Letöltés

Report
SZJA – TAO – KATA – KIVA
ESETTANULMÁNYOK
Dr. Fellegi Miklós
Adópolitikai irányok
2







Arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer
megszilárdítása
Gyermekvállalás ösztönzése az adórendszeren
keresztül
A jogalkalmazási értelmezések egyértelműsítése
Egységes adó és illetékkulcs rendszer kialakítása
Vállalkozói környezet és versenyképesség javítása,
befektetések ösztönzése, kkv szektor támogatása
Adózói adminisztrációs terhek – adó és vámhatósági
– csökkentése
Adómorál erősítése, adórés csökkentése
Áttekintés
3
SZJA
TAO
KATA
KIVA
Esettanulmányok
Családi kedvezmény
4


Külföldi illetőségű magánszemélyek esetében a
családi adókedvezmény érvényesítése csak abban
az esetben lehetséges, ha a magánszemélyt
ugyanilyen vagy hasonló kedvezmény máshol nem
illeti meg, és éves összes jövedelmének legalább
75 százaléka Magyarországon adóköteles.
Családi kedvezmény kiterjesztése az egyéni
járulékokra (nyugdíj és egészségbiztosítás)
Külföldön is adóztatható jövedelmek
kedvezményei
5

Belföldi illetőségű magánszemély, ha az
adóévben, másik államban is adóköteles
jövedelmet szerez, akkor adóalap kedvezményt,
adókedvezményt, adó feletti rendelkezési
jogosultságot csak annyiban érvényesíthet,
amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény
ugyanarra az időszakra azon másik államban,
amelyben a jövedelme szintén adóztatható, nem
illeti meg.
Béren kívüli juttatások
6


Béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 százalék
egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalék
helyett. Az adóteher egységesen 16 százalék. A teljes közteher így
35,7 százalék a béren kívüli juttatások után.
Béren kívüli juttatásnak minősül:







munkahelyi étkeztetés,
Erzsébet utalvány,
iskolakezdési támogatás,
Széchenyi pihenőkártyán adott támogatás,
helyi utazási bérlet,
önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba,
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói
hozzájárulás,
iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása.
Tartós befektetési számla
7

Tartós befektetési számlára történő legelső,
minimum 25 ezer forintos befizetést is lehet ezentúl
külföldi fizetőeszközben teljesíteni. A három és
ötéves időszakok végén megállapítandó lekötési
hozamokat a lekötési időszak utolsó munkanapjára
kell megállapítani.
NYESZ számla
8

A nyugdíj-előtakarékossági számláról adómentes
nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás),
átutalás, átvezetés (a továbbiakban együtt: adóköteles
kifizetés) egyéb jövedelemnek minősül:
e jövedelem szerzési időpontjának azt az időpontot kell
tekinteni, amikor a számlatulajdonos adóköteles kifizetésről
rendelkezik,
 e jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, az adót a
számlatulajdonos magánszemély az önadózásra vonatkozó
rendelkezések szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg,
 e jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági
számla vezetője az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezései szerint a magánszemélynek igazolást ad.

Biztosítások adózása
9

Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, (élet-,
baleset- és betegbiztosítás) amelynek nincs lejárati
szolgáltatása és visszavásárlási értéke:


kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is
magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített
kockázati biztosítási rész is.
Megtakarítási biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely
alapján a biztosító a természetes személy halála,
meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más
esemény bekövetkezése esetére a szerződésben
meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, vagy járadék
élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő
folyósítására vállal kötelezettséget.
Adómentes kockázati biztosítás
10


Más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon
biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30
százalékát meg nem haladóan - fizetett díja
Csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra
jutó része,


kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett
díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben
meghatározott jogcímen az adott biztosítási időszakra esedékes
díj 30 százalékát meghaladó engedményt nyújt,
nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha
az engedményre a díjat fizető más személy jogosult.
Kamatjövedelem
11

A 2013. január 1-jétől érvényes szabályozás szerint a
személybiztosításból származó biztosítói teljesítés a
következőképpen adózik:




főszabály szerint kamatjövedelemnek minősül a biztosítói
teljesítésből – kivéve, ha az adómentes – a befizetett díjat
meghaladó összeg (a kockázati biztosítás díja nem minősül
befizetett díjnak),
egyszeri díjas biztosítások esetén legalább 5 év,
rendszeres díjas biztosítások esetén legalább 10 év elteltével
a biztosítói teljesítés nem minősül jövedelemnek,
legalább 3, illetve 6 év elteltével a biztosítói teljesítés 50
százaléka nem minősül kamatjövedelemnek.
Adómentes bevétel
12



Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek,
fiatal felnőttnek a települési önkormányzat jegyzője által
fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására
felhasználható, az Erzsébet-programról szóló törvény szerinti
Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatás;
Kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb
50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre vagy kulturális
szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti
létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy
zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató
szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.
Áttekintés
13
SZJA
TAO
KATA
KIVA
Esettanulmányok
Elhatárolt veszteség
14

Adózó nem jogosult az adóévben és az azt
megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt
veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó
szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást,
amely nem állt folyamatosan az adózóval vagy
jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban.
Szabad vállalkozási zóna
15

Szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése
érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi
gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált,
közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal
lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt
térség. Az adózó fejlesztési adókedvezményt vehet
igénybe:


a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és
üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű
beruházás,
a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű
energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése
és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése
esetén.
Adókedvezmény
16

Az adókedvezmény a környezeti elemek
védelme, valamint a környezetet veszélyeztető
hatások elleni védelem érdekében, a beruházás
üzembe helyezését követő 5 év során abban az
adóévben nem vehető igénybe, amelyben az
adózó a jogszabályban vagy hatósági
határozatban megállapított kibocsátási
határértéket jogerős határozattal megállapított
módon túllépi.
Jövedelem- (nyereség-) minimum
17

A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor
az összes bevételt növeli, a magánszemély taggal
szemben fennálló kötelezettség napi átlagos
állományának az adóévet megelőző adóév utolsó
napján a magánszemély taggal szemben fennálló
kötelezettségét meghaladó összegének az ötven
százaléka.
K+F adóalap-kedvezmény
18

A háromszoros K+F adóalap-kedvezmény
érvényesíthető:
a központi költségvetési szervként működő
kutatóintézettel,
 a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban
lévő gazdasági társaság formájában működő
kutatóintézetekkel kötött együttműködési megállapodás
alapján is.

Ellenőrzött külföldi társaság
19


Nulla vagy negatív eredményű és adóalapú
ellenőrzött külföldi társaság vizsgálata esetén a
legkisebb adómértéket kell figyelembe venni, ha az
adott országban több adómérték van hatályban.
A tényleges tulajdonosra vonatkozó feltételek
fennállását pedig nem az adózó köteles
bizonyítani.
Áttekintés
20
SZJA
TAO
KATA
KIVA
Esettanulmányok
Kisadózó vállalkozások tételes adója
21



Bevezetés éve: 2013. január 1.
Bevezetés célja: Kis- és középvállalkozások adózási
feltételeinek javítása
Jogszabályi háttér:
2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások
tételes adójáról és a kisvállalati adóról
 az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény
 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi
CXV. Törvény

 Központi költségvetés bevétele
Adóalanyok
22
Egyéni vállalkozók
 Egyéni cégek
 Kizárólag magánszemély taggal
rendelkező betéti társaságok,
illetőleg
 Kizárólag magánszemély taggal
rendelkező közkereseti társaságok

A Nyilatkozat / Bevallás garnitúra
részei
23




13KATA Főlap : Nyilatkozat
13KATA-01 : Bevallás a kisadózó vállalkozás
százalékos mértékű adójáról – önellenőrzési melléklet
13KATA-02 : Adatszolgáltatás más adóalanytól a
naptári évben megszerzett 1 millió forintot
meghaladó bevételről
13KATA-03 :Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés
indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió
kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály
Adó mértéke
24



Főállású kisadózó: 50 000 Ft/hónap/fő
Főállásúnak nem minősülő kisadózó: 25 000 Ft/
hónap/fő
A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a
főállású kisadózó után magasabb összegű tételes
adót fizet
 Az
e választás alapján fizetendő adó minden
megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint
Megfizetése
25
Biztosítottság
26





A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, ellátások
számításának alapja havi 81.300 forint
Magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 136.250
forint
Nem főállású kisadózó biztosítottnak nem minősül
Köteles nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a
kiállított számlán minden esetben feltünteti azt, hogy
„Kisadózó”  mulasztási bírság
Bevételi nyilvántartást vezet, nem köteles a számviteli
törvény szerinti nyilvántartás vezetésére, beszámoló
készítésre
Osztalék utáni adót kiváltó adó
27
Társas vállalkozás:
 Minden adóévben társasági adóalany volt eddig
 Kell
 Megelőző adóévben társasági adóalany volt, de a
korábbi adóévekben az Eva tv. szerinti adóalany
 Az
adó alapjának meghatározása során ezeket
figyelmen kívül kell hagyni

Megelőző adóévben EVA adóalany
 Az
evával „minden” adófizetési kötelezettség már
teljesítésre került
Társasági adóról történő áttérés
28



TAO tv. szerinti jogutód nélküli megszűnés szabályait kell követni.
Osztalék utáni adót kiváltó adó alapja:
 eredménytartalék(+/-)
 lekötött tartalék (+)
 mérleg szerinti eredmény(+/-)
 jóváhagyott osztalék alapján kimutatott kötelezettség(+)
 csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként kapott
immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével (-)
Osztalékutáni adót kiváltó adó mértéke 16% Három részletben lehet
megfizetni:
 1.Az áttérés évében a megelőző év TAO bevallásával,
 2.és 3. a követő évek február 25-ig.
Áttekintés
29
SZJA
TAO
KATA
KIVA
Esettanulmányok
A kisvállalati adó alanya lehet
30













Egyéni cég
Közkereseti társaság
Betéti társaság
Korlátolt felelősségű társaság
Zártkörűen működő részvénytársaság
Szövetkezet és lakásszövetkezet
Erdőbirtokossági társulat
Végrehajtó iroda
Ügyvédi iroda
Közjegyzői iroda
Szabadalmi ügyvivői iroda
Külföldi vállalkozó
Belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
Az adó mértéke
31
§ az adó alapjának 16 százaléka.
§ a kisvállalati adó adóalanya mentesül:
• a társasági adó,
• a szociális hozzájárulási adó, és
• a szakképzési hozzájárulás bevallása és
megfizetése alól
Az adóalanyiság létrejötte
32
Már működő
vállalkozások
tekintetében
• 2013. április 21-től év közbeni áttérés
lehetősége
• állami adóhatósághoz történő bejelentését
követő hónap első napjával jön létre
• önálló üzleti év kezdődik
Újonnan
alakult
vállalkozások
tekintetében
• közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének
napján kezdődik,
• ha vállalkozási tevékenységet a
cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt
megkezdheti, első jognyilatkozat
megtételének napján kezdődik
• más esetben azon a napon, amelyen az
alapítását szabályozó jogszabály szerint
létrejön
A kisvállalati adó alapja
33
az adózó
korrigált
pénzforgalmi
szemléletű
eredményének a
személyi jellegű
kifizetésekkel
növelt összege
de legalább a
személyi jellegű
kifizetések
összege
(minimumadóalap)
A kisvállalati adó bevallása
34
Az adóévet követő év május 31-ig
Az adóév = naptári év
Ha az adóalanyiság év közben szűnt meg:
• a bevallást az adóalanyiság megszűnésének
hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell
benyújtani
külföldi vállalkozó:
• valamennyi belföldi telephelyére együttesen (kivéve
a fióktelepet)
• belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön
Áttekintés
35
SZJA
TAO
KATA
KIVA
Esettanulmányok
Osztalék utáni adót kiváltó adó
36








TAO hatálya alá tartozó bt.
Kata választása: 2012. december
Kata teljesítése: 2013. január 01.-től
Eredmény tartalék (2012): 2 000 000 Ft
MSZE (2012): 600 000 Ft
Jóváhagyott de még ki nem fizetett osztalék: 800 000 Ft
Két gép KSZÉ, amik nem vagyoni betétként kerültek a cég
tulajdonába: 1 000 000 Ft.
Feladat: Állapítsa meg a 2012. évről benyújtandó
társasági adóbevallásban az adókötelezettséget!
Megoldás
37
SZJA  KATA
38



Mellékállású egyéni vállalkozó, nem vesz ki
járulékalapot képező jövedelmet
Minden évben teljes adózás utáni nyereséget kivette
osztalékként (450 eFt- os egészségügyi hozzájárulási
korlátot nem éri el)
Alanyi áfa mentességet választ
Megoldás
39
KIVA
40


A KIVA-koló építőipari Kft. gazdálkodásával kapcsolatosan a
következő adatok állnak rendelkezésünkre:
Állapítsa meg a kisvállalati adóalapot és a kisvállalati adót!
Megoldás
41
KATA  EVA
42
 A KATA-ÉVA Bt. áfa alany gazdálkodásával kapcsolatban a
következő adatok ismeretesek (adatok forintban):
 Bruttó bevétel
6.350.000
 ebből ÁFA
1.350.000
 Bruttó anyagköltség
1.270.000
 ebből ÁFA
270.000
 1 fő főállású tag havi bruttó bére
108.000
 Mennyi lesz az összes fizetendő adó (áfa nélkül), illetve az összes
nettó elkölthető jövedelem nagysága, ha
 1. a vállalkozás KATA szerint adózik?
 2. a vállalkozás az EVA szerint adózik?
Megoldás
43
A vállalkozás a KATA hatálya alá tartozik
Nettó bevétel
5.000.000
KATA (12 * 50.000)
600.000
IPA
50.000
Összes fizetendő adó (ÁFA nélkül)
650.000
Adózott eredmény
4.350.000
Nettó anyagköltség
-1.000.000
Összes nettó elkölthető jövedelem
3.350.000
Megoldás
44
A vállalkozás az EVA hatálya alá tartozik
Bruttó bevétel
6.350.000
Bruttó anyagköltség
1.270.000
Tagi jövedelem (12 * 108.000)
1.296.000
SZJA (1.296.000 * 0,16)
207.360
Nyugdíjjárulék (1.296.000 * 0,1)
129.600
Egészségbizt. és merőpiaci jár. (1.296.000 * 1,5 * 0,085)
165.240
Szociális hozzájárulás (1.296.000 * 1,125 * 0,27)
393.660
Nettó tagi jövedelem (1.296.000 – 207.360 – 129.600 – 165.240)
793.800
IPA (5.000.000 / 2 * 0,02)
50.000
EVA (6.350.000 * 0,37)
2.349.500
Összes fizetendő adó
3.295.360
Összes nettó elkölthető jövedelem (6.350.000 - 3.295.360 - 1.270.000)
1.784.640
Jövedelem-(nyereség-)minimum
45
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Értékesítés nettó árbevétele
Egyéb bevétel
Pénzügyi műveletek bevételei
Rendkívüli bevételek
Eladott áruk beszerzési értéke
Közvetített szolgáltatások értéke
Egyéb csökkentő tétel
A tárgyévet megelőző adóév utolsó napján taggal szemben
8.
fennálló kötelezettség összege
A tárgyévben a taggal szemben fennálló kötelezettségek napi
9.
átlagos állománya
10. Egyéb növelő tételek
6 500 eFt
0 eFt
950 eFt
0 eFt
1 700 eFt
450 eFt
0 Ft
1 200 eFt
1 400 eFt
0 eFt
Megoldás
46
1. Összes bevétel (1. + 2. + 3. + 4.)
7 450 eFt
2. Összes bevételt csökkentő tétel (5. + 6. + 7.)
2 150 eFt
3. Összes bevételt növelő tétel ((9. – 8.)*0,5 + 10.)
4. A jövedelem-(nyereség-) minimum alapja (1. – 2. + 3.)
5. A jövedelem-(nyereség-) minimum (4. * 0,02)
100 eFt
5 400 eFt
108 eFt
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

similar documents