Ernst & Young Adóhírek

Report
Adóváltozások 2013
Lucz Zoltánné
adószakértő
Társasági adó
Page 2
Adóalapot módosító tételek
Több ponton módosulnak az adóalapot érintő növelőcsökkentő tételek, ezek közül a fontosabbak.
► Bejelentett immateriális jószág
 Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító
immateriális jószág is bejelentett immateriális jószágnak
minősülhet.
 Nem lehet bejelenteni azt a jogdíjbevételre jogosító
immateriális jószágot, amelyre az adózó a megelőző
adóévben fejlesztési tartalékot képzett.
► Nem realizált árfolyamváltozás
 A nem realizált árfolyam különbözet miatti adóalap
korrekciót akkor kell alkalmazni, ha a hosszú lejáratú
kötelezettségek kikerülnek a könyvekből.
Page 3
Adóalapot módosító tételek
Alultőkésítés
 A kötelezettségek (követelések) adóévi napi átlagos
állománya meghatározása során nem kell figyelembe
venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból
származó kötelezettségek és követelések összegét.
► Jövedelem (nyereség) minimum
 A jövedelem (nyereség-) minimum meghatározása
során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi
átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján
kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének
50 százaléka.
►
Page 4
Adóalapot módosító tételek
Kutatás – Fejlesztés
 Központi költségvetési szervként működő, valamint
közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban
lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is
lehet kutatás-fejlesztési megállapodást kötni. (Az
adóalap kedvezmény a saját tevékenységi körben
végzett kutatás költségének háromszorosa, legfeljebb
50 millió Ft.)
► Elismert költség
 A kijelölt munkáltató által teljesített személyi jellegű
ráfordítás, feltéve, ha a többi munkáltató megtéríti
 Áruminta
►
Page 5
Veszteségelhatárolás
►
►
►
Nem változott a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó
legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50
százalékáig jogosult érvényesíteni a tárgyévben.
2012-re visszamenőlegesen alkalmazható: a csődeljárást vagy
felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően az adóévi adóalap
50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli
bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével
növelt összegben vehető igénybe.
Átalakulás/cégfelvásárlás: nem kell a tevékenység folytatásra,
bevétel elérésre vonatkozó feltételt teljesíteni, ha az adózó az
átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik,
továbbá, átalakulás esetén, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag
vagyonkezelésre irányult.
Page 6
Fejlesztési adókedvezmény
►
Új adókedvezmények
 Legalább 100 millió Ft értékű értékű beruházás a
Szabad Vállalkozási Zóna területén
 Legalább 100 millió Ft értékű értékű
energiahatékonyságot szolgáló beruházás esetén
 Bejelentési kötelezettség a beruházás befejezését
követő 90 napon belül
 Környezetvédelmi bírság – szabályok enyhítése
(beruházást követő 5 év során csak abban az évben
nem érvényesíthető amikor bírságot állapítottak meg).
Page 7
Személyi jövedelemadó
Page 8
Adókulcs
►
►
►
►
Egységesen 16 százalék az adókulcs. [8. §]
Nem kell bruttósítani a havi 202- ezer forint feletti
jövedelem rész után. [29. §]
Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási
adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
megfizetésére változatlanul a jövedelem 78 százaléka a
jövedelem (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy
a magánszemély számára azt megtérítik). [29. §]
Az adóelőleg szabályok egyszerűbbé válnak.
Page 9
Kedvezmények érvényesíthetősége
►
►
Új szabályok a családi adóalap kedvezmény
igénybevehetőségére, a kettős kedvezményérvényesítés kizárása (a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe
véve)[1/A §]
Belföldi adóügyi illetőségű magánszemély, ha az
adóévben másik államból jövedelmet szerez, kedvezmény
csak annyiban érvényesíthet, ha azonos hasonló
kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti
meg.
Page 10
Kedvezmények érvényesíthetősége
►
►
Külföldi adóügyi illetőségű magánszemély
kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha az összes
jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon
esik adókötelezettség alá, feltéve, ha a magánszemélyt
ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az
időszakra máshol nem illeti meg.
Kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazza
kedvezményt. (Dokumentum adóhatósági eljárás során
kell.)
Page 11
Családi kedvezmény érvényesítése
►
►
►
►
A közös érvényesítésre és a megosztására kiegészítő
szabályok. [29/B §]
A családi kedvezmény közös érvényesítése elválik a
megosztástól - közös nyilatkozat.
Nincs megosztás arra a hónapra, amelyikben az
egyedülállót megillető családi pótlékot igénybe veszik.
[29/B §]
Kedvezményre való jogosultság minősítése magyar
szabály szerint. [29/B § (5) bekezdés]
Page 12
Béren kívüli juttatások (71. §)
►
►
►
►
Az 1,19-es szorzó marad, de az egészségügyi
hozzájárulás 10%-ról 14%-ra emelkedik.
Az új közteher 30.94%-ról 35,7%-ra emelkedik
(1,19X0,16+1,19X0,14).
Munkahelyi étkeztetés (saját kibocsátású utalvány) nem
kizárt, hogy külső személy is étkezzen a munkavállaló
telephelyén működő étkezőhelyen. Marad a havi 12 500
forint keretösszeg.
Erzsébet utalvány havi keretösszege 8 000 forint a
jelenlegi havi 5 000 forinttal szemben.
Page 13
Béren kívüli juttatások (71. §)
►
►
►
Erzsébet utalvány a melegkonyhás étkezési szolgáltatás
igénybevételére is felhasználható továbbra is a
fogyasztásra kész étel vásárlásra jogosító utalvány
mellett.
Iskolakezdési támogatás 2013-tól csak utalvány (papír,
elektronikus) formájában adható, a juttatás mértéke nem
változik, a minimálbér 30 %-a, az utalvány év végéig
felhasználható.
Marad a béren kívüli juttatások éves keretösszege 500
000 forint (ez nem változik akkor sem, ha a
magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála
miatt szűnik meg).
Page 14
Egyes meghatározott juttatások (70. §)
►
►
►
Nem változik az egyes meghatározott juttatások
közterhe, az továbbra is 51,17%
Egyes meghatározott juttatásként nem adható
fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány.
(Kivétel az Erzsébet utalvány.)
A biztosításokra vonatkozó szabályok változásával
összefüggésben egyes meghatározott juttatásként adózik
a kifizető által magánszemély javára kötött adóköteles díjú
egyéni és csoportos személybiztosítás (pl. vegyes
életbiztosítások) kifizető által fizetett biztosítási díja.
Page 15
Üzleti biztosítások adózása
Átfogó szabályozás:
► Adómentes és adóköteles biztosítási díjbefizetések
► Az adómentes biztosítói kifizetések
► Adóköteles biztosítói teljesítések
► Kamatjövedelem
► Átmeneti rendelkezések
Page 16
Üzleti biztosítások adózása
Új fogalmak:
► Adóköteles biztosítási díj (más személy által fizetett díj)
► Személybiztosítás: ide tartozik az élet- (ideértve a
nyugdíj, a járadékbiztosítást is), a baleset-és a
betegségbiztosítás.
► Kockázati biztosítás: olyan személybiztosítás, amelynek
nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke.
Page 17
Üzleti biztosítások adózása
►
►
Nyugdíjbiztosítás: a biztosítói teljesítést a
magánszemély halála, a nyugdíjszolgáltatásra való
jogosultság megszerzése, egészségügyi állapot 40%-os
mértéket elérő károsodása, nyugdíjkorhatár elérése váltja
ki, feltéve, hogy szerződés létrejöttétől a teljesítésig
legalább 10 év eltelik.
Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás – ideértve az
azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást
is –, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás
megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított
haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő
összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb
kifizetéssel valósul meg.
Page 18
Üzleti biztosítások adózása
►
►
Balesetbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely
alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező
halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a
szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy
járadék fizetésére, valamint a szerződésben
meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
Betegségbiztosítás: olyan személybiztosítás, amely
alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a
szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére
vállal kötelezettséget.
Page 19
Üzleti biztosítások adózása
Adómentes biztosítási díjbefizetések
► Nem keletkezik bevétel a díjfizetés időpontjában kizárólag
a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó
kockázat elhárítására kötött biztosítási díj megfizetése. [4.
§ (2a) b) pont]
► Nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított
magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozás
nélkül a díjat fizető személy jogosult. [7. § (1a) bekezdés]
Page 20
Üzleti biztosítások adózása
Adómentes biztosítási díjbefizetések
► 2013. január 1-jétől a kockázati biztosításnak nem
minősülő, határozatlan idejű kizárólag halál esetére szóló
életbiztosítások, azaz a teljes életre szóló biztosítások
szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként
fizetett rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül)
adómentes. (Rendszeres díjat legalább évente egyszer
fizetni kell.)
► Adómentes díjról kifizetői adatszolgáltatás havonta.
[1. számú melléklet 6.9. pont]
Page 21
Üzleti biztosítások adózása
Adómentes biztosítási díjbefizetések
► Adómentes a kockázati biztosítás más személy által (élet, baleset-és betegségbiztosítás) - ugyanazon díjat fizető
személy által ugyanazon biztosított személyre tekintettel,
havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díja, kivéve ha biztosító engedményt ad (30%-ot
meghaladóan) a díjfizetésre. [1. számú melléklet 6. pont
6.3. alpont]
Page 22
Üzleti biztosítások adózása
Adóköteles biztosítási díjbefizetések
► Egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizető által
magánszemély javára kötött adóköteles díjú
személybiztosítás (egyéni és csoportos
személybiztosítás), azaz a megtakarítási, befektetési
jellegű biztosítások (pl. vegyes életbiztosítások,
járadékbiztosítások kockázati biztosításnak nem minősülő
része) kifizető által fizetett biztosítási díja a díjfizetés
időpontjában. [70. § (1) bekezdés c) pont]
► Ha nincs kifizető nem önálló tevékenységből származó
jövedelem az adóköteles biztosítási díj.[25. § (1)
bekezdés]
Page 23
Üzleti biztosítások adózása
Adómentes biztosítói szolgáltatás:
► Kockázati biztosítás esetében a halál esetére szóló
biztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási
szolgáltatás, továbbá nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási
szolgáltatás. [1. számú melléklet 6. pont 6.6.-6.7.
alpontok]
► A baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet
pótló szolgáltatás napi 15 ezer forintig adómentes. [1.
számú melléklet 6. pont 6.7. alpontok c) pont]
Page 24
Üzleti biztosítások adózása
►
Egyéb jövedelemként adóköteles biztosítói
szolgáltatás, ha biztosítás más személy által fizetett díja
adómentes volt a kockázati biztosításnak nem minősülő,
határozatlan idejű, kizárólag a halál esetére szóló
életbiztosítás esetén: [28. § (2) bekezdés]
 a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a
magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított
által megfizetett biztosítási díjak összegét meghaladó
rész,
 visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett
díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes
összegét meghaladó rész, ha a biztosított személye
megváltozik, illetve, szerződésmódosítás esetén.
Page 25
Üzleti biztosítások adózása
►
►
►
►
►
Egyéb jövedelem esetén a biztosító kifizetőként jár el.
Kamatjövedelem az adómentesség feltételeinek meg
nem felelő egyéb jövedelemnek nem minősülő biztosítói
teljesítésnek a díjakat (kivéve kockázati biztosítás díja)
meghaladó része. [65. § (1) bekezdés d) pont]
Nem keletkezik kamatjövedelem az egyszeri díjas
díjbefizetéssel összefüggésben, ha a biztosító 5 év után
fizet (3-és 5 év között az adókulcs 8 és nem16 %)
Nem keletkezik kamatjövedelem a rendszeres
díjbefizetéssel összefüggésben, ha a biztosító 10 év után
fizet (6-és 10 év között az adókulcs 8 és nem16 %) [65. §
(3) bekezdés a) pont]
Átmeneti szabályok. [84/W. § (3)-(4) bekezdés]
Page 26
Tőkejövedelmek
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet
► Nem tartozik ebbe a körbe a zárt körben kibocsátott
értékpapírra kötött ügylet.(TBSZ-en nem lehet ilyen!)
► Átment a 2013. január 1-jét megelőzően zárt körben
kibocsátott értékpapírra, ezekre a 2012. dec. 31-én
hatályos szabályok vonatkoznak. [67A. § (3) bekezdés,
84/W (5) bekezdés]
Page 27
Tőkejövedelmek
Tartós befektetés számla (TBSZ)
► Befektetési alapkezelő is befektetési szolgáltatónak
minősül, az általa kötött ügylet ellenőrzött tőkepiaci
ügyletnek minősül és az alapkezelő köthet TBSZ-t.
► TBSZ-re az első befizetés is történhet külföldi
fizetőeszközben (25 ezer forintnak megfelelő összeg).
► Szabályok arra az esetre, ha TBSZ-en nyilvántartott
értékpapírt átalakítják kicserélik, a TBSZ-en elhelyezett
megtakarítást máshova áthelyezik át.
[3. § 79. pont, 67/B. §]
Page 28
Nyugdíjszolgáltatások adómentessége
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ)
nyugdíjszolgáltatásának adómentessége
► A nyugdíjszolgáltatás 10 év után adómentes (eddigi 3
helyett.) Átmeneti szabály! [1. számú melléklet 6.5 alpont,
84/W (8) bekezdés]
► NYESZ számla adóköteles megszűnése egyéb
jövedelem, ehhez meghatározás az értékpapír
megszerzésére fordított érték meghatározására.
[28. § (17) bekezdés, 67.§ (9) bekezdés c) pont]
Page 29
Adómentes juttatások
►
►
►
Több adómentes jogcím változik, ezek közül
kiemelendő:
Adómentes a kifizető által legfeljebb évi 50 ezer forint
értékű kulturális eseményre szóló bérlet, jegy a
sporteseményre jutó belépőjegy, bérlet mellett.([1. sz.
melléklet 8.28. pont]
Adómentes a lakhatási támogatás, amelyet legalább 3
hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy igényelhet
a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálattól. [1. sz. melléklet
7.24. pont]
Page 30
Adómentes juttatások
►
►
Adómentes az EU pénzügyi alapjai terhére , pályázati
úton elnyert támogatás (TÁMOP, ÁROP), pl. munkavállaló
számára biztosított szolgáltatás, eszköz. 2012-re
visszamenőlegesen is. [1. számú melléklet 4.25. pont,
84/W (7) bekezdés]
Adómentes a magánszemélynek ikerintézményi
(Twinning) program keretében EU forrásból adott
juttatás(jellemzően külföldre történő utazás, külföldi
tartózkodás költsége) [1. számú melléklet 4.7. pont]
Page 31
Egyéni vállalkozó
►
Vállalkozói személyi jövedelemadózás esetén kisebb
módosítások.
 Nem bevétel, ha az egyéni cég megtéríti a volt egyéni
vállalkozó kiadását.
 Egyéni vállalkozó esetében e jövedelem-(nyereség-)
minimum megállapításához a közvetített szolgáltatásra
fogalmi meghatározás.[49/B § (23) bekezdés]
 Egyéni vállalkozó által fizetett biztosítási díj akkor
költség, ha a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje
nem az egyéni vállalkozó. [11. számú melléklet I. 5.
pont]
Page 32
Egyéb változások
Átalányadózás: munkaviszony mellett is lehet az
átalányadózást alkalmazni, a költséghányad
szempontjából csak azok a tevékenységek számítanak,
amelyikből bevétel is van. [52. § (1) bekezdés, 53. § (1)
bekezdés]
► Közös tulajdon hasznosítása, nem lesz arra lehetőség,
hogy a tevékenységet folytató adózzon.
 Ingó vagyontárgy, ingatlan bérbeadásából származó
jövedelem a tulajdonosok eltérő rendelkezése
hiányában tulajdoni hányad alapján kell adózni. [4. § (6)
bekezdés, 16. § (3) bekezdés hatályon kívül]
►
Page 33
Egyéb változások
►
►
►
►
Jövedelemszerzés helye fogalom módosulás: változó
munkavégzési hely helyett az új Mt.-vel összefüggésben
új meghatározás: [3. § 4. pont d) alpont]
Adónyilatkozat adóbevallás helyett, a feltételek
részletezése, pontosítása. [11/A. § ]
Adónyilatkozatot (2012-re is) a kizárólag munkáltatótól és
kifizetőtől külön adózó jövedelem esetén lehet tenni [11/B.
§, 84/W (2) bekezdés].
A külföldi vállalkozástól származó osztalék utáni adót
megállapítani, bevallani és megfizetni negyedév helyett az
éves adóbevalláskor kell megtenni. [66. § (3) bekezdés]
Page 34
Egyéb változások
►
►
►
Pontosítás, hogy mit nem kell a magánszemélynek
bevallania (összes jövedelem fogalom hatályon kívül
helyeződik).
Nem kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a jövedelem
kiszámításnál nem kell figyelembe venni.
A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon
mentesített jövedelmet tájékoztató adatként kell
szerepeltetni, ha a magánszemélynek más okból kell
bevallást adni [7. § (1) bekezdés m) pont, 11. § (3)
bekezdés]
Page 35
Helyi adók
►
►
►
Helyi iparűzési adóalap: korlátozás vonatkozik az
eladott áruk beszerzési értéke (elábé) és a közvetített
szolgáltatások együttes összegének levonhatóságára!
Kivétel az export árbevételhez kapcsolódó elábé+kv.
szolgáltatás és pénzügyi lízing keretében elszámolt
elábét.
Sávos korlátozás, lépések:
1. Meg kell határozni az adott sávba jutó
elábé+kv.szolgáltatás összegét.
2. Meg kell határozni a sávban levonható maximális
elábé+kv.szolg összegét .
3. A két adat közül a kisebb szám vonható le.
4. A sávonkénti levonható elábé+kv.szolg összegeit
összePagekell
adni.
36
Helyi adók
►
►
1.
2.
Helyi iparűzési adóalap változása
Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok:
Össze kell számítani a kapcsolt vállalkozások nettó
árbevételét és nettó árbevétel-csökkentő tételt
Az összeszámítás a kapcsoltakon belül:
Helyi adók
 adóalanyokra és
 elábé+kv.szolgáltatás több, mint a nettó árbevétel fele
 Az adóösszeg árbevétel-arányosan oszlik meg.
Egyéb változás
► Egységes kincstári adóadatbázis lesz
► Adóhatósági közzétételi kötelem (bevezetett adókról)
Page 37
Közművezetékek adója
►
Tárgya: víz-, csatorna-, hő-, földgáz-, villamos
energia-, hírközlési vezeték



►
►
Közterületen vagy bizonyos esetben magánterületen
(telekre befutó, telken belül lévő nem adóköteles,
egyebekben igen),
Külterületen vagy belterületen,
Földfelszín alatt vagy a felett (légvezetékként)
Éves adó (naptári év első napján fennálló állapot)
Alanya: tulajdonos vagy üzemeltető
Page 38
Közművezetékek adója
►
►
►
►
Alapja: a közművezeték nyomvonalának hossza
méterben
Mértéke 125 Ft/m
Adómentesség:állam,önkormányzat
Adókedvezmény: hírközlési vezetékek esetén
sávos (csökkenő) kedvezmény
Eljárás: önadózás, évi egyszeri bevallás (03.20),
kétszeri fizetés (03.20 és 09.20)
Page 39
Kisadózó vállalkozások tételes adója
►
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
szóló 2012. évi CXLV. törvény szabályozza.
►
Választhatja:



►
egyéni vállalkozó, egyéni cég, magánszemély tulajdonosokból álló kkt, bt. (a
nem munkaviszonyban álló tagjára-kisadózóra)
év közben is választható (teljes hónapra), a bejelentést követő hónaptól
Ha eva alany évközben választja akkor a választás megelőző napon eva
adóalanyisága megszűnik.
Nem választhatja az adóalanyiságot:

66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége

68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadás, üzemeltetés
besorolású, ha e tevékenységből árbevétele származik.
►

Akinek adószámát felfüggesztették, vagy törölték a megelőző két évben.
Page 40
Kisadózó vállalkozások tételes adója
►
A bejelentéssel kapcsolatos teendők:

Kisadózó vállalkozás esetében kötelező bejelenteni a vezető
tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a
kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a
személyes közreműködésre kötelezett (nem munkaviszonyban
álló) tagokat.

Kisadózó vállalkozás esetében az adóalanyiság akkor jön létre, ha
legalább egy kisadózót bejelentenek.

Egyéni vállalkozó saját magát jelenti be kisadózóként.

A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású
kisadózónak minősül-e.
►
A bejelentés alapján az adóalanyiság nyilvántartásba vételéről az
adóhatóság tájékoztatja az adózót.
Page 41
Kisadózó vállalkozások tételes adója
►
Az adóalanyiság megszűnése:

Az adóalanyiság megszűnik a bejelentés hónapjának utolsó
napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy nem kíván a tételes adó
hatály alatt maradni, a megszűnés esetén a megszűnés napjával.

Megszűnik továbbá az adóalanyiság, ha az adóhatóság
mulasztási bírságot állapít, meg, ha az adószámot felfüggesztik,
ha a kisadózó vállalkozás adótartozása a naptári és utolsó
negyedévében meghaladja a 100 ezer forintot, továbbá
végelszámolás felszámolás, átalakulás esetén.

Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az
adóalanyiság ismételten nem választható.
Page 42
Kisadózó vállalkozások tételes adója
►
Az adó mértéke



►
A tételes adó kiváltja:

►
Főállású kisadózó havi 50e Ft
Nem főállású kisadózó havi 25e Ft
évi 6 millió forintos bevételi határ fölötti bevétel után 40 százalék különadó
(áfa nélkül), évközi belépés esetén arányosítás
Személyi jövedelemadó(osztalékadó is), társasági adó, szociális
hozzájárulási adó, egyéni járulékok, egészségügyi hozzájárulás,
szakképzési hozzájárulás fizetését.
Hipa: választható az adóévi adóalap székhely és telephely szerinti
önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.
►
A számla-befogadó elszámolhatja költségként a kisvállalkozó által
kibocsátott számla értékét.
Page 43
Kisadózó vállalkozások tételes adója
►
A kisadózót megillető ellátások


A főállású kisadózó a tételes adó megfizetésével a Tbj. szerint biztosítottnak
minősül, valamennyi, a Tbj-ben és Flt-ben meghatározott ellátásra
jogosultságot szerez. Az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.
A nem főállású kisadózó biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási
ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
► Nyilvántartási kötelezettség, nyilatkozat



A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet.
A kisadózó vállalkozás az adóévet követő február 25-éig nyilatkozik a
bevételéről (megszűnés esetén a megszűnést követő 30 napon belül), ha az
6 millió forintnál több adót is köteles bevallani és fizetni.
A nyilatkozatban, vagy bevallásban adatot kell szolgáltatni arról az adózóról
akitől az év során összesen 1 millió forintot meghaladó bevétele származott.
Page 44
Kisadózó vállalkozások tételes adója
►
Adatszolgáltatási kötelezettség

►
Az adózó a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó bevallásban
nyilatkozik arról a kisadózó vállalkozásról, akinek az adóév során
összesen 1 millió forintot meghaladó összeget fizetett az adóévben.
Munkaviszonytól való elhatárolás

Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a kiadózó
vállalkozással kötött szerződés az ügylet tartalma szerint a kisadózó és a
harmadik személy között munkaviszonyt leplez-e.

A kisadózónak kell bizonyítania (megdöntenie az esetleges vélelmet).

A vélelem megdöntéséhez a törvényben nevesített egynél több
körülménynek teljesülnie kell.
Page 45
Kisadózó vállalkozások tételes adója
►
A körülmények, amelyekkel megdönthető, hogy a tevékenység
munkaviszonyt nem leplez (egynél többnek kell megvalósulnia):

a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag maga végezte, tevékenység
végzés rendjét maga határozta meg, a tevékenység végzés helye a
birtokában áll,

a kisadózó bevételének több mint 50 százaléka más adózótól származott.

a harmadik személy (a megbízó) nem adhatott utasítást a tevékenység
végzés módjára, nem ő adott eszközöket, anyagokat a munkavégzéshez.
Page 46
Kisvállalati adó
►
A tételes adózásnál szélesebb vállalkozói kör választhatja
(többek között egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet, ügyvédi
iroda, közjegyzői iroda, külföldi vállalkozó).
►
Feltétel:

legfeljebb 500 millió Ft-os árbevétel és mérlegfőösszeg, illetve legfeljebb
25 fős állományi létszám (a kapcsolt felek adatait össze kell számítani),

nem eltérő üzleti éves, és a bejelentkezéskor az adótartozása nem több
mint 1 millió Ft, és az adózó adószámának alkalmazása
az adóévet megelőző két naptári évben nem volt jogerősen felfüggesztve.
Page 47
Kisvállalati adó
►
A választást legkésőbb 2013. január 15-ig kell az adóhatósághoz
bejelenteni.
►
Az adó alapja: a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredményének
(pénzeszközök) a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább
a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege, személyesen
közreműködő tag esetében a minimálbér 112,5 százaléka.
►
Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye: a pénzeszközök Szt.
szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a
pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével,
korrigálva a külön meghatározott módosító tételekkel.
Page 48
Kisvállalati adó
►
A kedvezményezett foglalkoztatottak - huszonöt év alatti pályakezdő,
tartósan álláskereső, a GYED, GYES valamint a gyermeknevelési támogatás
folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók – bruttó bérével, de
legfeljebb havi 100 ezer forinttal csökkenthető a kisvállalati adó alapja.
►
A pénzforgalmi eredményt módosító tételek:

A pénzforgalmi szemléletű eredményt a vállalkozásba kívülről bevont
pénzeszközök (például hitelfelvétel, tőkeemelés) csökkentik és növelik a
vállalkozáson kívül helyezett pénzeszközök (például hitel visszafizetése,
tőkeleszállítás).

Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak
minősül és így a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a tárgyévben
teljesített pénzeszköz kifizetés, így különösen a végleges
pénzeszközátadás, továbbá néhány tételesen felsorolt elszámolt ráfordítás.
Page 49
Kisvállalati adó
►
Alkalmazni kell a kapcsolt vállalkozások közötti, a szokásos piaci
ármegállapítással kapcsolatos szabályokat is.
►
Adómérték: 16% (a 10%-os társasági adókulcsnál magasabb, ugyanakkor a
28,5%-os járuléktehernél jelentősen alacsonyabb, így alapvetően a magas
bér- és kisebb profithányaddal működő vállalkozások számára lehet vonzó
megoldás).
►
Kiváltott közterhek:

A kisvállalkozói adó megfizetésével a társasági adó, a szociális
hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás váltható ki (a KIVÁ-s
►
egyéb adónemeket tekintve a normál szabályok szerint adózik)
Hipa: válaszható, hogy az adóalap a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt
összege legyen.
Page 50
Kisvállalati adó
►
Veszteség elhatárolás

Veszteség tíz év alatt egyenlő részletekben elhatárolható, kivéve a tárgyi
eszköz beszerzés, amely egy összegben. Kivéve a tárgyévi
eszközbeszerzés miatti veszteséget, amellyel a személyi jellegű
ráfordítások is csökkenthetők a következő adóévben.

Lehetővé válik, hogy a kisvállalati adó alanya az adóalanyiságot
megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget felhasználhassa a
kisvállalati adóalanyiság időszakában.
►
Kisvállalati adó alanya főszabály szerint az adóévet követő május 31-ig
köteles a kisvállalati adót megállapítani és bevallani.
Page 51
Kisvállalati adó
►
Adóelőleg

Az adóalanynak havonta kell adóelőleget megállapítani, bevallani,
megfizetni, ha az adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző
adóévben az 1 millió forintot elérte, egyéb esetben negyedévente van
ilyen kötelezettsége.

Az adóalanyiság első adóévében akkor kell havonta bevallást adni, ha az
adóévet megelőző adóévben a bevétel meghaladta a 100 millió forintot.

Az adóelőleg alap az adott adóelőleg megállapítási időszakban realizált
pénzügyi eredmény változása, a személyi jellegű ráfordítások, a már
megfizetett előleg és a kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes
összege.

Választható az is, hogy korrekciós tételek figyelembe vételével állapítják
meg az adóelőleg alapot.
Page 52
Köszönöm a figyelmet!
Page 53

similar documents