Magyar_felvilagosodas

Report
MAGYAR
FELVILÁGOSODÁS
MAGYARORSZÁG A 18.
SZÁZADBAN
polgárság 2%
nemesség 5%
parasztság 90%
egyéb 2,5%
papság 0,5%
KOMÁROM
DEREGLYEHÍD BUDA
ÉS PEST KÖZÖTT
A VÁROS A GELLÉRTHEGYRŐL
PEST-BUDA
POZSONY
FELVILÁGOSULT
ABSZOLUTIZMUS
•
•
•
•
•
Mária Terézia halála (1780) után trónját fia, II. József foglalta el.
A felvilágosodás híve, birodalmát is ebben a szellemben akarja
kormányozni – „kalapos király”
Törekvéseivel szemben megoszlott a magyar nemesi
közvélemény:
• Jozefinisták – a birodalmi centralizációt racionális okokból
elfogadók köre, elismerték az átalakítás szükségességét
(egyházkorlátozás, szerzetesrendek feloszlatása)
• Nemesi ellenállás – szembekerült a királlyal, mert a magyar
alkotmányt figyelmen kívül hagyta, országgyűlés és törvények
nélkül rendeletekkel kormányzott, nyelvrendelet
II. József halála előtt három kivételével visszavonta rendeleteit.
Lipót, a Toscanából érkezett új uralkodó azonnal országgyűlést
hívott össze, megkoronáztatta magát. Felesküdött a magyar
alkotmányra, és reformokat helyezett kilátásba.
MÁRIA TERÉZIA
MÁRIA TERÉZIA
CSALÁDJA KÖRÉBEN
„VITAM ET
SANGUINEM”
II. JÓZSEF
•
•
•
•
•
•
A francia forradalom eszméi elsősorban a főúri körökben terjedtek
el. Bár az országgyűlés megszavazta a szükséges katonaságot
és adót a háborúhoz, a nemesség soraiban nem volt egységes a
francia események elítélése.
Ennek köszönhető a magyar jakobinus mozgalom kialakulása.
Martinovics Ignác vezetésével két társaság is létrejött
Magyarországon:
• Reformátorok Társasága – a mérsékeltebb reformokkal is
megelégedők
• Szabadság és Egyenlőség Társasága – radikálisabbak
1794 őszén Bécs felszámolta a „magyar rebelliót”, a vezetőket
1795. május 20-án kivégezték a Vérmezőn.
Martinovits Ignác, Sigray Jakab gróf, Hajnóczy József, Laczkovics
János, Szentmarjay Ferenc és még két vezető, Őz Pál és
Szolártsik Sándor életét áldozta életét az ügyért
Másokat – köztük Kazinczy Ferencet – várfogságra ítéltek.
FELVILÁGOSODÁS
MAGYARORSZÁGON
Főúri
felvilágosodás
Köznemesi
felvilágosodás
Erdély
Bécs
Teleki József –
Rousseau
Fekete János Voltaire
Mária Terézia
testőrgárdája
FELVILÁGOSODÁS
MAGYARORSZÁGON
• A felvilágosodás hívei elsősorban a köznemességből kerültek ki,
és ez a nemesi réteg a rendi kiváltságait nem kívánta feladni,
ezért a felvilágosodás eszméit kizárólag a nemességre
vonatkoztatta.
• A felvilágosodás eszméiből a voltaire-i egyházkritika és a vallási
türelem nem ellenkezett a nemesi nézetekkel, hiszen a katolikus
egyházat a Habsburg-dinasztia feltétlen támogatójaként tartották
számon.
• Megkésettség érzése
• Az újítás igénye:
• új stílusirányok jöttek létre (klasszicizmus,
szentimentalizmus)
• új műfajok is (pl. szentimentális levélregény stb.)
KORSZAKOK ÉS IRÁNYZATOK A
MAGYAR FELVILÁGOSODÁSBAN
• 1763-tól a főúri családok könyvtárába francia
felvilágosult írók könyvei kerültek
• A köznemesség a felvilágosodás bázisa
Magyarországon
testőrírók
• 1780. II. József feloszlatja a magyar testőrséget
A magyar felvilágosodás korszakai:
1. 1772. (Bessenyei György: Ágis tragédiája) – 1795.
(Martinovics-felkelés bukása) a forradalom
előkészítése
2. 1795 után – kevésbé politikus, a magyar
nyelvújítás kora
A MAGYAR SAJTÓ KEZDETEI
Magyar
Hírmondó
Magyar
Museum
Orpheus
Uránia
Megjelenés
ideje
1779–1788
1788–1792
1790
1794–95
Megjelenés
helye
Pozsony
Kassa
Kassa
Pest
Szerkesztők
Rát Mátyás,
majd Révai
Miklós
Batsányi János,
Kazinczy Ferenc
és Baróti Szabó
Dávid
Kazinczy
Ferenc
Kármán József
Profil
első magyar
nyelvű
rendszeres
hírlap
első magyar
szépirodalmi
folyóirat
Megjelenés
gyakorisága
hetente kétszer
nyolc szám jelent
meg
Előfizetők
320
olvasnivaló a
művelt
hölgyközönség
számára
MAGYAR HÍRMONDÓ
KASSAI MAGYAR
MUSEUM
ORPHEUS
URÁNIA
A MAGYAR SZÍNHÁZ
KEZDETEI
• Felerősödik a törekvés magyar nyelvű színház és nemzeti
színház megteremtésére.
• 70-es évek: jórészt csak német nyelvű színházi produkciókat
láthatott a közönség.
• 90-es évek: lendületet vett a magyar színjátszás:
• 1792. Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság (első társulat,
Kelemen László, Buda)
• 1792. Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság (Kolozsvár,
Aranka György és Wesselényi Miklós támogatásával)
• A magyar felvilágosodás első és második generációjának
szerzői fordításaikkal járultak hozzá a repertoár kialakításához.
A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS
FŐBB STÍLUSAI
Klasszicizmus
• Felvilágosodott (franciás) klasszicizmus –
filozófiai töltés (Bessenyei György)
• Deákos klasszicizmus – Révai Miklós, Virág
Benedek
• Kazincziánus klasszicizmus – Berzsenyi Dániel,
Kölcsey Ferenc, Szemere Pál
Szentimentalizmus
• Polgári (Ányos Pál, Dayka Gábor, Kármán
József)
• Gvadányi József, Dugonics András
• Antiklasszicista (Kisfaludy Sándor)
AZ IRODALMI ÉLET
SOKSZÍNŰSÉGE
• Egyszerre több tucatnyi író alkotott –
az írásból éltek meg
• Viták
• Folyóiratok alapítása – ettől kezdve a
fontosabb művek először
folyóiratokban jelennek meg
TESTŐRÍRÓK
BÉCS
• 1760. Bécsben Mária Terézia felállíttatja a Magyar Királyi
Testőrséget.
• Bécs Európa egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrközpontja
volt.
• Bessenyei György vezetésével itt szerveződött meg az első
magyar írói társaság, a testőrírók csoportja.
• A magyar arisztokrácia egy része a 18. században erőteljesen
nyugatorientált volt – Bécsben laktak, néhányuk talán már nem
is beszélte a magyar nyelvet.
• A magyar nyelv a kultúra fő kérdésévé is vált.
• A magyar „értelmiségi réteg” a francia minták követését
tekintette legfőbb feladatának – az első nemzedék
közvetítésével jutottak el Magyarországra a filozófiai,
tudományos és szépirodalmi művek, amelyek a kor elit
színvonalát képviselték.
MÁRIA TERÉZIA ÉS A
TESTŐRÍRÓK
BÁRÓCZY SÁNDOR
(1735-1809)
• 1760-ban lép be a
testőrségbe
• Csak prózai
fordításokat készített
• Tagja a
szabadkőműves
mozgalomnak (1742.
bécsi páholy
Magyarországon is)
BARCSAY ÁBRAHÁM
(1742-1806)
• Erdélyi fejedelmi
család tagja
• 1762-től testőr
Bécsben
• Barátsága Orczy
Lőrinccel és
Bessenyei Györggyel
• Tehetséges költő
A TÉLNEK
KÖZELGETÉSE (1774)
Északi szeleknek süvöltő zúgása,
Halovány erdőknek levele hullása
Jelentik, hogy nincs már ősznek maradása,
És hogy télre hajlik esztendő forgása.
Hideg ködök ülnek bércek tetejére,
Hóharmatok szállnak rétek zöldségére,
Pán siet telelő barlang fenekére
S sziklás tanyájának nyugovó helyére.
Nyögő Driadesek bujdosva lézengnek,
Tiszta patakokat mindenütt keresnek,
De mulató helyet sehol se lelhetnek,
Ők is majd menedékhelyekben rejteznek.
Az ősz búcsút vévén szőlőhelyeinkről,
Utolsó koszorút fon még kertjeinkről,
S nem lévén mit gyűjtsön meddő
mezeinkről,
Könnyes szemmel indul puszta völgyeinkről.
A tél pedig ülvén jeges fellegekre,
Elébb birodalmát terjeszti hegyekre,
Onnét fagyot küldvén lapályos térekre,
Halált látszik hozni egész természetre.
E változás képe rövid életünknek,
Melyben végét érvén hanyatló őszünknek,
Hó fedi tetejét fonnyadott fejünknek,
S meghűl minden része aggott
tetemünknek.
Alig emlékezünk tavasz rózsáiról
S múlt nyáron aratott mezők kalásziról,
Csak álmodunk éltünk legszebb napjairól,
Midőn csókot szedünk Chloris ajakirul.
De mely kínos árnyék bágyasztja lelkemet?
Múlt idő s jövendők fárasztják elmémet,
Mert ha megvizsgálom valóban szívemet,
Csak a jelenvaló tészi életemet.
•
•
•
•
•
•
•
A vers a tél közeledtének a leírásával indul.
Antik világot megidézése – a tájat a görög mitológia alakjaival
népesíti be.
Az első három versszak zárt, szinte embertől nem lakott világával
ellentétben áll a költemény második fele.
A költő, aki eddig a világot kívülről mutatta be, önmagáról és
világáról kezd el beszélni.
A télbe forduló táj bemutatása ürüggyé válik: az évszakok
váltakozása, a tél beköszönte az emberi élet rövidségét, a halál
közelségét idézi fel. A tél – az öregség – alkalmat ad arra, hogy
emlékezetünkbe idézhessük fiatalságunkat, az élet szebb napjait.
A vers zárlata, az utolsó szakasz Barcsay életbölcsességét
summázza: nem a múlton és nem a jövő történésein érdemes
merengeni, az élet realitásait nem ezek határozzák meg.
Magyaros tizenkettes sorok, bokorrím.
A KÁVÉRA
Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse,
Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse,
Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek,
Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek.
Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab,
Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab,
A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéből
Mint hörpöl ő is részt Anglusok bűnéből.
BESSENYEI GYÖRGY
(1746-1811)
•
•
•
•
Bercelen, Szabolcs
megyében született
református nemesi
család
1755–60 között a
sárospataki
kollégiumban tanult,
majd apja birtokán
gazdálkodott
1765-ben innen került
Bécsbe
BESSENYEI SZÜLŐHÁZA
BERCELEN
A TESTŐR
• Nyolc éven át szolgálta a királynőt.
• Az udvarban ébredt rá önmaga műveletlenségére
igyekezett pótolni tudásbeli hiányosságait nyelveket tanul
(német, francia, olasz).
• Felismerte, hogy a polgári nemzetté válás nem választható el
a nemzeti művelődés, közműveltség intézményeinek (nemzeti
nyelv, nemzeti tudományos társaság, nemzeti irodalom és
dráma ) létrejöttétől.
• Az 1770-es évektől több műfajban is írni kezdett
• Művelődéspolitikai gondolatait röpiratokban, tervezetekben,
nyílt levelekben, rövidebb tanulmányokban fogalmazta meg
• röpirat: szépirodalmi és publicisztikai műfaj; közérdekű tárgyról
szóló, rövid terjedelmű írás
A FELVILÁGOSODOTT
ÍRÓ
• 1772. Ágis tragédiája című művének
megjelenésétől számítjuk a magyar
felvilágosodás kezdetét.
• Írótársaival írócsoportot alakított, akiket
együtt magyar testőríróknak nevez az
irodalomtörténet.
• Ehhez a csoporthoz tartozott többek közt
Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor.
KÖZÉLETI
TEVÉKENYSÉGE
• 1773-ban megvált a testőrségtől, a magyar protestánsok
ügyvivője lett a királyi udvarnál.
• A Ratio Educationis (1777) alapján a magyarországi egyházi
iskolák az állami közoktatás hatáskörébe kerültek.
• Bessenyei a kormány politikájával értett egyet, így
szembekerült egyházával.
• Előbb katolizált, majd deista
• Mária Terézia haláláig az udvarnál viselt hivatalt
• 1780. udvari könyvtáros
• II. József trónra lépte után kegyvesztett lett.
• 1787-től Pusztakovácsiban, a szellemi élet központjaitól távol,
a Berettyó partján gazdálkodott
„bihari remete”.
KULTURÁLIS
PROGRAMJA
Cél: a közjó
akadálya a tudatlanság
modern tudományok elterjesztése
ez
csak anyanyelven lehetséges
magyar
nyelv elmaradott
művelni kell
eszköze az irodalom (fordítás)
Irodalom = eszköz; eredetiség nem
követelmény
ÁGIS TRAGÉDIÁJA,
1772
• Görög jelmez és
cselekmény mögött a
hazai társadalom
problémái
• Ágis és társa,
Kleombrotes a vitézi
becsület és hírnév
értékeit mindhalálig
őrizve a királyi
hatalom ellen
küzdenek
• Közjó, zsarnokságellenesség, hűség a
természet
törvényéhez
A FILOZÓFUS,1777
• Legnépszerűbb, máig játszott vígjátéka
• A prózában írt darab főhőse egy filozofálgató, szerelmes
fiatalember, Párménió.
• A darab jelentősége nem a szerelmi történet elbeszélésében
rejlik, hanem abban, hogy a szerző a mű egyik szereplőjében,
Pontyiban, megjeleníti a falusi magyar nemes parlagi alakját.
• Pontyi műveletlen és meglehetősen korlátolt.
• Könyvet, újságot nem olvas, a híreket a kocsisától szokta
megtudakolni.
• Idegen nyelveket nem beszél, magyar beszéde viszont a kor
fennköltebb ízlésétől olyan távol áll, hogy minden
megnyilvánulása évődésre ad okot ismerőseinek.
ÉRTEKEZÉSEK –
MAGYARSÁG, 1778
•
•
•
•
•
•
•
Elképzeléseit programszerűen fogalmazta meg.
Magyarország elmaradottságának oka: a magyar nyelv fejletlensége, a
modern eredmények, művek magyarra való átültethetetlensége.
Cél: a magyar nyelv európai szintre emelése
Eszköz:
• az európai szépirodalom fordítása
• a nyelv fejlődése, csinosodása
• A nyelv képes lesz a tudományos szövegek befogadására is.
Bessenyei nem borúlátó, hangsúlyozza, hogy nyelvünkben megvannak a
fejlődés, fejlesztés lehetőségei, akár az egyszerű nép nyelvéből is meg
lehet újítani.
„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” –
szállóigévé vált, a 19. századi reformpolitikusok, a haladó értelmiség
egyik jelszava lett.
Gondolkodásának demokratizmusa:
• társadalmi felemelkedés a kultúra, a művelődés kiterjesztésével
• a fejlődésnek a társadalom minden rétegére ki kell terjednie.
HOLMI, 1779
• „vegyes tartalmú” gyűjteményes munka
• Rövidebb-hosszabb kis esszék, tanulmányok a röpiratokban
megfogalmazott célok, feladatok egyes részkérdéseivel (pl. az
iskola szerepe ) foglalkozik
• Folyóiratok, a könyvkiadás, színházak alapítása (Magyar néző
– magyar nyelvű színházat!)
• A társadalmi jólét, a közjó megvalósítását csak az azt
megelőző kulturális felemelkedés teszi lehetővé.
• Az irodalom, tudomány, művelődés tehát eszköze és feltétele a
társadalmi fejlődésnek.
ÉRTEKEZÉSEK – JÁMBOR
SZÁNDÉK, 1781
• Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (a magyar
országgyűlés főrendi házához címezte) – a magyar nyelv ügye
mellett:
• tudományszervezés,
• a magyar tudományos-szellemi élet fejlődésének kérdése
• Tudományeszményét a francia Enciklopédia és a francia
Akadémia határozza meg.
• Szükséges egy „tudós Magyar Társaság”
• Tisztában van azzal, hogy a feladatok egyéni
kezdeményezésekkel nem oldhatók meg.
• Pontosan meghatározza a felállítandó intézmény céljait,
felépítését és elsődleges feladatait: nyelvtanok, szótárak,
kézikönyvek megalkotása, kiadása.
Bessenyei György költő, Ányos Pál szerzetes és Orczy Lőrinc rendfőnök a pálos rend
pesti könyvtárában megalapítja a Magyar Irodalmi és Tudományos Akadémiát
TARIMÉNES UTAZÁSA,
1804
• Műfaját tekintve államregény (Gulliver és Candide
rokona, a példázat 18. századra jellemző formája)
• Tariménes Pucufalván, parlagi környezetben tölti
életének első szakaszát. Torz jellemek segítségével
bírálja a maradiságot. Az ifjú Tariménest két
bölcselő neveli: Kukumedóniás és Kantakuci. Útra
kel a civilizált Totoposzba. Itt ismét egymásnak
ellentmondó álláspontok.
• Szatirikus ábrázolás
• Nosztalgia a felvilágosult uralkodó után.
KAZINCZY FERENC (1759-1831
• A Martinovics-féle
összeesküvés leleplezése
után Kazinczyt is
várfogságra ítélik. A hat és
fél évig tartó fogságról szól
visszaemlékezése a
Fogásom naplója.
• A börtönből szabadulva
azonnal az irodalmi élet
középpontjába került, majd
hamarosan átvette annak
teljes irányítását.
• Kiterjedt levelezés
AZ IRODALOMSZERVEZŐ
• A magyar felvilágosodás korának irodalmi
vezéregyénisége
• Klasszicista ízlés
• Fordítás fontosabb az eredeti alkotásnál
• Életműve legterjedelmesebb része – fordításai (pl.
Bácsmegyeynek összve-szedett levelei).
• A szerzők műveiket bírálatra elsőként hozzá küldték
el.
• Kritikai észrevételeiben arra törekedett, hogy az
általa követésre méltónak tartott fentebb stíl
eszménye érvényre jusson.
A NYELVÚJÍTÓ
• A nyelv megújításának igénye
• Kazinczy erre legalkalmasabb eszköznek a fordítást
tartotta.
• Tudatosság a legmeghatározóbb jegy – a nyelv
fejlesztését Kazinczy sietetve, mesterséges
beavatkozással is végezte
• Szembe került a nyelvújítást ellenző ortológusokkal,
illetve később a fiatal romantikusokkal, akik a nyelv
változását, fejlődését természetes folyamatként
fogták fel.
• A nyelvújítási harcot Kazinczy Tövisek és virágok
című epigramma-gyűjteménye robbantotta ki.
TÖVISEK ÉS VIRÁGOK
Kazinczy költészetről alkotott eszményképét és esztétikai nézeteit
magában sűrítő epigrammaciklus
A NAGY TITOK
Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.
ÍRÓI ÉRDEM
Szólj, s ki vagy, elmondom. - - Ne tovább! ismerlek egészen.
Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.
Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés:
Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.
Cím
A nagy
titok
Írói érdem
Beszédmód
Kritikai
tartalom
Nyelvi,
stilisztikai
jellemzők
Műfaji,
verstani
sajátosságok
Műfaji,
verstani
sajátosságok
Cím
Beszédmód
Kritikai
tartalom
Nyelvi,
stilisztikai
jellemzők
A nagy
titok
tanító,
szentenciózus
a norma az
esztétikai érték;
A szellemi
tevékenység,
alkotómunka
megszólító (E/2 = epigramma
általános alany)
egy disztichon
hiány; figura
etymologica;
szintaktikai
tagoltság
fizikai munka
Írói érdem
retorikus
határozott
elutasítása a
funkciótlan,
csupán öncélú
irodalomnak
megszólító (E/2 = epigramma
általános alany)
két disztichon
bor és vers
párhuzama;
felsorolásos,
ismétléses
alakzatok;
felszólítás, tiltás
KISBÁNYÁCSKA
Kazinczy 1794-ben kezdett itt építkezni, de bebörtönöztetése miatt csak 1806-ban
költözhetett ide. Kazinczy maga gazdálkodott birtokán, nehéz körülmények közt élt.
„SZENT HELY, SZENT AZ ÖREG
MIATT, KINEK OTT VAN HÁZA ÉS
SÍRHALMA” (PETŐFI, 1847)
•
•
•
•
Kazinczy születésének századik
évfordulóját országszerte
megünnepelték
A családi sírkertben lévő sírjánál
4000 ember gyűlt össze
indítvány: a széphalmi Kazinczybirtokot nemzeti emlékhely
legyen
Ötvenezer forint gyűlt össze, az
Akadémia nevére
megvásárolták a birtokot.
Az eredeti lakóházat, ahol
Kazinczy élt, nem lehetett
megmentetni.
• 1873-ban készült el a
neoklasszicista stílusú,
külsejével görög
templomot idéző épület
• Négyszögű terem és egy
felülről természetes
fénnyel megvilágított
apszisból álló épület.
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA
Pásztor Emil vetette fel a 1990-as évek közepén a magyar nyelv
történetét bemutató múzeum ötletét.
BATSÁNYI JÁNOS (1763-1845)
• 1796. szabadul Kufsteinből,
Bécsben telepszik le
• Gyanúba keveredik: ő
fordította le Napóleon
kiáltványát – Linzbe internálják
IRODALMI
MUNKÁSSÁGA
• Baróti Szabó Dávid és Kazinczy Ferenc társaságában
megalapította az első irodalmi lapot, a Magyar
Museumot (1778-1792).
• Batsányi (nemesi ellenzékiség) hamarosan szembekerült
Kazinczyval (jozefinizmus)
• Ellentét az irodalomban is: mindketten azt az irodalmi
vezér szerepét szánták maguknak, amelyet korábban
Bessenyei töltött be.
• Batsányi jelentősebb író, mint Kazinczy
A FRANCIAORSZÁGI
VÁLTOZÁSOKRA, 1789
• Első jelentős forradalmi versünk
• Epigramma: 8 sor – egyetlen körmondat (1-6. sor
mellékmondatok; 7-8. sor csattanó)
• Két megszólított
• „Nemzetek, országok” – jelzős szerkezetek,
enjambement, „k”
• „felszentelt hóhéri” – felgyorsult ritmus, felszólító
igealakok; biztatás + fenyegetés
• Keressük ki a versből azokat a kifejezéseket,
amelyek a megszólítottak jellemzését tartalmazzák!
Miért jelentős ezeknek a szavaknak a stílusértéke?
• Az oxymoron olyan stilisztikai alakzat, amely
egymást kizáró, egymással össze nem illő szavakat,
fogalmakat kapcsol össze. Keressünk Batsányi
versében az oxymoron alkalmazására példát!
• Keressünk a versben olyan kifejezéseket, amelyek
igazolhatják, hogy a költemény magán viseli a
felvilágosodás szellemiségét!
A LÁTÓ (1791)
• Költő = látnok
• Keresse a felvilágosodás gondolatkörével
érintkező sorokat!
FAZEKAS MIHÁLY (1766?-1828)
•
•
•
•
•
A debreceni kollégium
növendéke
14 évig katona
A seregben ismerkedett meg a
felvilágosodással
Természettudományos
érdeklődés: Debreceni
Füvészkönyv (Diószegi
Sámuellel)
Lúdas Matyi:
• 4 levonás
• hexameterek
• minden levonás – egy
botozás
• a kezdet népmesei szellemű

similar documents