Fogászati anatómia előadás1

Report
Frontalis
Sagittalis
Horizontalis
Frontalis
Sagittalis
Horizontális
Irányok
Medialis: a test középvonalához
közelebb eső
Lateralis: test középvonalától
távolabb eső
Irányok
Superior: fölső
Cranialis: fej felőli
Inferior: alsó
Caudalis: „farok felőli”
Irányok
Anterior: elülső
Ventralis: has felőli
Posterior: hátulsó
Dorsalis: hát felőli
Irányok
Dexter: jobb
Sinister: bal
Irányok
Superficialis: felszínes
Profundus: mély
Irányok
Proximalis: közeli
Distalis: távoli
Felső- és alsó fogív
A fogsor
A fogak általános felépítése
1. Korona (corona dentis)
 Anatómiai és klinikai korona (zománc/szabadon álló)
 A koronát zománc (enamelum/subst. adamantina) borítja 1




mm-0,5 mm
Színe kékesfehér v sárgás, idővel elszíneződhat
(dohányzás!)
Elülső fogak rágóéli harmada világosabb, mint a nyaki
Alsó fogak a felsőknél világosabbak
Korona-gyökér anatómiai határ a zománc-cement határ
2. Fognyak
 Gyökér fogmederből (alveolus) kiemelkedő, kissé
befűződött része a korona és a gyökér találkozásánál.
 A gingiva szorosan körülveszi
3. Gyökér
 Alveolusba csapszerűen illeszkedik
 Kívülről a cement borítja
 Fénytelen, sárgás szín
 Gyökér és alv. Csontsz. között gyökérhártya (lig.




peridontale, Sharpey-f rostok)
1-, 2- v 3gyökerű fogak
Dentin (subst. eburnea), fő állomány
Fogüreg (cavum dentis), fogbél (pulpa)
Gyökércsatorna (can. radicis. dent.), foramen apicale
Zsigmondy-kereszt/Palmer (1861)
FDI-rendszer
Mühlreiter-féle anatómiai jelek
Szögletjel
 A szögletjel a
metszőfogaknál érvényesül: a
metszők incizális élei
meziálisan egy élesebb
szögben találkoznak a
proximális felszínnel, mint a
disztálisan. Ezenkívül a
disztális sarok jobban
lekerekített. A szögletjelet
fogpótlások készítésénél
feltétlenül figyelembe kell
venni.
Gyökérjel
 A gyökérjel a gyökér lefutását
jelöli a fog tengelyéhez képest.
Így a fogak gyökerei disztális
irányban hajolnak. Gyakran
ehhez még hozzá adódik a
gyökércsúcsok disztális irányba
való hajlása.
Görbületi jel
 A görbületi jel a fogak
vesztibuláris felszínén
érvényesül: a felszín görbülete
meziálisan kifejezettebb, mint
disztálisan. Így a fog orovesztibuláris átmérője nem a fog
közepére esik, hanem kissé
meziálisan. Ez jól megfigyelhető
a metszőfogakon és kisőrlőkön.
A maradandó fogak
 Metszőfogak (dentes incisivi) 4-4
 Szemfogak (dentes canini) 2-2
 Kisőrlők (dentes premolares) 4-4
 Nagyőrlők (dentes molares) 3-3
Metszőfogak
 Véső alakú korona, margo incisalissal.
 4 felszín
 Oralis fsz V-alakú, közepén fovea dentis (gödör a fogon), nyaknál tuberculum
dentis (gümő a fogon), szegélye a limbus dentis (perem a fogon) két oldalról
 Rágóélen két kis bevágás (incisura), 3 kis tuberculummal. Lekopik.
 1 gyökér, felső szemfogaknál kerek, alsókon oldalirányban lapított ellipszis
 Felső középső gyökere kúpos, tompa. Felső oldalsóé vékonyabb, csúcsa distal
felé hajlik.
 Felső medialis legerősebb, legnagyobb, alsó medialisok a legkisebb fogaink.
11
12
41
42
Szemfogak
 Legerősebb fogak, különöseb a felső szemfog. Pillérfogak.
 Rágóél. 90˙-ban találkozó élek: mesialis rövidebb, distalis hosszabb.
 Labialis felszín erősen domború, rajta három fazetta (kissé kiélezett szegély).
 Tuberculum dentis néha csücsökszerű.
 Gyökér: hosszú, egyenes, hossztengely distal felé hajlik.
 Alsó szemfogak gyökércsatornája gyakran kétágú.
13
43
Kisőrlők








Rágófelszín 2-2 csücsökkel (cuspis vestibularis (nagyobb), cuspis oralis)
Felsők mesiodistalis irányban lapítottak, alsók inkább kör alakúak
Vestibularis Felszín domborúbb
Ált. egygyökerűek, csak a felső első kétgyökerű (vestibularis+palatinalis), de
nem minden esetben.
Sokszor csak a csúcsnál válnak ketté.
A vestibularis Gyökér ritkán mesio- és distovestibularis ágra válik,
gyökérkezelésnél számítani kell rá!
Felső második kisőrlőben az esetek egy részében 2 gyökércsatorna.
Feladatuk a durvább darabolás, leggyorsabban szuvasodó fogak.
14
15
44
45
Nagyőrlők
 Rágófelületükön 3-5 erős gumó.
 Gyökereik szilárdan rögzítenek.
 Felsők: rombuszalakú korona, 2 vestibularis+2 palatinalis (4) gumó, 3 (2
vestibularis+1 palatinalis) gyökér. Palatinalis a legerősebb, leghosszabb;
mesiobuccalis a legegyenesebb. A gyökerek a csúcsnál egymás felé hajlanak.
Egy gyökér, egy csatorna. Bölcsességfog gyökerei néha kúposan összenőnek,
szűk, gyakran görbe csatornákkal. Alig lehet kezelni!
 Alsók: négyzetalakú korona, 3 vestibularis+2 lingualis (5) gumó, 2
(mesialis+distalis) gyökér. Mesialis a hosszabb, és erősen görbül. A mesialis
Gyökércsatorna néha kettéosztott.
16
17
18
46
47
48
Tejfogak
Morfológiai eltérések:
 Kisebbek
 Koronájuk kerekítettebb
 Kékesfehérek (szemben sárgás)
 Kifejezettebb korona-gyökér határ
 Pulpakamra és gyökércsatorna is
tágabb
 Molarisok gyökerei széttartóbbak,
mert a maradó fogak csíráit fogják
közre
A fogív
 Felső fogsor félellipszis, alsó
parabola
 Fogívek mérete egyéni, elvileg
létezik ideális fogív.
 Bonwill-háromszög
 D condilustengely (cap. mandib.)
= 10 cm
 D caputok-linea medialis = 10 cm
A fogak occlusiója
 Normális esetben az alsó metszők
a fölsők mögött.
 Alsó fogsor elöl szűkebb, tehát az
alsó szemfogak, kis-, és nagyőrlők vestb. csücskei valamivel beljebb a felsőknél.
 Így pont a felső fogak csücskei közti hosszanti barázdába harapnak.
 Az alsó metszők a felsők palatin. Felszínével pontszerűen érintkeznek.
Az occlusiós görbe
 A rágófelszínek nem síkban
helyezkednek
 Sagittalis Spee-görbe
 Őrlőfogak íve lefelé domborodik a
szemfog distalis szögletétől.
Legmélyebb a 2. kisőrlő dist. és az
1. kisörlő mes. részén, innen
kezdve emelkedik.
 Wilson-görbe: haránt irányú, következtében az őrlőfogak vestib csücskei
vízszintesen magasabban az oralis csücsköknél
A fogelőretörés
 A fejlődő fog a szájüreg felé mozog,
áttöri a felszíni hámot, az occlusiós
síkig emelkedik. 3 szakasz
 1. Preeruptív: a fogkorona fejlődése
idején kezdődik. Oka a korona
nagyobbodása.
 2. Eruptív: gyökér fejlődésének
megindulásával kezdődik, és az
occlusióba kerüléssel zárul.
 3. Posteruptív: a fog elvesztéséig tart. Állandó kisfokú eruptio a kopó rágófelületek
kiegyensúlyozása végett. Ha az elveszített fogat nem pótolják, az antagonista fog egyre
inkább kiemelkedik, ún supraeruptiós helyzetbe, ami a későbbi pótlást nehezíti!
A fogváltás
Számbeli rendellenességek
 Anodontia totalis: a fogazat teljes hiánya, ritka.
 Anodontia partialis: egyes fogak/csoportok hiánya (legygyakoribb a
bölcsességfog, aztán a felső 2. metsző, ill a 2. kisőrlők)
 Dentes supernumerari/hyperodontia: szám feletti fog vagy fogak megjelenése.
Leggyakrabban a két felső nagymetsző között (mesiodens)
Alaki rendellenességek
Szabálytalan formájú és összeolvadt fogak:
 Ikerfog (geminatio): a fogcsíra koronai része korán kettéhasad
 Fogösszeolvadás
 Fogösszenövés: a kifejlődött szomszédos fogak gyökerüknél cementtel nőnek
össze
Nagyságbeli rendellenességek
 Microdontia
 Macrodontia
A zománc- és dentinképzés zavarai:
 Zománchypoplasia: időszakos képzési zavar, bemélyedésekkel
 Amelogenesis imperfecta: puha zománc, a dentin hamar szabaddá válik.
Sárgásbarna fogak.
 Dentinogenesis imprefecta: dentinképzési zavar. Opálos, áttetsző fogak, szürkés
v sárgásbarna színnel. Normális szerkezetű dentin, ami az abnormális dentin
miatt könyen törik.
A fogágy (parodontium)
 A fogak szilárd, ámde rugalmas lehorgonyozását biztosító szövetek. A fogak
közvetlen környezetét alkotja.
Részei:
 Foghús (gingiva)
nyálkahártya, mélyebb szövetek védelme a kórokozókkal szemben,
hámbélés biztosítása a fognyakon
 Cement
 Gyökérhártya (periodontium)
 Fogmedernyúlvány (processus alveolaris maxillae et mandibulae)
rögzítés, plaszticitás, regeneráció
A foghús vagy íny
 Feszesen rögzített íny és szabad ínyszegély
 Az íny és a szájnyálkahártya találkozása a mukogongivális junkció
 Hámborítási, rögzítési és immunfeladatokat lát el
 Az ínybarázda a korral mélyül
 Interdentalis gingiva: a fogközt kitöltő ínyrészlet
A cementállomány (cementum)
 Szervetlen sókat tartalmaz, a dentint borítja a foggyökéren.
 Fogrögzítő struktúra, benne horgonyozódnak a gyökérhártya kollagénrost
kötegei.
 Felépítése hasonlít a csontéhoz, de nem tartalmaz idegeket és ereket. Így
jobban ellenáll a mechanikai traumáknak.
A gyökérhártya, vagy periodontium
 A fog gyökerét körülvevő, és azt az alveolusban rögzítő kötőszövet, ami a
fognyak tájékán a gingivába olvad
 Biztosítja a fogak lehorgonyozását (gomphosis), ez részben rugalmas.
 Lebontási és képződési folyamatokban vesz részt.
 Ellátja vérrel a környező szöveteket, érzőidegeivel részt vesz a nyomás- és
fájdalomérzékelésben.
 ((1mm2-ben átlagosan 28000 rostnyaláb található))
A fogmedernyúlvány (processus
alveolaris)
 Az állcsontok azon része, amelyben a fogmedrek (alveolus dentalis)
helyezkednek el. Ez egy, a csontok többi részéhez képest megvastagodott rész.
 Kifejlődésük csak a fogakkal együtt képzelhető el, a fogak elvesztése a proc. Alv.
Fokozatos visszahúzódásával jár.
 Feladata a fogakra ható erő egyenletes eloszlatása.

similar documents