl. légnedvesség), de
azokat is leginkább a hőmérséklet alakítja. Ezért ha több
tényező hatásával számoljuk a vízigényt, a valóságnál
nagyobb változékonyságot kapunk.
K-tényezők (ET=k*t)
burgony naprafor
cs.
ültetvén
dekádkalászos kukorica cuk.répa a
gó
lucerna Paprika y
IV. 1.
2.
3.
V. 1.
2.
3.
VI. 1.
2.
3.
VII. 1.
2.
3.
VIII. 1.
2.
3.
IX. 1.
2.
3.
0,2
0,22
0,22
0,22
0,22
0,22
0,22
0,2
0,15
0,13
0,13
0,13
0,14
0,15
0,17
0,19
0,21
0,21
0,21
0,21
0,21
0,2
0,15
0,15
0,13
0,13
0,13
0,13
0,13
0,14
0,15
0,17
0,19
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,19
0,18
0,17
0,16
0,15
0,13
0,13
0,13
0,14
0,16
0,18
0,2
0,21
0,22
0,22
0,22
0,22
0,21
0,19
0,17
0,12
0,13
0,13
0,13
0,14
0,15
0,16
0,17
0,18
0,19
0,19
0,19
0,19
0,18
0,16
0,13
0,2
0,22
0,23
0,23
0,23
0,22
0,22
0,21
0,21
0,21
0,21
0,21
0,2
0,19
0,18
0,17
0,15
0,13
0,16
0,16
0,17
0,18
0,2
0,22
0,23
0,23
0,24
0,24
0,23
0,22
0,21
0,18
0,15
0,13
0,15
0,17
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,19
0,18
0,17
0,15
0,13
0,13
.
A növények vízigénye és az öntözés fontosabb jellemzői a 20%-os
gyakoriságú száraz években
Megnevezés
Kritikus
Gyök
nedv. vízigény Öntvíz
időszak
fűszer paprika júl.-aug.20.
Burgonya kései jún.-aug. i
Cukorrépa
jún.- aug.
Kukorica k.kései júl.- aug.
Szója
Lucerna
Intenzív gyep
Csemegeszőlő
júl: aug.
jún: aug.
május - szept.
jún.-júl.
Alma, körte: törpe júl.- aug.
mélység
S
K
M
K
igény
N
K
K
K
mm
450-500
450-500
550-600
400-550
mm
200-250
120-200
180-250
150-200
K
IM
S
IM
KN
A
IN
K
400-500
600-700
600-700
570-670
120-180
200-300
300-400
150-200
K-M
N
500-600 150-250
A = alacsony; K = közepes; N = nagy; IN = igen nagy; S = sekély; M
= mély
• Lelkes J.- Ligetvári F. (1993) „Öntözés a
kisgazdaságokban” Fólium kiadó.
• Szalai Gy. :1989. Az öntözés gyakorlati
kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

similar documents