Építőanyagok tulajdonságai

Report

Azok a természetben megtalálható
illetve mesterséges úton előállított
termékek, melyek természetes
állapotukban,vagy feldolgozás után
alkalmasak építőipari célra

Azok az anyagok, melyek a
természetben megtalálható
összetételben eredeti állapotukban
építőipari célra alkalmasak

Azok az anyagok melyeket a
természetben megtalálható anyagokból
állítanak elő




A Föld 71 %-a vízzel borított, és ennek a víznek a 97 %-a az
óceánokban van. A víz két atom hidrogénbõl és egy
oxigénatomból áll.
Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz”
megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony
állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek,
légnemű halmazállapotban gőznek nevezik
A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók
adják
Vizsgálata: szín, szag, átláthatóság
Fizikai:
 változása nem jár az anyag
összetevőinek megváltozásával,
Szín, keménység, halmazállapot, szag,íz
Egyes fizikai mennyiségek közötti
összefüggéseket mérésekkel állapíthatjuk
meg. Az alapul választott rögzített
értéket a mennyiség mértékegységének
nevezzük
Hosszúság: m
 Tömeg:kg
 Idő:s
 Áramerősség:A
 Hőmérséklet:K


Azok a változások, amelyek az anyag
összes tulajdonságainak megváltozásával,
új minőségű anyagok keletkezésével
járnak PL: korrózió, égés
Fizikai:
 az anyagokat általános
felhasználhatóság,szempontjából
jellemzik pl: sűrűség, tömörség,
hézagosság stb
Mechanikai:
 Az anyagok szilárdsági viselkedését
jellemzik PL húzás, nyomás , nyírás
A szilárd halmazállapotú anyagoknak
meghatározott alakjuk és térfogatuk van
 folyadékok térfogata állandó, alakjuk
azonban nem
 A gázhalmazállapotú anyagoknak
állandó alakjuk és térfogatuk nincs

Olvadás
 Fagyás
 Párolgás
 Szublimáció

Sűrűség alatt a kiszárított anyag
tömegének (m), valamint tömör, üregés pórusmentes térfogatának (V) a
hányadosát értjük. ρ=m/V
 A sűrűség SI-egysége: kg/m3.

A testsűrűség a test tömegének (mt) és
térfogatának (Vt), azaz pórusokkal
együtt mért térfogatának a hányadosa.
Tehát:
ρt=mt/Vt
A testsűrűség SI-egysége: kg/m3.

A halmazsűrűség valamely szemcsés
vagy darabos anyag tömegének (mh) és
a belőle képzett halmaz térfogatának
(Vh) a hányadosa. Tehát:ρh=mh/Vh
 halmazsűrűséget 10 l-es szabványos
mérőedényben határozzuk meg,
általában lazán beszórt állapotban.


Hidrotechnikai tulajdonságok alatt értjük
az anyagok vízzel kapcsolatos
tulajdonságait.


Vízhatlan az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén
vizet nem enged át. Ilyen anyagok a fémek, az üveg, egyes
műanyagok, a vízszigetelő anyagok
Vízzáró az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén
csak annyi víz hatol át rajta, amennyi a víznyomással
ellentétes felületen el is tud párologni. A gyakorlatban ez a
vízmennyiség 0,1-0,4 liter/m2/nap. Ebbe a csoportba tartozik
a porózus építőanyagok közül a betonok és habarcsok egy
része

Vízáteresztő anyagok azok, amelyeken víznyomás hatására a
víz a pórusokon keresztülhatol és átfolyik. Ilyen anyag például
a szűrőbeton

Vizsgálat nélkül is általában fagyállónak
tekinthetők azok az anyagok, amelyek
vízfelvétele 0,5%-nál kisebb.



A hőmérséklet az anyagok hőállapotának
jellemzésére szolgál. Mérését hőmérőkkel végzik. SIegysége: K. Megengedett a oC használata.
A hőtárolás az anyagnak az a tulajdonsága, hogy
a vele közölt hőmennyiséget felhalmozza – tárolja –
, miközben a hőmérséklete emelkedik
A hőtágulási együttható ismeretében
megítélhetjük, hogy két anyag összeépíthető-e, és
kiszámolhatjuk, hogy mekkora hosszváltozásra kell
számítanunk, hol kell tágulási (dilatációs)
hézagokkal megszakítanunk a szerkezetet
A hő terjedése az anyagokban
háromféleképpen jöhet létre: vezetés,
áramlás és sugárzás útján.
 A hő átbocsátási tényező (k) az a
hőmennyiség, amely valamely
épületszerkezet 1 m2-es felületén 1
másodperc alatt átvezetődik, ha az
épületszerkezettel két oldalt határos levegő
vagy folyadék hőmérséklet-különbsége 1
oC. Mértékegysége: W/(m2 · K).


Tűzálló anyagoknak azokat az
anyagokat tekintjük, amelyek 1580 oC-ot
vagy ennél magasabb hőmérsékletet
káros elváltozás nélkül elviselnek.
Az építményekre és a szerkezetekre ható
terhelések jellege szerint
megkülönböztetünk:
 statikus és dinamikus terheket,
 rövid idejű és tartós terheket,
 egyszeri és ismétlődő (fárasztó) terheket.

A szakítószilárdság vagy húzószilárdság
(Rm) az a legnagyobb feszültség, amelyet a

próbapálca még éppen elbír, vagy amelynél már
elszakad.
Rm= Fm/S0
A nyomószilárdság meghatározható
kockán, hengeren, hasábon. Ennek
megfelelően kocka-, henger-, hasáb- és
testszilárdságnak nevezik.
 A rideg anyagoknak (beton, kő, tégla) a
nyomószilárdságukhoz képest kicsi a
húzószilárdságuk.


Nyírófeszültség lép fel terhelés hatására
a fa-, fém-, műanyag szerkezetek
ragasztott, szegecselt, csapos és
csavarkapcsolataiban.
Köszönöm a figyelmet!
Horák György

similar documents