7. előadás - DE Műszaki Kar

Report
ÁLTALÁNOS GÉPTAN
Előadó: Dr. Fazekas Lajos
Debreceni Egyetem
Műszaki Kar
7. Előadás
Folyadékokat szállító gépek
(Szivattyúk)
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Folyadékokat szállító gépek (szivattyúk)
• A szivattyúk olyan munkagépek, amelyek mechanikai
munkát felhasználva a folyadék energiaszintjét
megnövelik, így a folyadékot az alacsonyabb energiaszintű
helyről a magasabb energiaszintű helyre szállítják.
• A szivattyú a vele közölt mozgási energiát hidraulikus
energiává alakítja át, ami a folyadék
nyomásnövekedésében nyilvánul meg.
•A szivattyúkat működési elvük szerint a következő
csoportokba osztják:
- térfogat-kiszorítás elvén és
- áramlástechnikai elven
működő gépekre.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szivattyúk helye a gépek rendszerében
Gépek
Áramlástechnikai
gépek
Villamos gépek
Erőgépek
Hőtechnikai gépek
Munkagépek
Folyadék
szállítására
alkalmas
Volumetrikus
szivattyú
Levegő szállítására
alkalmas
Áramlástechnikai
szivattyú
Ventilátor
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Kompresszor
Vákuumszivattyú
Volumetrikus szivattyúk
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Volumetrikus elven működő szivattyúk
•A térfogat-kiszorítás elvén vagy másképpen
volumetrikus elven működő gépeknél a gép munkatere
az idő függvényében valamilyen törvényszerűség szerint
periodikusan változtatja térfogatát.
•A munkatér térfogatának növekedésekor a folyadék az
előálló nyomáskülönbség hatására a gép munkaterébe
áramlik, majd a térfogat csökkenésekor a közeg
ugyanilyen okból a gép munkateréből távozik.
•A ki- és beáramlást automatikusan működő vagy
vezérelt szelepek, tolattyúk, rések stb. irányítják. Az
áramlástechnikai elven működő gépek felosztása:
- impulzusnyomaték elven (örvényelven) és
- egyéb áramlástechnikai elven
működő gépek.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
•Az impulzusnyomaték elvén működő gépek fő
jellegzetessége:
–a gépeken át folyamatosan áramló közeg,
–a lapátozással bíró forgó járókerék, valamint, hogy a
járókerék lapátok az abszolút áramlást eltérítik.
–Az e családba tartozó gépeket örvénygépnek, örvényelven
működő gépeknek is nevezik.
•Az egyéb áramlástechnikai elveken működő gépek
csoportjába tartozik pl. a vízsugárszivattyú, a
légnyomásos vízemelő (mamutszivattyú) stb.
•A térfogat-kiszorítás elvén működő gépek lehetnek:
- dugattyús szivattyúk,
- egyéb, térfogat-kiszorítás elvén működő
szivattyúk.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A dugattyús szivattyú
•Lehet egyszeres vagy kétszeres működésű
annak függvényében, hogy a dugattyúnak csak
egyik vagy mindkét oldalán történik-e
folyadékszállítás.
•A dugattyús szivattyú nagy előnye, hogy
térfogatárama gyakorlatilag független annak a
térnek a nyomásától, az ún. ellennyomástól,
ahová a folyadékot szállítja.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Egyszeres működésű dugattyús
szivattyú
1- szívókosár lábszeleppel;
2- szívóvezeték; 3szívócsonk; 4- szívószelep;
5- dugattyú; 6- henger; 7nyomószelep; 8nyomócsonk; 9nyomóvezeték;
10- tömszelence; 11keresztfej; 12- hajtórúd, 13forgattyúkar;
s- a löket; r- a forgattyúkar
ℓ- a hajtórúd hossza
Debreceni Egyetemsugara;
Műszaki Kar
Dugattyús szivattyúk
Dugattyús szivattyú.
Csigadugattyús szivattyú.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Axiál dugattyús szivattyúk
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Radiál dugattyús szivattyú
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Forgattyús hajtóművel mozgatott
dugattyú
Az löket a dugattyú két szélső helyzete (holtpontja) közötti
távolság. Ha a dugattyút forgattyús hajtómű mozgatja, akkor a
löket: s=2r, ahol r a forgattyúsugár. A V lökettérfogat a dugattyú
által egy löket alatt kiszorított térfogat, a löketnek és a dugattyú
Ad működő felületének szorzata: V=Ad·s
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A kettős (kétszeres) működésű dugattyús
szivattyú
•Kettős löketének mindegyike alatt szív és nyom is, mivel a
dugattyú mindkét felülete dolgozik és minden löketre jut
egy szívó- és egy nyomóütem.
•A két dugattyúfél működő felülete nem egyenlő. A jobb
oldalié a dugattyúrúd keresztmetszetével kisebb (lásd a
köv. dián).
•A dugattyú pillanatnyi sebessége a forgattyús
mechanizmus forgattyúcsapjának vízszintes irányú
sebességével egyenlő
vx  vker  sin   vker  sin   t
•A szállított térfogatáram:
 m3 
d d2  
qx  Ad  Debreceni
vx  Egyetem Műszaki
 vkerKar sin   t  
4
 s 
Kettős működésű munkahenger
hatásos felületei
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az egyszeres (i = 1) és kettős (i = 2) működésű
dugattyús szivattyú folyadékszállítási görbéi
•A vízszintes tengelyen levő idő a
forgattyúkar szögelfordulása és a
szögsebesség
hányadosaként
számítható.
•Ebből megállapítható, ha a
szivattyú folyadékszállítását nem
szabályoznánk, a mellékelt ábra
szerint
lüktetve
áramolna
a
nyomásvezetékben a folyadék.
•A szabályozásra szolgálnak azonban
pl. az ún. légüstök amelyekben a
pontosan méretezett „légrugó”
biztosítja
a
qm≈konst.
térfogatáramot.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
TEWA Triplex szivattyú
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Radiál dugattyús hidromotor
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A nyomólégüst
•A szivattyúra vagy a nyomóvezeték elejére nagyobb, levegővel
telt tartályt szerelnek, hogy abban légzsák keletkezzék.
•A levegőt a nyomóvezetékben levő folyadék nyomása
összenyomja.
•A nyomólöket alatt a szivattyú folyadékot nyom a légüstbe.
•A lökésszerűen jelentkező nyomásnövekedés hatására a
légüstben levő levegő még jobban összenyomódik, és helyére
folyadék áramlik be.
•Amikor a dugattyú a löket vége felé lassul – és később a
szívólöket alatt is –, a nagy nyomású levegő a légüstben levő
folyadék egy részét a nyomóvezetékbe nyomja.
•Ezáltal a nyomócsőben levő folyadékot állandó áramlásban
lehet tartani, ámbár a sebesség ingadozását nem lehet egészen
kiküszöbölni.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A szívólégüst
•A szívólégüst hasonlóan működik, mint a
nyomólégüst, de szíváskor a szívólégüstben levő
levegő kiterjed, nyomása csökken, mert a dugattyú
részben a szívólégüstben lévő folyadékot szívja.
•A szívólöket végén (amikor a dugattyú már alig
mozog) és a nyomólöket elején viszont a szívócsőből
áramlik a folyadék a légüstben keletkezett kis
nyomású térbe.
•Ezáltal az áramlás folyamatossága fenntartható a
szívócsőben is.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A szívólégüst
• A légüst emlékeztet a lendítőkerék elvére, amikor
„folyadékhiány” van a nyomóvezetékben, a
légüstből pótlódik a közepes térfogatáramláshoz
szükséges folyadékmennyiség.
• A dugattyús szivattyúk térfogatáramát és annak
egyenletesebb lefolyását többhengeres
szivattyúkkal is növelhetik
(pl. kéthengeres ún. duplex vagy háromhengeres
ún. triplex szivattyúk).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Villamos hajtású dugattyús szivattyú
légüstökkel
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szívó- és nyomólégüst alkalmazása egy kettős
működésű dugattyús szivattyú esetében
Nyomóoldal
Nyomólégüst
Kettős működésű
dugattyús
szivattyú
Szívólégüst
Szívóoldal
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Dugattyús szivattyúk térfogatárama
A qm közepes térfogatáram értéke i=1, illetve i=2
működésszám esetén a következőképpen számolható:
t1 
2r


t2 

; illetve
egyszeres működésű szivattyúnál:
Ad  s Ad  2r
vker
qm1 

   Ad 
t1
2

Kettős működésű szivattyúnál:
Ad  s  qm 2  t 2 ;
qm 2 
Ad  s Ad  2r
2v

   Ad  ker
Egyetem
tDebreceni
2
 Műszaki Kar

A dugattyús szivattyúk
indikátordiagramjai
Elméleti
Valóságos
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A dugattyús szivattyúk
indikátordiagramja
A dugattyús szivattyú működését az ún.
indikátordiagram teszi szemléletessé, amely a
nyomás változását ábrázolja a dugattyú
elmozdulásának függvényében: ahol az
elmozdulással mindig arányos a térfogat.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A dugattyús szivattyúk
indikátordiagramja
•A diagramokon a szívás a légköri nyomás alatt van,
•a 2 pontban a dugattyú irányt változtat, és a
nyomás hirtelen megnő a 3 pontban megfelelő
nyomásra. Ideális esetben ez a folyamat
térfogatváltozás nélkül, a valóságban kis
térfogatváltozással megy végbe, mivel a folyadék
kismértékben összenyomható.
•A 3-4 között a dugattyú átnyomja a folyadékot a
nyomóvezetékbe, utána ismét irányt vált,
•és a nyomása lecsökken a 1 pontnak megfelelő
értékre.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az ideális és a valós indikátordiagram
közötti különbségek
• A két diagram közti különbség egyik oka a folyadék
összenyomhatósága.
• Az is megfigyelhető, hogy a szívás kezdetét jelentő 1.
pont nyomása a valóságos diagramon kisebb értékű,
mint az elméleti diagramon.
• Ennek az oka az, hogy a szívócsőben pillanatnyilag álló
folyadékoszlopot, továbbá a szívószelepet, lábszelepet
mozgásba kell hozni. Ez gyorsulással, azaz
tehetetlenséggel jár, vagyis többletszívást és többlet
munkaterületet igényel.
• A szívás és nyomás valóságos jelleggörbéjét a gyorsuló,
illetve lassuló folyadékoszlop és a szelepek
tehetetlensége torzítja.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az indikált teljesítmény és az indikált
munka az indikátordiagram alapján
•Az indikátordiagram területe azt a munkát
szemlélteti, amelyet a szivattyú a folyadék
szállításakor felhasznál, és ez az indikált munka: Wi
•Az indikált teljesítmény:
•n - a forgattyúkar
fordulatszáma,
•Pi=Wi·n·i·z
•i - a működésszám,
•z - a hengerszám.
• Az indikált munka az indikátordiagram alapján:
Wi=Ad·s·n·i·z·pelm
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az indikált teljesítmény, a térfogatáram, a
résáramveszteség és a volumetrikus hatásfok
• Ezzel az indikált teljesítmény:
• Pi=Ad·s·n·i·z·pelm, ahol
• a térfogatáram:
• qelm=Ad·s·n·i·z
• Így az indikált teljesítmény végleges alakja:
• Pi=qelm·pelm
• Az elméleti és a tényleges térfogatáram
különbsége a résáram-veszteség: qr=qelm-qval
• A gyakorlatban a volumetrikus hatásfokot
használják:
qval
qval
v 

qelm qval  qr
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A valóságos térfogatáram és a volumetrikus
hatásfok
• a valóságos térfogatáram:
• qval=ƞv·qelm
•A volumetrikus hatásfok szempontjából kedvező,
ha a szivattyú löketszáma kicsi, a tömítések jók és a
folyadék hideg.
•A nagy dugattyús szivattyúk volumetrikus
hatásfoka ƞv=0,97…0.99 is lehet, a kisebbeknél
pedig rendszerint ƞv=0,85…0,97 .
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az áramlási veszteség és a hidraulikai
hatásfok
• A teljesítmény-veszteségek másik forrása az áramlási
veszteség, amelynek az az eredménye, hogy a szivattyú
csak kisebb nyomásra szállít, mint az elméleti: pval=pelmΔp’.
• Ezt a veszteséget a hidraulikai hatásfokkal, ‘ƞh=pval/pelm
veszik figyelembe.
• A szivattyú belsejében áramló folyadék ugyanis azért
szenved nyomáscsökkenést, mert nem ideális.
• A valóságos folyadék jellemzője, hogy a részecskék
egymással (belső súrlódás) és a szivattyú különböző
elemeivel is súrlódnak (külső súrlódás).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A hasznos és a bevezetett teljesítmény
•A belső súrlódás nagy része ott lép fel, ahol a
folyadékáramlás iránya hirtelen változik, pl. hirtelen
keresztmetszet-változásoknál, szelepeknél és más
szerelvényeknél, valamint a szívás-nyomás váltakozása
következtében
fellépő
irányváltozás
és
sebességváltozás miatti örvényléseknél.
•A hasznos teljesítmény:
Ph=Pi·ƞv·ƞh
•A bevezetett teljesítmény pedig, amelyet a szivattyú a
motoroldalról kap:
Pi
Pb 
ƞ -mechanikai
m
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
m
hatásfok.
Szivattyúk teljesítményigénye
•A mechanikai hatásfokkal a mechanikai veszteségeket
veszik figyelembe, amelyet az egymáson elmozduló
alkatrészek közötti súrlódás (pl. tömszelencében
elmozduló dugattyúrúd, a hajtóművezetékben elmozduló
keresztfej súrlódása, a forgattyúcsapok súrlódása, a
csapágysúrlódás stb.) okoz.
•A mechanikai veszteségek nagysága a szivattyú szerkezeti
megoldásától
és
alkatrészeinek
állapotától
nagymértékben függ.
P
h
•A bevezetett teljesítmény: P 
b
 m v h
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Dugattyús szivattyúk indítása
•A jól tömített dugattyús szivattyú önfelszívó, de
a száraz indítását azonban mégis kerülni kell,
mert a beszívott levegőt összenyomja ugyan, de
általában annyira nem, hogy a nyomószelep
kinyíljon.
•A szivattyúteret indítás előtt ezért folyadékkal
töltik fel egy megkerülő vezetéken keresztül.
•Feltöltéskor a szivattyútér legmagasabb pontján
elhelyezett levegőkieresztő szelepet ki kell
nyitni.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Dugattyús szivattyúk indítása
•A szívócső is feltölthető, ha annak végére lábszelepet
helyeznek el. A lábszelepnek csak akkor van szerepe, ha a
szivattyú megáll, mert ekkor megakadályozza, hogy a
szívóvezetékből a folyadék visszafolyjon.
•A lábszelep tömítetlensége esetén előfordulhat, hogy
zárt állás mellett a szívóvezeték leürül. Ilyen esetben
megkerülő vezetékkel a szívócsövet indítás előtt
folyadékkal fel kell tölteni.
•A lábszelep elé, a szívócső végére szűrőt, - rendszerint
egyszerű kosarat – helyeznek el a folyadék durva,
darabos, lebegő szennyeződésének leválasztására.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A lábszelep egy ún. visszacsapó
szelep, amely a folyadék
egyirányú áramlását biztosítja.
Dugattyús szivattyúk működési elve
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Áramlástechnikai szivattyúk
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A centrifugál szivattyú
A centrifugál szivattyú elvi felépítése
1- szívócsonk; 2- szívótér; 3- a
járókerék szívótorka; 4- járókerék;
5- a járókerék lapátja; 6- csigaház
(nyomótér), 7- nyomócsonk; 8nyomóvezeték
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A centrifugál szivattyú
szerkezeti kialakítása
1- járókerék; 2- tengely; 3retesz; 4- tengelyanya;
5- csapágybak; 6közdarab; 7- csigaház
Csigaházas centrifugál szivattyú
metszeti képe
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A frekvenciaváltó
szerepe villamos
motoroknál a
fordulatszám
szabályozhatósága.
Centrifugál szivattyú
metszete egy Grundfos
frekvenciaváltóval
egybeépített
villanymotor hajtással.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Házi vízellátó szivattyú a hajtómotorra
erősített frekvenciaváltóval
Frekvenciaváltó
elektronikai egység
Szivattyúház
Meghajtó villanymotor
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Ötlépcsős, vezetőkerekes centrifugál
szivattyú
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Csigaházas örvényszivattyú
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Csigaházas örvényszivattyú
Beömlő nyílás
Csapágybak
Szivattyúház a járókerékkel
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Kiömlő nyílás
Csigaház
Autóhidraulikai célra
kifejlesztett lamellás
(térfogat-kiszorítású)
szivattyú
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szivattyúk kapcsolása és teljesítményei
•Ha a szivattyúk térfogatáramát kell növelni, akkor
a szivattyúkat párhuzamosan kell kapcsolni.
•Az emelőmagasság növelése érdekében pedig
soros kapcsolást kell alkalmazni.
•A centrifugál szivattyú hasznos teljesítménye:
Ph=q·p, ahol
q - térfogatáram,
P
h
p - nyomás.
Pb 
 szív
A bevezetett teljesítmény:
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A centrifugál szivattyú hatásfoka az előzőekből
ismert volumetrikus, hidraulikus és mechanikai
Mivel az eredő hatásfok
hatásfok szorzata: Ƞszív=ƞv·ƞh·ƞm
mindig a részhatásfokok
szorzataként áll elő.
A centrifugál szivattyú
jelleggörbéje, üzemi- és
munkapontja (gyakoribb a H-Q
diagram használata, ez viszont
könnyen számítható a p-Q
diagramból a hidrosztatikai
nyomás alapján).
A Pm munkapontot a szivattyú- és a csővezeték jelleggörbéjének metszéspontja
adja. A munkapontban a folyadék szállításához szükséges fajlagos energia
megegyezik a szivattyú által a folyadékkal közölt fajlagos energiával
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Egy centrifugál szivattyú veszteségei
Magyarázat a köv.
dián!
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Egy centrifugál szivattyú veszteségei
•Ph = hasznos teljesítmény
•Pe = elméleti teljesítmény
•Pö = összes (bemenő) telj.
•P’m = mechanikai veszteség
•P’ts = tárcsasúrlódási veszt.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
•Q = különböző áramlási
veszteségek
•uf = belső fallal való
súrlódásból adódó veszteség
Egy centrifugál szivattyú veszteségei
•Ph = hasznos teljesítmény
•Pe = elméleti teljesítmény
•Pö = összes (bemenő) telj.
•P’m = mechanikai veszteség
•P’ts = tárcsasúrlódási veszt.
•P’h = hidraulikai veszteség
•P’v = volumetrikus veszteség
Centrifugál szivattyú
veszteségáram-ábrája
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Radiális- és félaxiális szivattyúk
vesztességi tényezői
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szivattyúk soros kapcsolása
Az emelőmagasság
összegződik, a
térfogatáram
állandó maradt.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szivattyúk párhuzamos kapcsolása
A térfogatáram
összegződik, az
emelőmagasság
állandó maradt.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A radiális átömlésű szivattyú
járókerekén fellépő sebességvektorok
relatív sebesség
abszolút
sebesség vektor
komponensei
szögsebességvektor
kerületi sebesség
• A lapátok kék oldala a szívóoldal, a piros pedig a
nyomóoldal.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Járókerekek lapátkialakításai
Radiális
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Járókerekek lapátkialakításai
Félaxiális
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Járókerekek lapátkialakításai
Axiális
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Járókerekek lapátkialakításai
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A lapátalakból következő üzemi jellemzők
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A lapátalakok és a H-Q függvény
közötti összefüggések
Elméleti
jelleggörbék
Lapátalakok
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Áramlástechnikai gépek vezérlése és
szabályozása
•
•
•
•
•
Szabályozás fojtással
Szabályozás az előperdület módosításával
Szabályozás fordulatszám-változtatással
Megkerülő vezetékes (Bypass szabályozás)
Szabályozás lapátszög változtatással
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Áramlástechnikai gépek vezérlése és
szabályozása
• Szabályozás fojtással:
– Megvalósítása úgy történik, hogy a nyomóágba
egy szelepet építünk.
– A rendszer hatásfoka ennél a vezérlési módszernél
csökken.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Áramlástechnikai gépek vezérlése és
szabályozása
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Előperdületes szabályozás
Áramlástechnikai gépek vezérlése és
szabályozása
• Fordulatszám-szabályozásos vezérlés:
– Frekvenciaváltóval szerelt villamos hajtómotorok
esetében lehetséges.
– A fordulatszám szabályozással a szállított folyadék
mennyisége lineárisan változik.
– Nagyon jó hatásfokú szabályozás.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Áramlástechnikai gépek vezérlése és
szabályozása
• Szabályozás lapátszög állítással:
– Elsősorban axiális átömlésű szivattyúk szabályozási
módja.
– Az egyes lapátokat a szivattyútengelyhez rögzítő
csapok elfordításával állítják, ezzel a lapátok
kerületi sebességgel bezárt szögét változtatják.
– Az áramlástechnikai rendszer hatásfoka igén széles
üzemi körülmények között maximális, mivel a
folyadék mindig megfelelő irányból érkezik a
lapátokra.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szivattyúk szállítómagassága és
szükséges vízszállítása
Zárt rendszer
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Nyitott rendszer
Szivattyúk szállítómagassága és
szükséges vízszállítása
• A szállítómagasság meghatározásának
általános alakja:
• A szállítómagasság meghatározása nyitott
rendszer esetében:
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szivattyúk szállítómagassága és
szükséges vízszállítása
• A szállítómagasság meghatározása zárt
rendszer esetében:
• Szivattyúk szükséges vízszállítása zárt rendszer
esetében:
mivel:
Egyéb szerkezetű szivattyúk
A gyakorlatban alkalmazott néhány különleges
szivattyú:
- Membránszivattyú,
- Csúszólapátos szivattyú,
- Csavarszivattyú,
- Fogaskerék-szivattyú,
- Légsugárszivattyú,
- Vízsugárszivattyú.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Membránszivattyú
•Maró folyadékok, szennyvizek,
szuszpenziók,
gépkocsiknál
üzemanyag szállítására gyakran
membránszivattyút alkalmaznak.
•A szállításhoz szükséges térfogat-,
illetve nyomásváltozást a kétoldali
emelővel működtetett membrán
biztosítja.
•A membrán anyaga gumi vagy
rugalmas műanyag.
•Egyszerű
szerkezete
mellett
jelentős előnye, hogy a folyadékkal
közvetlenül érintkező forgórésze
vagy dugattyúja nincs.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Forgattyú
Bemenő hajtás
Forgattyús csap
Forgattyús kar
•Membrános
szivattyú.
•Az ábrán fent látható
forgattyús hajtómű
működteti a folyadékot
kiszorító dugattyút.
•A dugattyú által
létesített váltakozó
nyomás működteti a
membránt.
Tömítés
Dugattyú
Membrán
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
LADA szgk. üzemanyag szivattyújának
robbantott rajza (membránszivattyú)
•1 rögzítőcsavar és alátét;
•2 zárókupak;
•3 szűrőbetét;
•4 membrán és rúdja;
•5 alátét;
•6 rugó;
•7 alsó szivattyútest;
•8 kézi emelőkar és körhagyó;
•9 rugó;
•10 felső szivattyútest
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A vezérműtengely fordulatszámának megfelelően egy excentrikus tengely működteti
a pumpát (11-12). A szivattyú "lelke" egy gumi membrán, ami előállítja a szükséges
vákuumot a pumpa belsejében. Az üzemanyag a szívócsonkon át (4) szerkezet
belsejében található finomszűrőn (2) halad át, majd a membrán kinyomja a
karburátor irányába a nyomó csonkon keresztül(1).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Csúszólapátos szivattyú
•Egy
excentricitással
elhelyezett
forgórész sugár irányú hornyaiban
lapátok vannak.
•A
forgórész
forgatásakor
a
centrifugális erő hatására a lapátok az
állórész falához szorulnak.
•Az excentricitás miatt az egyik
oldalon
térfogat-növekedés
(nyomótér),
a
másik
oldalon
térfogatcsökkenés
(szívótér)
keletkezik.
•A csúszólapátos szivattyúk állórészeit
jó minőségű öntöttvasból, forgórészeit
ötvözött acélból, a lapátokat pedig
krómacélból készítik.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Csúszólapátos szivattyú
4 - Rugó
3 - Lamellák
(csúszólapátok)
2 - Járókerék
(forgórész)
1 - Szivattyúház
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Csúszólapátos szivattyú
•1 – burkolat
•2 – szabályozó gyűrű
•3 – Excenteres rotor lamellákkal
•4 – visszanyomó rugó
•5 – szívó oldal
•6 – nyomó oldal
Renault dCi 130 belsőégésű
motor
változtatható teljesítményű
olajpumpájának működési
elve.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Mechanikus szabályozású dízel adagolószivattyú
Csúszólapátos
(lamellás)
tápszivattyú.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Csavarszivattyú
•A
csavarszivattyúk
a
gyakorlatban
két
vagy
három
egymással
kapcsolódó csavar orsóból
állnak.
•A
folyadékszállítást
a
menetárkok biztosítják, a
menetárkokból a másik
menet
kiszorítja
a
folyadékot.
•Rendkívüli előnye a szállítás
egyenletessége.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Csavarszivattyú egy ill. több orsóval
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szárazrendszerű csavarszivattyú
felépítése
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Fogaskerék szivattyú
•1 - szívótér;
•2 - fogárok;
•3 - nyomótér.
Egyes gépkocsi
típusok esetében
üzemanyag
szivattyúként is
alkalmazzák.
•A legelterjedtebb szivattyútípus a fogaskerékszivattyú, amelyet egyszerű szerkezetének,
viszonylag könnyű gyárthatóságának köszönhet.
•A szívótér növekszik, amikor a fogak
kiemelkednek a fogárokból és légritkított tér
keletkezik.
•A folyadék így – a szívócsövön át – a tartály
légköri nyomásának hatására kitölti a szívóteret.
•A kerekek fogárkai megtelnek folyadékkal, és a
kerület mentén a nyomótér felé közelednek.
•A nyomótérben a fogak benyomulnak a
fogárokba, kiszorítva onnan a folyadékot.
•Az elérhető legnagyobb nyomás 10 MPa.
•Alkalmazási
területe
sokrétű
(pl.
szerszámgépekben, gépkocsikban központi olajozó
olajszállítására).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Fogaskerék szivattyúk működési
elve
Nyomóoldal
Áramlás iránya
Áramlás iránya
Szívóoldal
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Fogaskerék szivattyú
•1: fogaskerékpár
•2: csapágyház (4 db)
•4: szivattyúház
•4.1: első házfedél
•4.2: hátsó házfedél
•5: tengelytömítés
•6: teflon csapágyak
•7: axiális tömítések
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Fogaskerék szivattyú
MTZ hidraulika szivattyúk.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Légsugár szivattyú
•A légsugár szivattyú vagy más néven
mamutszivattyú (43. ábra) a sűrített levegő
munkaképességét használja, illetve hasznosítja.
•Lényegében egy mély kútba merülő felszálló
cső, amelybe mélyen a víztükör alatt sűrített
levegőt adagolnak.
•A vízbe adagolt levegő a vízzel kisebb sűrűségű
keveréket ad, mely a felszálló cső vízbe merülő
vége felett kb.1 m magasságban helyezik el,
hogy
a
sűrített
levegő
megszökését
megakadályozzák.
•Egyszerű
szerkezete
miatt
megfelelő
keresztmetszetű felszálló cső alkalmazásával
homokos, iszapos, továbbá szennyezett folyadék
szállítására is alkalmas. Hatásfoka kicsi (25-40%).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Vízsugár szivattyú
1- primer víz;
2- szekunder víz
•A nagy nyomású ún. primer víz (1) az erősen
szűkülő fúvókán keresztülhaladva felgyorsul.
• A mozgási energiáját a szállítandó (2)
szekunder víznek adja át.
•A nagy sebességgel áramló folyadékkeverék a
diffúzorba (bővülő csőtoldatba) jut, ahol a
mozgási energiája nyomási energiává alakul.
•Egyszerű,
üzembiztos
szivattyú,
nagy
szívómagasságra
(10…25
m)
és
kis
térfogatáramra (max. 3 m3/h) alkalmas.
Hatásfoka kicsi (10…25%).
•Alkalmazási területe közel azonos a
légszivattyúéval. Leggyakrabban fúrt kutakban,
bányákban és a vegyiparban használják.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Köszönöm figyelmüket!
Viszont látásra!
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

similar documents