Kiemelt kockázatok - Magyar Nemzeti Bank

Report
Jelentés a pénzügyi stabilitásról
2013. május
2013. május 21.
Pénzügyi stabilitási hőábra
2012. november
2013. május
2013. május
2012. november
Prociklikusság
Sokkellenálló-képesség
Forrás: MNB.
2
Összefoglaló I. – A bankrendszer továbbra is
prociklikusan viselkedik
• Hitelezési feltételek: A bankrendszer a gazdaság támogatási funkcióját továbbra is
csak korlátozottan tölti be.
 A bankrendszer az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati szegmensben
erősen prociklikus, ami különösen a banki finanszírozásra rászorult kkv-szektor
forráshoz jutását nehezíti meg.
• Sokkellenálló képesség: A stresszhelyzetben növekvő tőkeigény a tulajdonosok
elkötelezettsége miatt kezelhető mértékű.
 LIKVIDITÁS: A likviditási kockázatok továbbra is alacsonyak, melyet a stressztesztek
is visszaigazolnak. Ugyanakkor a likviditás döntően forintban áll rendelkezésre, ami
a devizaswappiac súrlódásmentes működését igényli.
 TŐKE: Bankrendszeri szinten a tőkeellátottság javult. Ugyanakkor egyes bankok
kedvezőtlenebb induló tőkepozíciója miatt a szolvencia stresszteszt némileg
magasabb tőkeszükségletet jelez. Ez azonban az anyabanki elköteleződést is
figyelembe véve kezelhető mértékű.
3
Összefoglaló II. – Kiemelt kockázatok és azok kezelése
Kockázatcsökkentő lépések:
Kiemelt kockázatok:
1. Az
eurozóna
elhúzódása
adósságválságának
1.
Az eurozónából esetlegesen érkező kedvezőtlen sokkok hatásának csökkentése érdekében
továbbra is szükséges hazánkban a prudens fiskális politika fenntartása, valamint a
fenntartható gazdasági növekedés támogatása.
2. A hazai gazdaság sérülékenysége
2.1. Hitelpiaci problémák a vállalati,
különösen a kkv-hitelezésben
2.1. A Növekedési Hitelprogram első pillére javíthatja a kkv-szektor olcsó forráshoz jutásának
esélyét.
2.2. A természetes fedezettel nem
rendelkező
vállalatok
árfolyamkitettsége
2.2. A Növekedési Hitelprogram második pillére az érintett kkv-k devizahitelének forintosítását
célozza.
2.3. Ráutaltság a külföldi finanszírozásra,
amely jelentős részben rövid lejáratú
2.3. A Növekedési Hitelprogram harmadik pillére csökkenti a külföld felé fennálló adósságot és
hosszabbítja annak lejáratát
3. A bankrendszer
romlása
portfólióminőségének
3.1. A
már
meglévő
nemteljesítő
hitelállomány magas aránya
3.1. A családi csődeljárás intézményének tervezett bevezetése a már nemteljesítő portfólió
kezelését segítené, miközben „tiszta lapot” biztosítana a túladósodott ügyfeleknek.
3.2. Újonnan nemteljesítővé váló hitelek
jelentős aránya
3.2.1. Az árfolyamgát magasabb kihasználtsága mérsékelhetné a lakossági portfólió romlását.
3.2.2. A Növekedési Hitelprogram első két pillére javíthatja a kkv-hitelportfólió minőségét.
4. A bankok közötti verseny hiánya a
jelzáloghitelezésben
4.1. Célszerű lenne az előtörlesztési díj szabályozói maximumát 1-1,5 százalékra csökkenteni
más bank hiteléből történő kiváltás esetén is.
4.2. A GVH korábbi javaslatával egyetértve megvizsgálandónak tartjuk az állami támogatás
hordozhatóságának bevezetését.
4.3. A maximális közjegyzői díjak csökkentése indokolt lehet, hiszen egy jelentős, a
hitelkiváltást érdemben ellenösztönző tételről van szó, melyet nem versenyző, de nem is
állami szereplők számítanak fel.
4.4. A legtöbb jelzáloghitel termékkapcsolást tartalmaz, ezért ösztönözni kell a folyószámlák
hordozhatóságát.
4.5. Támogatandó olyan szereplők megjelenése, melyek segítenék a háztartásokat
4 a
legkedvezőbb ajánlatok felkutatásában.
Hitelezési feltételek
5
A bankrendszer a gazdaság növekedését támogató
funkcióját nem tölti be
Pénzügyi Kondíciós Index (PKI), a reál-GDP éves növekedése
6
%
%
6
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
-10
-10
2006 I.
II.
III.
IV.
2007 I.
II.
III.
IV.
2008 I.
II.
III.
IV.
2009 I.
II.
III.
IV.
2010 I.
II.
III.
IV.
2011 I.
II.
III.
IV.
2012 I.
II.
III.
IV.
4
PKI -bankrendszer
PKI - teljes
Reál-GDP
Megjegyzés: A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a pénzügyi közvetítő szektor (bankrendszer)
hozzájárulása a reál-GDP éves növekedési üteméhez.
Forrás: MNB.
6
A vállalati hitelállományok a válság óta folyamatosan
csökkennek
A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása
500
%
Mrd Ft
25
400
20
300
15
200
10
100
5
0
0
-5
-200
-10
-300
-15
2005.I.
II.
III.
IV.
2006.I.
II.
III.
IV.
2007.I.
II.
III.
IV.
2008.I.
II.
III.
IV.
2009.I.
II.
III.
IV.
2010.I.
II.
III.
IV.
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
-100
Banki hosszú
Nembanki hosszú
Összesen, év/év (jobb skála)
Banki rövid
Nembanki rövid
Forrás: MNB.
7
A vállalati hitelezés visszaesésében mind a keresleti,
mind a kínálati tényezők szerepet játszanak
A vállalati hitelezés visszaesésének dekompozíciója keresleti és kínálati
tényezőkre (2008 szeptemberéhez képest)
5
százalékpont
százalékpont
5
Keresleti komponens
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
-25
II.
-25
2011. I.
-20
IV.
-20
III:
-15
II.
-15
2010. I.
-10
IV.
-10
III.
-5
II.
-5
2009. I.
0
2008. IV.
0
Kínálati komponens
Forrás: MNB.
8
A kamatcsökkentési ciklussal ugyanakkor enyhültek a
vállalati hitelezés árjellegű feltételei…
A hitelintézetek vállalati hitelkamatai és a jegybanki alapkamat
14
%
%
14
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
2008.jan
márc
máj
júl
szept
nov
2009.jan
márc
máj
júl
szept
nov
2010.jan
márc
máj
júl
szept
nov
2011.jan
márc
máj
júl
szept
nov
2012.jan
márc
máj
júl
szept
nov
2013.jan
12
Forintkamatok - új
Jegybanki alapkamat (havi átlag)
Eurokamatok - állományi
Forintkamatok - állományi
Eurokamatok - új
Forrás: MNB.
9
… és ezzel vélhetően javult a belföldi vállalati hitelezési
pálya
A vállalati hitelezés előrejelzése különböző forgatókönyvek mellett
-4
%
%
-4
IV.
III.
II.
2013.I.
IV.
III.
II.
2012.I.
IV.
-12
III.
-12
II.
-10
2011.I.
-10
IV.
-8
III.
-8
II.
-6
2010.I.
-6
Tényadat
Jelenlegi alappálya - NHP figyelembevételével
2013. márciusi inflációs jelentés pályája
Alappálya kamatcsökkentések nélkül (NHP-val)
Forrás: MNB becslés.
10
A vállalati hitelpiaccal ellentétben a lakossági piacon
továbbra is a keresleti tényezők dominálnak
A háztartások hitelállományának nettó negyedéves változása
Mrd Ft
%
40
32
24
16
8
0
-8
-16
-24
-32
-40
-48
-56
-64
-72
2005.I.
II.
III.
IV.
2006.I.
II.
III.
IV.
2007.I.
II.
III.
IV.
2008.I.
II.
III.
IV.
2009.I.
II.
III.
IV.
2010.I.
II.
III.
IV.
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
500
400
300
200
100
0
-100
-200
-300
-400
-500
-600
-700
-800
-900
Banki forint
Nembanki forint
Éves növekedési ütem (jobb skála)
Banki deviza
Nembanki deviza
Forrás: MNB.
11
Az új hitelkihelyezések trendszerűen tovább mérséklődtek az
elmúlt évben
Hitelintézetek új hitelkihelyezései a háztartási szegmensben
Mrd Ft
600
550
500
450
400
350
300
250
200
150
100
50
0
2005.I.
II.
III.
IV.
2006.I.
II.
III.
IV.
2007.I.
II.
III.
IV.
2008.I.
II.
III.
IV.
2009.I.
II.
III.
IV.
2010.I.
II.
III.
IV.
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
600
550
500
450
400
350
300
250
200
150
100
50
0
Mrd Ft
Jelzáloghitelek
Egyéb hitelek
Végtörlesztés hitelkiváltó
Forrás: MNB.
12
Sokkellenálló képesség
13
Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) alacsony
szintje a kulcsfontosságú piacok viszonylagos nyugalmát
jelzi
A Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index
1,0
0,9
0,8
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0,0
-0,1
-0,2
-0,3
-0,4
2007. jan.
2007. márc.
2007. jún.
2007. szept.
2007. nov.
2008. febr.
2008. máj.
2008. júl.
2008. okt.
2009. jan.
2009. ápr.
2009. jún.
2009. szept.
2009. dec.
2010. febr.
2010. máj.
2010. aug.
2010. okt.
2011. jan.
2011. ápr.
2011. jún.
2011. szept.
2011. dec.
2012. márc.
2012. máj.
2012. aug.
2012. nov.
2013. jan.
2013. ápr.
1,0
0,9
0,8
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0,0
-0,1
-0,2
-0,3
-0,4
REPSI
Korreláció hozzájárulás (simított)
Megjegyzés: A magasabb érték nagyobb mértékű stresszt takar.
Forrás: MNB.
14
A likviditási stresszteszt forgatókönyve
Eszközoldali tételek
Tétel
Bankközi eszközök
nemteljesítése
Árfolyamsokk a
swapállományon
Jegybankképes
értékpapírok
árfolyamvesztesége
Mérték
Forrásoldali tételek
Érintett
Mérték
Háztartási betétkivonás
10%
HUF/FX
Vállalati betétkivonás
15%
HUF/FX
devizák
20%
HUF
15%
FX
10%
HUF
Érintett
Tétel
devizák
Megjegyzés: A likviditási stresszteszt 30 napra előretekintő.
Forrás: MNB.
15
Likviditási Stressz Index alacsony likviditási kockázatot
mutat
A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti
likviditási többlete, illetve hiánya a stressz pályán
1 500
Mrd Ft
%
75
1 000
50
500
25
0
0
-25
-1 000
-50
-1 500
-75
-2 000
-100
-2 500
-125
2009.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2010.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2011.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2012.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
-500
Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez
Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött
Likviditási stressz index (jobb skála)
Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató
értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén.
Forrás: MNB.
16
A szolvencia stresszteszt forgatókönyve
• Nyolc negyedéves előrejelzési horizont a 2012. év végi állapotból indulva, a sokk
2013. II. negyedévben érkezik.
• Alappályánk a 2013. márciusi inflációs jelentés előrejelzése.
• Stresszpályán az alappályához képest:
 4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés;
 15 százalékkal gyengébb forint árfolyam;
 300 bázispontos kockázati prémium sokk;
 10 százalékos lakásár-csökkenés.
• Stresszpályán a már nemteljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztést számoltunk
el, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is
csökken a megtérülési arány.
• Az árfolyamgátnál alap- és stresszpályán egyaránt 50 százalékos belépési aránnyal
számoltunk.
• A bankadót az egész időhorizonton teljes összegben érvényesítettük, a tranzakciós
adó teljes áthárításával számoltunk.
17
A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére
gyakorolt hatása a stressztesztben, két éves
időhorizonton
A bankrendszer főbb veszteségei
kétéves horizonton (Mrd Ft)
Hitelezési veszteség a vállalati és lakossági
portfólión
Hitelezési veszteség a vállalati portfólió
újonnan bedőlő hitelein
Hitelezési veszteség a lakossági portfólió
újonnan bedőlő hitelein
Alappálya
Stresszpálya
498
875
264
382
234
368
Pótlólagos veszeség a már nem teljesítő
vállalati és lakossági portfólión
Hitelezési veszteség az önkormányzati portfólión
125
10
A nyitott pozíció árfolyamkockázata
Kamatkockázat
23
-63
60
Bankadó
234
234
Az árfolyamgát kamatköltségei
28
45
Forrás: MNB.
18
Alappályán nincs pótlólagos tőkeigény, a stresszpályán
azonban már több banknál is tőkepótlásra lehet szükség
Alappálya
Tőkehiányos bankok
tőkeigénye (Mrd Ft)
Tőketöbblettel rendelkező
bankok tőkepuffere (Mrd Ft)
A bankrendszer tőkepuffere
(Mrd Ft)
Stresszpálya
Első év
vége
Második év
vége
Első év
vége
Második év
vége
0
0
6
62
1 331
1 518
969
889
1 331
1 518
963
827
Forrás: MNB.
19
Tőke Stressz Index növekvő, de még kezelhető mértékű
szolvencia kockázatot jelez
Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya a
stressz pályán
1 200
Mrd Ft
%
40
900
30
600
20
300
10
0
0
-10
2005.I.
II.
III.
IV.
2006.I.
II.
III.
IV.
2007.I.
II.
III.
IV.
2008.I.
II.
III.
IV.
2009.I.
II.
III.
IV.
2010.I.
II.
III.
IV.
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
-300
Tőkepuffer szabályozói követelmény fölött
Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez
Tőke Stressz Index (jobb skála)
Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató
értéke, annál nagyobb a szolvencia kockázat a stresszpálya mentén.
Forrás: MNB.
20
Kiemelt kockázatok és kezelésük
21
Kiemelt kockázatok
1. Az eurozóna adósságválságának elhúzódása.
2. A magyar gazdaság sérülékenysége a technikai recesszióból kikerülés ellenére is
fennmarad.
•
Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-szegmensben
•
Magas a természetes fedezettel nem rendelkező vállalatok árfolyamkitettsége
•
Ráutaltság a külföldi forrásokra, amely jelentős részben rövid lejáratú
3. A bankrendszer mérlegét nagymértékben terheli a jelentős nemteljesítő
állomány, ami előrejelzéseink szerint tovább növekedhet.
4. A bankok közötti verseny hiánya növekedési és jóléti veszteséget okoz.
22
Kockázatok a pénzügyi közvetítő rendszer külső
környezetében
• Az eurozóna adósságválsága elhúzódik.
 Számos periféria ország a korábbiaknál nagyobb költségvetési megszorításra
kényszerül.
 Egyes centrum országokban is a kormányok várhatóan jelentős költségvetési
megszorításokat hajthatnak végre.
 Jelentősen romolhat az eurozóna gazdasági növekedési kilátása, miközben a
befektetői hangulat is hektikus maradhat.
• A magas forrásköltségek és a romló portfólió miatt gyenge az európai bankok
jövedelemtermelő képessége.
• A romló növekedési kilátások nyomás alá helyezhetik az európai bankok mérlegeit.
• Több országban a bankrendszer jelentős tőkeinjekcióra szorul.
23
A kínálati korlátok nagyobb mértékben sújtják a kkvszektort
A vállalati új hitelkihelyezések változása vállalatméret szerinti bontásban
Új kibocsátású
állomány (Mrd Ft)
2007
2011
Változás 2007-ről 2011-re (%)
Teljes
Kereslet Kínálat
miatt
miatt
Mikrovállalat
Kisvállalat
1 730
1 120
828
999
-52,2
-10,8
-61,7
28,5
9,5
-39,3
Középvállalat
Nagyvállalat
1 160
1 460
785
1 250
-32,4
-14,4
-4,7
-49,3
-27,7
34,9
Összesen
5 470
3 862
-29,5
-14,3
-15,2
Forrás: KHR, MNB becslés.
24
A fedezetlen árfolyamkitettség jelentős kockázatot hordoz a
kkv-szegmensben
Az árfolyamleértékelődés eloszlása hitelszerződésenként a kkv-szegmensben
4,5
%
%
4,5
4,0
4,0
3,5
3,5
3,0
3,0
2,5
2,5
2,0
2,0
1,5
1,5
1,0
1,0
0,5
0,5
0,0
0,0
-8
0
8
16
24
32
40
48
56
64
72
Árfolyamváltozás nagysága (%)
Árfolyamváltozás mértékének gyakorisága
Forrás: KHR, MNB becslés.
25
A hitelezési trendek megfordítását és a kkv szegmens
árfolyamkockázatának csökkentését célozza a jegybank a
Növekedési Hitelprogramjának első két pillére
Belföldi vállalati hitelek növekedési dinamikája
Teljes vállalati szektor
Kkv-szegmens
%
%
%
%
6
6
4
4
4
4
2
2
2
2
0
0
0
0
6
6
-2
-4
-4 -4
-4
-6
-6 -6
-6
-8
-8 -8
-8
-10
-10-10
-10
-12
-12-12
-12
Tényadat
Alappálya
2013.márc
Optimista pálya
2010.I.
II.
III.
IV.
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
2013.I.
II.
III.
IV.
2014.I.
II.
III.
IV.
2015.I.
-2 -2
2010.I.
II.
III.
IV.
2011.I.
II.
III.
IV.
2012.I.
II.
III.
IV.
2013.I.
II.
III.
IV.
2014.I.
II.
III.
IV.
2015.I.
-2
Tényadat
Alappálya
2013.márc
Forrás: MNB.
Optimista pálya
26
A NHP harmadik pillére gyorsítja a rövid külföldi források
mérséklődését, de ez nem jár együtt
mérlegalkalmazkodással
A bankrendszer külföldi forrásainak és a hitel/betét mutatójának alakulása az előrejelzési horizonton
40
%
Mrd EUR
180
dec
szept
jún
márc
20
dec
0
szept
40
jún
5
márc
60
dec
10
szept
80
jún
15
márc
100
dec
20
szept
120
jún
25
márc
140
dec
30
szept
160
2010.jún
35
Külföldi források
Alappálya
Bruttó hitel/betét mutató (jobb skála)
Nettó hitel/betét mutató (jobb skála)
Forrás: MNB.
27
Az NHP III. pillére racionalizálja az adósságszerkezetet,
csökkenti az MNB költségeit
• A rövid külső adósság csökkentése alacsonyabb
devizatartalékot és MNB-kötvényállományt tesz lehetővé
• a sebezhetőség növelése nélkül
• Az MNB által nyújtott swap hatása a bankrendszer mérlegére:
Likvid forinteszközök Saját tőke
Külföldi eszközök Külföldi források
Hitelek Betétek
• A konszolidált államháztartás mérlegének változása, amennyiben az
ÁKK közreműködésével csökkentjük a rövid külső adósságot
MNB devizatartaléka MNB-kötvény
Egyéb eszközök Egyéb jegybanki források
Devizakötvény
Forintkötvény
28
A hitel/betét mutató 100 alá csökkenésével is fennmarad
a bankok külföldi finanszírozási szükséglete
A bankrendszer stilizált mérlege 100 százalékos hitel/betét mutató mellett
100
Mrd EUR
Mrd EUR
90
80
70
60
90
Állampapír
MNBkötvény
Külföldi
eszközök
Saját tőke
80
Külföldi
források
50
70
60
50
40
30
100
Magánszektor
hitele
20
Magánszektor
betéte és
banki
értékpapírjai
40
30
20
10
10
0
0
Eszközök
Források
Forrás: MNB.
29
A hazai pénzügyi közvetítő rendszerben a romló
hitelportfólió kezelése továbbra is kihívás
A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása
6
Vállalatok
%
%
Háztartások
%
%
30
7
5
25
6
18
4
20
5
15
4
12
3
9
2
6
3
3
21
15
2
10
1
5
1
0
0
0
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Állományarányos új értékvesztés - tény
Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés
Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)
2014
0
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Állományarányos új értékvesztés - tény
A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés
Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés
Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)
Forrás: MNB.
30
A vállalati szegmensben az NHP első két pillére, míg a
háztartásoknál a családi csőd intézményének
bevezetése javíthatja a portfólió minőségét
A családi csődeljárás lehetséges folyamatábrája
Jogosultsági feltételek
vizsgálata
Jogosult
Az eljárás
Nem jogosult
megszűnik
Egyezségkötés kísérlete a
hitelezőkkel
Nincs egyezség vagy az adós
nem teljesíti az egyezséget
Van egyezség
Egyezségben
Tartós törlesztési eljárás
foglaltak
teljesítése
Nem teljesíti az előírt
törlesztéseket
Az eljárás
megszűnik
Teljesíti az előírt
törlesztéseket
Az adós „tiszta lapot” kap
Forrás: MNB.
31
Az árfolyamgát kihasználtságának növekedése is
jótékonyan hatna a portfólióminőségre
Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága
1 350
%
Mrd Ft
45
150
5
0
0
febr.
10
2013. jan.
300
dec.
15
nov.
450
okt.
20
szept.
600
aug.
25
júl.
750
jún.
30
máj.
900
ápr.
35
márc.
1 050
febr.
40
2012.jan
1 200
Állomány
Jogosult devizalapú jelzáloghitel-állomány arányában (jobb skála)
Forrás: MNB.
32
A magas költségeket a bankok a kamatmarzs
növelésével próbálják ellensúlyozni
A bankrendszeri kamatmarzs
1 000
Mrd Ft
%
3,5
4,5
%
A nettó kamatjövedelem aránya a
mérlegfőösszeghez
(2012. június – konszolidált adatok)
%
4,5
900
3,4
800
3,3
4,0
4,0
700
3,2 3,5
3,5
600
3,1 3,0
3,0
500
2,5
200
3,0 2,5
2,9
2,0
2,8
2,7 1,5
100
2,6 1,0
1,0
0
2,5 0,5
0,5
0,0
0,0
Forrás: EKB CBD adatbázis, MNB.
Magyarország
Románia
Bulgária
Szlovákia
Észtország
Csehország
Lengyelország
Szlovénia
Lettország
Litvánia
Ausztria
1,5
Olaszország
12 havi kamatjövedelem
Kamatmarzs a bruttó kamatozó eszközökön (jobb skála)
Kamatmarzs a nettó kamatozó eszközökön (jobb skála)
2,0
Belgium
2009.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2010.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2011.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2012.jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
300
Németország
400
33
Az árazásban megfigyelhető piaci kudarcot a
verseny erősítésével lehetne kezelni
•
Célszerű lenne az előtörlesztési díj szabályozói maximumát 1-1,5
százalékra csökkenteni más bank hiteléből történő kiváltás esetén is.
•
A GVH korábbi javaslatával egyetértve megvizsgálandónak tartjuk az
állami támogatás hordozhatóságának bevezetését.
•
A maximális közjegyzői díjak csökkentése indokolt lehet, hiszen egy
jelentős, a hitelkiváltást érdemben ellenösztönző tételről van szó,
melyet nem versenyző, de nem is állami szereplők számítanak fel.
•
A legtöbb jelzáloghitel termékkapcsolást tartalmaz, ezért ösztönözni
kell a folyószámlák hordozhatóságát.
•
Támogatandó olyan szereplők megjelenése, melyek segítenék a
háztartásokat a legkedvezőbb ajánlatok felkutatásában.
34
Köszönöm a figyelmet!
35

similar documents