2013/14-es félév 3. előadás kármentesítés_tényfeltárás

Report
Környezeti Kárelhárítás
Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2
3. Előadás: Kármentesítés gyakorlata
Tényfeltárás
Előadó: Jolánkai Zsolt
Tartalom
• Felderítő tényfeltárás
• Részletes tényfeltárás
– Adatgyűjtés
– Tényfeltárási terv
• Tényfeltárás szűrővizsgálata
• Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
2
Kármentesítés folyamata
Kármentesítés
Környezetkárosodás tényének megállapítása környezeti
felülvizsgálat során
Környezeti kár meghatározása
(Tényfeltárás, Monitoring)
Kármentesítésre
kötelezett aki a
Kvt. 101-102/A §
-ában
meghatározottak szerint
felelősséggel
tartozik
Kár felszámolás
(beavatkozás)
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
3
Kármentesítés
-
-
-
A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyeződés (B) szennyezettségi
határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz,
a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb
környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést,
környezetkárosodást.
Amennyiben a kármentesítés több környezeti elemet érint és a kármentesítést az
érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet
elvégezni
A felügyelőség a kármentesítés valamennyi szakaszában kármentesítési monitoring
kialakítását és működtetését írhatja elő.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
4
Tényfeltárás
-
-
-
-
vizsgálni kell minden olyan szennyező anyag térbeli előfordulását, melynek jelenléte a
területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján
valószínűsíthető
külön jogszabály szerinti szűrővizsgálatot és ennek eredményeitől függő részletes
kémiai vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre
vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyező
anyag előfordulása megállapítható legyen.
a Felügyelőség írja elő határozatban, hogy a tényfeltárásnak mire kell kiterjednie, azaz
a szennyezettség valószínűségének megállapításakor figyelembe vett tényezőket,
jellemzőiket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölésével, a kémiai
vizsgálatok esetében, amennyiben azt külön jogszabály nem tartalmazza megadva a
kívánatos kimutatási határértéket is
tényfeltárási tervet kell készíteni
tényfeltárási záródokumentációt kell készíteni
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
5
Tényfeltárás
Felderítő tényfeltárás
Felderítő vizsgálatot abban az esetben kell végezni, ha:
• a szennyezettség kiterjedése indokolja,
• a szennyezőanyagok sokfélék,
• a lehetséges szennyező források száma, elhelyezkedése indokolja,
• a veszélyeztetés mértéke indokolja (pl. vízbázis közelsége, területhasználat jellege,
stb.),
• a terület földtani vagy vízföldtani helyzete indokolja, stb.
A felderítő vizsgálat célja:
• bizonyítani a szennyezés tényét,
• meghatározni a szennyezőanyag(ok) forrását,
• pontosítani a szennyezőanyag(ok) típusát,
• tájékoztató adatot szolgáltatni a szennyeződés kiterjedéséről.
Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Felderítő és részletes tényfeltárás
(jogszabályok nem naprakészek)
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
6
Tényfeltárás
Felderítő tényfeltárás
Gyorstesztek, helyszínen elvégezhető mérésekelőkészíthetőek a részletes feltárás
tervei
A tényfeltárás felderítő szakaszában a könnyen illó szennyezőanyagok jelenlétének
kimutatására jól használható a póruslevegő vizsgálat. Mivel a póruslevegőben mérhető
koncentráció függ –a szennyezőanyag mennyiségén és milyenségén kívül –a felszín és a
szennyeződés, valamint a felszín és a talajvízszint távolságától, a csapadékviszonyoktól
és a telítetlen zóna víztartalmától, ezért a póruslevegő vizsgálatából a szennyezőanyag
tényleges mennyiségére nem lehet következtetni. Az egyes mérési pontok egymáshoz
viszonyított értékei viszont segítséget adhatnak a szennyeződés elhelyezkedésének
megállapításához.
Negatív eredmények alapján a részletes vizsgálatra nincs szükség
Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Felderítő és részletes tényfeltárás
(jogszabályok nem naprakészek)
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
7
Tényfeltárás
Részletes tényfeltárás
A részletes vizsgálat célja:
• a szennyező forrás helyének, kiterjedésénék és a szennyezőanyag típusának további
pontosítása,
• a szennyezettség elterjedésének pontos térbeli lehatárolása,
• a (Ci) intézkedési határérték feletti szennyezettségű földtani közeg (talaj) és felszín
alatti víz mennyiségének meghatározása.
Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Felderítő és részletes tényfeltárás
(jogszabályok nem naprakészek)
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
8
Tényfeltárás
Részletes tényfeltárás
A részletes tényfeltárás során a vizsgált területre jellemző szennyezés koncentrációkat
kell meghatározni a talajban, földtani közegben és a felszín alatti vízben
A részletes vizsgálat során ajánlott meghatározni a szennyezés által érintett földtani
közeg fizikai paramétereit, mindenekelőtt a szemcseeloszlást, a szabad hézagtérfogatot,
a szivárgási tényezőt, a talaj (kőzet) szorpciós tulajdonságait. Ezek az adatok szolgálnak a
szennyeződés- terjedési számításoknál alapadatul.
Szennyezett felszín alatti víz esetén meg kell határozni a szivárgás irányát, és a szivárgás
sebességét befolyásoló hidrogeológiai paramétereket. Önálló fázisú szennyezőanyagok
jelenléte esetén az önálló fázis felhalmozódását és migrációját meghatározó tényezőket
is fel kell tárni.
A tényfeltárás során nyert adatoknak elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy
meghatározható legyen a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték.
A nyert adatoknak alkalmasnak kell lenniük arra is, hogy ezekre alapozva a
leghatékonyabb műszaki beavatkozás módszere meghatározható legyen.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
9
Tényfeltárás
1. Alapadatok begyűjtése
Archív anyagok, hatósági ügyiratok begyűjtése
Területhasználatok, szennyezőanyagok, környezeti elemek
szükséges beszerezni a következőket:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
a szennyezettség megszüntetésére kötelezett (kötelezhető) természetes, vagy jogi személy adatait (név, cím, kataszteri szám,
stb.),
a terület beépítési részletes helyszínrajzát,
a terület légi fényképét,
a területen megelőzően végzett tevékenységek, területhasználatok leírását,
a szennyezést okozó tevékenység leírását, technológiáját,
a szennyeződés történeti leírását, hatósági vonatkozásait (engedélyek, határozatok, bírságok stb.),
a szennyeződéssel kapcsolatos korábbi vizsgálati eredményeket,
a területre vonatkozó talajmechanikai, mérnökgeológiai, hidrogeológiai, környezetvédelmi stb. szakvéleményeket,
a terület és a valószínűsíthető hatásterület kataszteri, topográfiai, földtani, hidrogeológiai, környezet-érzékenységi stb. térképeit,
a területen és a tágabb térségben létesített feltárások, fúrások adatait,
felszín alatti víz vizsgálatok és mérések adatait (vízszint, vízminőség),
a szennyezés által valószínűleg érintett területhez közeli vízkivételek helyét,
a szennyezés által érintett területek vízhasználati adatait,
a területrendezési, településrendezési tervet,
a települési környezetvédelmi programot,
a közelben lévő védett épített és természeti értékek és területek listáját,
időjárási, éghajlati adatokat,
egyéb, a tényfeltárás szempontjából fontos adatokat.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
10
Tényfeltárás
1. Alapadatok begyűjtése
MÁFI (magyar Állami Földtani Intézet) földtani térképek
Országos kútkataszter (VITUKI megszűnésével kérdéses ennek gazdája és kezelője)
OKKP nyilvántartási rendszere
FAVI (Felszín Alatti Víz és Földtaniu Közeg Nyílvántartási Rendszer) Nyílvános adatok
Légifotók
FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) Adat és térképtár
HM (Honvédelmi Minisztérium) Térképészeti KHT
• Színes ortofotók
• Színes infra légifényképek (közeli infra hullámhossztartományban)
–
–
–
Növények vörös színűek
Talaj zöldes árnyalatú
Víz kéktől feketéig változhat
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
11
Tényfeltárás
1. Alapadatok begyűjtése
Hatósági határozatok és jogszabályok begyűjtése
Előzetes terepbejárás
A tényfeltárás tervezését megelőzően kell megtenni.
A terület tulajdonosával, kezelőjével, illetve a területet legjobban ismerő személlyel
tanácsos terepszemlét végezni.
Fel kell jegyezni a látottakat, hallottakat, térképen jelölni
Fénykép dokumentáció
Figyelni kell a következőkre
•
•
•
•
•
•
•
•
•
szénhidrogén feldolgozás,
üzemanyag fűtőanyag tárolása, átfejtése és kiszerelése,
kazánház,
kenőanyagok tárolása és felhasználása,
vegyi anyagok (oldószerek, impregnálószerek, felületkezelő szerek, stb.) tárolása és felhasználása,
hulladéktárolás,
felszín alatti és fölötti csővezetékek,
szennyvizek gyűjtése és kezelése,
veszélyes anyagokat alkalmazó technológiák (pl. galvanizálás, zsírtalanítás, öntöde, javítóműhely, bőrcserzés,
csávázás, hadiipari technológiák stb.).
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
12
Tényfeltárás
2. Tényfeltárási terv
A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát,
amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges,
beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét.
Részei:
• Bevezetés
• Előzmények
• A károsodott terület földtani és vízföldtani viszonyai
• A feltárások és vizsgálatok általános terve
–
–
–
–
A vizsgált terület vízszintes és mélységi lehatárolása
A javasolt feltárások, vizsgálatok és indoklásuk
A tényfeltárás kutatási módszerei és alkalmazásuk sorrendje
A kémiai vizsgálatok körének megtervezése
• Szervezés és biztonságtechnika
• A tényfeltárás várható környezeti hatása
• A tényfeltárással kapcsolatok munkálatainak ütemezése
Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Tényfeltárási terv (jogszabályok nem
naprakészek)
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
13
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
Bevezetés:
• a szennyeződés valószínűsíthető idejét, jellegét,
• a szennyező forrás(ok) és a tényfeltárás helyének megjelölését. (cím, kataszteri szám),
• az ingatlan(ok) tulajdonosának, használójának, kezelőjének adatait,
• a tényfeltárást elrendelő felügyelőség megnevezését, a határozat számát, a kiadás
időpontját, a kötelezés teljesítésének határidejét, a kötelezés által megjelölt
feladatokat,
• a tényfeltárást végző nevét, a jogosultságát igazoló engedély számát és érvényességi
idejét, megnevezve, hogy az engedély milyen tevékenységre vonatkozik.
Előzmények bemutatása:
• Tényfeltárást elrendelő határozat bemutatása
• Föl kell vázolni a szennyező forrás és a szennyeződött, károsodott terület helyén és az
érintett ingatlanokon a terület- és vízhasználatokat.
• A térképen ábrázolni kell a szennyező forrás(ok) helyét.
• Fel kell sorolni a veszélyeztetett, szennyeződött, károsodott természeti, környezeti és
művi elemeket.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
14
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
A károsodott terület földtani és vízföldtani viszonyai:
• Az archív adatok alapján a vizsgált területet be kell azonosítani a regionális földtanivízföldtani képbe.
• Ehhez nyújtanak segítséget az áttekintő földtani térképek, szerkezetkutató fúrások,
mélyfúrású kutak adatai. A lehetséges mértékig ismerni kell a térség kőzettani,
rétegtani és hidrogeológiai adottságait, a szennyeződéssel érintett, többségében
felszín közeli földtani közegeket.
• Vízföldtani szempontból az előkészítő munkát a területet érintő hidrogeológiai
egységre kell kiterjeszteni.
• Át kell gondolni a térségi víztároló kőzetek települési viszonyait, a felszín alatti vizek
típusait (talajvíz, parti szűrésű, rétegvíz, hasadékvíz, karsztvíz) a tárolók vízföldtani
paramétereit (szivárgási tényező, szabad hézagtérfogat stb.), a beszivárgási,
utánpótlódási, megcsapolási körülményeket, a vízszinteket, nyomásszinteket, a
vízszintek ingadozását, a talaj- és rétegvizek kommunikációját, regionális és helyi
felszín alatti vízáramlási rendszereket, a veszélyeztetett vízhasználatokat, stb. Ehhez
nyújtanak segítséget a vizsgált területen végzett korábbi feltárások és vizsgálatok
adatai, illetve az ezek felhasználásával készült szakvélemények és a regionális
hidrogeológiai térképek.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
15
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan):
A vizsgált terület vízszintes és mélységi lehatárolása
• A tervezés során figyelembe kell venni a felszíni lefolyási viszonyokat, az érintett
területen összegyűlő vizeknek a felszíni vizekkel való kapcsolatát
• a természetes vizekbe és a mesterséges létesítményekbe (vízfolyásokba,
csapadékcsatornákba, öntözőcsatornákba, stb.) való bejutás és továbbjutás módjait
• a beszivárgási adottságokat, a szennyeződés felszín alá kerülésének és a felszín alatti
vizekkel történő kapcsolatának módozatait.
• A szennyezettség területi elterjedése egyes esetekben előzetes szennyeződésterjedési modellezéssel becsülhető. (“Szennyeződésterjedési modellek alkalmazása”c.
OKKP Kármentesítési Kézikönyv 1)
• A szennyezettség megállapítására olyan feltárási hálózatot és mélységet kell tervezni,
hogy a szennyeződés térbeli elhelyezkedésének és esetleges mozgásának a
sajátosságai kellő mértékben megismerhetők legyenek.
• A feltárások rendszerét lehetőleg egyenletes kiosztással kell tervezni.
• Pontszerű szennyező forrás esetén, a terjedési útvonalak ismeretének hiányában,
használható a sugaras feltárási rendszer is.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
16
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan):
A vizsgált terület vízszintes és mélységi lehatárolása - folytatás
• A fúrásoknak lehetőség szerint harántolni kell a talajvíz tároló képződményt.
• A talajvíz alatti rétegvíztartó összletek feltárása és vizsgálata azonban azzal a veszéllyel
jár, hogy a víztartók összenyitásával a szennyeződés átjuthat addig szennyezetlen
víztartókba is, ezért első lépésben kizárólag az első víztartóra terjed ki a vizsgálat.
• Amennyiben a mélyebb víztartók szennyeződésének megalapozott a gyanúja, akkor
indokolt lehet azok feltárása is
• A második víztartó feltárását a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokkal egyeztetett
módon, a szennyezett talajvíz kizárását biztosító fúrási technológia alkalmazásával kell
elvégezni.
• A mélyebb víztartókat feltáró fúrás(oka)t lehetőleg a talajvíztartó összletben jelenlévő
szennyezettség horizontális elterjedésének kontúrján kívül, vagy a szennyezés gócától
távol kell kitűzni, elkerülendő a szennyezőanyagnak a víztartók között való
mozgásának lehetőségét.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
17
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan):
A javasolt feltárások, vizsgálatok és indoklásuk:
• Cél kell legyen, a költségkímélő, hatékony kutatási eljárás kiválasztása.
• Tájékoztatásul szolgálhatnak a közvetett feltárások (felszíni és fúrólyuk geofizika,
mechanikus szondázás). Közvetlen információt nyújtanak a sekély és nyílt feltárások és
a nagyobb mélységet is átfogó fúrások és megfigyelő kutak.
• A mintavételeket és a minták laboratóriumi vizsgálatát általában a szennyeződés
jellege, a szennyezőanyag tulajdonságai, a térség morfológiai, földtani felépítése,
hidrológiai adottságai, a területhasználatok, a valószínűsíthető mentesítési
technológia határozzák meg
• igen részletes és sok szempontot figyelembe vevő mintavételi-vizsgálati tervet kell
összeállítani, amely tartalmazza a mintavétel helyét, időpontját, módját, a minták
számát, mennyiségét, kezelését, tárolását, nyilvántartását és átadását.
• Mintavételt pontokban végezzük. Egy adott területen a mintavételi pontok hálózatát
mintavételi rácsnak nevezzük.
• Szabályos mintavételi rács akkor alkalmazható, ha a hulladék vagy a szennyezőanyag
eloszlása közel folytonosnak tekinthető, így a mintavételi hiba minimális.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
18
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan):
A javasolt feltárások, vizsgálatok és indoklásuk - folytatás:
• A tervezett fúrásszámot és hálóméretet elsősorban a szennyezett talaj és felszín alatti
víz térfogata és kiterjedése határozza meg.
• A két leggyakoribb mintavételi rács a négyzeten és a szabályos háromszögön alapuló
hálózat.
• Egy mintavételi rácsnak a mintázás jósága szempontjából két jellemzője van:
– egy tetszőleges pont átlagos távolsága a mintavételi ponttól,
– egy tetszőleges pont maximális távolsága a mintavételi ponttól.
• A mintavétel történhet véletlenszerű pontkijelöléssel is. A véletlenszerű
helykijelölés alapján végzett mintavétel során a káros anyag, vagy az erősen
szennyezett földtani közeg minden egyes összetevőjének ugyanakkora esélye
és valószínűsége van arra, hogy a mintába belekerüljön. Ennek akkor van
különös jelentősége, ha a vizsgált területen a szennyezőanyagok eloszlása
szabályos (pl. meghatározott helyekről származó anyagokkal periodikusan
feltöltött hulladékleralók esetében).
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
19
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan):
A javasolt feltárások, vizsgálatok és indoklásuk – folytatás2:
• Talajszennyeződések a szennyező források körzetében fordulnak elő. A talaj
szennyezettségének tényfeltárása esetén a vizsgálati helyek többsége mintavételi
fúrás, kiegészítve a szennyeződés centrumában és a felszín alatti víz áramlásának
irányában (esetleg hátterében is) kialakított, folyadékminták vételére alkalmassá tett
biztosított fúrásokkal.
• A felszín alatti vizek szennyezettségét a szennyező forrástól kiinduló, szivárgás irányú
szelvények mentén (áramlási és azzal ellentétes irányban) célszerű fúrással, biztosított
furatokkal követni.
• Az oldalirányú lehatárolások azután következnek, hogy a szennyezettség csóváját
hosszirányban lehatárolták.
• A talaj mintavételeket és vizsgálatokat a szennyező források közelében minden
esetben ki kell terjeszteni a felszínközeli talajzónára, a talajvíz feletti (kapilláris)
zónára, a talajvízszint ingadozásának térségére és a talajvízszint alatti tartományra.
• A mintavételeket és vizsgálatokat minden indokolt és értelmezhető esetben ki kell
terjeszteni a terület jellemző felszín alatti vízbeszerzéseire, felszíni vizeire és a
mederiszapokra.
20
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan):
A tényfeltárás kutatási módszerei és alkalmazásuk sorrendje (részletes módszertan):
Fel kell vázolni:
az egymást követő előkészítő
munkákat:
• engedélyek beszerzése,
• helyszíni célfelvételezések,
• geodéziai felvételek,
• feltárások helyének kitűzése;
a feltárási tevékenységet:
• geofizikai vizsgálatok,
• szondázási vizsgálatok,
• nyílt feltárási munkák,
• fúrási és kútkiképzési munkák,
• geodéziai bemérés;
helyszíni vizsgálatokat:
• egyidejű folyadékszint észlelések,
• vízföldtani paraméterek meghatározása,
• talaj- és folyadékminta vételek,
• szennyeződés vizsgálati tesztek;
mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módokat
felszíni- és felszín alatti vizek, talaj (kőzet) és
szennyezőanyag(ok) esetében:
• fizikai,
• kémiai (minőségi és mennyiségi analitika),
• toxicitási,
• bakteriológiai, stb. vizsgálatok;
• a befejező értékelési, dokumentálási
munkát.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
21
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
A feltárások és vizsgálatok általános terve (Módszertan):
A kémiai vizsgálatok körének megtervezése:
• Általános elvként rögzíteni kell, hogy a feltárások telepítését a szennyező források,
potenciális szennyező források környezetében, azok minden részletre kiterjedő
megismerésére célszerű indítani.
• A vizsgálandó komponensek köre szűkíthető a terület ismeretéből kiindulva.
• A valószínűsített kockázatos anyag(ok) ismeretében el kell készíteni az előzetes kémiai
anyagvizsgálati tervet.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
22
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
Szervezés és biztonságtechnika
A helyszíni munkálatok tervezésekor:
• fel kell mérni a terület megközelíthetőségét, és a területen belüli közlekedés
lehetőségeit,
• vizsgálni kell a felvonuláshoz szükséges bontási, tereprendezési feladatokat,
• le kell határolni a munkálatokkal igénybe vett területet,
• biztosítani szükséges a megfelelő őrzést, védelmet és ki kell jelölni az irányító
központot, kommunikációs és elsősegély nyújtó helyet,
• a helyszínen dolgozók számára biztosítani kell szállás- és tárolási lehetőséget, az ivóés szociális víz és energia- stb. ellátást,
• rögzíteni szükséges a munkakezdés és befejezés időpontját. /A feltárási teljesítmény
(fúrási folyóméter) és a veszélyeztetettség ismeretében a feltárás adott határidőn
belüli elvégzéséhez szükséges személyi létszám, berendezésszám meghatározható. A
területen dolgozó szakemberek egymás után, egymásból következő munkáját időben
ütemezni kell (geodéziai kitűzés, tereprendezés, feltárás, mintavétel, helyszíni
vizsgálat)./
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
23
Tényfeltárás
Tényfeltárási terv
Szervezés és biztonságtechnika
A helyszíni munkálatok tervezésekor:
• A terület tulajdonosával vagy kezelőjével a feltáró munkálatok helyét egyeztetni kell
• Ha ez térképek hiányában bizonytalan, közműfeltárást kell végezni, illetve a fúrásokat
feltáró aknából kell indítani.
• Speciális esetben szükséges lehet a terep tűzszerészeti mentesítését elvégezni.
• A munkálatok során mindvégig be kell tartani az általános és helyi biztonságtechnikai
szabályokat (egészség- és balesetvédelem).
• Szükség esetén a helyszínen dolgozókat a feltárandó anyagra vonatkozó speciális
oktatásban kell részesíteni.
• A feltárási terveket tűz-, robbanás- fertőzésveszély, stb. esetén az illetékes hatósággal,
felügyelőséggel egyeztetni kell (bányakapitányság, tűzoltóság, ÁNTSZ)
• Erősen szennyezett területen a munkavégzés veszélyeztetheti a mintavételezést
végzőket.
• Ilyen területeken megfelelő védőeszközöket (por- és gázvédő maszk, védőkesztyű,
vagy teljes testet beburkoló védőruha) kell használni, amelyek a szennyezőanyagok
bőrre kerülésének, belégzésének, lenyelésének veszélyét csökkentik, kizárják.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
24
Tényfeltárás
Kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálata
Jogszabály: 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet kármentesítési tényfeltárás
szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról
szűrővizsgálat: a kármentesítési tényfeltárás során a szennyezett területen található
szennyező anyagok meghatározása mintavételi és kémiai-analitikai vizsgálati eljárással
• A szűrővizsgálat során olyan kémiai-analitikai vizsgálati módszer alkalmazható, mellyel
az adott módszerre jellemző mérési hiba figyelembevételével is, legalább a külön
jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határérték [a továbbiakban: (B)
szennyezettségi határérték] biztonságosan kimutatható.
• Tényfeltáráskor térben le kell határolni a szűrővizsgálat során a (B) szennyezettségi
határérték felett kimutatott szennyező anyagokat.
• Mintavétel: mintavételi pontonként egy felszín alatti víz és egy földtani közeg mintát
kell vizsgálni. Felszín alatti vízre irányuló vizsgálat esetében mintavételi pontonként, az
ellenőrizhetőség biztosítására egyidejűleg két mintát kell venni.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
25
Tényfeltárás
Kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálata
A szűrővizsgálat eredményeihez a kiértékelést és rendszerezést követően csatolni kell az
alábbiakat:
a) a mintavételről és a laboratórium vizsgálatok eredményeiről készült jegyzőkönyveket,
b) az azonosított szennyező anyagok listáját, és
c) a szerves szennyezők vizsgálati felvételei hitelesített fénymásolatát.
- azokat a vizsgálati módszerből adódó zavaró hatásokat, melyek következtében az
egyes szennyező anyagok e rendelet szerinti vizsgálata - a (B) szennyezettségi
határértéknél - nem végezhető el.
Mindezeket csatolni kell a tényfeltárási záródokumentációhoz
Szennyező anyagok és
tulajdonságok
pH
foszfát
Javasolt vizsgálati módszer
elve
Javasolt vizsgálati
szabvány, mérési módszer
potenciometria
MSZ 448-22: 1985, MSZ ISO
10523:2003
fotometria, vagy
ionkromatográfia
MSZ EN ISO 10304-1:1998,
MSZ 448-18:1977
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
26
Tényfeltárás
Kármentesítési környezeti kockázatfelmérés
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
27
Tényfeltárás
3. Tényfeltárás kivitelezése
A Felügyelőség engedélyének illetve határozatának kiadása után kezdődhet
Előmunkálatok
• A feltárást a szükséges engedélyek beszerzésével, a hiányzó dokumentációk
pótlásával, és aktualizáló helyszínelésekkel kell indítani.
• A feltárások helyét a terület tulajdonosával, az illetékes szakhatóságokkal és a
közüzemi szolgáltatókkal (elektromos művek, vízmű, gázszolgáltató, távközlési
szolgáltatók) egyeztetni kell a felszín alatti közművek védelme és biztonsága
érdekében.
• Az észleléshez, mintázáshoz felhasznált természetes és mesterséges feltárások helyét
a munka megkezdése előtt ki kell jelölni, a feltárások jelzésének feltüntetésével.
• A feltárások pontos koordinátáit (vízszintes és magassági vonatkozásban) abszolút
értékben (EOV, mBf) kell megadni.
Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutató 6. Tényfeltárási terv munkálatainak
elvégzése (jogszabályok nem naprakészek)
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
28
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Geodézia
Minek?
• a terület geodéziai azonosítása, kiterjedés paramétereinek megadása,
• a felméréshez és a kármentesítés megtervezéséhez alapadatok szolgáltatása,
• a mintavételi helyek rögzítése,
• egységes nyilvántartási rendszerhez azonosító adatok szolgáltatása.
Kiindulási térképek:
• a földhivatali alaptérképek,
• kiviteli vagy építési engedélyezési tervek,
• nyomvonalas létesítmények kiviteli tervei.
A mérésnek vízszintesen centiméteres, függőlegesen milliméteres pontosságúnak kell
lennie
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
29
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Geodézia
Első feladat a helyszíni bejárás alkalmával a meglévő helyszínrajzok helyességének
minősítése, és azoknak a lényeges objektumoknak az azonosítása, amelyek helyszínrajzi
megjelenítése szükséges.
A helyszínrajzon szerepeltetni kell:
• épületeket,
• úthálózatot, vasutat,
• elektromos légvezetéket,
• egyedi, kimagasló azonosító pontokat (kémény, torony, stb.),
• az ismert közműhálózatot (víz, szennyvíz- és csapadékvíz csatorna, elektromos- és
távközlési kábel, távhő- és gázvezeték),
• felszíni és felszín alatti tárolótartályokat, termékvezetékeket,
• technológiai berendezéseket és vezetékeket,
• feltárási, mintavételi pontokat,
• vízrajzi adottságokat.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
30
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Nyílt feltárások:
Előzetes tényfeltárás esetén, amikor kevés adat áll rendelkezésre, különösen az első
helyszíni bejáráskor valamennyi meglévő felszíni nyílt feltárás jellemzőjét figyelembe kell
venni, amelyek lehetnek természetes vagy mesterséges feltárások
• Természetes: vízmosás, patakmeder, vízpart, hegyomlás, kidőlt fák gyökérzete helyén
maradt üreg
• Mesterséges: külfejtés, bevágás rézsűje, alagút, pince, épület alapozás, kút stb.
• Létesíthetők kis mélységű feltárások: lekaparással, tisztítással, kutatógödör, bevágás
készítésével, kézi szondázóval.
• Speciális nyílt feltárási módszer lehet a szennyeződés feltárása gépi markolóval.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
31
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Pontszerű feltárások készítése:
A feltárási technikákat a szennyeződés jellegének, mértékének, térbeliségének és a
kőzetanyagnak megfelelően kell megválasztani.
A feltárási munkálatok célja a szennyező forrás feltárása, a szennyező forrás által
szennyezett talaj és felszín alatti víz térbeli lehatárolása, a földtani paraméterek
meghatározása helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokkal és a szennyeződés terjedésének
ellenőrzéséhez figyelőkutak létesítése.
A feltárás mintavételi szondázással vagy fúrások létesítésével végezhető.
Szondázás:
Kis átmérőjű (20-50 mm) szondával, melyet robbanómotoros kalapáccsal juttatnak le a
talajba. 1-2 méter-re lehet lemenni. Emelőszerkezettel kell kivenni a mintát. Üreges
szerkezetű. Állékony furat esetén szűrőcsövet is be lehet helyezni a lyukba, így
talajvízmintát is lehet venni.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
32
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Pontszerű feltárások készítése:
Fúrás:
Vízöblítéses és száraz fúrás létezik, kockázatos szennyezés esetén azonban csak az utóbbit
szabad használni. A vízöblítéses fúrást kerülni kell, mert idegen eredetű vizet visz a
szennyezett területre.
Kis lehatolású kézi és gépi berendezések:
10-20 méter mélységig, max 110 mm-es furat
Állványos gépi fúrás:
20-100 méter, d>150 mm
Fúrószerszámot a talaj, illetve kőzettípus alapján kell kiválasztani:
• Laza törmelékes kőzet kanállal
• Kötött kőzet spirállal
• Szilárd kőzet koronával
Spirál fúró használata környezeti értékeléshez nem ideális, mert nehezebben tisztíthatóak
a fúrócsövek, illetve a mélységszelektivitás nem jó. Kanalas fúró viszont nem tartja meg a
talajvizet, így az talajvízszint alatt nem alkalmazható
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
33
Kanalas fúrószerszámok
Belső üreges spirál fúrószerszám
Forrás: Kármentesítési útmutató 6. Tényfeltárási terv munkálatainak elvégzése
Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai
Zsolt
34
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Talajvíz mintavételi pontok kialakítása:
A mintavételi kutakat célszerű talajvíz megfigyelő kúttá kiképezni, melyből talajvíz szintet
illetve, vízmintát lehet venni. Figyelőkutak hatósági engedéllyel működhetnek! (18/1996
VI. 13)
A szűrőzés mélységét a korábbi minták alapján lehet megítélni. A szűrők anyagának
választásánál fontos a vizsgálandó anyagok ismerete.
A béléscső az a szerkezeti elem, amely a kutat a beomlás ellen biztosítja, másrészt a
feltárt rétegben lévő víz szennyeződését, továbbá más vízzel való keveredését
megakadályozza. A béléscsövek anyagát ezért úgy kell megválasztani, hogy szilárdsági és
kémiai szempontokból egyaránt megfeleljen a követelményeknek.
A figyelőkút fúrásánál különösen nagy gondot kell fordítani a felszíni víz, illetve a
megfigyelésbe nem vont rétegek vizének a kizárására. Gondoskodni kell a béléscső
megfelelő tömítéséről, zárásáról, illetve a gyűrűstér megfelelő kitöltéséről.
A kút béléscsövezett szakaszát a várható dinamikus szint közelébe, a vizsgálandó porózus
réteget fedő vízzáró rétegbe kell levinni.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
35
Forrás: Kármentesítési útmutató 6. Tényfeltárási terv munkálatainak elvégzése
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
36
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Talajvíz kutak kialakítása:
A talajvízszint észlelő kutakat –a megfelelő szűrőváz kialakításához –lehetőleg a
szűrőcsőrakat átmérőjénél legalább 80 mm-rel nagyobb átmérővel célszerű lemélyíteni. A
kutak mélységét a szennyezett tartomány várható vertikális kiterjedése és a talajvízszint
ingadozásának mértéke határozza meg.
Az esetleg jelen lévő, víznél könnyebb önálló fázisú szennyezők korrekt észlelése
érdekében szénhidrogén szennyezések esetén biztosítani kell, hogy a várható talajvízszint
ingadozás szélső helyzetei esetén is elvégezhető legyen a mintavétel és az észlelés. Azaz
magas talajvíz állás esetén a szűrőzött szakasz felső éle a talajvízszint felett 1,0 m,
alacsony talajvíz állás esetén a szűrőzött szakasz alsó éle a nyugalmi talajvíz szintje alatt
1,0-2,0 m hosszúságú legyen. A szűrőcsőrakatot védőcső alkalmazása mellett szükséges
elhelyezni.
A víznél nehezebb folyadék fázisú szennyezőanyagok vizsgálatánál figyelembe kell venni,
hogy az önálló fázisú szennyeződés lesüllyed a víztartó feküjéig és ott halmozódik fel,
lencsék formájában. Amennyiben a tényfeltárás során a talajvízben ilyen
szennyezőanyagok jelenlétének gyanúja felmerül, a mintavételi pontot a talajvíztartó
összlet feküjéig kell kiépíteni és talpon beszűrőzni, mivel csak így lehet detektálni az
esetleg jelen lévő, a víztartó aljára süllyedt önálló fázist.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
37
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Talajvíz kutak kialakítása:
A talajvíz szennyezést feltáró vagy lehatároló furatok esetében a kútkialakítást követő 3
órás tisztító szivattyúzás és a Q-h görbe felvétele nem kívánt módon mobilizálhatja a
szennyeződést.
Amennyiben a fúrás száraz technológiával mélyült, kúttisztítást és minimális mértékű
tisztító szivattyúzást kell végezni a pH és a vezetőképesség állandósulásáig.
A környezetvédelmi célú figyelőkutak esetében általános a különböző műanyag, üveg és
fém anyagú csövek és szűrők használata.
A PVC csövek, szűrők hátránya, hogy kémiai reakciókkal szemben kevésbé ellenállók,
reakcióba léphetnek a vizsgált vízzel, annak kockázatos összetevőivel. Az üvegszállal
erősített műgyanta csövek jó hidraulikus tulajdonságokkal rendelkeznek, korrózióálló
minden agresszív vízzel szemben, magas hőmérsékleten sem veszti el mechanikai
tulajdonságait.
Acélcsövek: hátrányuk, hogy a korrózióval szemben nem minden acél ellenálló, agresszív
víz esetén csak valamilyen védőbevonattal alkalmazhatók.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
38
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Furatokban és megfigyelőkutakban végzett helyszíni vizsgálatok:
A helyszínen végzett vizsgálatok többféle célt szolgálnak. Helyszíni gyorstesztekkel (pl.
talaj póruslevegő vizsgálat, kolorimetriás teszt, stb.) a szennyezettség meglétét lehet
megállapítani a mintavételi ponton. A tesztek eredményei alapján módosulhat a
feltárások, kutatások további iránya, a fúrássűrűség, a laboratóriumi mérésre kijelölt
minták száma, helye.
Vízszint helyzete: csőperem és terepmagasság meghatározása vízszint mélysége
Feltáró fúrások esetén rögzíteni kell a megütött vízszintet, majd meg kell várni, hogy
kialakuljon a nyugalmi vízszint, melyet ugyancsak rögzíteni kell. Ha különbség van, akkor
nyomás alatti a vízrendszer. Több vízadó érintése is megtörténhet.
Vízszintet nyílt árkokban is lehet mérni, csak a csapadék hatását kell kiküszöbölni.
Vízminőség: MSz: 21464 szabvány szerinti mintázás. Tisztítószivattyúzást kell végezni! A
talajvíz fizikai paraméterei közül helyszínen kell mérni a hőmérsékletét, pH-ját, oldott
oxigén tartalmát és a fajlagos elektromos vezetőképességét.
Szivárgáshidraulikai tényezők (pl. szivárgási tényező, transzmisszivitás, hézagtérfogat)
meghatározása: szivattyú tesztekkel történhet. Több módszer is van. Legalább 4-12 órás
teszteket szükséges végezni.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
39
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Felúszó fázisú szennyeződés hatása a talajvízszint helyzetére:
Azokon a területeken, ahol mérhető vastagságú mobilis felúszó fázisú szennyezettség
(LNAPL: Light Non-Aquous Phase Liquid) jelentkezik a figyelőpontokban, a mért vízszintek
korrigálásra szorulnak, mert a felúszó fázis vízszintsüllyedést okoz a kútban (5.6.1-1. ábra)
hkorr = korrigált talajvízszint
csőperemtől (m)
hm = mért talajvízszint csőperemtől
(m)
ρLNAPL = a nem víz fázis sűrűsége,
általában 0,8 (kg/dm 3 )
ρvíz = a víz sűrűsége, általában 1
(kg/dm 3 )
dLNAPL = a nem víz fázis mért
(látszólagos) vastagsága (m)
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
40
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Felúszó fázisú szennyeződés vastagságának meghatározása: Bail-down teszt
• A bail-down tesztet elsősorban önálló fázisú szénhidrogén jelenléte esetén használják.
• A teszt a szénhidrogén valódi vastagságának becslésére szolgáló empírikus módszer,
melynek során letermelésre kerül a felúszó szénhidrogén, majd a letermelést
követően mérni kell a víz-szénhidrogén és a szénhidrogén-levegő fázishatárokat.
Kiindulási értékként meg kell mérni a víz és a szénhidrogén szintjét, majd ezekből ki kell
számolni a szénhidrogén látszólagos vastagságát.
A víz felszínéről pillanatszerűen (azaz a lehetőségekhez képest minél gyorsabban) le kell
termelni a szénhidrogént a víz kiemelése nélkül. A maradék szénhidrogén vastagsága csak
néhány mm lehet.
Ezt követően mérni kell a szénhidrogén visszatöltődését a szint stabilizálódásáig. A mért
folyadékszinteket és a számított szénhidrogén vastagságot az idő függvényében ábrázolva
adódik a felúszó szénhidrogén tényleges vastagságának értéke, a víz visszatöltődési
görbe töréspontjánál mért vastagságként.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
41
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Póruslevegő vizsgálata: Illó szennyezőanyagok vizsgálatához alkalmazható
Szondák telepítésével történik, melyeket célszerű hálózatosan telepíteni. A
póruslevegőben a szennyezőanyag koncentráció függ a szennyezőanyag mennyiségétől,
parciális nyomásától, a felszín és a szennyeződés, valamint a felszín és a talajvízszínt
távolságától, a csapadékviszonyoktól, a telítetlen zóna víztartalmátólTényleges
mennyiségre nem lehet következtetni! Egymáshoz viszonyított koncentrációk alapján
lehet következtetni a szennyezőanyag elhelyezkedésére.
A talajlevegő mintavételi szondákat jellemzően 1,0-4,0 m mélységig fúrással, veréssel,
sajtolással helyezik el és a felszíni levegő kizárásával szivattyúzzák át.
Első módszer: valamilyen edénybe (légmentesen zárható üvegedény, műanyag tasak)
szivattyúzzák a talajból a levegőt. Ügyelni kell arra, hogy a mintát ne hűtsék le, mert
akkor kicsapódhatnak a gázból a vizsgálni kívánt komponensek
Másik módszer a gáz begyűjtésére, amikor a telítetlen zónába helyezett lezárt
rozsdamentes acélcső a megfelelő mélységben kinyitva befogja a talajlevegőt.
Harmadik lehetőség, hogy –a talajlevegőt átengedik egy aktív szén szűrőn, ezzel megkötik
az illékony kockázatos anyagokat, így azok a laboratóriumban visszanyerhetők
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
42
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Talajmintavétel: MSZ 21470-1 szabvány szerint
Mintázás lehet rendszeres (Vonalas, négyzetes, háromszöges elrendezés), vagy célzott
(kiemelkedően szennyezett területeken).
Mintavétel típusok:
• Pontminta: egy adott mélységből zavartalan mintát veszünk
• Vonalas minta: Fúrás adott szakaszából vett átlagminta
• Felületminta: a talajfelszínről valamilyen szisztéma szerint összegyűjtött és átlagolt
minta
• Térfogatos minta: PL. hulladéklerakóból markolóval vett minta. Ezt elő kell készíteni
homogenizálással, aprítással a vizsgálati átlaganyag kiválasztásához.
Kémiai vizsgálatokhoz elegendő a zavart, átlagminta. Talajfizikai vizsgálathoz zavartalan
minta szükséges
• Szennyezőforrás közvetlen környezetében kutatógödrös felszíni mintát érdemes venni,
• Szennyezőforrás tágabb környezetében 0.2, 0.5, 1, 1.5, 2 m-es mélységből a felszín
alatti víz mozgástartományából és vízszint alól érdemes pontmintát venni
• Egyéb helyeken 0.2 m, a felszín alatti víz mozgástartományából és vízszint alól pontm.
43
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Talajnedvesség mintavétel: vákuumos szondával
Felszíni vízből történő mintavétel: (MSZ 12750/2-71 és MSZ 21464) merítéssel
• Szennyezett felszíni vízből történő mintavétel esetében a mintát áramló vízből, a
vízfolyás sodorvonalából kell meríteni
• Állóvízből történő mintavétel esetén a vízmintát a túlfolyó vízből, annak hiányában a
jellemző átlagos vízmélységű részen kell meríteni.
• Pangó vízből származó vízminta vizsgálatának eredményét csak tájékoztató jelleggel
lehet figyelembe venni.
Felszín alatti vízből történő mintavétel:
A kútbeli vízoszlop nem reprezentálja a környező talajvíz minőséget, ezért a mintavétel
előtt a pangó vizet el kell távolítani a kútból, tisztító szivattyúzást kell alkalmazni.
Vélemények a vízmennyiségre vonatkozóan:
• a vízmintavétel előtt meghatározott, több kúttérfogatnyi vizet kell kiszivattyúzni,
• a kiszivattyúzandó vízmennyiséget a kút vízhozama határozza meg,
• a vízmintavétel előtt a tisztító szivattyúzást bizonyos geokémiai paraméterek
állandósulásáig kell folytatni
44
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Felszín alatti vízből történő mintavétel:
tisztító szivattyúzás - folyt:
Az optimális tisztítást a talajvíz alacsony áramlási sebességgel (0.2-0.3 l/perc) történő
kiszivattyúzásával érik el. A tisztító szivattyúzást úgy kell végezni, hogy a lehető legkisebb
vízszintcsökkenést okozza a kútban.
Ha felúszó nem vizes fázis jelenlétét észlelik a monitoring kútban, akkor a tisztító
szivattyúzást olyan módszerrel kell végezni, hogy a szivattyú a lehető legkevésbé
szennyeződhessen és kizárólag a vizes fázis kerüljön szivattyúzásra
Az US EPA szerint a tisztító szivattyúzást addig kell folytatni, amíg a turbiditás,
redoxpotenciál és az oldott oxigén koncentráció stabilizálódik, az utolsó legalább két
mérés során 10%-on belüli értékeket kapunk
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
45
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Felszín alatti vízből történő mintavétel:
Merítővel, vagy szivattyúval történik, ideális esetben a mintavételi kútban van beépített
mintázó.
A mintázó berendezést úgy kell megtervezni, hogy Viton -ból, Tygon -ból, szilikonból vagy
neoprénből készült alkatrészei lehetőleg ne, vagy csak minimális mértékben tudjanak
kapcsolatba kerülni a talajvíz mintákkal, mert ezek szorpciós veszteséget okozhatnak.
Merítők:
bailer: egyszerű cső, golyós szeleppel az alján.
Tisztító szivattyúzás nélkül nem szabad használni
Illékony szennyező esetén nem szabad alkalmazni, illetve oldott gázok vizsgálatához sem.
fecskendő készülék: A mintavétel úgy történik, hogy leengedik a fecskendőt a kútba, majd
a mintázni kívánt vizet a kamrába vákuum által a dugattyú húzza be. A minta kivételéhez
felhúzzák a fecskendőt, majd a mintát áttöltik a tároló edénybe, vagy rögtön a megfelelő
vízminőség-vizsgáló készülékbe fecskendezik.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
46
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Felszín alatti vízből történő mintavétel:
Szivattyúk:
Búvár szivattyúk: membrán, perifériás rotorú, dugattyús, fogaskerék
Felszíni szivattyúk: centrifugál, perisztaltikus, gázlift
Vannak alkalmazási korlátok, amiket a mintázásnál figyelembe kell venni. A
kármentesítési útmutatóban van erre vonatkozó táblázat.
Fontos a mintázók megfelelő tisztítása, ehhez metanolos és acetonos öblítésre is szükség
van a mosószeres tisztítás után, ha szerves alkotókat akarunk vizsgálni.
Mintavétel:
Az esetlegesen elégtelen készülék-tisztítás miatt bekövetkező kereszt szennyeződés
esélyét el kell kerülni, ezért a monitoring kutak mintázását mindig a legkevésbé
szennyezettnek gondolt kúttól a legszennyezettebb felé haladva kell végezni
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
47
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Helyszíni analitika: A fizikailag vagy kémiailag instabil összetevőket lehetőleg már a
helyszínen mérni kell. Jó példa erre a pH, redoxpotenciál, oldott oxigén koncentráció,
hőmérséklet és az elektromos vezetőképesség.
Legszerencsésebb az un. in-line áramlási mérőcella beiktatása, illetve az olyan speciális
mérőműszer használata, aminek szondáit le lehet engedni a kútba.
Kevésbé megbízható a mintavétel felszínre hozatala után a minták kiértékelése,
valamilyen analitikai módon.
Kalibrált műszer alkalmazása!
Tartósítás: Ha nem lehetséges a minták azonnali elemzése, úgy az instabilabb
paraméterek rögzítése érdekében tartósítani kell a mintákat. Ezzel lelassítjuk a fizikai és
kémiai reakciókat. Ilyen például a hűtés, fénytől való elzárás, kémiai szerek adagolása, ph
fixálás. Egyes tartósítás megzavarhat másik paraméterttöbb mintát gyűjteni!
Példák:
Ammónia – hűtés 4 °C-ra, kénsav ph<2-ig, 28 napig tartósít; BOI - hűtés 4 °C-ra, 48 óráig
tartósít; PAH vegyületek: hűtés 4 °C-ra, tárolás sötétben 0,008 % nátrium-tioszulfát
Tárolóedények: üveg vagy műanyag, a szennyezőkomponenstől függ!
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
48
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Minőségbiztosítás: hibák becslése, minimalizálása
pl..: Felszín alatti víz szulfáttartalma, mely függ a földtani közeg kémiai összetételétől, és a
felszín alatti víz adott földtani közegen való tartózkodási idejétől. Ez térben és időben
nem teljesen véletlen eloszlású. Ezen kívül sok gyengítő és erősítő folyamatnak is ki van
téve (baktériumok, biológiailag hozzáférhető szénforrások), melyeket nem lehet explicit
matematikai összefüggésekkel leírni.
A mérési eredmények szórásába a véletlen és szisztematikus hibák is beletartoznak.
Ezeket a terepi és laboratóriumi munkák okozzák.
Hibaforrások:
• a mintavétel helyszínének megválasztása,
• a mintavétel (a tisztítószivattyúzást is beleértve),
• a mérési módszer, és a mérés folyamata,
• a mérés kalibrálásánál használt referenciák megválasztása,
• az adatkezelés.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
49
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Minőségbiztosítás - folyt:
Mintavétel során arra kell törekedni, hogy a begyűjtött minta reprezentatív legyen. Az a
környezeti minta tekinthető reprezentatívnak, amely a többi reprezentatív mintával
együtt pontos képet nyújt a tanulmányozott állapotról, jelenségről, folyamatról.
Kútkialakítási hibák:
több, eltérő geokémiai adottsággal rendelkező vagy eltérő mértékben szennyezett
víztartó réteg összenyitása, és azok vizeinek keveredése.
az acél kútcsövezés hatással lehet számos toxikus fém redox állapotára, és ezen keresztül
oldhatóságára.
sarucementezés hiánya, vagy nem megfelelősége, a kavicsolt szűrő nem megfelelő
kialakítása vagy a fölötte lévő gyűrűs tér nem megfelelő tömedékelése, a nem megfelelő
kútfejlezárás. Az utóbbi három esetben felszíni [csapadék] víz, illetve felszíni eredetű vagy
a telítetlen talajzónában tározódó szennyeződés juthat a kútba.
Helytelen mintatárolás: minta elöregedése, a vizsgálandó paraméterek megváltozása
elillanás, átalakulás következtében, a minták expozíciója,
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
50
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Környezeti minták begyűjtése, tárolása:
Minőségbisztosítás - folyt:
Minőségbiztosító minták:
Terepi vakminta –a vizsgáló laboratóriumból a terepre szállított desztillált vizet a
mintatartó edénybe öntik, lezárják, és a laboratóriumba szállítják a többi mintával együtt.
A terepi vakminta rögzíti a mintát ért expozíciókat a mintavételtől a laboratóriumi mérés
megkezdéséig, valamint befolyásolhatja a kimutatási határ értékét.
Duplikát minta –a mintavétel során két mintatartó edénybe vett ugyanazon környezeti
minta, amely alkalmas a mintavétel során adódó hibák ellenőrzésére.
Megosztott minták–terepi minták, amelyeket a terepen több részre osztanak és több
mintatartó edénybe vesznek. A mintákat általában különböző laboratóriumokban
vizsgálják.
Laboratóriumi vakminta–a laboratóriumban desztillált vizet a terepről beérkezett
mintákkal együtt vizsgálják. Alkalmas a laboratóriumi vizsgálatok során a mintákat érő
expozíciók (szennyeződések) mértékének becslésére.
Mintakísérő jegyzék használata
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
51
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Geofizikai vizsgálatok:
A klasszikus geofizikai alkalmazások a vizsgált fizikai paraméter jellege szerint a
gravitációs, geomágneses, geoelektromos, szeizmikus, geotermikus, radiometriai, stb.
eljárások.
A szennyezettség feltárásánál a klasszikus geofizikai módszerek alkalmazásának akkor van
létjogosultsága, ha a szennyezést befogadó földtani közeg megismerése a cél, hiszen a
módszerek elsősorban ennek vizsgálatára alkalmasak. A szennyezettség direkt
kimutatása speciális módszerek alkalmazását követelik meg, amelyek figyelembe veszik a
szennyezés konkrét fizikai paramétereit.
A szokásos eljárások az egyenáramú geoelektromos vizsgálatok (HESZ –horizontális
elektromos szelvényezés, VESZ –vertikális elektromos szondázás), rádiófrekvenciás
módszerek (pl. VLF –alacsony frekvenciás módszer).
A georadar a szeizmikus szelvényekhez hasonló megjelenítésben bontja fel a
felszínközeli néhány tíz méteres rétegsort, kiválóan jelezve a talajvíz szintjét vagy az
esetleges üregeket.
Olajszennyezettség geoelektromos módszerrel oly módon vizsgálható (lehatárolás),
hogy az árambetáplálást a szennyezettség alá viszik, és a felszínen térképezik az
elektromos potenciált.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
52
Tényfeltárás
Tényfeltárás kivitelezése
Geofizikai vizsgálatok:
A sószennyezések a megnövekedett vezetőképesség miatt mutathatók ki.
Sekély fúrás környezetében telepített geoelektromos ellenállásmérésekkel –a fúráson
keresztül besózott talajvíz mozgásának követésével –lehetőség van a talajvíz áramlási
irányának és sebességének közvetlen mérésére.
A geomágneses módszer ott hatékony, ahol a szennyezés valamilyen módon
mágnesezhető anyagokhoz kötődik. Eltemetett acélhordók felkutatásánál igen hatékony
lehet, (cső)vezetékek is jól kimutathatók segítségével.
A radiometriai módszereket alkalmazzák, amikor a szennyezőanyag maga radioaktív (pl.
uránbányászathoz és feldolgozáshoz kapcsolódó szennyezettség feltárása).
A tényfeltárás keretében célszerű előirányozni néhány súlyponti fúrást, esetleg a kút
geofizikai lyukszelvényezését is. A vizsgálattal pontosíthatók a réteghatárok,
meghatározhatók a fúrások közötti rétegkorreláció, és egyéb rétegparaméterek
(porozitás, sűrűség, ellenállás, stb.). Lehetséges a kút hőmérséklet szelvényezése,
lyukferdeség mérése. Alkalmazásával kijelölhetők a vizsgálandó rétegvíztárolók,
meghatározhatók a szennyezett, hőtermelő talajtartományok, stb. Tényfeltárások során
leginkább célravezetők a geoelektromos (PS, fajlagos ellenállás), radiológiai (termikus
gamma, neutron-gamma és gamma-gamma) és hőmérséklet mérések.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
53
Tényfeltárás
4. Tényfeltárás eredményeinek értékelése:
1.
2.
3.
4.
Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése
A szennyezőanyag mennyiségének becslése (gyakorlat anyaga)
A szennyezésterjedés modellezése (későbbiekban – ÁT)
Veszélyeztetettség felmérés, kockácatfelmérés (következő előadás)
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
54
Tényfeltárás
Tényfeltárás eredményeinek értékelése:
Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése
Tényfeltárás során az elsődleges cél a vizsgált terület szennyezettségi állapotának
meghatározása. Ebben az esetben hatályos rendelet (B) szennyezettségi határértékéhez,
vagy (E) egyedi szennyezettségi határértékhez kell viszonyítani a tényfeltárás vizsgálata
során kapott eredményt.
Előfordul, hogy ez az érték természetes állapotban magasabb a rendelet szerinti értéknél,
ilyenkor lehetőség van az (Ab) bizonyított háttér koncentráció meghatározására.
Az (Ab) bizonyított háttér koncentráció az adott térségre jellemző érték, ami természetes
adottságok, vagy felszín alatti vízen, földtani közegen kívüli más környezeti elemen
keresztül történő terhelés hatására alakul ki. Felügyelőség határozza meg.
Amennyiben a szennyezett területen a felszín alatti víz, valamint talaj és a földtani közeg
feltárt szennyezése meghaladja (Ci) intézkedési szennyezettségi határértéket, akkor a
környezetvédelmi felügyelőségnek intézkedési kötelezettsége van arra nézve, hogy a
Korm. rendelet szerint műszaki beavatkozást elrendelő határozatát kiadja. A területhez
tartozó (Ci) intézkedési szennyezettségi határértéket a környezetvédelmi felügyelőség
határozza meg –a Korm. rendeletben szereplő terület érzékenységi besorolás alapján
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
55
Tényfeltárás
Tényfeltárás eredményeinek értékelése:
Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése
A műszaki beavatkozást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a (D) kármentesítési
szennyezettségi határértéket is, amit a környezetvédelmi felügyelőség a hatályos
jogszabály alapján a szakhatóságokkal együtt határoz meg. A (D) kármentesítési
szennyezettségi határértékre az összeállított tényfeltárási záródokumentáció javaslatot
tartalmaz. A Korm. rendelet alapján a meghatározott (D) kármentesítési szennyezettségi
határérték
a) nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított (Ab)háttér-koncentráció (mint alsó határ),
b) nem lehet magasabb, mint a területhasználatok figyelembevételével az a legnagyobb
koncentráció egy adott területen (területrészen), amely még nem veszélyezteti az emberi
egészséget, az élővilágot, továbbá az engedélyezett vízhasználatokat (mint felső határ).
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
56
Tényfeltárás
Tényfeltárás eredményeinek értékelése:
Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése
Feltárt rétegsor leírása (rétegek neve, jellemzése, megütött, és nyugalmi talajvízszint
feljegyzése)
Hidrogeológiai szelvények készítése: Legalább két szelvényt kell készíteni, egyet áramlás
irányban, a másikat arra merőlegesen.
A jó hidrogeológiai szelvény információkat tartalmaz a főbb hidrogeológiai egységek
kapcsolatára vonatkozóan, megadja a jó vízvezető képességű és vízzáró tulajdonságú
képződmények helyzetét és kiterjedését, illetve a vízszint ezen képződményekhez
viszonyított helyzetét, és beazonosítható rajta a szennyező forrás helye
Forrás: Kármentesítési útmutató 6.1.2.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
57
Tényfeltárás
Tényfeltárás értékelése eredményeinek értékelése:
Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése
Térképek:
• Domborzati térkép
• Potenciometrikus felülettérkép (felszín alatti vizek szintjei alapján)
• Áramképek készítése
– Az áramkép szerkesztés szabályai és az áramképek fontosabb tulajdonságai a következők:
– az áramvonalak és a potenciálvonalak merőlegesek egymásra, ha az áteresztőképesség
izotróp,
– az áramvonalak és a potenciálvonalak metszéspontjai által kialakított geometriai formák
hozzávetőleg négyzet vagy téglalap alakúak,
– az ekvipotenciális vonalaknak a vízzáró határral derékszögben kell találkozniuk (a vízzáró
határ áramlási vonal),
– az ekvipotenciális vonalak párhuzamosan haladnak az azonos nyomásállapotú helyeket
összekötő vonallal (az azonos nyomásállapotú helyeket összekötő vonal tehát
ekvipotenciális vonal).
– A fenti szabályokat betartva szerkesztett áramkép általában elég pontos lesz. Az áramlási
viszonyok jellemzésére elegendő néhány áramvonal (három-öt) felvázolása is.
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
58
Tényfeltárás
Tényfeltárás értékelése eredményeinek értékelése:
Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése
Térképek:
Szennyezőanyagok izokoncentrációs térképei:
• Ha a felszín alatti környezetben vízzel nem elegyedő önálló fázisú (LNAPL vagy DNAPL)
szennyezőanyagok vannak jelen, akkor az oldott és kötött fázisú szennyezettség
koncentrációira vonatkozó térképen túl, a mobilis (önálló fázisú) folyadék fázis
vastagságára és kiterjedésére vonatkozóan is térképet kell készíteni. A különböző
mélységben vett minták analitikai eredményeit fölhasználva szelettérképek
készíthetők, majd ezek segítségével háromdimenziós kép alkotható
• A biodegradációra hajlamos vegyi anyagok esetén (pl. klórozott alifás szénhidrogének)
a keletkezett bomlástermékek koncentrációjának térképi ábrázolása is szükséges.
Például perklór-etilén szennyezettség reduktív deklorinációja során a keletkező triklór, diklór-etilén, vinil-klorid, etilén és klorid koncentrációkat is hasznos az
izokoncentrációs térképen feltüntetni.
• Az egymás utáni vizsgálati periódusok eredményeit térképen ábrázolva a
szennyezőanyag koncentrációk térbeli és időbeli változásának (transzport,
biodegradáció) értékelése valósítható meg. Modellezéshez kalibrációs és alapadat!
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
59
Tényfeltárás
Köszönöm a figyelmet!
Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt
60

similar documents