Lengyel László: Eksztenzív baromfitenyésztés

Report
Eksztenzív baromfitenyésztés
A témakör helyzete, lehetőségei és
fontossága a Vajdaságban
• Az egészséges állati termék előállítás egyik alapanyaga a szabadban
tartott, baromfiudvarokban, vagy tanyákon nevelt baromfi lehet. A
régen honosodott fajták olyan tulajdonságokat őriztek meg,
amelyekkel erdményesen keresik fel és eszik meg a környezetükben
fellelhető táplálékot, kikeltik és vigyáznak kicsinyeikre, óvják
fészkeiket és életterüket. Ezen tulajdonságok kihasználásával akár
egy helyesen kialakított baromfiudvarban, akár tanyán olyan
különleges minőségű állati terméket kaphatunk, ami keresett
árócikk lehet a piacokon. Fontos azonban ismerti az állatok
viselkedéstanát, szükségleteit, és tulajdonságait ahhoz, hogy
sikeresen tenyészthessünk baromfit eksztenzív körülmények között.
A képzés alkalmával az érdeklődők megismerkedhetnek az
eksztenzív körülmények között tenyészthető fajtákkal, azok
tulajdonságaival, a tartási és takarmányozási megoldásokkal,
valamint az így termelt termékek előnyeivel, lehetséges
eladhatóságával és felhasználhatóságával.
A képzés során ismertetett témakörök:
•
•
•
•
•
Az ökológiai szemléletű állattartás
Állatviselkedéstani ismeretek
Baromfiudvarok és tanyák higiéniai elvárásai
Tartástechnológiai ismeretek
Takarmányozástan és a baromfi táplálkozásbiológiája
• Őshonos és régen honosodott baromfifajták
Ökológiai szemléletű állattartás
Lehetőségek, feltételek
•
•
•
•
•
•
•
•
Állat jóléti elvárások
Környezetvédelmi elvárások
Tájvédelem
Génvédelem
Gazdaságosság
Vidékfejlesztési elemek
Az emberi gondoskodás szerepe
A Család szerepe
Állat jóléti elvárások
•
•
•
•
•
•
•
Tartástechnológiai lehetőségek
Viselkedéstan
Technológiai tűrés
Takarmánybázis
Takarmányozási technológia
Csoportos tartás
Több állatfaj kombinált tartásának péáldái,
lehetőségei
Környezetvédelmi elvárások
•
•
•
•
•
•
A hulladék mennyiségének minimalizálása
Anyag és energia körforgás biztosítása
Az emberi és a természeti erő összehangolása
Szennyező anyagok jelenléte a telepen
Elhullott állatokkal kapcsolatos teendők
Genetikai sokszínűség
Tájvédelem
•
•
•
•
Tájba illő anyagok használata
A telep mérete és kivitelezése
Alkalmazott agrotechnika és tartástechnika
Gyümölcsös, zöld foltok, sövények,
aljnövényzet, kert, kultúrnövények és az
állatok összhangja
Génvédelem
•
•
•
•
Tájainkon megtalálható fajok és fajták
Régen honos állatok alkalmazása
Tájjellegű fajták
Megőrzött tulajdonságok: táplálékkeresés, kotlás,
utódnevelés, védekezés, gallyazás
• Kombinált gazdálkodás fajtaösszeállítása
• A termesztett növények és a tenyésztett állatok
összhangja
• Csak a természetes környezet szavatolja a genetika
tartalékok megfelelő kihasználását és fenntartását
Gazdaságosság
•
•
•
•
•
•
Kis takarmányköltség
Kis logisztikai költség
Az emberi gondoskodás közelsége
Különleges minőségű termékek
Választékos termékkínálat
Kapcsolódó szolgáltatások (turisztika, sport,
rekreáció, táborok, stb.)
• Istállótrágya
• Bio-élelmiszerek felára
• A család minden tagjának van munkája
Vidékfejlesztési elemek
• A térségre jellemző hagyományok ápolása és
bemutatása
• Turisztika
• Tanyai vendégasztal
• Termék vagy szolgáltatás orientált integráció
lehetősége
• Szociális szempontok
• Áram, úthálózat szerepe
• Képzettség, kreativitás
Az emberi gondoskodásban rejlő
dimenziók
•
•
•
•
•
•
A gazda ismeri az állatait és a növényeit
A biológiai ciklusok végigkísérése
Kézi munka lehetősége
Az állatok szelídsége és ragaszkodása
„állatsímogatók”
Az ember természetadta igényei (dimenziók, hang,
levegő, illat, fény)
• Természetes kölcsönhatások: napsütés, rovarcsípés,
félelem, ragaszkodás, piszok,
• A természet rendjének logikai rendszere – megérzés,
együttérzés, védelem
A Család szerepe
• 3 generációs családmodell
• Természetes élettér és munka minden
generációnak
• Differenciált feladatok
• Családi értékek átadása, öröklése, megértése
Tanyai gazdálkodás
•
•
•
•
Tanyák kialakulásának története
Tanyák mai lehetőségei
Filozófia, életvitel, értékrend
Üzenet
Etológia
Fogalma
• Etológia: az állati viselkedés modern
tudománya.
• Összefogja a különféle biológiai
tudományokat. Az etológia alapvető módszere
az állatok megfigyelése.
Mit nevezünk viselkedésnek?
• Az állatok tevékenységének összességét:
táplálékszerzés, kommunikáció, társkeresés,
helyváltoztatás, stb.
Mi váltja ki a viselkedést?
• Az állatok az érzékszerveik által felfogható
környezet ingereire (fény, hő, hang, stb.)
válaszolnak.
• Egyszerűbb idegrendszerű állatok
• Bonyolultabb idegrendszerű állatok
Honnan érkeznek ingerek?
• A külső környezetből az érzékszervek által.
• A belső környezetből, belső receptorok
segítségével (éhség, fájdalom, stb.).
Kulcsinger
• Az öröklött magatartási elemeket (később)
kiváltó ingereket nevezzük kulcsingernek.
• Fizikai természetű
• Kémiai természetű
• Akusztikus
• Minden kulcsingerhez tartozik egy központi
veleszületett kiváltó mechanizmus.
Szupernormális ingerek
• Egyes kulcsingerek különösen erős reakciót
váltanak ki. Ezeket szupernormális ingereknek
nevezzük.
• Csigaforgató madár, kakukkfióka, csoki, új,
nagy, extra...
Viselkedési szakaszok
• Az állat viselkedésének két alapvető szakasza
van:
• 1. Kereső szakasz, amikor az állat keres valamit,
pl. táplálékot, búvóhelyet, nemi partnert, stb.
• 2. Végrehajtási szakasz. Amikor az állat
megtalálta azt, amit keresett, megeszi a
zsákmányt, elbújik, párosodik, stb.
• A két fő szakaszt nyugalmi szakaszok választják el,
az állat alszik vagy pihen.
Éhségérzet
• Az emlősök éhségérzete legalább 3 tényező befolyása
alatt áll:
• Vércukorszint (hipotalamusz méri)
• Gyomor telítettsége
• Rágás mennyisége
• Csecsemőknél megfigyelhető, hogy nemcsak az
elfogyasztott tej mennyisége számít, hanem
hogy megfelelő mennyiségű időt töltsenek cumizással.
Az öröklött magatartásformák
• Az ÖMM (öröklött mozgás mintázat)
• A feltétlen reflex
• Taxis
Öröklött mozgás mintázat ÖMM
• A faj minden egyedénél hasonló módon megy
végbe
• A fajtársaktól izoláltan nevelt egyedeknél is
megnyilvánul
• Megfelelő kulcsingerre aktiválódnak,
• Mindig azonos módon játszódnak le, azaz
formaállandóak,
• A cselekvés eredményéről nincs visszacsatolás,
• A megkezdett cselekvéssorozat sorrendje állandó
és megszakíthatatlan.
Feltétlen reflex
• Adott ingerre feltétlenül bekövetkező egyszerű
válasz
• Térdreflex
• Pupillareflex
• Szemünk felé hirtelen mozdulattól becsukjuk a
szemünket
• Rovaroknál és halaknál gyakori a lefagyási reflex
ragadozó közeledtére
• Béka menekülési reflexe
Taxis
• Inger által irányított helyváltoztató mozgás
• Az állatok fény felé mozgása
Tanult magatartásformák (nyitott
genetikai program)
• A tanulás az a folyamat melynek során a memória
változásai kialakulnak.
• Megszokás
• Érzékenyítés
• Társítás
• Feltételes reflex
• Operáns tanulás
• Bevésődés
• Belátásos tanulás
Megszokás
• Az állat megszokja egy adott közömbös inger
gyakori jelenlétét és nem válaszol rá.
• A habitúáció feladata, hogy az állat számára
megkülönböztesse az újat és a már ismerőst.
Érzékenyítés
• Az állat az ismételt ingerek hatására egyre
érzékenyebbé válik.
• Általában a fontos, erős ingerek – táplálék,
fájdalom – szenzitizációhoz, a gyenge,
közömbös ingerek habituációhoz vezetnek.
Társítás
• Lényege, hogy két, - egyébként egymástól
független - állatra ható esemény meghatározott
időbeli viszonyba kerül egymással
• Pavlov kutyája
• Táplálék – mint feltétlen inger, feltételes választ
a feltétlen inger megerősítette
• I. típusú feltételes reflex
• Operáns tanulás – II. típusú feltételes reflex
(cirkuszi mutatványok alapja)
Bevésődés
• A bevésődés jellemzője, hogy csak bizonyos
életkorra jellemző – kritikus időszak- és egész
életre szól, kitörölhetetlen.
• Szülői bevésődés
• Szexuális bevésődés
Belátásos tanulás
• A megoldás elemeit észbelileg (mentálisan)
illesztik össze
Utánzásos tanulás
• A szociális tanulás egyik típusa, amelynek
lényege, hogy a fiatal egyedek fajtársaik
viselkedését mintakövetéssel elsajátítják.
Főleg főemlősökre és madarakra jellemző, ill. a
• Kisgyermekkori tanulás egyik fontos eleme.
A társas viselkedés alapjai
•
•
•
•
•
Csoportszerveződés
Agresszió
Kommunikáció
Önzetlen magatartás
Szaporodási viselkedés
Csoportszerveződés
• Gyülekezet
• Anonim csoportosulás (nyitott és zárt lehet)
• Individualizált csoport
– Szociális vonzódás
– Agresszió
– Szociális funkció
– Kommunikációs képesség
Az agresszió
• Az agresszió egy populáción belül az egyedek
között az erőforrások optimális elosztását
teszi lehetővé.
Erőforrás alatt értjük:
• Terület
• Táplálék
• Nőstények
• Búvóhely, stb.
Rangsorral kapcsolatos agresszió
• A rangsor lehetővé teszi a csoport egyedei
között az erőforrások legkisebb
energiaráfordítással történő elosztását
• Szexuális agresszió
• Szülői fegyelmező agresszió
• Elválasztási agresszió
• Az emberi agresszió
Állatok kommunikációja
•
•
•
•
A kommunikáció formái:
Kémiai
Vizuális
Akusztikus
Kémiai kommunikáció
• Szaganyagok (feromonok)
• Egyedfelismerés (szülők, kölykök,
csoporttagok)
• Veszély figyelmeztetés
• Párválasztás
• Terület megjelölés
Vizuális kommunikáció
• Az állatok látására épül a vizuális
kommunikáció, melynek során jelzésként
funkcionálhat az állat színe, mintázata,
mozgása, testtartása.
• Méhtánc
• Mimika
• Násztánc
Akkusztikus kommunikáció
• Az állatok hangadási jelrendszerén és hallásán
alapul az akkusztikus kommunikáció.
• Rovarok
• Kétéltűek
• Madarak
• Emlősök (véges üzenetsor, kényszerű)
• Ember (végtelen üzenetsor, múlt, jövő,
akaratlagos)
Önzetlen magatartás
• Az etológiában azt értjük önzetlenség alatt,
amikor egy állat tevékenysége valamelyik
fajtársának, rokonának életben maradási,
szaporodási sikerét növeli, azon az áron, hogy
saját maga hátrányba kerül.
A szaporodási viselkedés
•
•
•
•
•
Szexuális szelekció
Párválasztás
Udvarlás, nászjáték
Párzás
Ivadékgondozás
A szaporodási viselkedés jellemzői:
•
•
•
•
•
az ivarérett állatokra jellemző,
meghatározott időszakonként ismétlődik,
belső tényezők, mint pl. hormonok függvénye,
külső tényezők, mint pl. táplálékbőség,
napszakok hosszabbodásának függvénye.
Szexuális szelekció
• Szexuális szelekcióról akkor beszélünk, ha nem
minden egyed vesz részt a szaporodásban.
• (1:1 a genetikai szex arány, ez effektív sex arány
ekkor ettől eltérő).
• Ezeknél az állatoknál jellegzetes viselkedési
mechanizmusok alakulnak ki.
• Legtöbb esetben a hímek egy része nem jut
szaporodási lehetőséghez.
• Ekkor a nőstények, mint erőforrások jelennek
meg, melyekért versengeni kell, miközben
reklámozzák genetikai kvalitásaikat.
Párválasztás
•
•
•
•
•
•
Hímek versengenek
Női ivar választ
Figyelemfelhívás
Méretek és színek
Elbűvölés
Erőfitogtatás
Az udvarlás és a nászjáték
• Megakadályozza a rokon fajok
kereszteződését,
• Fokozzák és időben összehangolják az ivari
partnerek izgalmi állapotát,
• Csökkentik az egyedek közti távolságot.
Az udvarlás és a nászjáték fajra jellemző.
(lugasépítő madár)
Párzás
• 1. Monogámia során egy hím és egy nőstény között jön
létre párosodás.
– A hím részt vesz az ivadékgondozásban.
– Az udvarlásra csak egyszer, a kapcsolat elején kell energiát
fordítani.
– A pár tagjai kiismerik egymást, így kisebb az egymás iránti
agressziójuk.
• 2. Poligámia során más a helyzet.
– A hímek általában nem vesznek részt az
ivadékgondozásban.
– A territoriális hímek 2-3 nősténnyel is párosodnak.
– Főleg az idősebb hímek jutnak territóriumhoz.
Az állatok létfenntartási viselkedése
• Rávezető kulcsingerek és a tanulás szerepe a
táplálék felismerésében. (A fiatal állatok mi
alapján ismerik fel a fajra jellemző táplálékot?)
Táplálékszerzés
•
•
•
•
Veleszületett táplálékfelismerő mechanizmus
Az ÖMM megjelenését bevésődés segíti.
Táplálék felismerés szülői tanítással
Egyes állatok saját magukon hordozzák azokat
a kulcsingereket, amelyek rávezetik a helyes
táplálkozásra
• Táplálékszerzési technikák
Védekezés a ragadozók ellen
• Menekülés (agresszív támadásba mehet át)
• Csúfolódó viselkedés (állatok csapatosan
védekeznek)
• Passzív védekezés (a préda lelapul, dermedési
reakció, holtnak tettetés)
Tájékozódás
• Taxis, amely ingerhez kötött tájékozódási
mozgás
• A tárgyak megjegyzéséhez kötött tájékozódás
során az állat megjegyzi a környezetében
található tárgyak helyét, formáját, színét és
ennek figyelembevételével mozog
Baromfiudvarok és tanyák higiéniai
elvárásai
• Cél: egészséges termék előállítása
• Veszélyforrások: Mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek és kísérő
anyagok, eszközök
• Vetőmagok
• Mezőgazdasági gépek higiéniai állapota (olaj, sav, csávázószer, permetszer)
• Azbeszt, nejlon, göngyölegek és kötözőanyagok
• Etetők és itatók elhelyezése (beázás, penészedés)
• Tócsák, vizes foltok
• Porfürdő
• Sóderrakás
• Mész utánpótlás következtében kialakuló veszélyhelyzet
• Fészkelőhelyek
• Ülőhelyek, ülőrudak
Tartástechnológiai ismeretek
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Szabadon tartott állomány
Csoporton belüli rangsor
Különböző fajok együtt tartása
Eltérő takarmánybázis, eltérő táplálkozási viselkedés
Eltérő rejtőzködés
Téli elzárás
Tojófészkek tisztasága és védelme
Kotlás
Ragadozók, veszélyforrások
Röpképesség szükségessége és veszélyei
Takarmányozástan és a baromfi
táplálkozás-biológiája
• Magvak fogyasztása
– A tápanyag őrlése
– kapirgászás
• Rovarok fogyasztása
– Kapirgászás
– Magas fehérjetartalom
• Legelő baromfi
– Nyelőcsőtágulat
– Rostfogyasztás szükségessége
– Erős zúzógyomor
• Víziszárnyas
– A víz átszűrése
– Kevés nyálmirígy
– Vízhez kapcsolódó szaporodási viselkedés
Őshonos és régen honosodott
baromfifajták
Fehér magyar tyúk
Fogolyszínű magyar tyúk
Kendermagos magyar tyúk
Sárga magyar tyúk
Fehér és fekete erdélyi
kopasznyakú tyúk
Kendermagos erdélyi
kopasznyakú tyúk
Magyar parlagi gyöngytyúk
Rézpulyka
Bronzpulyka
Magyar lúd
Fodros tollú magyar lúd
Fehér magyar kacsa
Tarka magyar kacsa

similar documents