Járainé dr. Bődy Györgyi előadása

Report
A TANFELÜGYELETHEZ
KAPCSOLÓDÓ
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
(TÁMOP-3.1.8)
A GIMNÁZIUMI ÉRTÉKELÉS-ÖNÉRTÉKELÉS
NÉHÁNY AKTUÁLIS TERÜLETE 2014
SZAKMAI ELLENŐRZÉS A GIMNÁZIUMBAN
Miért szükséges a gimnáziumban a szakmai ellenőrzés?
A középiskolával kapcsolatos elvárás:a magas tanulói teljesítmény biztosítása
. A gimnáziumokat a középiskolákról kiadott rangsorok alapján ítélik meg. A hozzáadott
érték az elvárható teljesítményben külső szakmai értékeléssel alátámasztható.
Gimnáziumokkal kapcsolatos általános elvárások:
1.
Az iskola hírnevére alapozva jól tanuló, tehetséges diákok beiskolázása a
gimnázium kezdő évfolyamaira.
2.
A beiskolázott tanulókban a „mi” tudat kialakítása és erősítése.
3.
A gimnázium egyéni arculatához illeszkedő iskolai nevelés nyújtása.
4.
Magas színvonalú, korábban a felvételinek, ma a kétszintű érettséginek
alárendelt képzés.
5.
Eredményes pályaválasztási, felvételi folyamat biztosítása.
Címkézés mellőzése pl.: elit gimnáziumok, speciális gimnáziumok,
közepes és gyenge gimnáziumok.
Az önellenőrzés és tanfelügyeleti értékelés objektív és konkrét kell legyen.
A GIMNÁZIUM CÉLJA, FELADATA
A gimnázium iskolatípus felépítését, működését meghatározó rendelkezések
önmagukban kevés információt hordoznak. Valóságos szerepük megértéséhez és
feltárásához nélkülözhetetlen a köznevelésről szóló törvény minden olyan
rendelkezésének
a
vizsgálata,
amely
a
középfokú
nevelés-oktatás
megszervezésével összefüggésben van.
A gimnázium sajátossága, hogy nevelő- és oktató munkája „belefolyhat” az
alapfokú nevelés-oktatás szakaszába. A hat vagy nyolc évfolyammal működő
gimnázium magában foglalja az iskolai oktatás nyolcadik évfolyamát is, így az arról
kiállított bizonyítvánnyal a gimnáziumi tanulók is megszerzik az alapfokú iskolai
végzettséget.
A gimnáziumi nevelő és oktató munka is a Nemzeti alaptantervre és a kerettanterve
épül, azonban a gimnáziumi pedagógiai tevékenység középpontjában az érettségi
vizsgára történő felkészítés áll, ebből adódóan az érettségi vizsga központi
vizsgakövetelményei befolyással vannak a gimnáziumi pedagógiai tevékenységre.
A gimnázium befejező évfolyamának elvégzéséről kiállított bizonyítvány
középfokú végzettséget tanúsít.
Az önértékelés, a tanfelügyelet és a pedagógus minősítés kiemelten kell,
hogy vizsgálja a diákok tudását, eredményességét, a tantárgyi ismeretek
minőségét.
A GIMNÁZIUMMAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYI
ELVÁRÁSOK
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
A gimnázium
11. § (1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam
esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási
intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi
vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő
nevelés-oktatás folyik.
(2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor
működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön
jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel.
Az önértékelés, a tanfelügyelet és a pedagógus minősítés kiemelten
kell, hogy vizsgálja az érettségi vizsgák eredményességét és a
továbbtanulási mutatókat valamint a tehetséggondozás gyakorlatát.
A GIMNÁZIUM EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIVEL
KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI
(4) Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok
százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),
c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
d) 25-39% elérése esetén elégséges (2),
e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1),
Az önértékelés és a tanfelügyelet kiemelten kell vizsgálja, hogy a
tanulók emelt szintű érettségire való felkészítése a törvényi előírásnak
megfelelően történik-e.
A GIMNÁZIUM KÖZÉP SZINTŰ ÉRETTSÉGIVEL
KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI
MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 65. szám
(3) Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok
százalékos teljesítésének osztályban történő kifejezése a következő:
80-100% elérése esetén jeles (5),
60-79% elérése esetén jó (4),
40-59% elérése esetén közepes (3),
25-39% elérése esetén elégséges (2),
0-24% elérése esetén elégtelen (1),
Az önértékelésben fontos mutatók az érettségi eredmények. A PÉM és a
PSZE szakértőknek értékelni szükséges az érettségi eredményeket,
ellenőrizni, hogy a bukások elkerülése érdekében milyen intézkedések
történtek az intézményben.
A GIMNÁZIUMI DOKUMENTUMOK FOLYAMATOS
AKTUALIZÁLÁSA
A gimnázium is működhet alternatív iskolaként, ebben az esetben
saját, a miniszter által jóváhagyott kerettantervet alkalmazhat.
Szabályozási feladatok
Az érettségi vizsgák új rendelkezései bevezetéséhez szükség van a
vizsgaszabályzat felülvizsgálatára, ismételt kiadására. A NAT
követelmény-rendszerének megváltozása minden esetben igényli az
érettségi vizsga követelményeinek felülvizsgálatát, és újbóli miniszteri
rendelettel történő kiadását.
Az intézményi dokumentumok aktualizálása, az új szabályok
végrehajtásának belső ellenőrzése az intézményvezető
felelőssége.
VÁLTOZÁS A GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI
TANTÁRGYAKBAN
(6) A 2013/2014. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi
nyelvet tanulók az adott nemzetiségi nyelvnek megfelelő idegen nyelv
vizsgatárgyból jelentkeznek érettségi vizsgára. A középszintű szóbeli érettségi
vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára – a 31. § (1) bekezdés a) pontja
szerint – készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a
nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.”
Az R.60/B. §- a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014/2015. tanév októbernovemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. A pszichológia
vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lehet először
választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.
(5) A vizsgaszabályzat 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ
ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő
táblázatának Választható közismereti vizsgatárgyak 23. Utazás és turizmus
vizsgatárgyából csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felüli, hatodik
vizsgatárgyként lehet érettségi vizsgát tenni a 2013/2014. tanév május-júniusi
vizsgaidőszaktól.
VÁLTOZÁS A GIMNÁZIUMI NYELVI
ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMÁBAN
A gimnáziumban a kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg.
A nyelvi előkészítő évfolyam elhelyezése a több évfolyam között értelemszerűen
megnöveli a gimnáziumi évfolyamok számát.
Ebből adódóan eltolódik az utolsó évfolyam elvégzésének ideje, vagyis a középfokú
végzettség megszerzésének az ideje.
.
A belső és a külső értékelések folyamatossága, a vélemények összhangja
szakmailag alátámaszthatja - ideális esetben- a képzési forma jelentőségét.
A heti órakeret 60 %-át, azaz 18 órát az idegen nyelv oktatására, heti öt
órát testnevelésre, a fennmaradó órakeret 50 %-át pedig fele-fele arányban
informatikai ismeretek oktatására, valamint képességfejlesztésre kell fordítani.
Idegen- TestInfor- Képesség- Szabad
nyelv nevelés matika fejlesztés órakeret
18
5
2
2
3
Heti
óraszám
30
VÁLTOZÁS A 6-8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMOKKAL
KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOKBAN
A gimnáziumi pedagógiai tevékenység megszervezése döntő módon a kilenctizenkét évfolyamon valósulhat meg. Az ettől való eltérés, vagyis az évfolyamok
számának megnövelése akkor lehetséges, ha a gimnázium részt vesz a
tehetséggondozás feladatainak az ellátásában. Az e speciális feladatokban való
közreműködés szabályait a köznevelésről szóló törvény nem tartalmazza.
Miniszteri rendeletben került meghatározásra, hogy milyen feltételeket kell
teljesítenie a gimnáziumnak ahhoz, hogy hat vagy nyolc évfolyammal működjön.
A nyelvi előkészítő évfolyam beépítése a gimnáziumi évfolyamok közé
szintén megköveteli a külön jogszabályban meghatározott követelmények
teljesítését.
A gimnáziumban folyó két tanítási nyelvű oktatás további folytatásának is
külön jogszabályban meghatározott feltételei vannak. A két tanítási nyelvű iskolai
oktatás irányelve határozza meg ezeket a feltételeket.
A miniszteri utasítások betartását mind a belső mind a külső ellenőrzés vizsgálja.
VÁLTOZÁS A KÉT TANNYELVŰ
GIMNÁZIUMOKKAL KAPCSOLATBAN
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a Kormány
álláspontjának.
„136. § (1) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban a középiskolában folytatható,
amelyik három egymást követő tanévben megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók ötven százaléka a
tízedik évfolyam végére megfelel a hivatal által szervezett, a KER szerinti B2 szintű
nyelvtudást mérő célnyelvi mérésben meghatározott követelményeknek, és
b) a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett, és
a nevelés-oktatás megkezdésekor a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásba felvett tanulók
százalékos aránya meghaladja a nyolcvan százalékot, valamint
c) a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók
kilencven százaléka célnyelvből rendelkezik, a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló
érettségi vizsgaeredménnyel, vagy államilag elismert nyelvvizsgával.
(2) Amennyiben a középiskola az (1) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, új két
tanítási nyelvű nevelés-oktatásra a következő tanévben nem hirdethet felvételt.
Mivel az osztály indítása fenntartói döntés, az intézményi önértékelés, a külső
értékeléssel együtt, komoly szakmai tényező lehet a két tannyelvűség megőrzése
vonatkozásában.
A GIMNÁZIUMI ELVÁRÁSOK ,
KÖVETELMÉNYEK ELMULASZTÁSA ESETÉN
A gimnázium
Az R. 137. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„137. § (1) Nyelvi előkészítő évfolyam abban a középiskolában folytatható,
amelyik három egymást követő tanévben megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és érettségi
vizsgabizonyítványt szerzett, valamint a nevelés-oktatás megkezdésekor a nyelvi
előkészítő nevelés-oktatásba felvett tanulók százalékos aránya meghaladja a
nyolcvan százalékot, és
b) a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és érettségi
vizsgabizonyítványt szerzett tanulók nyolcvan százaléka a nyelvi előkészítő
nevelés-oktatás idegen nyelvéből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást
igazoló érettségi vizsgaeredménnyel, vagy államilag elismert nyelvvizsgával.
A gimnázium
(2) Az iskolának a második idegen nyelvből a kilenc-tizenkettedik
évfolyamokon folyó nevelési-oktatási szakaszban az oktatás feltételeit oly
módon kell biztosítania, hogy a nevelés-oktatást nyelvi előkészítő
évfolyamon kezdő tanulók számára a kötelező tanórákon biztosítsa az emelt
szintű érettségire való felkészítés feltételeit.
(3) Amennyiben a középiskola az (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak
nem felel meg, új nyelvi előkészítő évfolyamra a következő tanévben nem
hirdethet felvételt.”
RENDELKEZÉSEK A GIMNÁZIUMI
NYELVTANÍTÁSRA VONATKOZÓAN
Átmeneti rendelkezések
A köznevelésről szóló törvény hatálybalépésekor már működő hat vagy
nyolc évfolyamos gimnáziumnak a 2016/2017. tanév végéig kell majd teljesíteniük
azokat a feltételeket, amelyeket külön jogszabály határoz majd meg a későbbiek
során.
Amennyiben a gimnázium továbbra is két tanítási nyelven kíván oktatni, a
2014/2015. tanév végéig teljesítenie kell az irányelvben meghatározott feltételeket.
Amennyiben ezeknek a feltételeknek nem tesz eleget, a két tanítási nyelven folyó
oktatás felmenő rendszerben megszűnik.
A nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő gimnáziumok két tanítási
nyelvű felkészítése a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve szerint történik.
Az intézkedési tervek kidolgozásánál fokozott céltudatossággal kell kezelni a nyelvtanítás
hatékonyságának növelését.
EGYÉB ELVÁRÁSOK A GIMNÁZIUMOKKAL
KAPCSOLATOSAN
A nemzetiségi nevelés-oktatás tekintetében a 2014/2015. tanév végéig előírt
„felülvizsgálati kötelezettséget” nem kell alkalmazni.
A NYEK évfolyamok akkor működtethetők tovább, ha 2014/2015. tanév végéig
eleget tesznek a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. Amennyiben
nem teljesítik ezeket a követelményeket, a nyelvi előkészítő évfolyamok felmenő
rendszerben megszüntetésre kerülnek.
A köznevelésről szóló törvény átmeneti rendelkezéseiből megállapítható,
hogy az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat elvégzésének
igazolását először a 2016-ban szervezett érettségi vizsgák esetében kell
megkövetelni. Ettől az évtől indul az új érettségi vizsgáztatás rendszere. [Nkszt.
97. § (2) bek. (12)-(13) bek.]
A közösségi szolgálat teljesítését a Nemzeti Pedagógus Kar,a NYEK követelményeit pedig a KLIK ellenőrzi.
A belső és külső ellenőrzés ezt készíti elő.
A GIMNÁZIUM BELSŐ
ELVÁRÁSAI
(8) A gimnáziumok az
általuk készített és az igazgató által jóváhagyott
kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. A
programban a gimnázium helyi tantervében lehet meghatározni az általános
szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben alkalmazott elvárásokat.
a) iskolai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és a
pedagógusok feladatait,
b) az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket,
c) felkészítést az állami vizsgákra,
d) a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot,
e) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait,
f) alkalmazott eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét,
módszereit és eszközeit,
g) működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést,
h) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.
Az intézményi önértékelés és a PSZE is a fenti elvárásokat tartalmazó
dokumentumok elemzésével kezdődik.
A KÜLSŐ ÉS A BELSŐ ELVÁRÁS SZEREPE A
GIMNÁZIUMBAN
• - a közoktatás irányítása mindenütt
decentralizálódik, hazánkban ellenkező irányú
változás figyelhető meg, ennek célja: a
közoktatás minőségének javítása
• - a belső értékelés – önértékelés része a minőségbiztosítási
rendszernek
• - külső, központi intézményellenőrzési rendszer
az önfejlesztés folyamatát vizsgálja
• Tanfelügyelet célja
• - A minőségi oktatás támogatása
• - Szakmai előrelépési lehetőség, hivatásbeli ösztönzés a pedagógus
számára
• Minősítés
A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE ÉS
KIVITELEZÉSE
- pályán lévő pedagógusok első minősítése 2013. szeptember 1.
és 2018. június 30. között megtörténik [97.§ (19)]
(minősítésüket követő év első napján ! kerülhetnek magasabb
fokozatba)
- Pedagógus I.; Pedagógus II., Mesterpedagógus; Kutatótanár;
- a gyakornok vagy a Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógus a
megismételt minősítő vizsgán vagy megismételt minősítési eljárás
eredményeként is „nem felelt meg” minősítést kap,
közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a törvény
erejénél fogva megszűnik [64.§ (8)].
ÖNÉRTÉKELÉS STANDARDJAI
Intézmény
Az
intézményi
működés
területei
Az értékelési
területeket
részletező
szempontok
Intézményi
működéshez
kapcsolódó
elvárás
rendszer
Az értékelési
szempontoknak megfelelő eszközrendszer
Vezető
A vezetői kompetenciákkal
megegyező
területek
Az értékelési
területeket
részletező
szempontok
A vezető
munkájához
kapcsolódó
elvárásrendszer
Az értékelési
szempontoknak megfelelő
eszközrendszer
Pedagógus
A pedagógus
kompetenciákkal megegyező
területek
Az értékelési
területeket
részletező
szempontok
A pedagógus
munkájához
kapcsolódó
elvárásrendszer
Az értékelési
szempontoknak megfelelő
eszközrendszer
A KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELVÁRÁSOK AZONOSÍTÁSA
• A pedagógusok pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei
K1.
K2.
K3.
K4.
K5.
K6.
K7.
K8.
Pedagógiai módszertani felkészültség
A tanuló személyiségének fejlesztése , az egyéni bánásmód érvényesülése, a
hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval
együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani
felkészültség
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,
nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs
tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz
kapcsolódó önreflexiók
A tanulás támogatása
Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos
értékelése, elemzése
Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért sorrend
változik
PÉLDA AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOKRA A PEDAGÓGUS
MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Alapdokumentumok és belső szabályzatok értékelési területek ismerete
A tanítási órákra való felkészülés. VÁZLAT ,TERVEZÉS K1
A tanulók dolgozatainak javítása. KÉT HÉT K5
A tanulók munkájának rendszeres értékelése . NAPONTA? TÉMAKÖRÖK VÉGÉN? K6
A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése
AZNAP K7
Érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,SZABÁLYZATOK K2,3
Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és
értékelése,MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERVEK K4
Tanulmányi versenyek lebonyolítása FORGATÓKÖNYV K8
Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésék feladatai,EGYÜTTMŰKÖDÉS
Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,NYILVÁNTARTÁS
Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,VÁLLALÁS ÉS MEGBÍZÁS
Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,UA
A MEGBÍZÁS TARTALMAZZA AZ ELVÁRÁSOKAT
AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOKKAL ÉS A PEDAGÓGUS
MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása (PP és helyi szabályzat)
Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása (UA ,munka- és ütemterv,vázlat stb.
Részvétel a nevelő testületi értekezleteken (SZMSZ ,mköri leírás,jegyzőkönyv)
Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken (SZMSZ ,munkaterv)
A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,(SZMSz ,mkörileírás)
Tanulmány kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel (SZMSZ…)
Részvétel a munkaközösségi értekezleteken (SZMSZ, munkaterv,jegyzőkönyv).
Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű
munkavégzés (ÉVES MUNKATERV)
Az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való
közreműködés,?
Szertárrendezés, szakleltárok és szaktantermek rendben tartása??
Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,?
A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSI KÉRDŐÍVE-PÉLDA A
KÉZIKÖNYBŐL
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Ellenőrzése, értékelése következetes.
A házi feladatok mennyisége a korosztálynak megfelelő.
A házi feladatokat, tanulói munkákat rendszeresen ellenőrzi.
A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőségeket biztosít.
A lemaradó tanulókat korrepetálja.
Nevelőmunkája humánus.
Tanóráin rend, fegyelem van.
Jó a kapcsolata a diákokkal.
Jó a kapcsolata a szülőkkel.
5 = teljesen egyetért
4 = többségében így van
3 = általában igaz
2 = többnyire nincs így
1 = egyáltalán nem ért egyet
0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!
A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSI DOKUMENTUMAI
Saját és külső elvárás megfeleltetése
Ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi
követelményeket.K1
• Alapos és körültekintő a szakmai tervezése.K4
• Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos,
naprakész, az előírásoknak megfelelő. K7
• Szívesen, örömmel tanít.K8
• Határozott, szuggesztív az órákon.K2
• Tanóráinak felépítése logikus.K4
• Színes, változatos módszereket alkalmaz.K1
• A szemléltetése változatos.K5
• Teljesíthető követelményeket támaszt.K6
Erősségek és fejleszthető területek a pedagógus
munkájában
A pedagógusellenőrzés értékelő lapjainak összegző adatlapja
(2 példányban nyomtatandó, 1 példány vizsgázóé, melyet a vizsga napján, közvetlenül a vizsga után megkap az értékelt szerepben vizsgázó,
1 példány Oktatási Hivatalé – nyomtatás előtt a sárgával kiemelt dőlt betűs rész törlendő!)
Az értékelt pedagógus neve:
Tanfelügyelő 1. neve:
Tanfelügyelő 2. neve:
Terület neve
Az ellenőrzés eredménye
Erősségek:
1. Pedagógiai módszertani
felkészültség
Fejleszthető területek:
A nyolc kompetencia terület erősségei és fejleszthető területei alapján
megszületik a pedagógus munkájáról az összefoglaló szakértői vélemény.
Pontszám
(0-3 pont)
PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS – A TANULÓK ELÉGEDETTSÉGEPÉLDA A KÉZIKŐNYVBŐL
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Szívesen, örömmel tanít.
Határozott, szuggesztív az órákon.
Tanóráinak a fölépítése logikus.
Színes változatos módszereket alkalmaz.
Teljesíthető követelményeket támaszt.
A házi feladatok mennyisége és minősége megfelelő.
A házi feladatokat, a tanulói munkákat rendszeresen ellenőrzi
és értékeli.
8. A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőséget biztosít.
9. A lemaradó tanulókat igyekszik felzárkóztatni.
10. Nevelőmunkája humánus.
PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS – A TANULÓK ELÉGEDETTSÉGEFOLYTATÁS-PÉLDA A KÉZIKÖNYVBŐL
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
Tanóráin megfelelő rend, fegyelem van.
Jó a kapcsolata a diákokkal.
Igazságos.
Feleltetésnél, dolgozatírásnál mindig tudatosítja az elvárásokat.
A dolgozatokat a megadott határidőre kijavítja.
Segít, hogy a tanulók megismerjék és fejlesszék képességeiket.
Felkészít a továbbtanulásra.
Segítséget nyújt a hiányosságok pótlásában.
A nevelésre is gondot fordít.
Tanórán kívül is lehet rá számítani, ha erre valakinek szüksége
van.
KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELVÁRÁSOK A VEZETŐVEL
KAPCSOLATBAN
Intézményi elvárások a vezetővel kapcsolatban
- Pedagógiai program
- Munkaterv
- SZMSZ
- Értékelés
- Házirend
- Vezetői program
- Beiskolázási terv
- Egyéb dokumentumok
A PSZE elvárásainak megfelelően az értékelés során az alábbi
területekről származó adatokat és tapasztalatokat használjuk fel:
• A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
• A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
• Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
• Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
• Az intézmény stratégiai vezetése és irányítása
A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A GIMNÁZIUMBANA KORÁBBI ÉRTÉKELÉS ÖSSZEVETÉSE A JELENLEGIVEL
T1
1.2.
Elkötelezettek a Pedagógiai programban megfogalmazott küldetés és
értékrend érvényre juttatása iránt és példát mutatnak ezek
betartására
Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hatékony kapcsolatot
alakítsanak ki
az intézmény külső partnereivel (szülőkkel,
fenntartókkal, más iskolákkal)
5 4 3 2 1 0
T4
5 4 3 2 1 0
1.3.
Elősegítik az intézmény kedvező megítélését publikációkkal,
rendezvényeken tartott előadásokkal, civil szervezetekben végzett
munkálkodással
T1
5 4 3 2 1 0
1.4.
Élére állnak
jobbításokban
T2
5 4 3 2 1 0
1.5.
Támaszkodnak a belső partnerek (tanárok, munkatársak) ötleteire,
javaslataira és meghallgatják panaszaikat, kritikájukat és lehetőség
szerint figyelembe veszik ezeket
az
új
kezdeményezéseknek
a
fejlesztésekben,
T5
5 4 3 2 1 0
A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A GIMNÁZIUMBANRÉGI ÉS ÚJ ELVÁRÁSOK EGYEZTETÉSE
T5
Biztosítják a szükséges erőforrásokat a kitűzött feladatok teljesítéséhez
5 4 3 2 1 0
1.7.
Észlelik, elismerik beosztottjaik erőfeszítéseit, törekvéseit a mindennapi
munka során
T1
5 4 3 2 1 0
1.8.
Figyelemmel kísérik az oktatási, nevelési folyamatokban az egyének, a
csoportok munkáját, fejlődését és ahol lehetséges kialakítottak objektív
mérőrendszert ezek megítélésére
T4
1.9.
Egyértelműen meghatározzák a szervezeten belül a feladatokat és
hatásköröket
1.10. Szinten tartják saját felkészültségüket továbbképzésekkel, önképzéssel
5 4 3 2 1 0
T4
543 2 1 0
T3
5 4 3 2 1 0
ELVÁRÁSOK A VEZETŐVEL KAPCSOLATBAN-MINDEN
KÖZNEVELESI INTÉZMÉNYTIPUSBAN
Szakmai felkészültség-pedagógiai vezetői szakértelem K1
Személyes tulajdonságok-vezetésre alkalmas K4
Stratégiai vezetés-reális,távlatos,közösségben gondolkodó
K2,3,4,5
A változások kezelése-innovatív, rugalmas K2
A munkahelyi közösség irányítása-szervezőképesség K4
Motiváció-mozgósító képesség K5
További elvárások:a speciális területeknek megfelelő
végzettség K3
ELISMERTSÉG ,RÁTERMETTSÉG ,ELFOGADOTTSÁG
ELVÁRÁSOK A VEZETŐ MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBANA JELENLEGI LEGFONTOSABB FELADATOKKAL
•
•
•
•
•
Az intézmény felkészítése a belső és külső értékelésre K12345
Az alapdokumentumok átdolgozása K2,4
A pedagógiai jellegű tevékenység előtérbe helyezése K1,3
Pedagógus-értékelési csoport létrehozása
A pedagógusok felkészítése a külső és belső ellenőrzésre K4
• A vezetőt, mint az intézmény működéséért és minőségéért felelős
személyt, csak az önértékelés és a tanfelügyelet vizsgálja.
AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI
1. A pedagógiai folyamatok irányítása
2. Személyiség-és közösségfejlesztés
3. Eredmények
4. Belső kapcsolatok, együttműködés,
kommunikáció
5. Az intézmény külső kapcsolatai
6. A pedagógiai működés feltételei
7.A NAT,PP intézményi céljainak megfelelés
A GIMNÁZIUM, MINT TANULÓSZERVEZET,
HATÉKONYSÁGÁNAK BELSŐ ÉRTÉKELÉSÉRE PÉLDA
Oktatási és nevelési céljainkat akkor tekinthetjük
megvalósultnak,
• ha beiskolázási mutatóink az elért magas szinten tarthatók,
• ha tanulóink tantárgyi és pedagógiai követelményeinket
elvárásainknak megfelelő szinten teljesítik,
• ha versenyeredményeink által továbbra is a legjobb iskolák
közé tartozunk,
• ha tanulóink a szándékuknak megfelelő legjobb
középiskolában, illetve egyetemen tanulhatnak tovább,
• ha saját tanulóink közül minél többen választják a 8.
osztály után gimnáziumunkat.
EGY GIMNÁZIUM SAJÁT SZERVEZETÉVEL KAPCSOLATOS
ELVÁRÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÉZIKÖNY
ELVÁRÁSAIVAL
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1. A vezetés kiértékelése (K1)
2. Stratégia és operatív tervezés (K1)
3. A dolgozók irányításának kiértékelése (K4)
4. Erőforrások kiértékelése (K5)
5. A folyamatok és szabályozottságuk kiértékelése (K1)
6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje (K2)
7. A szervezeti kultúra kiértékelése (K4)
8. Eredmények: (A munkatársak bevonásának mértéke) (K7)
9/a Gimnáziumi tanulók elégedettsége (K4)
9/b Általános iskola diákjainak elégedettsége
9. Eredmények: (A külső partnerek elégedettsége)
10/a Belső partnerek elégedettsége
10/b Belső partnerek elégedettsége
EGY GIMNÁZIUMMAL KAPCSOLATOS SPECIÁLIS
ELVÁRÁSOKRA PÉLDA
Célkitűzéseinket alapvetően négy program keretében
kívánjuk megvalósítani;
• az emelt óraszámú ének-zeneoktatással,
• a komplex személyiségfejlesztő és tehetséggondozó idegen
nyelvi oktatással,
• a minden tanulási, kommunikációs képességet, valamint a
személyiségfejlesztést megalapozó magyar nyelv és
irodalom és az írásbeli kifejezőképességet fejlesztő
poétikaoktatással, valamint a sokoldalú kifejezőképességet
fejlesztő kommunikáció oktatással,
• a nyelvi előkészítő osztályok folyamatos fenntartásával.
KOMPETENCIÁK ÉS EREDMÉNYEK A GIMNÁZIUMBANKONKRÉT SZÁMSZERŰSÍTHETŐ ELVÁRÁSOK
• A sikeres érettségi – elvárás: 4 egész átlag feletti teljesítmény
• A sikeres beiskolázás – elvárás:továbbtanulók aránya eléri a 80%-ot
• A tehetséggondozó tevékenység –elvárás- hazai és nemzetközi
versenyeken 1-3 helyezés,pályairányítás,támogatások növelése(adatok)
• Kulturális kapcsolatok-elvárás- hírnév,misszió– hazai és nemzetközi
programokban való részvétel, vagy annak szervezése minden
évben(létszámok, elvégzett projektek,minőségi mutatók)
• Versenyeredmények / Keresettség – kulturális, tanulmányi,
sportversenyeken az elért eredmény megtartása.(létszámok, rangsorok)
• Kapcsolat a korábbi tanulókkal - osztály és iskolatalálkozók szervezése
. Hagyománytisztelet,hazaszeretet nemzeti identitás elmélyítéseHazafias költészet a magyar irodalomban 20. alkalommal megrendezett
versmondó budapesti verseny a várban. (Résztvevők köre,létszám,színvonal)
FEJLESZTHETŐ TERÜLETEK A GIMNÁZIUMBAN
• A működés feltételeinek javítása – az iskola épületének bővítése és
folyamatos fejlesztése, karbantartása
• Az innovációs kedv felélesztése a tantestületben – csapatépítő és
érzékenyítő tréningek, pedagógus továbbképzés folyamatos biztosítása
• Beiskolázási tevékenység erősítése – a nyílt napok megrendezése az őszi
időszakban két alkalommal, a budapesti általános iskolák vezetőivel és a
nyolcadikos osztályfőnökökkel pályaválasztási megbeszélés
• A fenti példák egy intézményhez kapcsolódó probléma felvetések .
Ez képezi az intézkedési terv alapját,amely szakaszolható
intézményfejlesztési program.
A GIMNÁZIUM SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉNEK JELENTŐSÉGE
Szakmai megerősítés
Biztonság – együttműködés fokozása
Jó gyakorlatok megismerése
Önértékelés – önaktualizálás – és
önbecsülés növekedése
• Szakmai fejlődés
• NEM BÍRÁLAT, HANEM VISSZAJELZÉS
•
•
•
•
AZ INTÉZKEDÉSI TERVBEN LEGGYAKRABBAN
MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
.
Az intézmény jövőképének reális megfogalmazása.
Megfelelő környezet, épület és felszerelés biztosítása.
A csökkenő gyereklétszám ellenére a keresettség megőrzése.
Az országos listákon és a méréseken a teljesítmény növelése.
Az innovációs folyamatokkal a változó feltételekhez való alkalmazkodás.
A továbbképzési tervben a módszertani kultúra és a tanulásmódszertan
fejlesztésének preferálása.
Az emelt szinten érettségiző,a nyelvvizsgázó tanulók számának és
egyetemi bekerülésük lehetőségének növelése
A szervezeti kultúra fejlesztése
A tanulóiskola.
[email protected]
[email protected]
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Járainé Dr. Bődi Györgyi
E-mail: [email protected]

similar documents