A vámunió kialakulása, fejl*dése és hatása a hazai vámrendszerre

Report
Ha egy ország lezárja határait a külföldi
termékek elől
saját veszteségeit
növeli, mert nem tudja kihasználni a
komparatív (viszonylagos) előnyből
származó lehetőségeit.
 Ha 2 vagy több ország közös vámhatárt
hoz létre
védheti hazai termelőit


nemzetközi kereskedelem bizonyos
előnyeinek kihasználása

A vámszövetségek, a közös „vámhatárok”
létrehozásával a szerződő országok
bizonyos mértékig egyesítik
integrálják
belső piacaikat

A vámszövetségeket gyakran nevezik
gazdasági integrációnak
Preferenciális vámövezet
 Szabadkereskedelmi terület vagy övezet
 Vámunió
 Közös piac
 Egységes piac (single market)
 Gazdasági unió
 Politikai unió


gyorsabban ment a vártnál
megvalósult.
már 1968-ban

1967-1968 során további változásokra került sor:
› összevonták az Európai Gazdasági Közösség (EGK), az
Európai Atomerőmű Közösség (Euratom) és a Montánunió
eddig párhuzamosan működő szerveit,
› ekkortól használatos az Európai Közösségek (EK) elnevezés.

Az európai vámunió azt jelenti, hogy:
nincs vámfizetési kötelezettség az Európai Unió tagállamai
közötti belső határok átlépésekor;
› közös vámtarifa van hatályban az Unión kívülről érkező
termékekre;
› a tagállamok közös származási szabályokat alkalmaznak
az Unión kívülről érkező termékekre;
› a vámérték meghatározása közösségi szinten történik.
›

E négy alapelvet rögzítő megállapodás aláírásával
a hat alapító tagállam (Belgium,
Franciaország, Hollandia, Luxemburg és
Németország) megalapozta a vámunió 1968. július
1-jei megalakulását,

ez az 1957-es Római Szerződésben tervezett
időpontnál másfél évvel korábbi
A Közösség 1968. július 1-je után
közös
vámügyi jogszabályok megalkotására
törekedett
annak biztosítása céljából,
hogy az EU-ba behozott termékekre
mindenütt ugyanazokat a szabályokat
alkalmazzák.
 Az így létrejött jogi keret:

› biztosítja, hogy a közös vámtarifa az EU külső
határain mindenhol egyformán érvényesüljön;
› közös szemléletmódot vezetett be a
vámraktározási eljárások tekintetében;
› megkönnyíti a vámáru-továbbítási eljárást;
› a különféle vámokmányok széles skáláját egy
egységes vámokmánnyal váltotta fel.

A teljesülést biztosító előírásokat végül
egyetlen jogszabályba foglalták.

Ez az 1992-ben elfogadott Közösségi
Vámkódex.

A vámunió lényeges eleme az EU négy
alapszabadságon nyugvó belső piacának.
› Áruk, személyek, szolgáltatások és a szabad
tőke forgalma

A Közösség vámpolitikája nélkül nem volna
lehetőség az EU
› közös kereskedelmi és fejlesztési politikájára,
› a közös mezőgazdasági piacra és
› pénzügyi politikák tényleges összehangolására.





1958. az EU jogelődje, az EGK hat tagállama
alapította meg
1968. a vámunió megvalósulása
belső
vámok eltörlése, tagállamok kereskedelmük
nagy részét a vámunión belülre terelték
1968. és 1993. között vámunió fejlesztése
ne csak a vámok legyenek egységesek,
hanem az alkalmazásukhoz szükséges
szabályok is
1988. vámeljárások egyszerűstése
1994. Egységes vámkódex

Egy vámunió előnyeit és hátrányai azon
mérhetjük, hogyan hat a tagországok
egymás közti, valamint a kívülállókkal
folytatott kereskedelmére

2 alapvető hatást különböztetünk meg
› Kereskedelemteremtő
› Kereskedelemterelő hatás

Lehetővé teszi a nemzetközi munkamegosztás
további bővülését
azzal, hogy a vám
eltörlése újabb területeken teremt komparatív
(viszonylagos) előnyöket

Javul a tagországok együttes helyzete

Közvetve kedvezően hat ez a folyamat a
kívülállókra is
belső kibocsátás
növekedésével növekszik az import iránti igény
Az előbbitől abban különbözik, hogy a
teljes import-export nem változik
csak
az import átterelődik a vámunión kívüli
országból a tagállamokba.
 Rontja a kívülállók helyzetét
sőt az
unión belül is csökkenti a jólétet


A kereskedelemterelés rontja az
erőforrások nemzetközi allokációját

A vámunió egyszerre idézhet elő
kereskedelemteremtést és –terelést

A tagállamok jóléte attól függ, hogy
melyik hatás erősebb.

A vámunió két hatása attól függ, hogy
korábban milyen mértékű vámokat
alkalmaztak és a vámok eltörlése milyen
mértékben érinti a cserearányok
változását

A hazai vámrendszer tovább fejlődését az
Európai Megállapodás hatályba lépése
véglegesen meghatározta.

Ebben Magyarország kötelezettséget
vállalt arra, hogy a csatlakozásig a
vámrendszer minden elemét
összehangolja az Európai Közösség
tagországai között működő vámuniós
szabályokkal,
különösen az 1994-tõl
hatályba lépett egységes Vámkódex
előírásaival.
http://ec.europa.eu/taxation_customs/4
0customs/customs_toolbox/information_
material/index_hu.htm
 http://elib.kkf.hu/edip/D_9946.pdf
 Európai Bizottság honlapja
http://ec.europa.eu/taxation_customs/4
0customs/index_hu.htm


similar documents