Földből élők: agrárszereplők, vidéki fejlődési pályák és

Report
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
Földből élők: agrárszereplők, vidéki fejlődési
pályák és vidékpolitikák Magyarországon
Családi borászatok a Mátrai borvidéken
Király Gábor
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. vándorgyűlése
2013. november 22.
A szőlőművelő és bortermelő ágazat
Területi egység
Bruttó szőlőterület (ha)
2001
2009
Borvidéki területek összesen
78 651,6
76 436,1
Borvidéken kívüli területek
12 769,1
7 118,6
Ország összesen
91 420,6
83 554,7
KSH 2010
Hegyközségek területe
63986,31 hektár
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2013
Országosan 2%-os csökkenés
Ültetvények száma (2001-hez
képest)
Borvidéken kívüli ültetvények 30% felszámolva
Borvidéki területen 20%-os növekedés
KSH 2010
Termőszőlő összes borvidéki területe (ha)
és az összes szőlőtermés (t) 2003 - 2012
75050
71819
72448
72366
706,949
63752
54730
527,975
485,736
52234
54010
53842
51663
501,488
503,191
444,175
448,123
225,845
344,905
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – Szüreti jelentések
4,000,000
Hektáronkénti támogatási összeg borvidékenként 2008/09 - 2011/12
3,500,000
3,000,000
2,500,000
2,000,000
1,500,000
1,000,000
500,000
0
Szerkezetátalakítás
Kivágás
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
3,077.56
Támogatott ültetvény kivágás a 2008/2009 2010/2011 borpiaci években (ha)
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
5,017.5244
Támogatott szerkezet-átalakítás a 2008/2009 2011/2012 borpiaci években (ha)
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Termás átlag (t/ha) borvidékenként
16.0
14.0
12.0
10.0
8.0
6.0
4.0
2.0
0.0
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
29.61
Szőlőtermeléssel foglalkozó gazdaságok száma a
18.22
18.51
18.08
17.79
16.64
14.64
10.47
8.93
8.03
7.63
6.51
5.79
4.59
3.90
3.00
0.14
0.72
0.86
1.43
2.15
0.57
gazdasági szervezetek
1.11
Egyéni gazdaságok
0.49
0.09
0.07
Mátraalja, mint történelmi borvidék
• 1833, 1893, 1959, 1990
• 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet: 22 borvidék
http://aborfesztival.hu/seged/ckeditor/plugins/filemanager/userfiles/Borongolo/Matra/matra_nagy.jpg
Mátraaljai borvidék
Harmadik legnagyobb borvidékünk:
– 11 hegyközség
– 38 település
– 5754 hektár
Szőlőtermesztésre kedvező
adottságú (431
ha)
Szőlőtermesztésr
e alkalmas (50,2
ha)
Besorolás alatt
Gyöngyösi kistérség
– 23 gazdasági szervezet
(557 ha)
• 497,34 ha
• 21,6 ha / szervezet
– 2619 egyéni gazdaság
• 3780 ha
• 1,44 ha / gazdaság
ÁMÖ 2010
Szőlőtermesztésre: kiváló
adottságú
(4688 ha)
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2013
A támogatott ültetvény kivágási és szerkezet-átalakítási pályázatok
aránya a Gyöngyösi kistérségben (MVH)
24.68
12.65
9.82
9.84
2011
2012
7.44
2008
2009
2010
Támogatott ültetvény kivágás () és támogatott szerkezet-átalakítás ()
sűrűsége településenként 2008 – 2012 (saját szerkesztés)
Szőlőtermelő és bortermelő ágazat
szereplői Mátraalján
• Őstermelők
– 0,3 – 15 hektárig
– Túlnyomórészt szőlőtermelés és felvásárlók felé
értékesítés
• Társas vállalkozások
– Mgtsz utódszervezetek
– Termelés, termeltetés, felvásárlás, feldolgozás
• Országos lefedettséggel rendelkező borászatok
– (Danubiana, Winehaus)
• Családi borászatok
– Őstermelő, egyáni vállalkozó, családi gazdaság
Mátraaljai családi borászatok
• Az indulás körülményei
– általában az ezredforduló környékén
– túlnyomórészt helyi családok
• „tehát az nincs, hogy én nyerek a lottón és alapítok egy családi
gazdaságot, mert ez így nem megy”
– családi segítség nélkülözhetetlen
– Több generációs családi előkép
• kollektivizálás előtti generáció: vegyes paraszti gazdaság
• szövetkezeti tag / alkalmazott generáció: tagi háztájik (3000m2)
művelése
• „új generáció”: szakképzett, az újra nyitott, innovatív borászati
szakemberek
- Középső generáció („apák”) kulcsszerepe a vagyon
megtartásában, gondozásában és átörökítésében
- Vegyes gazdaság építés, fejlesztés
Mátraaljai családi borászatok
• Földtulajdon, földhasználat, földszerzési stratégia
– „háztájinkénti” gyarapodás
• Birtok növelés: szomszédos eladó ültetvényeken vagy kiszemelt dűlőn belül
• Elővásárlási jog érvényesítése
– jellemzően saját tulajdonon gazdálkodnak
• ma átlagosan 5 – 30 hektár közötti birtokok
– földhasználati kontinuitás:
„a 240-es helye már 50 éve egész biztos, hogy a család tulajdona”
Mátraaljai családi borászatok
• A családi gazdaságok tevékenység szerkezete,
munkamegosztás
– főállású gazdák és borászok (kiegészítő tevékenység ritka)
– munkamegosztás mintázatok
• generációs: apa a szőlészetben, ifjúság a borászatban
• családi
– minőségi palackos borkészítés tudatos becélzása:
• „Semmi értelme a 200 forintos borokkal szembeszállni,
mert abban nincs piaci lehetőség”
• a Bortársaságon keresztül elérhető mátrai borok árfekvése:
4 pincészet 12 borral 1690 – 7950 forint között
– piacépítés egy piaci résen keresztül
• budapesti szakkereskedések, esetleg külföld
Mátraaljai családi borászatok
• A családi gazdaságok tevékenység szerkezete,
munkamegosztás
- „Terroir” szemlélet, filozófia:
„Az északról érkező hideg levegőt óvó, ölelő
karokként terelik el a Gyöngyöspatát
szegélyező hegyvonulatok, a Mátra déli lankái
pedig kedvező beesési szöget és jó fekvést
biztosítanak a területeknek, ahol gyakorlatilag
bármelyik szőlőfajta gond nélkül beérik”
„Fehérboroknak ideális helyet biztosít a falutól
dél-keletre eső Peresi-dűlő és az
Ördöngőstető, míg nagy kedvencünk, a Mátra
lábánál fekvő Gereg, kiváló vörösboros
terület” (Szecskő Tamás)
http://www.szecskopince.hu/birtok.html
Mátraaljai családi borászatok
• Gazdálkodói együttműködések
– „az utóbbi időben már szóba állnak egymással”
– Gyöngyöstarjánban 100 traktor jut 2600 lakosra
– Erős versenyszellem borászok között
– Biztató jelek:
• Téli szezon fajta kóstolói Gyöngyöstarjánban
• „Tőkések” Mátrai Kézműves Borászkor (3 borászat): közös
értékrend képviselete
De miért érdekes mind ez?
• Európai mezőgazdasági gazdálkodók
erőteljesen elöregedő korszerkezete:
– 2007es EU átlag: minden 35 éven aluli
gazdálkodóra kilencszer annyi 55 éven felüli jutott
(CEJA 2013)
– 2007es magyar átlag: minden 35 éven aluli egyéni
gazdálkodóra hétszer annyi 55 éven felül jutott
(Székely 2009)
Belépő és
kilépő
nehézségek
Túl kevés
belépő , túl
kevés kilépő
De miért érdekes mind ez?
Elöregedő gazda
társadalom
Gazdaságok száma
csökken
Mezőgazdasági szektor
versenyképessége csökken
Elhanyagolódó kultúrtáj és
tájszerkezet
Kiüresedő vidék
Ingram, J. and Kirwan, J. 2010. Matching new entrants and retiring farmers through farm joint
ventures: Insights from the Fresh Start Initiative in Cornwall, UK. Land Use Policy. 28: 917 – 927.
Lobley, M., Baker, J. R. és Whitehead, I. 2010:
„A részletesen kidolgozott és helyi tudással kísért sikeres intergenerációs
gazdaságátadások létfontosságúak az eredményes mezőgazdasági és környezeti
gazdálkodáshoz, illetve elősegítik a generációk közötti felelősségvállalást.” (p 50)
„Azontúl, hogy a gazdaság átadás és a vállalkozás kölcsönhatásban állnak
egymással, az átadás folyamata befolyásolja a családi gazdaság társadalmi és
gazdasági fenntarthatóságát, illetve a gazdaságot és a közösséget, amiben
működik.”
(in: Journal of Agriculture, Food Systems,and Community Development p 52)
De miért érdekes mind ez?
• Davis, J., Caskie, P., Wallace, M. 2013. Promoting structural
adjustment in agriculture: The economics of New Entrant
Schemes for farmers. Food policy. 40: 90 – 96.
• Turk, J., Bohak, Z., Prišenk, J., Borec, A. 2013. The Succession
Status of Family Farms in the Mediterranean Region of
Slovenia. Slovak Sociological Review. 3: 316 – 337.
• Chang, H. 2013. Old farmer pension program and farm
succession: evidence from a population-based survey of
farm households in Taiwan. American Journal of Agricultural
Economics. 95: 976 – 991.
• Kerbler, B. 2012. Factors affecting farm succession: the case
of Slovenia. Agricultural Economics. 58: 285 – 298.
Köszönöm a
figyelmüket!
[email protected]

similar documents