A mez*gazdasági termelés

Report
A mezőgazdasági termelés
A mezőgazdaság szerepe és jelentősége
• - az emberiség legfontosabb tevékenysége
•
- élelmiszereket (és egyes nyersanyagokat) állít elő
•
- aktív keresők fele ebben a szektorban dolgozik
•
- a földfelszín több, mint harmadát csak a
mezőgazdaság hasznosítja
• - a világ GDP-nek mindössze 4%-át adja
•
- az ipari termékek és szolgáltatások árai
felértékelődtek
•
- a fejlett országokban az élelmiszerfogyasztás már
nem nő (nem nő a népesség)
•
- a fejlődő világ viszont fizetésképtelen (88 ország
küzd tartós élelmiszerhiánnyal)
A mezőgazdaság részararánya a világ
országainak GDP-jéből, %, 2009
(Forrás: FAO adatai alapján szerk.: Pirisi G.)
A mezőgazdasági termelés földrajzi korlátai
• - a FAO szerint a szárazföldek mindössze 12%-a
alkalmas intenzív mezőgazdasági termelésre
•
(1-1 fő ellátására 0,3 hektár jut átlagosan)
•
- további 22%-a használható rét, legelő
•
- 30%-a erdő, bozót, alacsony értékű legelő
•
- 36%-a használhatatlan
•
- 16% tundra, félsivatag
•
- 20% talajtakaró nélküli felszínek
(jég, beépített, fagyott terület, sivatag)
Mezőgazdasági tényezők
•
- éghajlat
•
- domborzat
•
- vízrajz
•
- talajviszonyok
• ( együtt ritkán fordulnak elő egy helyen kedvezően)
•

• (koncentráltan helyezkednek el a művelt területek)
• - a legjobb területek a két féltekén a 30. és a 60.
fokok között vannak
• (a legmegfelelőbb mezőgazdasági területek 2/3-a)
•
•
•
•
•
•
Éghajlat
- a tenyészidőszak (fagymentes periódus)
- az egyenlítői övben és a trópusi monszun
vidékeken egész évben tart
- évi több betakarítás lehetséges
- meleg-mérsékelt övben lehetséges rövid
tenyészidejű növény másodvetése
- 60. szélességen túl már csak 90 nap vagy
annál kevesebb
(nemesített növényekre van ott szükség)
Két korlátozott erőforrás: a termőtalaj és a víz
• - A termelés fokozásának lehetőségei:
• - intenzívebb gazdálkodás (talajpusztuláshoz vezethet)
• - újabb területek bevonása
•
pl. Száhel-övezet- a gyarmati időkből örökölte a
gyapot és a földimogyoró termelését. A szárazabb
legelőkre is terjeszkedett. Artézi kutakkal oldották meg.
A kutak elapadtak, sivatagosodás következett be
•
pl. Aral-tó pusztulása
• - Talajpusztulás és elsivatagosodás:
• - a Földön évente 3 Magyarországnyi területet érint
• - 1 cm talajréteg kialakulásához 100 év szükséges
Víz nélkül a legjobb talaj is meddő marad
•
•
•
•
•
- a Föld vízkészlete: 1400 millió km3
- 94%-a sós víz (tengerek és óceánok, sós tavak)
- 4%a- elérhetetlen mélységi víz
- 1,5%-a jég (Arktisz és Antarktisz)
- 0,5%-a elérhető az emberiség számára
A nagy népességű és gyorsan szaporodó társadalmak
vízhiányosak
Hányféle növényre van szükség?
• A történelem előtti ember 1500 növényfajt fogyasztott
• - szántóföldi növénytermesztés során ez 500-ra
redukálódott
• - jelenkor embere 95%-ban 30 féle növényt fogyaszt
• - ebből 7 adja a fogyasztás 75%-át
•
- búza, rizs, kukorica
•
- burgonya
•
- trópusi gyökérnövények (édes burgonya, jamsz,
manióka)
•
- cukortartalmú növények (cukornád és cukorrépa)
•
- szójabab
A mezőgazdasági növények csoportosítása:
• kenyérgabonák: búza, rizs, kukorica, rozs, zab,
köles
• ipari növények-élelmezési célokra: cukorrépa,
cukornád, napraforgó, szója
• -rostnövények: gyapot, len, juta, szizálkender
• -egyéb: kaucsukpálma
• zöldség és gyümölcs
• élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fűszerek,
dohány
• (A burgonya emberi táplálékként,
takarmányozásra és ipari alapanyagként is
felhasználható)
A fejlődő országok mezőgazdasága
•
•
•
•
A duális szerkezetű mezőgazdaság
egymás mellett:
- tőkés, modern, világpiacra termelő szektor
- tradicionális, hagyományos, önfenntartásra termelő
szektor
•
• A modern szektor ültetvényei a legjobb földeket
elvonták
•

• - társadalmi változások következtek be
•
- csökken a tradicionális szektor minősége 
elvándorol a munkaerő  tovább csökken a színvonal
A talajváltó gazdálkodás
-Amerika, Ázsia és Afrika trópusi területein
-Az esőerdőkből kihasítottfölddarabot művelik, egyszerű
szerszámokkal.
-néhány évi használat után a talaj kimerül, s sok év alatt újraerdősül
-az ember új területet hasít ki az őserdőből.
- pl. az Amazonas mentén vagy a Kongó-medencében
Önellátáshoz szükséges
mennyiségű termény
Alig kapcsolódik össze
állattenyésztéssel
Ugarolás
 . Néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik
a földet, parlagon (ugaron) hagyják.
 Az ugaroltatás ideje a csapadékos egyenlítői övben a talajerő
utánpótlásához elegendő.
 Az ugaros művelésnél vetésforgót, talajtakarást alkalmaznak.
Technikai felszerelés a kapa, sarló. Házi gazdaságban főként
nők dolgoznak.
–a környezethez való
alkalmazkodás legjobb
példája
- a talaj nem lúgozódik ki
(termőképességét megőrzi)
- gyökér- és gumós
növények (manióka, batáta,
jamszgyökerek)
- szénhidráttartalmuk magas
- fehérjetartalmuk alacsony
Árasztásos rizstermesztés
- a legbelterjesebb tradicionális forma
- nagy vízigényű
- trópusi monszun területeken
- folyók alsó szakaszán
- folyók deltájában
- intenzív földhasználat
- az ázsiai nagy
népességkoncentrációk
alapját teremtette meg
Dél- és Délkelet-Ázsia
(Kína, India, Indonézia,
Banglades, Vietnam,
Thaiföld, Mianmar,
Fülöp-szigetek)
- nagy munkaerő-ráfordítás
- megművelés
- palánták kiültetése
- gyomlálás
- teraszok kialakítása
- betakarítás
- kisparcellákon folyik
- kedvező termést ad hektáronként, ha
- munkafolyamatokat betartják
- környezeti feltételekhez teljesen igazodnak
A nomád pásztorkodás
• - az Óvilágban a Szaharától a mongol sztyeppéig
• - a vándorlási útvonalak az évszakok időjárásaihoz
igazodnak (Száhel-övezet: észak-dél irányú vándorlás)
• - feltétele:
• - sok szabad legelő
• - kis népességet tud eltartani
• - napjainkban hanyatlik
•
- a mesterséges határok gátolják a szabad mozgást
•
- korábbi kereskedelmi funkciójuk megszűnt
•
- a pásztorok egy része letelepedett
•
- rossz legelőkre és szántókra szorultak vissza
Oáziskultúra
• Vezérnövénye a datolyapálma.
Táplálék és a takarmányozásban is jelentős
fája építőanyag is
Termelésében a Közel-Kelet és Afrika államai
(Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab
Emírségek, Algéria, Irak, Szudán, Omán,
Tunézia, Líbia) járnak az élen, amelyek a hazai
lakosság ellátásán túl jelentős exportot is
lebonyolítanak.
Az ültetvényes gazdálkodás
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
- a gyarmatosítás eredményeként alakult ki
- a modern szektort képviseli
- élvezeti cikkek és ipari nyersanyagok
- trópusi területeken:
- kakaó
- kávé
- banán
- kókuszdió
- juta
- szizál
- gumi
- olajpálma
•
•
•
•
•
•
- szubtrópusi területeken:
- cukornád
- gyapot
- tea
- földimogyoró
- dohány
monokultúrás művelés
• kávé (Brazília, Kolumbia, Indonézia),
kakaó (Elefántcsontpart, Indonézia, Ghána),
banán (Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Guatemala,
Honduras),
földimogyoró (Indonézia),
manilakender (Fülöp-szigetek),
kókuszpálma (Indonézia, Fülöp-szigetek, Brazília),
olajpálma (Malajzia, Indonézia),
kaucsukpálma, továbbá különböző fűszerek
(vanília, fahéj, szerecsendió, szegfűszeg,
gyömbér).
A fejlett ipari országok
mezőgazdasága
•
•
•
•
- intenzív (belterjes) mezőgazdaság
- nagy eszközráfordítás (gépek, műtrágya)
- kevés élőmunka
- kis távú szállítás (a jövedelmezőség miatt
fontos)
• - a két fő ágazat összefonódása jellemzi
általában
Vegyes mezőgazdaság
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
- Nyugat- és Észak-Európában
- hosszú fejlődés eredményeként alakult ki
- olcsó amerikai búza importja

- állattenyésztés kell fejleszteni
- takarmánytermesztésre kell áttérni a szántóföldeken
- családi farmok
- közepes tőkés gazdaságok
- délen növénytermesztés
- északon állattenyésztés lett hangsúlyosabb
pld: Dánia
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
- sok kenyérgabonát vetnek
- jelentős részét zölden levágják és silózzák
- fejlett tejtermelő szarvasmarha tenyésztés
- vajgyártás során képződött lefölözött tej
sertéstenyésztést szolgál
- szövetkezetek vannak
- feldolgozás
- értékesítés
- szállítás
- raktározás (hűtőház)
- kiegészítők vásárlására (vetőmag, műtrágya)
• intenzív
növénytermesztéses
mezőgazdaság
• - Dél- és KözépEurópában
- Kaliforniában
(szőlőtermesztés)
• - Izrael (öntözött
gyümölcsültetvényei)
• - USA városellátó zónái
• - Japán törpebirtokai
• - intenzív
állattenyésztéses
mezőgazdaság
• - USA északkeleti részén
(Nagy-tavak tejövezete)
•
- extenzív (külterjes) mezőgazdaság
• - nem európai területeken alakult ki
• - Észak-Amerika , Ausztrália, Új-Zéland
nem volt soha földhiány, nem aprózódott el a földterület
• - kis népsűrűség (állandó munkaerő hiány 
gépesítés, fejlett agrotechnika)
• - növénytermesztés
• - Préri-tábla sík búzatermő területei (USA és Kanada)
• - állattenyésztés a száraz területeken
• - főleg szarvasmarha-tenyésztés (USA és Kanada)
• - Ausztráliába és Új-Zélandon a juhtenyésztés is
•
Dél- és Kelet Európa mezőgazdasága
• Általában:
• - lassabban fejlődő térségek ezek (történelmi múlt és az éghajlat
akadályozta a fejlődést)
• - mediterrán gazdálkodás (feudális nagybirtokrendszer maradványai
is)
• I. a Földközi-tenger medencéjének északi növénytermesztő zónája
• - korlátozott a gabonatermesztést és az állattenyésztést
• - exportra: citrusfélék, szőlő, olajbogyó
• II. Kelet-Európában vegyes gazdálkodás
•
- délen: növénytermesztés
•
- északon: állattenyésztés a hangsúlyosabb
•
- az élőmunka aránya magas
•
- önellátási problémák is jelentkeznek időnként

similar documents