romantika

Report
A romantika művészetfelfogása
Művelődéstörténeti-művészetiszellemi háttér
• Szembefordulás a felvilágosodás egyoldalú észkultuszával, a vallásos érzés megerősödése.
• A történelmi hagyományok újrafelfedezése (lásd pl.
történelmi regények: W. Scott).
• A népköltészeti alkotások gyűjtésének és
feldolgozásának kezdetei (pl. Németország: Herder).
• Romantikus művészet: az éles kontrasztok kedvelése,
szembefordulás a klasszicizmus harmonikus szépfelfogásával (pl. a rút ábrázolása), a fantázia szerepének
hangsúlyozása, a szélsőséges érzelmek ábrázolása, a
költészet és a zene mint kitüntetett művészeti ágak,
egzotikus témák kedvelése, a műfaji határok átlépése,
gyakran töredékesség.
A korai német romantika
művészetelmélete (18-19. sz.
fordulója)
• A „jénai kör”: Novalis, F. Schlegel, A. W.
Schlegel. Athenaeum folyóirat.
• Alkotóművészet, kritika és művészetelmélet
összefonódása.
• Nem írtak átfogó rendszeresztétikát.
• Jellemző kifejezési formájuk a töredék,
aforizma (‚tömör, szellemes mondás,
gondolattöredék’).
• Költészet, bölcselet és vallás egységének
hirdetése.
Novalis (1772-1801) töredékei
• Költő és író (lásd Heinrich von Ofterdingen c.
regény, Himnuszok az éjhez c. misztikus versciklus).
• Töredékek:
– A hagyományos utánzás-elméletek elutasítása: „A
költészet az igazán abszolút való.”
– A zseni (géniusz) eleve költői, a költő az igazán „morális
ember”.
– „Az élet értelmét csak művész találhatja ki.”
– A valódi költő „mindentudó”.
– A teremtő fantázia szerepének hangsúlyozása.
– „A világot romantizálni kell”: az emberi lét minőségi
meghatványozása.
F. Schlegel (1772-1829) a művészetről
• Író, kritikus és művészetelméletíró.
• 116. Töredék: a romantikus költészet egyesíti a szellemi
és társadalmi élet legkülönbözőbb formáit:
„A romantikus költészet az egyetemesség haladó
költészete. Rendeltetése nemcsak az, hogy a
költészet szétkülönült műfajait ismét egyesítse, és
a költészetet összekapcsolja a filozófiával és a
retorikával. Szándéka és feladata költészetet és
prózát, zsenialitást és kritikát, műköltészetet és
természetes költészetet is hol keverni, hol
vegyíteni, a költészetet élővé és társassá, az életet
és a társadalmat költőivé tenni, az élcet
költőiesíteni, a művészet formáit mindenféle
alkalmas műveltséganyaggal megtölteni és telíteni,
s a humor lendületével átlelkesíteni.”
• Kritikai töredékek: tudomány, filozófia és költészet
egysége: „A modern költészet egész története
szüntelen kommentár a filozófia rövid textusához:
Legyen minden művészet tudomány, minden
tudomány művészet; egyesüljön poézis és
filozófia”. (115.)
• Eszmék:
– A vallás sajátos, szubjektív értelmezése
(„művészetvallás”): „Csak a vallás által lesz a
logikából filozófia; csak belőle fakadhat minden,
amivel az több merő tudománynál. És vallás nélkül
az örök, teljes és végtelen poézis helyett csak
regényekig jutunk, vagy ama játszadozásig, melyet
ma szépművészetnek neveznek.” (11.)
• A művésznek saját vallása van: a végtelenről
alkotott önálló nézete. (13.)
• Az ember természetes állapota, hogy zsenivel
rendelkezzék. (19.)
• „Minden teljes emberben géniusz él. Az igazi
erény a zsenialitás.” (36.)
• „Művész az, akinek centruma önmagában
van.” (45.)
• Természettudomány és költészet
összekapcsolása: „Ha a fizika mélyére akarsz
hatolni: engedd, hogy beavatást kapj a poézis
misztériumaiba.” (99.)
• Beszélgetés a költészetről: dialógus formában
megírt tanulmány.
– A mitológiáról: egy új mitológia megteremtése
szükséges a költészet megújításához:
„Az új mitológiának a szellem legmélyéből kell
megteremtődnie; minden műalkotások
legművészibb alkotása lehet csak, mert át kell fognia
az összes többi műalkotást, hogy lenne a poézis ősi
forrásához új patak-ágy és szent edény, lenne maga a
végtelen vers, mely minden költemény csíráját
magában hordozza..”

similar documents