Document

Report
Az áru és a pénzpiac együttes
egyensúlya
IS-LM modell
Az IS – LM rendszer
i
IS: Y = C (YD )+ I (i) + G
Egyensúlyi jövedelem
és kamatláb
LM: M/P = L (Y ; i)
Exogén válltozók:
LM
-árszínvonal (P)
-fiskális politika (T, TR és G)
-monetáris politika (M)
i*
IS
Y*
Y
Expanzív fiskális politika
LM
i
B
A
IS’
IS
Y0
Y1
Y
Kiszorítás
Expanzív fiskális politika
• Az expanzív fiskális politika (kormányzati
vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés)
jobbra tolja az IS-görbét.
• A multiplikátor-hatáson keresztül nő a
reáljövedelem,
pénzkereslet nő
• Nő a kamatláb ami csökkenti a beruházást.
• A jövedelem csökken.
• = kiszorítási hatás
Expanzív monetáris politika
LM
i
LM’
A
i0
B
i1
IS
Y0
Y1
Y
Expanzív monetáris politika
• 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség
(M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik.
• 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami
túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények
árfolyamát, ami lenyomja a kamatlábat.
• 3.) A kamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a
multiplikátor-hatáson keresztül növeli az egyensúlyi
reáljövedelmet.
Restriktív monetáris, restriktív fiskális
politika
• RM
– M csökken
– M/P ↓→ LM balra tolódik
– i↑, mert a kötvénypiac túlkínálatos (a pénzmennyiség csökkenése
megnöveli a pénzkeresletet, ami csökkenti a kötvények árfolyamát,
tehát az i nő)
– mert i↑ így csökken a beruházási kereslet, csökken a reáljövedelem,
• RF
– IS balra (mert +T vagy –G)
– Y ↓ multiplikátor hatás
– Ekkor viszont a beruházás növekedése mérsékli a jövedelem
csökkenését
Algebrai levezetés
• IS: Y   A  ai
M
 mY  L0  ki
P
1
• LM:
• Átrendezve:
i
M


 L0 
mY 
k
P


a
M
 
• IS-be behelyettesítve: Y    A  m Y    L0  
k
P
 

Algebrai levezetés
• Így a jövedelem egyensúlyi szintje:
M

Y   A     L0 
P

*
• Ahol:   
mb 
1
k
és
a
 
k
•  a fiskális politika
•  a monetáris politika multiplikátora
Egyensúlytalanság az IS-LM görberendszerben
i
IS
LM
II
III
I
ie
IV
0
•
•
•
•
Y
Ye
I árupiac túlkínálat pénzpiac túlkereslet
II árupiac túlkínálat pénzpiac túlkínálat
III árupiac túlkereslet pénzpiac túlkínálat
IV árupiac túlkereslet pénzpiac túlkereslet
MAKROÖKONOMIA
Előadás
Szabó
Richard BMF KKGK VSZI
10
i
Az IS - LM-görbék
A nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya
IS
i0
A pénzpiac
alapvetően
gyorsabban
reagál a piaci
fejleményekre. A
pénz- és az
árupiac együttes
egyensúlya stabil
pont.
LM
2.
4.
3.
Y0
Y
IS - LM modell és az aggregát keresleti görbe (AD) levezetése
r
LM’
LM
2.)
B
A
IS
Y
3.)
P
B’
1.)
A’
AD
Y
AD
• 1.) Az árszínvonal nő.
• 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken:
Az LM görbe balra tolódik, a kamatláb emelkedik.
– A reál pénzmennyiség csökken
– túlkereslet a pénzpiacon
– túlkínálat a kötvénypiacon
– esnek a kötvényárfolyamok
– emelkedik a kamatláb)
• 3.) A kamatláb emelkedésével csökken a beruházási
kereslet, így csökken a reáljövedelem is.
Algebrailag
M

Y   A     L0 
P

M
P
Y  A  L0
Az összkeresleti görbe levezetése és változásai
Az autonómkeresleti tényezők növekedésének
hatása az AD görbére
Az aggregát keresleti görbe
levezetése
i
i
i
LM1
LM1
LM1
LM0
LM0
i1
i0
i2
A nominális pénzmennyiség növekedésének hatása az AD görbére
LM0
LM2
LM2
LM2
i0
i0
IS’
IS
Y1
Y0
Y
Y2
Y0
IS
Y
Y’0
Y
Y0
p
P
P
Az AD görbe
jobbra tolódik
Az AD görbe jobbra tolódik
P1
p1
P1
P0
P2
p0
p2
YD
Y1
Y0
Y2
P  i  Y D 
P0
P2
YD(P)’
YD(P)’
YD(P)
Y
Y0
Y’0
YD(P)
Y
Y0
Y
ri
AS-AD rendszer
LM(P1)
r1
i1
IS
Y
P
AS
P0
(w/P)1 (w/P)0
w/P
AD
P1
Y1
NDLD
LS
NS
Y0
L1
N
1
N
L00
LN
Y(K0,L)
Y(K,N)
Y
A teljes keynesiánus modell
• Az áru- és pénzpiac kölcsönhatásából kialakuló
kibocsátás adott tőkeállomány mellett meghatározza
a foglalkoztatottságot, amely az exogén
nominálbérekkel együtt meghatározza az
árszínvonalat. Ez és a nominális pénzmennyiség
eredményez egy bizonyos reál-pénzmenynyiséget,
amely a reál-pénzkereslettel találkozik. Ennek
hatására alakul ki a pénzpiacon a kamatláb. Így a
három piac szorosan összekapcsolódik egymással (a
pénz visszahat a reáltényezőkre, a nominális és a
reálszféra integrált, nem dichotóm).
• A keynesiánus
modellben az exogén
változók:
M
w
NS
K
• Az endogén változók:
Y
Nf
P
i
A keynesiánus modell egyensúlya stabil
• Nem egyensúlyi árszínvonal esetén a gazdaság
közelít az (AD görbe mentén) az aggregát
kereslet és kínálat egyensúlya felé.
• Az aggregát kereslet és kínálat egyensúlya
nem jelenti feltétlenül az összes többi piac
egyensúlyát.
• Az egyensúly kényszerű munkanélküliség
mellett alakul ki.
A teljes keynesiánus modell másképpen
i
LM
IS
P
P
P0
45°
N
ND
Y
AD
Y
P
N
AS
N(Y)
NS
N0
P
Y
Megnő az alkalmazott tőkeállomány
hatékonysága:
• A termelési függvény jobbra tolódik,
• A munkakaresleti (N-P-ben ábrázolva)viszont
balra,
• megváltozik az aggregát kínálati függvény
(lefelé tolódik),
• az árszínvonal csökken (LM jobbra tolódik), a
kereslet nő, jövedelem nő
• A munkanélküliség valószínűleg nő!
• Technológiai munkanélküliség
A technológiai hatékonyság növekedése
LM
LM’
IS
P
P
P0
45°
N
ND’ ND
AD
Y
P
N
AS
N(Y)
NS
P
N0
N1
Y
Ha nő a nominálbér:
• Nő a reálbér, munkakeresleti függvény (N-Pben ábrázolva) jobbra tolódik
• a vállalati szektor növeli az árakat,
• az árszínvonal megemelkedik, kereslet
csökken, mert a kínálati görbe felfelé tolódik
• LM-görbe balra felfele tolódik
• Jövedelem csökken
• Foglalkoztatás csökken
A nominálbérek növekedése
LM’
LM
IS
P
P
P0
45°
D’
ND N
AD
Y
P
N
AS
N
N(Y)
NS
P
N0
N1
Y
Példa
• Egy három szereplős makrogazdaságban a fogyasztási
hajlandóság 80%, az autonóm fogyasztás 1000 egység. A
kormányzati kiadások összege 540 egység, az adó 200 egység
egyösszegű adóból és 12,5%-os jövedelemfüggő adóból
tevődik össze, a transzferek nagysága 400 egység. A
beruházási függvény: I=900-80i. A gazdaságban lévő nominális
pénzmennyiség 3600 egység, a reálpénzkereslet pedig: L=1,4Y
-160i. A termelési függvény Y(KN)0,5,a tőkeállomány fix:
K0360.000. A gazdaságban az egyensúly P=1,8 árszínvonalon,
a fix nominálbér miatt kényszerű munkanélküliség mellett
alakul ki. A kormányzat a munkanélküliség csökkentése
érdekében növelni kívánja a pénzkínálatot 2000 egységgel.
Az egyensúlyi jövedelem a kiinduló helyzetben
•
•
•
•
IS: 0,3Y=(2600-80i);
LM: i= (1,4Y-3600P):160;
P=1,8-at behelyettesítve és megoldva Y-ra:
Y3600
A makrokínálati görbe egyenlete
• Ehhez ismernem kell a bért, amihez viszont
ismernem kell a foglalkoztatást.
• A termelési függvényből 3600=600N0,5; N=36.
Felhasználva, hogy a munka határterméke
egyenlő a reálbérrel: 300/6=W/1,8, W=90.
Most P-t ismeretlennek tekintve ugyanebből
az összefüggésből: N0,5=103P. Ezt
visszahelyettesítve a termelési függvénybe:
• AS: YS2000P
Az új egyensúlyi jövedelem a pénzkínálat
növelése után
Ehhez szüksége az új aggregát keresleti
görbe:
P-t ismeretlennek tekintve IS és az új
LM egyenletéből:
AD: YD2600+2800/P. Az AD és AS
egyenletéből:
Yúj4000 és Púj 2.
A kamatláb változása
• LM egyenletébe behelyettesítve Y-t, Yúj-t és a
régi és az új árszínvonalakat ill.
pénzmennyiségeket:
• i-1,5
A Kormányzati kiadások mekkora növelésével lehetne
ugyanezt a növekedést biztosítani?
• Változatlan pénzmennyiség mellett az új
árszínvonal és jövedelem ismeretében az LM
görbéből (mivel most az IS tolódik el)
• i23,75,
• Ezt behelyettesítve IS-be G500
A kormányzat beavatkozása nélkül, a régi árszínvonalon
mekkora nominálbér csökkenés biztosítaná ugyanezt a
nemzeti jövedelmet?
•
•
•
•
Most AS tolódik el lefelé AD mentén
Az új árszínvonal AD-ből: 2600+1800/P=4000
P’=1,2857
Az új jövedelem esetén a termelési
függvényből N0,520/3
• és ez W/P300/N0,5-ből, W/P= 45
• Így W/1,2857=45, Wúj57,86,
• Ebből: W-35,7%

similar documents