Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Report
04 1848/1849 monarchikus
alkotmányai: Németország, Piemont
8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.]
10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti alkotmány, a törvényhozó
hatalom, a kormányforma, a rugalmas alkotmány) [Tk. 309-310. o.]
Forrás:
Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002.
Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
Das Heilige Römische Reich, 1789, forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/67/HRR_1789.png




962-ben a szétvált Frank Birodalom keleti
részéből jön létre
Hadipajzsrendszer, választófejedelmek,
birodalmi széttagoltság
1648: Westfáliai Béke: fenntartja a birodalom
széttagoltságát (300 kisebb-nagyobb
államocska)
Napóleoni háborúk: B. N. 1805-ben
ultimátumot intéz a német-római császárhoz,
aki leteszi a koronát (1806)
A Rajnai Szövetség
1806
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/common
s/d/d6/Rheinbund_1806%2C_political_map.png






Napóleon által létrehozott államszövetség
(konföderáció)
Célja: segítséget nyújtani N. keleti hadjárataihoz
Tagállami jogok: törvényhozás,
igazságszolgáltatás, rendészet, hadügyek
(valójában ez utóbbiak csorbulnak)
Szövetségi Gyűlés: a) királyok és nagyhercegek
kollégiuma, b) fejedelmek kollégiuma (soha nem
ült össze)
VH: protektor (a francia császár): feladata a
biztonság szavatolása, külügyek, hadügyek
intézése
Napóleon bukásával (1813) megszűnik
A Német Szöv.
1815-1866
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wiki
pedia/commons/6/6c/Deutscher_
Bund.png





A R. Sz. volt 40 tagállama hozza létre, szintén
államszövetség
Célja: külső és belső biztonság fenntartása, a
német államok függetlenségének és
sérthetetlenségének megőrzése
Teljes nemzetközi jogképesség
Minden tagállamban kötelező a rendi
alkotmány! (népképviseleti alsóház lehet, de
főrendi felsőházzal)
Kilépni tilos!






Állandó szövetségi szerv: Szövetségi Gyűlés:
Székhely: Frankfurt
„követek kongresszusa”: tagállamukat
képviselik, kötött mandátummal
Lakosságarányos szavazás a plénumon
A „szövetségi törvényeket” a tagállamok
hatóságai hajtják végre
Adókat nem vethetett ki, hanem megállapította
a kiadások mértékét, s ezt felosztotta a
tagállamok között



NINCS külön szövetségi VH
A külügyi és hadügyi hatáskörök nem
kizárólagosak: a tagállamok maguk is
köthetnek nki szerződéseket, folytathatnak
önállóan háborút
Van azonban „szövetségi háború” is: ilyenkor a
Szövetségi Gyűlés választ közös
főparancsnokot




SZÖVETSÉGI BEAVATKOZÁS: a tagállamokban
fennálló kormányzati rendszerek stabilizálására
Ha valamely tagállam belső rendjét veszély
fenyegeti, akkor a tagállam kormányának kérésére
szövetségi beavatkozásra kerülhet sor:
A Szövetségi Gyűlés biztost küld, aki akár katonai
megszállásról, rögtönítélő bíráskodásról, szab.
jogok korlátozásáról, tagállami parlament
feloszlatásáról is dönthet, s maga bocsáthat ki
törvény erejével bíró rendeleteket
(Pl.: Luxemburg 1830 – 24.000 hannoveri katona
tesz rendet)




SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÁS:
Ha egy tagállam nem tartja be a szövetségi
normákat, a Sz. Gy. rendelhet el vele szemben sz.
vh-t
Felhívás, s ha eredménytelen, egy nem érdekelt
tagállami kormányt kérnek fel a rendtételre
(hasonló intézkedéseket tehet, mint a szöv.
beavatkozásnál)
(Pl. 1866: Poroszországgal szemben, mikor
bevonult az Ausztria érdekkörébe tartozó
Holsteinbe, de a Szövetség itt alul maradt, fel is
bomlott)



1848 február: a párizsi forradalom hírére
Németországban is forradalmi folyamatok:
A német tagállamokban polgári kormányok
A Német Szövetségbe küldött delegáltakat
leváltották vagy új utasításokat adtak nekik

Két célkitűzés: polgári átalakulás, német egység

Ennek megfelelően:



Erősebb német központi hatalom
Hatalmi ágak megosztása
Polgári szabadságjogok

Két vonalon indul az alkotmányozó mozgalom:



Heidelberg: a délnyugat-német régió liberális és
demokrata csoportjaiból összegyűlik 51 képviselő,
akik elhatározzák egy „előparlament” összehívását,
amely össze is ül Frankfurtban
Szövetségi Gyűlés: felállít egy bizottságot az
alkotmány előkészítésére és határozatot hoz az
Alkotmányozó Nemzetgyűlés felállításáról
Frankfurtban tehát egyszerre két testület
ülésezik: „előparlament” + Szövetségi Gyűlés




1. kérdés:
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés milyen
választójog alapján üljön össze?
A Szövetségi Gyűlés itt elfogadta az
„előparlament” által meghatározott elveket:
általános férfi választójog, cenzus nélkül,
egyéni kerületi rendszer, 50.000 lakosonként
alkotnak választókerületeket
A két alkotmányozó folyamat közös mederbe
jut, megválasztják az Alkotmányozó
Nemzetgyűlést (liberális vezetéssel)

2. kérdés:
az Alk. Nemzetgyűlés önmaga jogosult-e az alkotmány
elfogadására,
 vagy ehhez kell a tagállamok hozzájárulása is?

Előbbi: a német tagállamokból elkülönült szervezet
alkotja meg a Birodalom alkotmányát (baloldali
vélemény – az új konstrukció nem utódja a
réginek),
Utóbbi: az új konstrukció a Német Szövetség
átalakítása révén jön létre, ehhez kell a tagállamok
jóváhagyása
A forradalmi hullám elcsitulása után az utóbbi
koncepció győzött (ez lett a veszte a frankfurti
kísérletnek).



Létrejött az Alkotmányozó Nemzetgyűlés
(központi TH)
Kormányzót is választ: János osztrák főherceg
(központi VH)
A régi Szövetségi Gyűlés átruházza hatalmát a
kormányzóra és megszünteti működését







Mint 1789-ben Fr. országban, itt is elsődlegesnek tartják
az állampolgári jogok deklarálását:
1848 december: a német nép alapjogairól szóló törvény
elfogadása, fő témakörei:
A) Személyes szabadság + törvény előtti egyenlőség
B) Egyesülési és gyülekezési jog, a gondolat és
vélemény szabadsága
C) Tanszabadság
D) Tulajdon szabadsága
E) Bírói hatalom önállósága, eljárási garanciák

Eldöntendő vitás kérdések:




Szövetségi államberendezkedés
Államforma (monarchia vagy köztársaság, ha
monarchia, választási vagy örökletes)
A birodalmi államfő hatásköre
Parlament szerkezete (egy- vagy kétkamarás, ha az
utóbbi, milyen típusú második kamara, milyen
választójog alapján válasszák az alsóházat)



Mindezek mögött politikai okok: Ausztria és Poroszország
államszövetségi rendszerben megfér egymás mellett, de
közös központi hatalomnál az egyikük rosszul jár
Alapkérdés tehát: kisnémet vagy nagynémet úton jön létre
az egység: Poroszország vezetésével, Ausztria nélkül, vagy
Ausztria vezetésével, laza szerkezetben
Végül Ferenc József 1849. március 4-én kibocsátja az
Olmützi Alkotmányt, 9-én pedig ultimátumot intéz a Német
Szövetség kormányzójához és az alkotmányozó
nemzetgyűléshez, olyan feltételeket támasztva, amelyekből
kiderül:


Ausztria nem akar része lenni az egységes német államnak
Az örökletes monarchia keretei között nem valósulhat meg a
nagynémet egység (egyik német tagállam dinasztiáját nem lehet a
többi fölé emelni örökletes császárnak)

A) Szövetségi államberendezkedés:





A baloldal egységes (unitárius) államot képzelt el
A konzervatívok laza államszövetséget akartak
A centrum (többség) a szövetségi állam mellett
döntött:
Az állami szuverenitás a központi hatalomé, a
birodalomé, amelynek meghatározzák
kizárólagos hatásköreit (pl. külügy, hadügy)
A birodalmi jogalkotás megelőzi a
tagállamokét


B) Az államforma kérdése:
Hét konstrukcióról is tárgyaltak, végül két
fordulóban:


Először az államformáról döntöttek: monarchia
legyen, a birodalmi államfői hatalmat pedig
valamely német tagállam uralkodójára kell ruházni
(279:255)
Majd arról döntöttek, hogy örökletes monarchia
legyen (267:263)







C) Az államfő hatásköre:
Felfüggesztő vétójog (két következő ülésszakon
megerősített döntést már nem vethet vissza)
Birodalmi Gyűlés üléseinek összehívása és bezárása, a
Népek Házának feloszlatása
Nincs alkotmányjogi felelőssége, de kötelező a
miniszteri ellenjegyzés
A birodalmi miniszterek csak neki felelnek, ő is nevezi
ki és menti fel őket (nem parlamentáris, hanem
alkotmányos monarchia)
Külügyi és hadügyi döntések az uralkodó
kompetenciájában
Minden birodalmi hatáskör, amely nem tartozik
kifejezetten a birodalmi TH-hoz, a császárnak van
fenntartva








D) A parlament szervezete:
Kétkamarás Birodalmi Gyűlés, egyenrangú kamarákkal:
Népek Háza: népképviseleti kamara, széles férfi
választójoggal (25 éves korhatár, kizártak a szegénységi
segélyből élők, tisztán egyéni kerületi rendszer)
Államok Háza:
Tagállamok delegáltjai, 6 éves mandátummal, de rotációs
rendszerrel (3 évente felük lecserélődik)
Mandátumukat az alkotmány számszerűen felosztja a
tagállamok közt (nagyjából lélekszámarányosan)
A küldöttek felét a tagállam kormánya nevezi ki, másik felét
a népképviselet választja
Nincs utasítási joga a tagállamoknak!

Bírói hatalom gyakorlása:









Tagállami bíróságok és
Egy központi Birodalmi Bíróság (közjogi bíróság):
Döntés a tagállamok, valamint a Birodalom és a tagállamok
közti vitákban
A Birodalmi Kormány és a Birodalmi Gyűlés közti hatásköri
vitákban
A tagországokon belüli hasonló hatásköri vitákban
Egyes polgárok jogainak alkotmányellenes megsértése
ügyében („alkotmánybíróság”)
Birodalmi vagy országos miniszterekkel szembeni büntető
eljárásokban
Birodalommal szembeni felségsértés, hűtlenség ügyeiben
Birodalmi kincstárral szembeni panaszok ügyében





Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1849. március 27-én
elfogadja a birodalmi alkotmányt (Ausztria nem
részese), majd 28-án megválasztja IV. Frigyes Vilmos
porosz királyt német császárnak
A választást azonban a megválasztott személynek el
kéne fogadnia – IV. Frigyes Vilmos azonban
visszautasítja (nem akar alkotmányos monarchiát!)
Így az alkotmány nem lép hatályba
Poroszország visszarendeli követeit Frankfurtból, s
távozásra készteti a Nemzetgyűlést (a Stuttgartba
átvonuló képviselőket onnan is kiutasítják)
Megszűnik az 1848 tavaszán felállított ideiglenes
államszervezet is (János főherceg átadta a kormányzói
funkciót Ausztria és Poroszország uralkodójának)




Frigyes Vilmos már 1848-ban kiadott
Poroszországra egy oktrojált alkotmányt,
Utóbb bevezette a vagyoni alapon egyenlőtlen
háromosztályos választójog (1849)
Meggyengítve az alsóházat az uralkodóval
szemben (1850)
A német egység ügyének megoldására 1849 késő
tavaszára Berlinbe hívta a királyi rangú
fejedelmeket, s kidolgoztak egy új
alkotmánytervezetet, amelyet egy Erfurtba
összehívandó Birodalmi Gyűlés fogadott volna el
(Erfurti Alkotmány)

Az erfurti alkotmánytervezet koncepciója:
Poroszország vezetésével szövetségi állammá
alakulnának a német államok, Ausztria nélkül
 A létrejött Német Birodalom pedig az Osztrák
Császársággal államszövetségként együttműködik, közös
kül- és gazdaságpolitikával


Ezt azonban Ausztria elutasítja, s 1850-ben 10
német tagállammal feléleszti a Német Szövetséget
(Poroszország végül nem bojkottálja)
A Német Szövetség 1851-ben felülvizsgálja az 1848
óta hozott törvényeket, s hatályon kívül helyezi a
Német Nép Jogairól Szóló Törvényt is



Ha megvalósul, egy szövetségi alkotmányos
monarchia lett volna
Alkotmányosan korlátozott császári
hatalommal, demokratikus berendezkedéssel
Az 1919-es Weimari Köztársaság Alkotmánya,
valamint az 1949-es Bonni Alaptörvény
merített belőle, főleg az alapvető jogok terén
Az olasz egység
létrejötte
(1815-1870)
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/I
taly_unification_1815_1870.jpg






Szicíliai forradalom: cél a korábbi, liberális
alkotmány visszaállítása és a Nápolytól való
elszakadás
Nápolyi felkelés: II. Ferdinánd a felkelés nyomán
kihirdeti az 1812-es cádizi alkotmányt
Róma: Mazzini és Garibaldi vezetésével kikiáltják
a Római Köztársaságot és alkotmányt hirdetnek
Toszkána: alkotmányt adnak ki
Lombardia és Velence: nemzeti felkelés az
osztrákokkal szemben, Velence független
köztársaságnak nyilvánítja magát
Szardínia: Károly Albert saját akaratából liberális
alkotmányt hirdet (Statuto), a későbbi Olaszország
alkotmánya (1922-ig)



Osztott szuverenitás: a király hatalma Isten
kegyelméből és a nép akaratából származik (e
tekintetben minta az 1814-es francia Charte
Octroyée)
Osztott TH: király + a parlament két háza:
De költségvetési javaslatot csak az alsóházban
lehet benyújtani

Alsóház: Képviselői Kamara:


Felsőház: Szenátus:


Szűk választójog alapján választott ház, tagjai az egész
nemzetet képviselik
Az uralkodó 21 csoportból nevezi ki tagjait élethossziglan
(pl. püspökök, képviselők, bírák, tábornokok,
tudományos akadémia tagjai közül)
Minden törvényjavaslatot előzetesen parlamenti
bizottságnak kell megvizsgálnia (USA a minta!)




„Képviseleti monarchikus kormányzás”
A minisztereket a király nevezi ki, de felelősek
mindkét parlamenti kamarának is
A miniszterek maguk is lehettek képviselők
A katolikus vallás államvallás, de a többivel
szemben tolerancia érvényesül



Uralkodó által kinevezett bírák
A bíróság tagjait 3 év szolgálat után már nem
lehet elmozdítani
A törvények értelmezése nem bírói, hanem
törvényhozói hatáskör - francia gondolat,
Montesquieu: „le juge n’est que la bouche qui
prononce les paroles de la loi” (L’Esprit des
lois)





Rendes törvényhozási úton, egyszerű
törvénnyel is módosítható
Gyakran módosítják is
Alkotmányos szokások is rárakódtak:
A király jóváhagyja a mindkét ház által
elfogadott törvényeket
A miniszterek lehetőleg alsóházi tagok is
legyenek egyben

similar documents