Pósfai Péter prezentációja ide kattintva érhető el

Report
Tanfelügyelet és minősítés
Az Oktatási Hivatal szerepe és feladatai a köznevelési
rendszer megújításában
2013. augusztus 22.
Pósfai Péter
Oktatási Hivatal
elnök
Köznevelésfejlesztési projektek
az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán
TÁMOP 3.1.1. XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)
II. szakasz
 A Köznevelési Információs Rendszer megújítása
 Az új köznevelési rendszerhez kapcsolódó jogalkotási
feladatok közoktatás-szakmai támogatása
 A Nemzeti Köznevelési Akkreditációs Központ kialakítása
 Köznevelési Információs és Közösségi Portál kialakítása
 A közoktatási konstrukciókban kifejlesztett szolgáltatások és
termékek egyenletesen magas minőségi szintjének biztosítása
2
Köznevelésfejlesztési projektek
az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán
TÁMOP 3.1.10. Helyi oktatásirányítás fejlesztése
 A köznevelési intézmények komplex helyzetfelmérése
 Komplex helyzetelemzés, javaslatok megfogalmazása az
optimális köznevelési intézményszerkezet kialakítására
 Megyei képviseletek felállítása és működtetése
 Az intézményrendszer átszervezési, átalakítási folyamatának
szakmai támogatása
 A megvalósult átszervezés hatásainak elemzése
3
Köznevelésfejlesztési projektek
az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán
TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban
 A tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a
közoktatásban
 Az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének
fejlesztése a közoktatásban
 Információmenedzsment, visszacsatolás
 Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak fejlesztési
célú támogatása
 A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése
4
Köznevelésfejlesztési projektek
az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán
TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés támogatása
 Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kidolgozása
és javaslattétel a pedagógus-továbbképzés jogszabályi
környezetének átalakítására
 A pedagógus-életpályamodell fokozataihoz kapcsolódó
képzési és minősítési rendszer kidolgozása
 A pedagógusok szakmai előmenetelét támogató
szaktanácsadói szolgáltatások megújítása
5
A) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet
 Köznevelési rendszerünkben hosszú ideje nem működik
egységes, nyilvános szempontrendszer alapján kialakított,
rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés.
 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereteinek
kidolgozásakor e hiány megszüntetése volt a cél, olyan
módon, hogy a köznevelésben korábban már használt
ellenőrzési elemeket – pl. a belső önértékelést, az
elégedettségmérést – beépítették a tanfelügyeleti ellenőrzés
folyamatába.
6
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a
pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§)
 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§:
- a tanfelügyeleti ellenőrzés célja, „hogy a nevelési-oktatási
intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának
általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére,
az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti
szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját
céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az
intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”
7
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
A cél:
- a pedagógus,
- az intézményvezető
- és az intézmény
ellenőrzésén és értékelésén keresztül a nevelési-oktatási
intézmények szakmai fejlődésének támogatása;
- a nevelő-oktató munka egységes és nyilvános standardok
alapján történő ellenőrzése; a pedagógiai értékek megmutatása;
a jó gyakorlatok elterjesztése; egységesen jó szakmai színvonalú
köznevelés biztosítása.
8
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a
pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§)




Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a
köznevelési szakértő vehet részt, aki a külön jogszabályban
előírt továbbképzés követelményeit teljesítette.
A köznevelési intézményben a szakmai ellenőrzést végző
személynek nincs döntési, intézkedési jogköre.
A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása
során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét
figyelembe kell venni.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az
azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára
nyilvánosak.
9
Tanfelügyelet – menetrend, jellemzők
20/2012. (VIII. 31.) EMMI 145-156.§




A kormányhivatal minden év május 31-éig elkészíti a
következő tanévre szóló megyei ellenőrzési tervet;
a nevelési-oktatási intézmények által beküldött adatoknak
megfelelően ezt augusztus 31-éig felülvizsgálja, és szükség
szerint módosítja;
ellenőrzések 5 évente legalább egyszer;
egy pedagógust és egy vezetőt 2-2 szakértő, egy intézményt
3-5 szakértő ellenőriz.
10
Tanfelügyelet - jellemzők

Intézménytől, fenntartótól független külső értékelés
- Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal
szervezi a kormányhivatalok közreműködésével.
- Az értékelést független, külső szakértők végzik a megyei
kormányhivatalok megbízásából.

Rögzített, nyilvános standardok
- Az értékelés eljárásrendje, területei, a feladatellátás típusának
megfelelő eszközrendszere és módszertana adott a pedagógus,
a vezető és az intézmény esetében is.
- A fenti standardok a készülő tanfelügyeleti kézikönyvekben
minden érintett számára elérhetővé válnak.
11
A pedagógusok ellenőrzésének területei
1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód
érvényesítése
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése,
fejlesztése
3. Módszertani felkészültség
4. A pedagógiai folyamat tervezése
5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése
7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a
pályaidentitás
8. Az autonómia és a felelősségvállalás
12
A pedagógusok ellenőrzésének eszközei
 Dokumentumelemzés
 Óra-/foglalkozáslátogatás
 Interjúk
 Portfólió
13
A vezetők ellenőrzésének területei
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
14
A vezetők ellenőrzésének eszközei
 Dokumentumelemzés
 Interjúk
 Óra- /foglalkozáslátogatás
 Portfólió
 Kérdőíves felmérés (pedagógusok, szülők, fenntartó)
15
Az intézmény ellenőrzésének területei
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A pedagógiai folyamatok irányítása
Személyiség- és közösségfejlesztés
Eredmények
Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
Az intézmény külső kapcsolatai
A pedagógiai működés feltételei
Központi elvárásoknak, saját intézményi céloknak való
megfelelés
16
Az intézmény ellenőrzésének eszközei
 Dokumentumelemzés
 Interjúk (a vezetővel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel,
a fenntartóval)
 A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése
folyamatos megfigyeléssel
 A pedagógusellenőrzés értékelőlapjainak összegző adatlapja
17
A TÁMOP 3.1.8 projekt eddigi eredményei és feladatai
2013. január 31. A tanfelügyeleti eljárásrendek és eszközök,
valamint a szakértői képzés tesztverzióinak elkészítése
2013. március-június: tesztelés; 98 szakértő, 52 intézmény,
44 intézményvezető, 744 pedagógus részvételével
2013. szeptemberben várható eredmények:
 A standardok véglegesítése
 A szakértői képzés anyagának véglegesítése
 A szakértők kiválasztásához szempontrendszer meghatározása
18
B)
A minősítés szerepe
A minősítés a pedagógusok előmeneteli rendszerének standard
értékelési eleme, ily módon egyaránt szolgálja
• az objektív, nyitott, mindenki számára megismerhető,
standardok alapján kifejlesztett értékelési, előmeneteli
rendszer működtetését,
• egy kiszámítható, tervezhető és átlátható életpályaút
lehetőségének biztosítását, és ezzel együtt
• a pályán lévő pedagógusok munkájának elismerését,
• valamint a fiatalok pedagóguspályára vonzását és
megtartását.
19
Minősítési fokozatok
Gyakornok
Pedagógus I.
Pedagógus II.
Mesterpedagógus
Kutatótanár
2 év után
60 %-os
eredmény
Leghamarabb 6,
legkésőbb 9 év
után 75 %-os
eredmény
Kötelező minősítések –
az első alkalommal a
pedagógus számára
díjmentes, a költségeket
az állam vállalja. A
megismételt eljárások
önköltségesek.
Leghamarabb 6
év után 85 %-os
eredmény
Nem kötelező
minősítések –
önköltségesek.
20
Minősítési terv
Miniszter
o közzéteszi a minősítési keretszámot (február utolsó napjáig)
o meghatározza a minősítési tervbe bekerülők körét
(április 30-ig)
Oktatási Hivatal
o április folyamán javaslatot tesz a minősítési tervre
o a kormányhivatalok beszámolói alapján jelentést készít a
miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a
pedagógusértékelési eszközök módosítására is (július 31-ig)
21
Határidő
Felelős
Minősítési keretszámok és különös feltételek közzététele
február 28-ig
Miniszter
Jelentkezés a minősítési eljárásra, portfólió feltöltése
március 31-ig
Pedagógus
Kormányhivatal
Minősítési tervhez javaslat készítése
április 10-ig
döntést
megelőzően
Minősítési terv készítése, döntés a minősítésben résztvevő
pedagógusokról, a kormányhivatalok értesítése a minősítési tervről
április 30-ig
Miniszter
május 31-ig
Miniszter
június 30-ig
Kormányhivatal
július 31-ig
Kormányhivatal
július 31-ig
Oktatási Hivatal
folyamatos
Oktatási Hivatal
folyamatos
Minősítőbizottság
Ütemezés a pedagógusok számára
A jelentkezések továbbítása az OH-ba
A pedagógus és a munkáltató értesítése
Beszámoló készítése az OH részére az előző év minősítési eljárásairól
és vizsgáiról, amely tartalmazza a pedagógusi elégedettségi
kérdőívek értékelésének összesítését
A minősítő bizottságok tagjainak felkérése a következő év eljárásaira
Jelentés készítése a miniszter részére az előző év minősítési
eljárásairól és vizsgáiról, amely tartalmazza a minőségbiztosítási
szakértők szakvéleményének összesítését
A minősítési terv és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési terv
birtokában minőségbiztosítási szakértők kijelölése
A gyakornoki minősítővizsga és minősítési eljárás lefolytatása, az
összegző értékelés feltöltése
Oktatási Hivatal
22
A pedagógus feladata
 Felkészülés
 Jelentkezés
 E-portfólió feltöltése
 Óra/foglalkozás megtartása
 Felkészülés az e-portfólió védésére
 E-portfólió védése
 Magasabb fokozatba lépés a minősítést követő év
január 1-jén
23
Mit vizsgál a bizottság?
Áttekinti valamint értékeli
• a pedagógus által feltöltött, a védés alkalmával megvitatott
portfóliót,
• az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit,
• az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző
értékelését,
• az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott
foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat.
• Foglalkozást, illetve foglalkozásokat látogat és értékel.
24
A portfólió elemei
 szakmai önéletrajz
 a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább
tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal
ellátott óraterve
 a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása,
annak dokumentumai
 önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, annak
dokumentumai
 a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi
környezetének rövid bemutatása
 a szakmai életút értékelése
25
A vizsgált pedagógus kompetenciák
1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz
kapcsolódó önreflexiók
3. A tanulás támogatása
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a tanuló
személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő
sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,
nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs
tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
6. Folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,
elemzése
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
26
Kik végzik a minősítést?
Minősítővizsga esetén:
• Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített,
Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő
szakértő;
• a pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója
/gyakorlóiskolájának,
gyakorlóóvodájának,
gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt,
felkészített alkalmazottja;
• a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy
az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező
magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező
alkalmazott.
27
Kik végzik a minősítést?
Minősítő eljárás esetén:
• Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített,
Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő
szakértő;
• a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő;
• a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy
az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező
alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében
a fenntartó képviselője.
28
Kit nem kell minősíteni?
 Azt a pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő,
pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottat, aki a 2013.
szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá
vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
 Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti
jogviszonyok esetében a Kjt. és a 138/1992. (X.8.) Korm.
rendeletnek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben ezek
alapján a gyakornok „megfelelt” minősítést kap, őt a
Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
29
2013 – 2014. várható eseményei
 A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt,
több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező
pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési
eljárást.
 A pedagógus-szakvizsgával, és tizennégy év szakmai
gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-ig
kérelmezheti ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba 2015.
január 1-jével történő besorolását.
 20.000 portfólió tartalmi áttekintése után az érintett
pedagógusok visszaigazolást kapnak.
 400 gyakornok és 1200 pedagógus próba minősítésen esik át.
30
2015. várható eseményei
 A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba
besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a
minősítési eljárásban köteles részt venni.
 A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II.
fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítővizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a
szaktanácsadói feladatok ellátásában (ha megfelel az egyéb
jogszabályi feltételeknek).
31
C) Kik végzik az ellenőrzéseket és a minősítéseket?
Olyan szakértők, akik:
 nagy pedagógusi és pedagógiai-értékelési tapasztalattal
rendelkeznek,
 elvégzik a felkészítő 2x30 órás képzést,
 majd a tanúsítvány birtokában jelentkeznek a szakértői
névjegyzék pedagógiai-szakmai ellenőrzés és minősítés
szakterület megfelelő szakirányára,
 a megyei kormányhivataloktól az ellenőrzési tervek alapján
felkérést kapnak.
32
Kedvezmények
Az a Mesterpedagógus (vagy 2015. december 31-éig
Pedagógus I. v. Pedagógus II.) fokozatba besorolt pedagógus,
aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a
pedagógusok minősítővizsgáján vagy minősítési eljárásában
szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el,
munkaidő-kedvezményben részesül:
 neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több
heti tizennyolc óránál (óvodapedagógus esetén huszonöt
óránál),
 tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a
munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell.
33
A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata a tanfelügyelet és a minősítés informatikai támogatása
 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések lebonyolítását támogató informatikai
rendszer a teljes ellenőrzési folyamatot támogatni fogja.
- Az informatikai rendszer a KIR intézménytörzsi és személyi nyilvántartására fog épülni,
valamint az országos szakértői névjegyzékkel is összekötésre kerül.
- A cél, hogy az ellenőrzések adminisztrációs munkái egyszerűen elvégezhetőek legyenek
a rendszer segítségével, s a rendszer minden szereplőt hatékonyan segítsen, legyen szó
kormányhivatalról, intézményről, ellenőrzött pedagógusról, illetve az ellenőrzésben részt
vevő szakértőről.
 A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése szükségessé teszi, hogy a KIR
központi nyilvántartásai támogassák az előmeneteli rendszer nyilvántartási feladatait,
illetve a minősítési eljárások is a KIR-ben rögzített adatokra támaszkodva kerüljenek
lebonyolításra a jövőben.
- Ennek megfelelően a KIR személyi nyilvántartásában a 2013/2014. tanévtől kezdve
rögzíteni kell a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez szükséges alap- és besorolási
adatokat.
- Az Oktatási Hivatal megkezdte a minősítési eljárásokban kiemelt fontosságú
elektronikus portfólió felület (e-portfólió) kialakítását, mely szoros szimbiózisban fog
működni a KIR személyi nyilvántartásával.
34
Az értékelési rendszerek kapcsolata
Önértékelés
Tanfelügyeleti értékelés
Pedagógus minősítés
35
Az értékelési rendszerek kapcsolata
36
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
37

similar documents