A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán fejlesztés a 21

Report
A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán
fejlesztés a 21. században
Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil
tudományos rektorhelyettes
Van-e a helye a kulturális tanulmányoknak?
• A kulturális tanulmányok nemzetközi kontextusa
– Kritikai tanulmányok –Birmingham iskola
– Média, kommunikáció és kulturális tanulmányok
– Területi és kulturális tanulmányok
– Irodalmi, nyelvi tanulmányok
• Jól-lét tudomány – interdiszciplináris tanulmányok –
– Gazdasági jól-lét,
– Környezeti jól-lét
– Társadalmi
– Kulturális jól-lét
Milyen előnyei és hátrányai vannak
„az egészséget és jól-létet a kultúra révén” nézőpontoknak?
Az előadás fókuszpontjai
• Az UNESCO 1982.évi nyilatkozata a kulturális
sokféleségről, Stieglitz, OECD: Better Life index
– univerzális modellt ígér
• Az ausztrál, új zélandi kulturális jól-léti modell
• A kanadai kulturális és közösségi jól-léti modell
• A finn jóléti társadalom – kulturális jól-léti
modellje
A kulturális jól-lét fogalma
• Ausztrália, Új-Zéland, Kanada kulturális jól-lét
fogalma:
– A kulturális és művészi önkifejezés és kultúra
– Életmód, értékek, hiedelmek, családi kapcsolatok,
kommunikációs szokások,
– A közösségi élet keretrendszere kialakítása,
– Viselkedés, üzleti, populáris kultúra
Új –Zéland –helyi önkormányzati törvény 2002
• Regionális önkormányzat feladata a kulturális jól-lét elősegítése:
– a regionális identitások, értékek, diverzitás megértése,
értelmezése,
– a kulturális örökségvédelem,
– a regionális parkok menedzselése,
– regionális rendezvényszervezés és
– a közösségi közlekedés szervezése.
– A régió pozitív imázsa,
– a városok vitalitása megteremtése,
– a városi terek vonzereje növelése és a közösségi értékek
megőrzése, a tolerancia kialakítása, a gazdasági növkedés
megteremtésével együtt.
Városi/települési önkormányzatok
A települési közösségek, közte a kisebbségek egészségi-jól-léti mérése
minden 4.évben, négy évente kisebbségi egészségi –jól-léti stratégia.
• Kulturális jól-léti stratégia:
– a művészeti és a kulturális önkifejezéshez kapcsolódó
tevékenységek,
– a természeti környezettel kapcsolatos tevékenységek,
– könyvtárak, archívumok, múzeumok működtetése,
– a közösségi életben a kulturális diverzitásához kapcsolódó
ünnepségek szervezése,
– sport, rekreációs és közösségi események szervezése és
biztosítása,
– a városi és falusi terek, és tájképek megőrzése önkormányzati
feladat.
A kulturális jól-lét kritériumai
• a városfejlesztés,
• a kreatív iparágak, a turizmus és a rekreációs lehetőségek
fejlesztése,
• a gazdaságfejlesztés és a szabadidős iparágak (sport és
wellness) fejlesztése,
• a partnerségi, innovációs és részvételi lehetőségek
megteremtése,
• a kulturális hatások egyénekre, csoportokra, közösségekre
való hatása megtervezése,
• a vitalitási képesség,
• az egészség és az inklúzió kereteinek kialakítása, történelmi
emlékhelyek,
• Spirituális jól-lét: tájkép, zenei élmény, vers, randevúzási
szokások, stb.
Kanada –közösségi vitalitás
• Személyes és gazdasági biztonság
• Tanulási kultúra minden életkorú csoportokban
• Wellness kultúra: az egyén felelős egészségéért: közösségi szintű
fitness, wellness, prevenció, egészségügyi szűrés, egészséges
életvitel.
• Innovatív közösségi vezetés: közügyek, üzleti élet, ötletek áramlása,
sok csoport működése
• Tiszta környezet, minden egészséges legyen
• Vibráló építészet, művészet, kultúra
• Biztonságos épített környezet.
• Nagyszámú foglalkoztatott a kreatív iparágakban
• Sokféle közösség és közösségérzet
• Közösségi vállalkozói és innovációs kultúra. Üzleti vállalkozások
önkormányzati támogatással.
• Attraktív és megközelíthető közösségi terek, jó infrastruktúra.
A kulturális jól-lét és közösségi jól-lét új modelljeink
felhasználása a kisebbségek jól-léte fejlesztésében
• OECD Better Life index – univerzális jelleg, komparatív
• Kulturális és közösségi jól-léti index: egyedi, térre, kultúrára,
közösségre szabott, kimutatottak a szocio-kulturális elmaradások,
célzott a fejlesztés
• Eltérő jól-léti koncepció a többségi-kisebbségi relációban:
– Kanada a frankofónok kisebbségiek, de többségiek Quebec-ben, kisebbségek
más tartományban
– Az angolajkúak többségiek Kanadában, kisebbségek Quebec-ben, többségiek
más tartományban.
– Közösségi vitalitás: a többségi-kisebbségi kapcsolatrendszer dinamikájában:
• Szövetségi szint támogatás a kisebbségeknek
• Tartományi szint – a közpolitika terei
• Lokális szint a közösségi jól-lét terei
– Őslakosok: spirituális well-being koncepciók
Az ENSZ nézőpontjában a kulturális jól-lét összetevői
az őslakos kisebbségek esetében:
Az általuk lakott területek, földek és ásványkincsek biztonsága;
az őslakos kulturális örökség integritása,
a társadalmi nem, az identitásuk tisztelete és a diszkrimináció
hiánya,
a saját sorsuk ellenőrzése, az önrendelkezés,
teljes, informált és hatékony részvételiség a közügyekben,
kulturálisan releváns oktatás,
a külső fenyegetések megfelelő kezelhetősége,
az anyagi jól-lét,
a demográfiai folyamatok kezelése.
Finn jól-léti modell a kultúra révén
• A kultúra a nemzeti, regionális és önkormányzati jólléti politika része
• A kultúra jól-lét és egészségfejlesztő hatása az állami,
a non-profit és az üzleti szféra felelőssége, kötelező
koordináció révén
• A kultúra oktatása növelése az oktatási szektor
egészén belül, a kulturális szektorban és a szociális és
egészségügyi képzésben is!
• A kultúra hosszú távú folyamatos kutatása
• A kultúra megfelelő finanszírozása és támogatása
ahhoz, hogy egészség és jól-lét fejlesztő hatása
lehessen!
Art & Culture for Well-being
akcióprogram 2010-2014 Finnország
• Kutatás: tudásbázis kialakítása a kultúra és a jól-lét
témakörében
• Egészségügyi és szociális jól-léti reform: az egészségügyi és
szociális, az oktatási, a foglalkoztatási, a gazdasági és
környezeti minisztériumok speciális kulturális felelőssége:
• EÜSZM – kutatások , kulturális osztály művészetközpontú
humán fejlesztés „Health from Culture” alap
• Művészeti Tanács, regionális művészeti tanácsok minden
régióban,Regionális koordináció –kulturális és nyelvi
kisebbségek kulturális programjai
• Városi, helyi önkormányzat: jól-létet a kultúra révén stratégiai
programok
• Finanszírozás: játékautomata adó, munkaügyi törvények,
munkahelyi kultúra, kreatív gazdaság
Együttműködés a szektorok között
• Cégek- kreatív iparágak- eü szektor új termék és
szolgáltatási koncepció
• Kulturális inkubáció: kulturális termékfejlesztés és
kereskedelmiesítés
• Az egészségügyi, szociális szakembereknek
népművészet és design oktatás
• Kreatív vállalkozások a kulturális és eü szektor
metszéspontjaiban
• Új művészeti és kulturális szolgáltatások, művész,
kézműves foglalkozások az eü és szoc.
Szektorban(szerzői jogok és adózás), közbeszerzésnél
kötelező előírás
Új kreatív egészségi és jól-léti terek
• Önkormányzatok – kreatív földhasználat,
közhivatalok munkaidő után sokféle célokra
• Új befektetés ösztönző politikák
• Könyvtárak, múzeumok felnőttképzési
központok családi és csoportos programok
• Falusi iskolák kulturális örökségközponttá
fejlesztése
• A kulturális intézmények együttműködése a
szociális és egészségügyi szervezetekkel
Kulturális szolgáltatások
• Államilag támogatott kulturális szervezeteknek
kötelező:
– Munkahelyi, iskolai szolgáltatásokat,
– Egészségügyi intézményi
– Szociális (börtön, menekülttábor, stb.) helyeken
szolgáltatást adni
• Szolgáltatások: koncertek, kiállítások, színházi
előadás, tánc, opera, filmvetítés
• Kulturális kafetéria kötlezettség a
munkahelyeken
Az egészségügyi és szociális szféra tervezési rendszere
• Minden kliens mellett személyes nővér: mérik,
a kulturális, művészeti, fizikai és mentális
szükségleteket;
• Minden intézményben kell kulturális program
és rendezvényszervező (activity instructor:
kézműves, terapeuta, stb.), kulturális
tevékenységre közösségi tér; az építési
költségek 1 %-a –művészeti dekorra költött, a
kulturális költségek az éves költségvetés részei
A kulturális jól-lét tudásalapja fejlesztése
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Kutatások: integrált egészségügyi- kulturális és jól-léti kutatóműhelyek az
egyetemeken, professzori állások
Egyetemi képzés: a szociális szakmákba a kézművesség beemelése
Iskolai népművészeti oktatás: kötelező tárgyak, egészség oktatás,
Speciális művészeti programok a szakképző intézményekben, speciális
szakképzésben
Középiskolák, egyetemek: művészet, kézművesség, szociális, egészségi közös
szakok: jól-léti szakemberek
Felnőttképzés népművész, kézműves képzés
Szociális és eü szektor átképzések, munkahelyi szociális, és egészségügyi jól-léti
szakember képzés
Hol a kultúra helye?
• Szabadidő/kultúra? szabadidő-és kultúra?
• WHO 2001 a jól-lét teljes fizikai, mentális és
társadalmi jól-lét, nem csupán a betegség
hiánya: azaz az egészség és jól-lét az egyén
fizikai jól-létén túl társadalmi, emocionális,
spirituális és kulturális jól-lét is, ami kiterjed a
közösségre is.
• Ausztrália-Új Zéland – kulturális stratégia
• Kanada: szabadidő-kultúra- jól-lét
• Finnország: kultúra a jól-létért
Kultúrával a jól-létért koncepció:
a humán fejlesztés új modellje
• A kultúra funkciója: a társadalmi inkluzió,
kapacitás építés, hálózatépítés a napi
lakókörnyezetben (finn, ausztrál, kanadai)
• A kultúra és művészet része a szociális és
egészségügyi szolgáltatásoknak (finn)
• A kultúra és művészet a munkahelyi egészség
támogatója
•
•
•
•
•
•
•
•
Összegzés
Identitás- enkulturáció – első kultúra megszerzése – erős
etnikai közösségtudat – hatékony adaptáció
Megfelelő kultúra koncepció – beleértve a kisebbségi
gazdaságot, város és üzletfejlesztést, közösségi innovációt
Kulturálisan kompetens, spirituálisan releváns, minőségi
szolgáltatási modellt mutató egészségügyi, szociális
szolgáltatások
Erős közösségi intézményrendszer, részvételiség
A kisebbségi adaptációs stratégiához illesztett közpolitika
A kulturális, társadalmi, gazdasági, környezeti jól-léti index
mérése, hosszú távú 10 éves tervezés
Kulturális jól-léti stratégia és megfelelő tervezési eszközök
A regionális és helyi identitás fejlesztése, versenyképesség,
innováció – a marginalizáltról az integrált pályára való átállítás

similar documents