Sportpedagógiai alapok - Eszterházy Károly Főiskola, Eger

Report
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Dr. Bíró Melinda
A sport mint nevelési
színtér
Érték
Nevelés
A sport, mint nevelési érték meghatározása
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Érték
A jelenkori társadalomban mi az érték?
A helyes követendő értékek felismerésében,
közvetítésében és követésében kiemelkedő szerepe
van a NEVELÉSNEK, önnevelésnek.
Pedagógiai Lexikon 1997
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sport
értékrendszere
CÉLÉRTÉKEK
megszerzése
Egészséges testi
fejlődés, egészséges
életmód, edzettség
Az emberi
teljesítőképesség
fokozása
Általános
és
speciális
mozgásműveltsé
g
Mozgásos cselekvések
Szellemi javak
Személyiségfejlesztés
ESZKÖZÉRTÉKEK
Rétsági 2011 alapján
http://www.tankonyvtar.hu/hu
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
NEVELÉS
Cselekvő beavatkozás a
személyiség fejlődésébe
„A nevelés lényege az értékközvetítés
vagy értékteremtés.”
(Bábosik, 1999)
Sportpedagógiai alapok
„A béke vagy te, Sport!
a népeket egymáshoz fűző szép
szalag:
és testvérré lesznek mind általad,
önuralomban, rendben és
erőben.
Mert önbecsülést tanulnak az
ifjak
tőled, s más népek jellemét is
éppúgy
megértik és nagyra tartják,
hogyha te
tanítod őket túlszárnyalni
egymást:
mert versenyed a béke versenye.”
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
"A béke csak egy jobb világ
eredménye lehet, a jobb világot
csak jobb egyének hozhatják létre,
a jobb egyéneket pedig csak a
nemes küzdelmek próbái
formálhatják ki"
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Nevelési válság…
…Család…
…Iskola…
…jellemzi az ezredforduló
magyar társadalmát
Értékválságban az iskola …
Sportpedagógiai alapok
A SPORT
Önként vállalt
kötelezettségekkel járó
tevékenység, s mint ilyen,
a pedagógiai munka
kivételesen előnyös
terepe.
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
"A sport életünk fontos
részévé
válik,
amely
kiegyensúlyozza
azt,
fizikailag és szellemileg
segíti a gondolkodásunkat, alapvető
részeként
az
ember
erkölcsi
nevelésére
irányuló
nemes
erőfeszítéseknek.
Egy olimpikon új emberi méltóságot
nyer azáltal, hogy áldozatokat és
erőfeszítéseket vállal. Ha pedig célba
ér, a személyisége mintává válik
mindannyiunk számára."
1892
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A Sport – mint nevelési színtér
A sport nevelési
hatása akkor
érvényesül,
megfelelően, ha
a
sporttevékenységet
pedagógiai
irányítás
mellett
végezzük.
egészségnevelés
2.
testi nevelés
3. erkölcsi
4. értelmi
5. esztétikai
6. önállóságra, aktivitásra
7. kitartásra, küzdeni tudásra
8. önfegyelemre
9. kreativitásra nevelés
10. világnézeti nevelés
1.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sport pedagógiai szempontból a személyiség fejlesztés egyik
legfőbb területe, eszköze
A
sporttevékenység
során
eredményesen
fejleszthetjük:
• a motivációt,
• a sikerek és a kudarcélmények
•
•
•
•
•
•
•
•
•
feldolgozását,
a bátorságot,
az akaraterőt,
a küzdeni tudást,
az önbizalmat,
a fájdalomtűrést, a fájdalom
leküzdését fáradságtűrést,
egymásra figyelést,
társas kapcsolatok alakulását, segíti
a szocializációt,
a toleranciát,
a reális önértékelést.
A
személyiség
-vonások
mindegyike
feltétlenül
szükséges
a jelenkori
társadalomba
való
beilleszkedéshez
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés
A
 A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a
sporttevékenység
felelősségérzetet.
során
 Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos
eredményesen
meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti.
fejleszthetjük:
 A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel,
társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók.
 A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai-
pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós
érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem).
 A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei:
 önuralom
 helyes önértékelés
 szabályok, követelmények ismerete, elfogadása
 közösséghez való alkalmazkodás képessége
 A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a
nevelésnek
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés
A
sporttevékenység
során
eredményesen
fejleszthetjük:
 A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a
felelősségérzetet.
 Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos
meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti.
 A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel,
társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók.
 A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai-
pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós
érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem).
 A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei:
 önuralom
 helyes önértékelés
 szabályok, követelmények ismerete, elfogadása
 közösséghez való alkalmazkodás képessége
 A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a
nevelésnek
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sportpedagógia szociológiai összefüggései, szocializáció a
sportban
 Kommunikatív hatású, közösségteremtő.
A
sporttevékenység
során
eredményesen
fejleszthetjük:
 A szocializálódás egyik jelentős területe.
 Önmagában is fejlesztő hatású, de céltudatos pedagógiai
irányítás mellett felfokozott érvényű.
 Tantervi reformok, új motivációs hatása (fitnessz,
egészség, test imázs).
 Fokozottabb mértékű individualizáció, más szervezési
keretek, „otthon” alapú orientáció, az ifjúság tudatában
beállott változások.
 Közösségfejlesztő hatás:
- közös célkitűzések, élmények, pszichikai hatás
- csapatközösség és teljesítmény (jó együttműködés)
- az egyén teljesítménye és a közösség sikere
- szabályhoz kötöttség, egymásrautaltság
- edzéseken túli közös élmények, hagyományok
kiépítése, ápolása.
A sportpedagógia
meghatározása
A pedagógia mint tudomány
A kultúra – testkultúra fogalma
A sporttudomány, sportpedagógia meghatározása
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Pedagógia és neveléstudomány
Eredetileg:
Pedagógia = a gyakorlati
nevelés összes formájával
foglalkozott
Pedagógia tárgya:
gyermek megismertetése
annak átalakítása
bevezetése az értékek világába,
értékrendszerének alakítása
Gyermekkísérő rabszolga
(paidagogosz) ábrázolása egy
Kr. e. 5. századból származó
vázaképen…
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Pedagógia
o
Nevelés elmélete, gyakorlata
Sportpedagógia
o (a SPORT által való) nevelés elmélete,
gyakorlata
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
1. ALAPFOGALMAK
1.1. A KULTÚRA
colere
Az emberiség által a történelmi
fejlődés során létrehozott anyagi és
szellemi javak, értékek összessége.
Tudások
gyűjteménye,
mindannyian
örökül kapjuk
Babbie (1998)
„Jelenti mindazon szellemi, anyagi elemek
összességét, melyeket az ember mint társadalmi
produktumokat létrehozott, és fennmaradásának
folyamatában megerősített mintaként.” (Bíróné
1994)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
1. ALAPFOGALMAK
1.1. A KULTÚRA
 „Azon képességek, (anyagi, viselkedésbeli, szellemi)
teljesítmények, társadalmi intézmények összessége,
amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól, és
amelynek révén a történelem folyamatában természeti
állapotából kiemelkedett.
Tudások
gyűjteménye,
mindannyian
örökül kapjuk
Babbie (1998)
 Tárgyiasult formában társadalmilag továbbadott
 képességek és tapasztalatok együttese.”
 (Magyar Nagylexikon,
 Akadémiai Kiadó,
 11. kötet. 619–620.)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
1.2.Testkultúra
 Röthig (1976) értelmezése szerint a
testkultúra az egyetemes kultúra
organikus része, az ember egészségügyi
kultúrájának egy részét és
mozgáskultúráját foglalja magában.
 Tartalmilag a testkultúra mindazon
szellemi és anyagi értékek összességét
jelenti, amelyet az emberi társadalom
fejlődése során létrehozott és értékként
megőrzött, a társadalmon belül lezajló
aktivitása, fizikai tevékenysége
segítségével.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
1.2.Testkultúra
 A
kultúra
része,
magába
foglalja
azon
társadalmi, tárgyi, anyagi és szellemi javak
összességét,
mindazon
érték
és
normarendszert, amely a célra irányított
tevékenységek
folyamatában
(testnevelés,
sport, testi nevelési tevékenységek) hozzájárul
az emberi személyiség egészséges testi és
szellemi fejlődéséhez. (Biróné N.E)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Testkultúra
Gyakorlati összetevők
Testedzés,
játék- és
sporttevék
enység
Kondicionálás
kompenzálás
Mozgásos cselekvések,
mozgásos játékok,
testedzési formák,
sportágak
Mozgásműveltség fejlesztése
Sportműveltség fejlesztése
Elméleti összetevők
Testgyakorlatokhoz,
sportágakhoz
kapcsolódó elméleti
ismeretek
Tárgyi összetevők
Testedzés,
sporttevékenységi
színterek,
létesítmények
Működési
feltételrendszer
Sportszerek,
sporteszközök
A testkultúra
szerkezeti összetevői
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A
sporttudomány
A 19.sz. tudományos felfogása akadályozta a
megszületése testgyakorlatok tudományának önállósodását.
1945
• 1945-után kezdődik el újból a sport, testi nevelés
pedagógiai, didaktikai és módszertani kérdéseiben az
elméleti vita.
• 1928-1960-as évek közepéig egy önálló sporttudományról folyik
vita.
1960
• 1960-tól önálló sportpedagógia (mint a sporttudomány résztudomány
területe) létrehozása
• 1991 MTA Pedagógiai Bizottsága - Testnevelési és
Sportpedagógiai Albizottság
1997
• 1994. elindul a PhD képzés az ELTE neveléstudományi
program alprogramjaként a sportpedagógia elfogadást nyer.
1997 A sporttudomány (tudományág) hivatalos akkreditációt
nyert a neveléstudomány keretén belül.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
1.3 Sporttudomány
A sporttudomány
vizsgálati tárgya:  Szűkebb értelemben a sport
a SPORT
általában a teljesítménysportra,
versenysportra értendő
 Széles értelemben: testi aktivitás
A sporttudomány gyűjtőfogalom, amely magában
foglalja a különböző sport előtagú, un.
szubdiszciplinákat.
- sporttevékenység, mint az emberi
mozgás, fizikai aktivitás, mint élet-, kultúr- és
társadalomi jelenség.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az önálló sporttudomány
A
sporttudomány
olyan
természetés
társadalomtudományi
ismereteket
integráló
multidiszciplináris tudományág, amelynek kutatási
területét, tárgyát a testkultúra jelenségei, különösen a
testkulturális tevékenységet
folytató sportoló ember
képezi.
 Az emberi társadalom egyetemes kultúrájának
részterületeként, a testkultúrának leképzésére
szolgáló eszmerendszer.
 Tárgya, az ember cselekvőképességének és
teljesítménynövelő fizikai képességének vizsgálata az
elmélet és a sportgyakorlat továbbfejlesztése céljából, új
összefüggések feltárása.
 Célja, a társadalom testkultúrális értékeinek gyarapítása,
ezek segítségével az egyének, és ezen keresztül a
társadalom totális fejlődésének elősegítése.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sporttudomány alapkategóriái:
•
•
•
•
•
•
•
•
Fizikai aktivitások,
Teljesítménynövelő tevékenységek
Szabadidő-kitöltő tevékenységek
Rehabilitációs és gyógyító mozgásos
tevékenységek
Tudatos testgyakorlás, testnevelés
Gyógyító testnevelés
Sportok (prevenciós, egészségmegőrző,
rekreációs)
Versenysportok
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sporttudomány egy lehetséges
rendszerezési koncepciója
Orvosi, természettudományi
alapok
Társadalom és magatartás és
Sportbiológia
Sportorvostan
Sportbiomechanika
Sporttechnika
Politikai – gazdaságtudományi
alapok
neveléstudományi alapok
Sportantropológia
Sportpszichológia
Sportszociológia
Sportpedagógia
Kultúrelméleti alapok
Sporttörténet
Összehasonlító
Sporttudomány
Sportinformatika
Sportfilozófia
Sportpolitika
Sportjog
Sportgazdaságtan
Sportmenedzsment
Sportpedagógia
Pedagógia jellegű
tudomány,
amelynek tárgya a
sportoló pedagógiai
szempontú
vizsgálata.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sportpedagógia feladata
 A személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a
sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az
általános pedagógia járt útjain haladva, évezredes tapasztalatait,
tudományos eredményeit felhasználni.
 A sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan
új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek
segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai
összefüggések feltárásához juthatunk.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sportpedagógia feladata
A sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő
pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők
tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe
foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai
követelmények, eljárások meghatározása.
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Sportpedagógiai alapok
A sportpedagógia helye a tudományok
rendszerében
esztétik
a
etika
sport
etika
sport
fiziol
ógia
Irányítá
selmélet
sportpedagógia
Sportszo
-ciológia
Testnevelés
elmélet
Pedagógi
ai
szociológ
ia
Fiziológi
a
sporte
sztétik
a
edzés
elmél
et
szociológi
a
informác
ióelmélet
Sportpszich
ológia
pszicholó
gia
Fejlődés,
pedagógi
a pszich.
didaktika
neveléselmélet
A sportpedagógia
kutatásmódszertana
A sportpedagógia kutatás célja
A sportpedagógia kutatás tárgya
A sportpedagógia kutatás folyamata, módszerei
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sportpedagógiai kutatás célja, tárgya
Célja: új ismeretek feltárásával hozzájáruljon az O-N, a
pedagógiai tevékenység eredményességének
növeléséhez.
Tárgya: a személyiség fejlesztés folyamatában
érvényesülő törvényszerűségek feltárása:
 Az iskolai nevelés folyamata
 Sportszíntér
 Oktatás irányítás, szervezés, tervezés, ellenőrzés,
értékelés,
 Oktatási tartalom
 Pedagógus-, edzőképzés
 T-t, Sz-t viszony
A
sportpedagógiai
kutatás
jellemzői
A pedagógiai
jelenségek
bonyolultak,
nehezen
figyelhetők meg,
nehezen mérhetők.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sportpedagógiai kutatás folyamata
1. A kutatási probléma (KP) kiválasztása, meghatározása

Forrásai: gyakorlat, elmélet, szakirodalom

A KP értékelése: hasznos, időszerű, fejlesztő, újabb
kutatáshoz vezessen, kutatható legyen

Megfogalmazása: változók (V) helyzetének, állapotának,
összefüggéseinek feltárása
2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai
elemzése
3. Kérdésfelvetés
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sportpedagógiai kutatás folyamata
4. Hipotézisek megfogalmazása

Követelmények: magyarázó, világos, igazolható legyen, tömör



Null-hipotézis (nincs összefüggés a V között)
Alternatív irány nélküli hipotézis összefüggést
feltételezünk, de irányt nem adunk meg
Alternatív irányt is jelző hipotézis összefüggést
feltételezünk, annak irányát is megadjuk
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sportpedagógiai kutatás folyamata
5. A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító kutatási
stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása.

Stratégia: induktív (gyakorlat
elmélet)
deduktív (elmélet
gyakorlat )




A kutatás módszerei, eszközei: a változókról adatokat gyűjtünk
Módszer: a megismerés eszköze
Érvényesség (validitás)
Megbízhatóság (reliabilitás) (eszköz, személy, körülmény)
Sportpedagógiai alapok
Módszer
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A megfigyelés módszere
Mivel a megfigyelés a pedagógiai folyamat közvetlen észlelésén alapul, így
velejárói a hátrányok:
 Annak ellenére, hogy a megfigyelés meghatározott standardok szerint
történik (mit figyelünk meg és hogyan) a megbízhatóság sajnos
csorbát szenved.
 A megfigyelt személyek változtathatnak magatartásukon,
viselkedésükön
 Szelektivitás
Követelmények :
 Objektív legyen
 A megfigyelő előítélet mentes, képzett legyen
 A megfigyelési technika csökkentse a szubjektivitást
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A kikérdezés módszere
Fajtái: Szóbeli kikérdezés, írásbeli
Kérdéstípusok: fő, kiegészítő, demográfiai…
A szóbeli kikérdezés lehet:
 interjú
 strukturálatlan interjú,
 strukturált interjú,
 mélyinterjú,
 narratív interjú,
 klinikai beszélgetés
 exploráció
Az írásbeli kikérdezés lehet:
• kérdőíves
• attitűdvizsgálat
• időmérleg
Sportpedagógiai alapok
Szociometria
Az egyén társas kapcsolatrendszerét,
a közösség, csoport alakulását
vizsgáló eljárás.
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Pszichológiai tesztek (PSZT)
 A PSZT feladata a pedagógiai kutatómunkában az előzmény és
eredményváltozók mérése.
Tudásszint mérő tesztek
Dokumentumelemzés
Tartalomelemzés
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sportpedagógiai kutatás folyamata
6. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása

Populáció: alapsokaság

Követelmény: reprezentativitás

A minta nagyságának meghatározása

Mintavételi eljárások:

véletlen mintavétel,

csoportosított, lépcsőzetes mintavétel (megye-iskola)

mechanikus véletlen mintavétel

rétegzett mintavétel
7. A kutatás végrehajtása
8. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása
9. Publikálás
Nevelés
Oktatás
Képzés
A nevelés – oktatás – képzés fogalma
Értelmezése a sportmozgások tanításánál
A motoros tanítás – tanulási folyamat szerkezete
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
NEVELÉS
Cselekvő beavatkozás a
személyiség fejlődésébe
„A nevelés lényege az
értékközvetítés vagy értékteremtés.”
(Bábosik, 1999.)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
OKTATÁS
Skinner:
„ a tanulás tudománya, és a
tanítás művészete”
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
KÉPZÉS
Az oktatás azon része, amely
során kialakulnak a jártasságok,
készségek.
Sportpedagógiai alapok
ISMERET
JÁRTASSÁG
KÉSZSÉG
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Tények, információk, fogalmak,
törvények, műveletek
Tanár (T)
(i)
Tanuló (t)
A feladatmegoldó tevékenységnek az
automatizálódás felé haladó összetevője.
Ismeretek alkotják – az ismeretek automatikus
felhasználásának a szintje
KÉPESSÉG
Valamely cselekvésre, tevékenységre való
alkalmasság.
SZOKÁS
Olyan tevékenység, amely bonyolult feltételes
reflexek láncolatán alapszik.
TELJESÍTMÉNYKÉPES TUDÁS
Az ismeretek aktív felhasználása, alkotó
alkalmazása
„A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság.
Az alkalmasság döntések és kivitelezések által érvényesül. A döntések
feltétele a motiváltság, a kivitelezéseké pedig a képesség. A kompetencia
valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer.” Nagy 2000
A személyiségfejlesztés érdekében négyféle kompetenciát határoz meg:
• személyes kompetencia (egészséges és kulturált életmódra nevelés);
• szociális kompetencia (segítő életmódra nevelés);
• kognitív kompetencia (az értelem kiművelése);
• speciális kompetencia (a szakmai képzés alapozása). Nagy, 1996
A kompetenciáknak öt összetevőjét határozhatjuk meg:
•
Ismeretek;
•
Készségek, jártasságok;
•
Önértékelés, szociális szerepek;
•
Személyiségvonások;
•
Motivációk.
Használják a kulcskompetenciák fogalmát is, amely a mindenki
számára szükséges kompetenciákat öleli fel (Coolahan, 2002).
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Makszin és Woth 2007-ben megjelent tanulmányában azokat a
specifikus pedagógiai kompetenciákat tárja fel, amelyek Nagy (1996)
meghatározásából és leírásából összegzik azokat a szakmai feladatokat,
tudnivalókat, amelyek nélkül a testnevelő nem tekinthető szakembernek.
• Kapcsolatteremtés
• Rendgyakorlatok alkalmazása, vezénylése
• A tanulók szervezetének általános és speciális előkészítésével és a
gyakorlatok vezetésével kapcsolatos testnevelő tanári kompetenciák
• Tervezési feladatok
• Szervezési feladatok
• Képzési feladatok
• Oktatási feladatok
• Játékvezetés
• Gondozási feladatok, baleset-megelőzés
• A terhelés, pihenés szabályozása
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatás értelmezése a
testnevelés és sportmozgások
tanításánál
”A korszerű testkulturális műveltség
értékeinek elsajátítása és általa a
személyiség fejlesztése a tanítás – tanulás
folyamatában a tanár tanuló együttes,
kooperatív tevékenységében.”
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatási folyamat szerkezeti
felépítése
 Makrostruktúrája:
 ismeretszerzés
 alkalmazás
 rendszerezés
 rögzítés
 ellenőrzés
 értékelés

Mikrostruktúrája:
o a figyelem felkeltése,
◦ célok ismertetése,
◦ a motiváció biztosítása,
◦ a tanulandók hasznosságának,
használhatóságának ismertetése,
o az előzetes ismeretek felidézése,
◦ rögzítés,
◦ az alkalmazás,
◦ a teljesítmény mérése, értékelése.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatási folyamat…
… a testnevelésben és sportmozgások
oktatásánál - szűk értelemben egy
mozgásos cselekvés elsajátítását jelenti.
„A mozgásos cselekvés, fontos kulturális
érték, amely a személyiség legfőbb szféráit
– kognitív, affektív és a motoros szféra –
egyaránt igénybe veszi, vagyis a
személyiséget minden tulajdonságával
igényli.” Bátori B.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A motoros tanítás - tanulás
folyamatának szerkezete
Léteznek kétfázisú
(Schlieper, 1929, Lawther, 1968, Rüssel 1976),
háromfázisú
(Kresztovnyikov 1949, Fitts és Posner 1967,
Fleiss 1968, Meinel és Schnabel, 1978)
ötfázisú
(Knapp, 1968)
modellek.
Sportpedagógiai alapok
neurofiziológiai
modellt
didaktikai
modellt
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Három fázis
Nádori (1991), Bátori (1991),
Biróné (1994)
két fázisra
Rétsági és Hamar (2004) és
Rétsági (2004)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A motoros tanítás - tanulás
folyamatának szerkezete a kétfázisú
modell alapján:
ismeretszerzés és alkalmazás
1. ismeret átadás és feldolgozás durva koordinációs
szakasza,
2. az alkalmazás fázisa
finomkoordináció kialakulásától és megszilárdításától a
változó feltételekhez való alkalmazhatóság
kifejlesztéséig
Sportpedagógiai alapok
I.
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010




II.


a tanulók megismerkednek az új mozgásokkal
fogalmakat, szaknyelvet
belső kép kialakulása
elsődleges gyakorlás
azonos feltételek melletti gyakorlásnál
finomkoordináció kialakulása,
megszilárdítása
változó feltételek melletti gyakorlással a
rögzítés fázisa következik
Oktatási stratégia
Oktatási módszer
A stratégia – módszer meghatározása
Formái
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Oktatási stratégia
 „a módszereknek, eszközöknek és szervezési
módoknak egy adott cél elérése érdekében a konkrét
feltételek figyelembevételével létrehozott egyedi
kombinációja.”
 Az oktatási stratégia tehát, amikor a konkrét cél
elérése érdekében meghatározzuk a különféle
eljárásmódokat, az oktatási módszereket,
kiválasztjuk a használatos szervezési módokat és az
oktatási eszközöket.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
 kondicionálás
 Megerősítés, kioltás, spontán felújulás, a motoros
reakciók mellett emóciók is kondicionálhatók)
instrumentális kondicionálás
programozott oktatás
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatási stratégiák felosztása
(Rétsági és Hamar)
alapján
Tanári dominanciájú stratégiák
o Direkt vagy deduktív oktatás
o Strukturált tanulás
Tanulói dominanciájú stratégiák
o Indirekt vagy induktív
oktatás
o Nyitott tanulás
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatási stratégiák újfajta felosztása az úszástanítás –
tanulás folyamatában (Biró M. alapján)
Egy példa az oktatási stratégiák felosztására a mozgástanítás speciális
területén, az úszásoktatásban:
A vízhez szoktatás stratégiái:
A játék, mint az oktatás stratégiája
Indirekt oktatás – nyitott tanulás (induktív)
Problémamegoldás stratégiája (kényszerítő helyzetekkel, indirekt
tanári irányítással)
Fogalomtanítás – tanulás stratégiája
Az úszásnemek alaptechnikáinak tanítási – tanulási stratégiái
Fogalomtanítás – tanulás stratégiája
Indirekt oktatás – nyitott tanulás
Direkt oktatás – strukturált tanulás (deduktív)
Résztanulás
Egésztanulás
Egész – rész - egész
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A játék, mint az oktatás stratégiája
•
•
•
•
•
fiziológiai, erkölcsi, szellemi tulajdonságokat
fejleszt
fejlődnek az értelmi, erkölcsi, akarati
tulajdonságok
biztosítja a motivációt, megszünteti az ismétlések
monoton, mechanikus jellegét
minden korosztálynál alkalmazható
fokozott aktivációt hoz létre és tarthat fenn
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Indirekt oktatás (T) – nyitott tanulás (t)
 Cél az önállóságra, kreativitásra nevelés,
együttműködési, problémamegoldó készség
fejlesztése.
 Alapelve, hogy a tanár kijelöli a tanuló számára a célt,
de nem határozza meg hozzá a megoldáshoz vezető
utat.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A problémamegoldás stratégiája
 A tanulók saját maguk élményszerűen fedezik fel a
megoldásokat.
 Optimális képességeinek kibontakozására ad
lehetőséget.
 Problémaszituáció teremtése.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Fogalomtanítás – tanulás stratégiája
 A tanulók a speciális szaknyelvi anyagot fokozatosan a
tanári magyarázat, a beszélgetés, és a szemléltetés
közben tanulják meg.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Direkt oktatás (T) – strukturált tanulás (t)
 Cél, a gyors és eredményes készségtanítás.
 A tanári tevékenység a fontos.
 A stratégia formái lehetnek, a résztanulás,
egésztanulás, egész - rész - egész tanulás.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Programozott oktatás
 Kisebb lépésekre tagoljuk az oktatási folyamatot
…nem a kondicionálás az egyetlen
oktatási stratégia…
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Módszerek a sportoktatásban
„Módszeren azokat ez edző és a sportoló által
alkalmazott eljárásokat értjük, amelyek sportoló
nevelése és önnevelése, oktatása és önképzése
során alkalmazásra kerülnek és elősegítik a
sportoló személyiségének céltudatos alakítását,
fejlesztik általános és sportszakmai tudását”
(Bíróné 1998)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatási módszer fogalma, csoportosítása
a mozgásos cselekvések oktatásánál
A tanár és a tanuló olyan együttes munkaeljárásai,
amely a nevelés – oktatás feladatainak
megoldására szolgálnak.
(Makszin 2002)
Sportpedagógiai alapok
Oktatási módszerek a sportban 1.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A szóbeli kifejezés módszerei
A szemléltetés módszerei
A gyakoroltatás,
Az önálló munkák felhasználása
Az ellenőrzés és értékelés
A hibajavítás
A segítségadás
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Oktatási módszerek a sportban 2.
 tipikus metodikai eljárások
 verbális metodikai eljárások (magyarázat, utasítás, vezényszó, egyéb
eljárások)
 vizuális metodikai eljárások (közvetlen bemutatás, és közvetett szemléltetés)
 gyakorlati metodikai eljárások (segítségadás – biztosítás, gyakoroltatás –
gyakorlás)
 összetett metodikai eljárások (verbális, vizuális és gyakorlati: hibajavítás)
 a motoros cselekvésoktatásban alkalmazott sajátos metodikai eljárások
 utánzás és hasonlat
 rávezető gyakorlatok, kényszerítő helyzetek
 játékos cselekvéstanulás
 a gimnasztikagyakorlatok vezetésének módszerei
 tipikus metodikai eljárások kombinációi (klasszikus, összevont, folyamatos)
 verbális metodikai eljárások (magyarázat, utasítás, vezényszó)
 vizuális metodikai eljárások (közvetlen szemléltetés)
 egyéb (gyakorlás, hibajavítás, stb.)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Első fázis, az ismeret átadás és a feldolgozás
durva koordinációs szakaszával kezdődik.
 motiválás
 az információátadás különféle módjai magyarázat,
beszélgetés, szemléltetés, utánzás, audiovizuális
eszközök alkalmazása,
 az elsődleges gyakorlás módszerei gyakoroltatás; a
hibajavítás; a segítségadás és a formáló értékelés
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Második szakasz az alkalmazás fázisa, amely a
finomkoordináció kialakulásától,
megszilárdításától a változó feltételekhez való
alkalmazhatóság kifejlesztéséig tart.
 gyakoroltatás, hibajavítás, segítségadás,
biztosítás, formáló segítő és összegző
értékelés (megfigyelés).
Sportpedagógiai alapok
Nevelési módszerek a sportban
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Nevelési célzatú beszélgetések
Személyes példa
Követelés
A szokások kiépítése gyakoroltatással
Ellenőrzés, önértékelés
Buzdítás, ösztönzés, jutalmazás
Büntetés
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A mozgástanítás és tanulás pedagógiai
kérdései
Motiválás
„Egy kívánt célállapot elérésére késztető, irányító,
inaktív tevékenység. A tanulásra mozgósító
különböző pedagógiai eljárások összessége,
melyekkel a tanítási – tanulási folyamatban
felébreszthető a tanulási kedv, a kitűzött célok
eléréséhez szilárd elhatározás és hatékony
tevékenység váltható ki a tanulóban”
(Pedagógiai lexikon 1997)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Módszerek a tanulók motiválására:
 Csoportképzés
 Önként jelentkezés
 Szerződéskötés
 Felmérések – értékelés
 Dicséret, bátorítás
 Indoklás
 A segítség felajánlása
 A másság elfogadása
 A jutalmazás előnyben részesítése
 A jutalom nem cél, hanem eszköz!
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A differenciálás
„A differenciálás a gyerekek, ifjak egyéni
sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés és fejlesztés
lehetőségeinek feltételeinek biztosítása.”
(Pedagógiai lexikon)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatási módszerek
megválasztásának szempontjai
„A pedagógia már rég túljutott a módszerek hatékonyságának
általános megítélésén. Nem beszélhetünk hatékony vagy kevésbé
hatékony módszerekről. Be kell érnünk azzal, a szerényebb de
hasznosabb kérdésfeltevéssel, hogy mely célok elérésére, milyen
gyerekcsoport esetében, milyen tananyag elsajátításakor melyik
módszer, illetve milyen módszerek kombinációja az
eredményesebb.”
 oktatás célja, feladata, az adott tárgy tartalma és sajátosságai,
 tanulók életkori és egyéni sajátosságai a pedagógus lehetőségei és
számos egyéb külső (tárgyi) feltétel,
 tanulók életkora, életkori sajátosságai
 tanított sportág ,
 tanulók képességeinek színvonala.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A motoros tanulás hatékonyságának feltételei között
fontos szerepet játszik az oktatás szervezési módjainak,
formáinak megválasztása.
A szervezési feladatokat három
fő csoportra osztjuk
A
tanulók
mozgatása
A
foglalkoztatási
formák
megválasztása
A
szerek,
eszközök
mozgatása
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A foglalkoztatási formák konkrét
besorolása és meghatározása
osztály
foglalkoztatási
forma vagy
együttes foglalkozás
csapat
foglalkoztatási
forma
azonos
tananyag
különböző
tanagyag
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatási eszközök szerepe, feladata az
oktatás folyamatában
„Taneszköznek tekintünk minden olyan tárgyat
mely az oktatás folyamatában felhasználható az
oktatás céljainak elérése, elősegítése érdekében.”
Nagy Sándor
Az oktatás folyamatában
felhasználható, az oktatás céljainak
elérését segítő tárgy.
A pedagógus
A testnevelő tanár
A nevelő személyének tipológiája
A testnevelő tanár és az edző pedagógiai szerepe
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatás folyamata a
tanár – tanuló,
tanuló – tanuló
között lejátszódó
interakciók sorozatában zajlik.
Mit nevezünk
interakciónak?
Az emberek társas helyzetben lejzajló,
kölcsönös, egymáshoz viszonyított
aktusainak rendszerét.
Forgó (2002)
Nevelés
1. Szituatív hatások
2. Tekintélyi szabályozás
3. Tevékenység szociális
szabályozása
Heteronom szabályozású
tevékenység
személyiség fejlesztése
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az oktatás, nevelés központi szereplője
: a pedagógus
Mitől jó, eredményes, hatékony az egyik
pedagógus, s hatástalan a másik?
Sportpedagógiai alapok
Szakmai
felkészültség
munkavégzés
• felkészült
• megbízható
• igényes
•
kötelességtudó
• megfontolt
• jó szervező
• következetes
• objektív
• alapos
•hanyag
• kapkodó
• érdektelen
• következetlen
• szubjektív
• alacsony
színvonalú
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Szociális
kapcsolato
k, vezetési
stílus
• kezdeményező
• érdeklődő
• segítőkész
• demokratikus
• figyelmes
• őszinte
• rugalmas
• nyitott
• empátiás
• humánus
• határozott
•határozatlan
• ellentmondást
nem tűrő
• merev
• hanyag
• közönyös
Érzelmi,
akarati élet
• vidám
• humoros
• türelmes
• nyugodt
• kedves
• jószívű
• gyengéd
• hangos
•indulatvezérelt
• goromba
• irigy
• elutasító
• szétszórt
Jellemvonás
• igazmondó
• szavatartó
• becsületes
• lelkiismeretes
• megbízható
• önkritikus
• titoktartó
• szolidáris
• udvarias
• gerinces
• egoista
• lusta
•
megbízhatatlan
• pletykás
• dicsekvő
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Pedagógusnak születni kell ?
 Velünk született adottságok
Különböző adottságú személyekből is válhat
pedagógus?
IGEN, de nélkülözhetetlen a



szakmai tudás
pszichológiai ismeretek
pedagógiai ismeretek
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Pedagóguskutatás
 Tulajdonságok
 Személyiségvonások, alapképességek
 feltétel nélküli elfogadás
 empátia
 kongruencia
 Tudás
 általános műveltség
 tantárgyi tudás
pedagógiai tudás
pedagógiai képességek
 kommunikációs
 viselkedésrepertoár
 gyors helyzetfelismerés
 konfliktuskezelés
 együttműködés
 ped. helyzetek elemzése
 mentális egészség
 Gyakorlati készségek
 tervezési, szervezési
 óravezetési…
 Pedagógiai gondolkodás, hitek, filozófia…
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Pedagógiai képességek (Hegyi alapján)
Általános
Speciális
 Helyzetfelismerési
 Döntési
 kommunikációs
 didaktikai
 szervező
 Alkalmazkodási
 Tolerancia
 Empátiás
 Figyelemmegosztás
 Játszani tudás
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Paidotrop típus
Logotrop típus
testnevelő
 objektív értékek,
 tudásvágy,
 szakmai érdeklődésű,
 tananyag áll a
munka
középpontjában
 Életidegenség
 Humorérzék-nélküliség
 Diákoktól való
elfordulás
edző
• Sportág
felé fordul
• Sport iránti
érdeklődés
• Képzi
magát
• Elhanyagolj
a a nevelő
munka
(közösségfejlesztés)fe
ladatait
testnevelő
o
o
o
diákok felé
fordulás,
tanulói
viselkedés
jelenik meg
értékként
edző
• Sportoló felé
fordul
• Ember-,
gyermekszeretet
• Engedményeket
tesz
• Kevésbé alapos
Elvész az oktatás• Jó közösségépítő
• Jó hangulat
ideje
A „nevelő” személyének tipológiája
• Jó emberi
kapcsolatok
• Konfliktusmentesség
Caselmann 1949
A testnevelő és az
edző pedagógiai
szerepe
TESTNEVELÉS
SPORT
Cselekvőképes
tudás
kialakítása
Teljesítő képes
tudás
kialakítása
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az edző és a testnevelő pedagógiai szerepe
Testnevelő tanár
Edző
Szerepkörök: Atya, Mester, Hivatalnok (csendbiztos)
Pedagógiai céloknak rendelődik
alá
Sportcéloknak rendelődik alá
Sportolni tudó, vágyó embert
nevel
Sport mércéjével mérik
A személyiség fejlesztés és az
egészség megőrzésének
eszköze: a sport
„testnevelő”
Sportolót nevel
Nem csak élversenyző
test + lélek + értelem
Eredményességét nem
sporteredményekben mérik
utánpótlás
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az edző és a testnevelő pedagógiai szerepe
Testnevelő tanár
 A sport iskolai nagykövete
 Sportágválasztás
 Tehetségek kiválasztása
 A sport népszerűsítése
 Utánpótlásnevelés
Edző
 Az edző-sportoló kapcsolat
fő jellemzői:
 Sporttevékenység élteti
 Kölcsönös függőségen
alapszik
 Bármikor felmondható
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A nevelő szakmák általánosítható
szociológiai jellemzői:
 az anyagilag legkevésbé megbecsült értelmiségi
csoport
 az erkölcsileg legkevésbé megbecsült értelmiségi
csoport
 a leginkább elnőiesedett értelmiségi csoport
(a sport csúcsán dolgozó edzőkre nem érvényesek )
Az edző (testnevelő) életpályája a pedagógus
életpálya sémáján
a.) a pályaválasztási,
döntésig tartó
élményszerző,
előkészítő szakasz
b.) a képzés időszaka
c.) a pályavitel
szakasza, benne a
pályakezdés évei
(3-5 év)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
5-10
Kiégés
~ 50
A pedagógiai tevékenység
gyümölcsöző időszaka
• Érzelmi elidegenedés
 Magabiztos, érett
• Elvész a pedagógiai
 Egyéni stílus
érdeklődés
 Nyitott, fogékony
 Továbbképzés
15-25

„Rutin”
Módszerek gépies
alkalmazása
 Új megoldások iránti
fogékonyság sorvad
 Kevésbé igényli a
tanítvánnyal való
érzelmi kapcsolatot

Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Követelmények a sportszakember felé
a) Szakmai felkészültség
b) Pedagógiai felkészültség
c) Erkölcsi követelmények
d) Általános műveltség
10 éves kislány rajza a
testnevelő tanáráról
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Testnevelők, edzők felé támasztott
követelmények
a; Szakmai felkészültség
megkérdőjelezhetetlen
„Nem lehet sikeres sem az edző sem pedig a testnevelő tanár, ha
nem ismeri az erő, az állóképesség fejlesztésének fiziológiai
alapjait, előírásait, tájékozatlan a taktikában, bizonytalan a
sportszakmai célok megfogalmazásában”.
(Gombocz 2004)
- folyamatos önképzés
- szakmai továbbképzés
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
b; A pedagógiai felkészültség követelménye
- elméleti képzettség,
- pedagógiai megfigyelőképesség,
- a pedagógiai képzelet,
- a pedagógiai fantázia,
- a pedagógiai emlékezet,
- a megszólíthatóság,
- a pedagógiai szervezőkészség
- a tapintat.
Ezek a képességek fejleszthetők!!
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
c; Erkölcsi követelmények
A pedagógus felelős: - a rábízott fiatalokért,
- az életükért,
- testi épségükért,
- egészségükért.
„ A testnevelő és edzői felelősségnek van egy, az életért,
egészségért való felelősségnél jellemzőbb erkölcsi
vonatkozása, ez pedig egyszerűen fogalmazva magáért,
a neveltért való felelősség”. (Gombocz2004)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Seneca
(görög filozófus)
„ Erkölcsöt tanulj először, azután
bölcsességet!
Ezt erkölcs nélkül nem lehet
tanulni!”
7 éves gyermek rajza a
testnevelő tanáráról
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Milyennek is kell lenni-e az erkölcsös
edzőnek?
 elsősorban az edző pedagógus, példamutató, fáklyavivő;
 ha kell támogatja, felismeri tanítványa gondjait, erős és
gyenge oldalait és így segítőtársa, ha kell bírálója
tanítványának;
 aki felkészült kell, hogy legyen a sportszakmai ismereteken
túl anatómiai, élettani, pedagógiai és pszichológiai
tudományokból is, hiszen az együttműködés tanítványával
széleskörű ismereteket igényel
Minden prédikációnál
többet ér a
példamutatás.
Soha ne felejtsük:
a gyermek előtt
modellként állunk,
ezért nem mindegy,
milyen példával
szolgálunk!
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
d; általános műveltség
Testnevelőnek, edzőnek vezérszerepet
kell képviselniük
műveltség alkotóelemei
- nyelvi műveltség
- viselkedés kulturáltsága
- ifjúsági szubkultúra
5 éves gyermek rajza
edzőjéről
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Nyelvi műveltség: az egyik legfontosabb
munkaeszköz,
érthetőség
pontosság
árnyaltság
Konatív nyelvi funkció: rövid, tömör, utasításokat
közöl
Nem tűri: a lomposságot, a nyegle kiejtést,
az artikulációt, erőtlen hangformálást,
a halkságot
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Nem nyelvi kifejezés
A nem-verbális üzenetek dekódolása
és a rájuk adott válaszok a verbálisnál
közvetlenebb, gyorsabb és
automatikusabb formában történnek.
- mimika, tekintet
- vokális kommunikáció,
- mozgásos kommunikáció,
A nem verbális üzenetek felülírják a
verbálist és nagyobb a súlyuk!
Fontos! Érteni kell hozzá!
Olvasni: Allan Pease
Testbeszéd
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Szükséges pedagógiai képességek
 Kommunikációs ügyesség
 Gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár
 Gyors helyzetfelismerés, konstruktív helyzetalakítás
 Erőszakmentesség, kreativitás
 Együttműködés igénye és képessége
 Pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége
 Mentális egészség
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Szükséges gyakorlati készségek
 Tervezési készségek (tartalom, célok, követelményeket,
tudásszint feltérképezése, oktatási folyamat egészének
megtervezése)
 Interaktív szakasz készségcsoportjai (edzésvezetés, kérdezés,
magyarázat, interakció és kommunikáció készségei, csoport és
egyéni munka szervezése)
 Megfigyelési-elemzési és értékelési készségek
A tanuló
A tanuló megismerése
A tehetség
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A tanítás során a tanárok szembesülnek
azzal,
hogy
gyerekek
különböző
személyiségek, egyéni viselkedésük, sajátos
tanulási útjuk van.
A különbségekre a tanárok kétféleképp
reagálnak:
1. Egyéni különbségekhez igazítják az
oktatást
2. A tanulóktól várják el, hogy
alkalmazkodjanak
A személyiség
Honnan jön a
személyiség?
Az öröklés és tanulás kombinációja produkálja az
individuális különbségeket, az örökletes és a környezeti
tényezők hatásának bonyolult összefüggése érvényesül.
(Atkinson, 1994, Sutherland,1900)
Hogyan
tekintsünk az
egyéni
különbségekre?
Az emberi különbség
potenciális érték!
A gyermek
megismerése,
megértése
1. Az egyéni
jellegzetességek
ismerete alapján
válik lehetővé,
hogy a tanítást a
gyermek
szükségleteihez
igazítsuk.
(adaptív oktatás,
differenciálás)
2. Így tudjuk megérteni őket, és gondoskodni a fejlődési
perspektíváikról.
A tehetség
A tehetség
önmagában
kevés ahhoz,
hogy valakiből
sikeres,
eredményes
sportoló
legyen.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Tehetség
„Az a velünk született, adottságokra épülő, majd
gyakorlás, céltudatos fejlesztés által
kibontakoztatott képességeket értjük, amely az
emberi tevékenység egy bizonyos terültén az
átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud
létrehozni.”
Harsányi 1988
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Tehetséggondozás
 Tehetség-felismerés
 Tehetség-kiválasztás
 Tehetség-gondozás
 Fő cél: növelni a sportsikerek mértékét és színvonalát,
valamint az objektív teljesítményt
 Cél: a helyi szinteken minél több jó sportági adottsággal
(potenciál) rendelkező fiatal sportoló bevonásával a
versenyek színvonalát emelni. Ennek következtében a
nemzetközi siker elérése/fejlesztése válhat valóra.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Tehetséggondozásról tényszerűen
 Míg hazánk a versenysportban sikeresnek vallhatja magát, a
témát érintő tudományos igényű publikációk száma kevés.
 Az eredmények szerint a versenysport a központi vagy helyi
szinteken igényesen szervezett, a sportolók többszempontú
mérése rendszerint eredményesen történik (kiválasztás,
tehetség-gondozás).
 Annak ellenére, hogy a hazai utánpótlás-fejlesztésére a
központi költségvetés garantálja a működési és kutatási
feltételeket, ebből a gyakorló edzőknek nem származik haszna.
 A hazai sportszakmában egyre határozottabb igény formálódik
a sport specifikus tehetségkutatási módszerek elméleti
megalapozására és ezek széleskörű gyakorlati alkalmazására.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Renzulli (1978) egy olyan tehetségmodellt hozott létre, melyben
a tehetséget egy háromtényezős ábra metszéspontján helyezte el:
feladat iránti elkötelezettséget, kreativitást, és átlagon felüli képességeket
emelte ki.
Feladat iránti
elkötelezettség
Kreativitás
Átlagon felüli
képességek
Renzulli (1978) tehetségmodellje
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Mönks többtényezős tehetségmodellje (1997)
Mönks és Knoers (1997) a kutatások előrehaladtával
felismerte azt, hogy az egyén veleszületett adottsága és
belső igénye nem elégséges a folyamatban.
Így jutunk el a család, az iskola és társak szerepéhez.
ISKOLA
TÁRSAK
Feladat iránti
elkötelezettség
Kreativitás
Átlagon felüli
képességek
CSALÁD
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Tehetségmodellek - Czeizel
 Elsősorban a család felelős a gyermek sportolásának első lépéseinek
megtételéért, így szerepe kimagasló a sportsikerek elérésében.
 Gyakran a család nem ismeri fel a gyermek képességeit vagy nincs
lehetősége a fejlesztésre, így a kiemelkedő adottság elvész.
 A korábbi modellek erősségeit és hiányosságait alapul véve Czeizel
(2004) megalkotta a 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellt: A sors
lehetővé teszi vagy meggátolja, hogy a potenciális adottságokból
realizált tehetség váljon. Típusai:
 Korai halál (biológiai sors): ide tartozik az abortusz, balesetek,
amelyek nem teszik lehetővé a tehetség megjelenését.
 Betegségek (önsorsrontás): életmód, szenvedélyek, nemi bajok és
öngyilkosság.
 Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors): alkotói a
szegénység, rossz iskola, háború, bűntény.
Iskola
CSALÁD
Speciális
mentális
adottságok
Kreativitási
adottság
Általános
értelmi
adottság
Motivációs
adottság
Kortárs
csoportok
Társadalom
+ SORS
Czeizel (1997) 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellje
Gagné (1999) differenciált
adottság és tehetség
modellje
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A sportban elért siker, az eredményesség feltételeinek vizsgálata mindig
aktuális területe marad a sporttudományi kutatásoknak.
A sportban mutatott magas szintű teljesítmény egy hosszú út vége.
Az eredményesség feltételei:
1.
A sportolási szokások kialakítása, a megfelelő sportág
választása (sportágválasztás);
2.
A sportág igényeinek való megfelelés (tehetség,
alkalmasság, kiválasztás, beválás);
3.
Tehetséggondozás (edző-sportoló kapcsolat).
Az inkluzív
nevelés
elmélete és
gyakorlata
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Salamancai Nyilatkozat
• Minden gyermek oktatható és joga van hozzá…
• Senki sem tökéletes, ezért nem tud minden területen
tökéletesen teljesíteni…
• Az akadályozott tanulók is részei a társadalomnak,
vannak jogaik…
• A tanulók aktív közreműködésével konkrétan
megfogalmazott követelmények szükségesek…
• Át kell formálni az iskolák szemléletét…
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az integráció formái
 Lokális integráció: az ép és sérült tanulók egy intézményen





belül (közös épületben) tanulnak, de a gyermekek között
nincs kontaktus.
Szociális integráció: a tanórákon bontottan vesznek részt a
diákok, az ezen kívüli időben azonban együtt vannak.
Funkcionális integráció: az együttnevelés minden tanórára
és foglalkozásra kiterjed.
Fordított: a speciális intézmény fogadja be az ép tanulót
Spontán: iskolába belépéskor még nem derült ki SNI-je
Inklúzió (befogadás): az integrált nevelés legfejlettebb
változata.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Az adaptált testnevelés és sport célja
 Megegyezik a testnevelés tanításának általános
céljaival, de tekintetbe kell venni azokat a
specifikumokat, amelyek a fogyatékosság tényéből
erednek;
Az adaptált testnevelés és sport feladata
 A megváltozott és sérült személyiségfejlődés tükrében
a fogyatékosság típusától és az egyéni állapottól függő
formában integrálódnak a nevelési-oktatási
folyamatba.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Sajátos elvek, elvárások az adaptált
testnevelés és sporttal kapcsolatosan
 Feleljen meg a tanulók egészségi és
mozgásállapotának, valamint a
fogyatékosságból fakadó prevenciónak,
korrekciónak és kompenzációnak.
 Fejlessze a tanulók mozgáskultúráját,
mozgáskoordinációját.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Tanítási stratégia
 Alkossunk csoportokat a gyermekek képessége







szerint,
Játékos tevékenységeket alkalmazzunk,
Együttműködésre neveljünk,
Szemléltetés,
Gyermekek által könnyen érthető szófordulatokat
használjunk,
Alkalmazzunk a fogyatékosok sportjának
tevékenységeit (olyan tevékenységekm amelyek
minden tanuló számára újak, és együtt lehet végezni),
Adott célnak megfelelő eszközöket használjunk,
Győződjünk meg arról, hogy minden gyermek érti a
feladatot.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Környezet
 használjunk kisebb játékteret
 inkább teremben játszunk
 pályajelzések jól láthatóak
legyenek
 megfelelő világítás
 külső zavaró tényezők
minimumra csökkentése
Sportpedagógiai alapok
Eszközök
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
 könnyebb, rövidebb ütők
 használjunk könnyebb, nagyobb
és/vagy lassabb labdát (esetleg
csörgőlabda)
 használjunk a környezet színétől jól
elkülönülő eszközöket Pl. szerek,
jelzőmezek
 alkalmazzunk speciális SNI
gyermekek számára tervezett
tevékenységeket
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
A fogyatékos tanulók testnevelés-tanításában az
alábbi adaptációs elveknek kell érvényesülniük:
 A fogyatékosság-specifikusság elve,
 A rehabilitációs irányultság elve,
 A differenciált foglalkoztatás és egyéni módosítás elve,
 A választhatóság elve,
 A továbbfejlődés és a sportági lehetőség elve.
„Olyan
sportélményekhez kell
hozzásegíteni a
gyermekeket, melyek
egész életükre szóló
elkötelezettséget
eredményeznek a fizikai
aktivitás iránt”
(Európai Sport Charta)
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Javasolt olvasmányok
http://www.sporttudomany.hu/
http://www.hupe.hu/
www.hupe.hu/info/kg/kalokagathia.htm
http://www.oki.hu/
http://www.magyaredzo.hu/
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Irodalom













Bábosik I. (1996) A nevelés elméletének és gyakorlatának fejlődési tendenciái a XX. Században. Új
Pedagógiai Szemle, 5: 16-24.
Bábosik I. A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest, 1999: 39-41.
Báthory Z. Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985a: 24.
Báthory Z. (1985b) A pedagógiai értékelés, és annak tantervi alkalmazása. Magyar Pedagógia, 2.
Báthory Z. Tanulók, iskolák – különbségek, egy differenciális tanításelmélet vázlata. (második
kiadás), Okker Kiadó, Budapest, 1997: 200-201.
Báthory Z. Tanulók, iskolák, különbségek. (3. kiadás), Okker Kiadó, Budapest, 2000: 201-210.
Bátori B. A testnevelés elmélete és módszertana. Budapest, 1991: 208-237.
Bíró M, Salvara IM. (2005) Student – teacher interaction analysis of teaching of swimming.
Kalokagathia XLIII. 3: 85-91.
Bíró M. (2006d) Tanítási-tanulási stratégiák a mozgásos cselekvéstanítás speciális területén, az
úszásoktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 9: 62-71.
Bíró M. (2006e) Az interakció sajátossága az általános iskolai úszásoktatásban. Az Eszterházy Károly
Főiskola Tudományos Közleményei, Új Sorozat XXXIII. Kötet Tanulmányok a sporttudományok
köréből, Eger, 1: 23-34.
Biróné NE. Sportpedagógia. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1994: 48.
Biróné NE. Sportpedagógia. Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek
tanulmányozásához. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2004: 73, 115.
Biróné NE, Salvara MI. (2005) Újszerű nemzetközi interakciós vizsgálatok oktatáselméleti háttere a
testnevelő tanári reprezentáció értelmezéséhez. Kalokagathia, 1-2: 37-47.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Irodalom










Buda B. A közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete és ennek pedagógiai perspektívái. In:
Kósáné OV, Porkolábné BK, Zánkai A (szerk.), Neveléslélektan II. szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó,
Budapest, 1981: 766.
Buda B. A közvetlen emberi kommunikáció. Animula, 2001.
Csepela Y. (2000) örömtestnevelés – Gondolatok a testnevelésről, a sportról a 21. század küszöbén. Új
pedagógiai szemle I./10: 83-89.
Falus I. (1988) A strukturált megfigyelésről. Magyar Pedagógia, 187-203.
Falus I. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996: 9-210.
Falus I. A megfigyelés. In: Falus I (szerk.), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban
Kiadó, Budapest, 1996 a: 125-170
Falus I. A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései. In: Falus I (szerk.), Bevezetés a pedagógiai
kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996 b: 9-67.
Falus I. Az oktatás stratégiái és módszerei. In.: Falus I. (szerk.), Didaktika, Elméleti alapok a tanítás
tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: 271-322.
Falus I. Az oktatási módszerek kiválasztására és alkalmazására vonatkozó nézetek. In: Falus I,
Golnhofer E, Kotshy B, M. Nádasi M, Szokolszky Á (szerk.), A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti
tankönyvkiadó, 2001: 232-258.
Falus I. DIDAKTIKA Elméleti alapok a tanítás tanulásáhozNemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
http://www.tanszoba.hu/andragogia/1_2/andb702l_oktataselmelet/%5Bt%5D%28falus_ivan%29didaktika.pdf
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Irodalom
 Fülöp M. (2001) A versengés szerepe. Új Pedagógiai Szemle, 11: 45.
 Gádorné DB, Harsányi I. A pedagógus értékelő megnyilatkozásai a tanítási óra
keretében. In: Kósáné OV, Porkolábné BK, Zánkai A (szerk.), Neveléslélektan II.
szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, 2006: 716-721.
 Golnhoffer E. A pedagógiai értékelés. In: Falus I. (szerk.), Didaktika, Elméleti alapok a
tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: 392-414.
 Kozéki B. A motiválás és motiváció összefüggéseinek pedagógiai pszichológiai
vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980: 18-149
 M. Nádasi M. Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. Tankönyvkiadó Budapest,
1986.
 M. Nádasi M. Az oktatás szervezeti keretei és formái. In: Falus I (szerk.), Didaktika,
Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: 345-367
 M. Nádasi M. Az oktatás szervezési módjai és munkaformái. In: Falus I (szerk.),
Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest,
1998: 368-391.
 Makszin I. Az oktatás és tanulás folyamata. In: Báthori B (szerk.), A testnevelés elmélete
és módszertana. MTE jegyzet, Budapest, 1994: 87-127.
 Makszin I. A testnevelés elmélete és módszertana, Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs, 2002: 282.
Sportpedagógiai alapok
TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010
Képek hivatkozásai
 http://www.blikk.hu/blikk_sport/zanardi-a-paralimpia




schumachere-2103847
http://sport.gyor.hu/cikk/egeszsegkarosultak_es_fogyatek
ossaggal_elok_sportja_gyorott.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Paralimpiai_j%C3%A1t%C3%
A9kok#mediaviewer/F%C3%A1jl:Parabocciaz%C3%B3.jpg
http://kiralyiseta.szekesfehervar.hu/index.php?pg=page_21
426
http://www.mommo.hu/media/Heti_ot_nap_testneveles_o
ra
http://www.nlcafe.hu/ezvan/20100906/a_magyar_gyereke
k_tobbsege_csak_testnevelesoran_mozog_/

similar documents