HÁLÓZATOK AZ OKTATÁSBAN - Borsod-Abaúj

Report
Borsod-Abaúj Zemplén
Megyei Tehetségsegítő Tanács
2013. június 04.
Mi jut eszünkbe a HÁLÓZAT szóról?
 Mindenki írhat szavakat, 1 percig
 Mindenki rajzolja le, hogy milyennek képzel egy
hálózatot.
 Milyen hálózatot szeretnének építeni az eredményes
tehetséggondozás érdekében?
A hálózat…
Egymással különböző módon kapcsolatban álló, azonos értékű
elemekből álló rendszer.
Skálafüggetlen, gyengén kapcsolt, egymásba ágyazott kisvilág.
Jellegzetes életciklusa van.
Hálózati modellek
Fészek
Bálnacsorda
Hangyaboly
Méhraj
Kis elemszám, kis
távolság
pl.: NKI
Kis elemszám,
nagy távolság
pl.: „MAG-háló”
Nagy elemszám,
kis távolság
Egy nagyváros
közoktatási
intézményei
Nagy elemszám,
nagy távolság
Pl.: Ökoiskola
hálózat
Oktatási hálózatok
Típus
Fő funkció
Jellemző tev.
gyakorlatközösség
Szakemberek gyakorlati
problémáinak megoldása
Tapasztalatcsere
szervezetek
hálózata
A szervezetek
eredményességének
növelése
tanuló
hálózat
Együttműködés a tanulási
eredmények és
képességek növelése
érdekében
Laza kapcsolatok,
egymás
kompetenciáinak
használata
Közös tanulás,
megfelelő struktúra
Gyakorlatközösségek
 A gyakorlatközösségek olyan emberek csoportjai, akik
közös téma iránt érdeklődnek, szeretnének valamit
jobban csinálni, és a tanulás érdekében rendszeresen
kommunikálnak (Etienne Wenger)
 Szakterület : elköteleződés és szakértelem
 Közösség: tanulásra alkalmas kapcsolatok kiépítése,
információ-megosztás
 Gyakorlat: a résztvevők egy közös terület művelői,
szakemberek, akik saját gyakorlatukat fejlesztik az
együttműködés során
Szervezetek hálózata
A hálózat tagjai iskolák
(intézmények)
Az információcserén túl
Egymás kompetenciáinak
használata:
 Szakmai tapasztalatcsere
(intézménylátogatás, óralátogatás,
konferencia)
 szakmai programok közös fejlesztése
és felhasználása (tanítási program,
óravázlat, értékelési rendszer, stb.)
 Közös programok (vetélkedő,
szakmai projekt, stb.)
Fontos a szervezeti
reprezentáció kérdése
(intézményvezetés)
- információáramlás
- az egyéni tudásgyarapodás
beépülése a szervezetbe?
- egyéni tanulás – szervezeti
tanulás kapcsolata
- pl. Önfejlesztő Iskolák
hálózata
A tanuló hálózatok jellemzői
 Közös értékek és jövőkép
 Közös felelősség a diákok tanulásáért és sikereiért
 Tanulásközpontú együttműködés
 Vizsgálódáson alapuló csoportos tanulás
 Támogató és megosztott irányítás
 Kapacitásfejlesztés és támogatás
 Kiszámíthatóság
Létrehozásának feltételei
 Egy vonzó elképzelés, vagy egy lelkesítő cél
megvalósítása érdekében szerveződik, egy a
megvalósítást segítő szervezetben
 A középpontban a diákok tanulása áll
 Új lehetőségeket teremt a felnőttek tanulására
 Önkéntes irányítás és menedzsment
Létrehozásának lépései I. Alapelvek
1.
Megosztott irányítás – jövőképfejlesztés, támogatások
biztosítása, kihívások
2.
Közös birtoklás – a hálózat annyira tud működni, amennyire
képes összehozni az embereket egy olyan elképzelés köré,
amely vonzó és elkötelező (A közös elképzelések fejlesztése
fontosabb, mint a pénz)
3.
Közös morális cél: a diákok tanulása és jóléte – a tagoknak
szilárdan kell hinniük abban, hogy közösen többet tudnak tenni
a gyerekekért, mint külön-külön. Minden egyes gyerek tanulási
teljesítményének a javítása a legfőbb hajtóerő.
4.
Közös felelősség a munka minőségéért és értékéért – közös
hálózatértékelő stratégia (mérföldkövek, tevékenységek,
eredmények)
II. Együttműködő szervezet kiépítése
5.
Az együttműködő tanulást lehetővé tevő szerkezet – a
maximális részvétel biztosítása és az együttműködés
fenntartása (személyes és virtuális kapcsolatok, aktív
támogatás, facilitálás, kritikus barátságok, közvetítés a
hálózaton belül, és kívülről)
6.
Együttműködő kapcsolatok
7.
A tanulás 3 területe: tanulás a közös tudásalapból, a
gyakorlatból leszűrt tudás és új tudás közös
létrehozása (tanulás vmiből, valakivel, és meta szintű
tanulás)
III. A gyakorlat megváltoztatása
8.
Vizsgálódás, kutatás – kutatás alapú tanulás,
bizonyítékokon és adatokon alapuló tanulásfejlesztés
9.
A változás és a fejlesztés képességének építése –
tervezett stratégiák az intézményeken belül és az
intézmények között; a tagok számára gazdag szakmai és
vezetői támogatás
10. Új és hatékony kapcsolatépítés az iskolán belül és a
gyerekekkel foglalkozó egyéb szervezetekkel
11. Új modellek a folyamatos szakmai fejlődésre és a
vezetés tanulására - közös tanulás és fejlődés
12. A rendszerszintű hatás és rendszerirányítás –
tapasztalati tanulás: a hálózat segít az egyes
intézmények problémáinak megoldásában
Tanulságok
 A hálózatokban az információcsere és a
kapcsolattartás eredményességét általában a
skálafüggetlen eloszlás biztosítja.
 A hálózatok mérete és az elemek egymástól való
földrajzi távolsága befolyásolja a kapcsolattartás
módját és hatékonyságát.
 A tanuló hálózatok eredményesen tudják támogatni az
iskolafejlesztést.
 Tanuló hálózatok addig működnek eredményesen,
amíg a „befektetetés” arányos a „haszonnal”.
[email protected]

similar documents