innen - Magyar Nemzeti Bank

Report
Tájékoztató az MNB 2011. évi
gazdálkodásáról
2012. május 14.
Tartalom
• Az MNB mérlegére és eredményére ható főbb tényezők
• Devizatartalék-kezelés
• Működési költségek alakulása
• Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai
• Beszerzési tevékenység
• Társadalmi felelősségvállalás
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Az MNB mérlegére és eredményére ható
főbb tényezők
Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható
főbb tényezők
Az MNB mérlegének és eredményének alakulását elsősorban a
monetáris politika céljai és azok megvalósulását biztosító eszközei,
valamint a hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok határozzák
meg.
A jegybank eredménye nem
használható a jegybanki
működés sikerességének
mérőszámaként!
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
4
Az MNB eredménye
Eredménykategóriák (milliárd forintban)
1. Kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye
2. Realizált devizaárfolyam-eredmény
3. Banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredmény
bankjegy- és érmegyártás költsége
banküzem működési költsége
egyéb eredménytényezők
Teljes eredmény
2010
2011
Változás
-75,5
- 69,3
6,2
50,4
98,7
48,3
-16,5
-15,8
0,7
-8,5
-4,9
3,6
-12,8
-11,9
0,9
4,8
1,0
-3,8
-41,6
13,6
55,2
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
5
Az MNB eredmény-összetevőinek alakulása
A kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye jellemzően negatív, mivel az
MNB a devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, és a devizahozamok
elmaradnak az átlagos forintkamattól.
2008-ban és 2009-ben az állam nemzetközi hitelfelvételei miatt, 2010-ben és 2011ben pedig az EU-transzfereknek köszönhetően nőtt a devizatartalék, ami az MNB
forrásoldalán szereplő kéthetes kötvény állományának növekedésével és így az MNB
kamateredményének romlásával járt.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
6
Az MNB eredmény-összetevőinek alakulása
Tekintettel az MNB nagy devizapozíciójára a realizált devizaárfolyameredmény az eredmény nagyságát döntően meghatározó tényezővé válhat.
2009-ben a gyenge árfolyam mellett megvalósuló devizaeladások (EU-források piacra
vezetése), 2011-ben pedig az év utolsó hónapjaiban jellemző forintárfolyam-gyengülés és a
deviza-jelzáloghitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó euroeladások okoztak kiemelkedően
magas nyereséget.
A banküzemmel és működéssel kapcsolatos ráfordítás az MNB költségtudatos
gazdálkodásának köszönhetően 2011-ben tovább mérséklődött, ebben
meghatározó szerepe volt a banküzemi működési költségek csökkenésének.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
7
A kamateredményt meghatározó mérlegtételek 2011. évi
átlagállományának megoszlása és kamatozása
A devizapiaci hozamok jellemzően alacsonyabbak, mint a
jegybanki alapkamat.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
8
Az MNB saját tőkéje
Mérlegsor
(adatok milliárd forintban)
2011. dec. 31.
Jegyzett tőke
10,0
Eredménytartalék
33,4
Forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka
Deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka
Tárgyidőszaki eredmény
Saját tőke
1 325,0
5,6
13,6
1 387,6
A Bank eredménytartaléka a korábbi évek nyereségéből adódik,
ami nem került kifizetésre, hanem a későbbi évek veszteségét
hivatott finanszírozni.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
9
Eredmény és eredménytartalék
A tőkeellátottság biztosítása érdekében az államnak az MNB tőkehelyzetét
évente rendeznie kell. ( MNB-ről szóló 2011. évi CCVIII. tv.)
Veszteségtérítés:
Ha az éves eredmény negatív, és meghaladja az eredménytartalékot,
akkor a költségvetés a különbséget a tárgyévet követő évben téríti
meg. Ez növeli az államadósságot és a költségvetési hiányt.
Osztalékfizetés:
A Bank tárgyévi eredményéből vagy eredménytartalékából az igazgatóság
döntése alapján fizet osztalékot a költségvetésnek.
A 2011. évi 13,6 milliárd forintos nyereség az eredménytartalékot
növelte. Az igazgatóság döntése alapján az MNB 2011. évi eredményéből
és eredménytartalékából osztalékot nem fizet.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
10
Kiegyenlítési tartalékok
A forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka és a deviza-értékpapírok
kiegyenlítési tartaléka az MNB saját tőkéjének részét képező tartalékok.
•
Forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka a teljes átértékelési hatás nem
realizált része. Az MNB devizában fennálló követeléseinek és
kötelezettségeinek hivatalos árfolyamon és átlagos beszerzési
árfolyamon számított értékének a különbsége. Az MNB magas nettó
devizapozíciója miatt az árfolyam kismértékű elmozdulása is
jelentősen változtatja a kiegyenlítési tartalék nagyságát. (A 2011. év
végi nettó devizapozíciót és átlagos bekerülési árfolyamot alapul véve a
hivatalos árfolyam +/- 1 forintos elmozdulása esetén +/- 30 milliárd forinttal
változna a kiegyenlítési tartalék nagysága.)
•
Deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka az értékelés napján
érvényes piaci érték és a nyilvántartási érték különbségét – mint nem
realizált árkülönbözetet - mutatja.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
11
A forintárfolyam és kiegyenlítési tartalékának alakulása
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
12
Tartalékfeltöltés
A 2012. január 1-jétől hatályos MNB tv. módosította a kiegyenlítési
tartalékok térítésével kapcsolatos korábbi szabályozást, és előírta
az új szabályok alkalmazását már a 2011. évi beszámolóra is.
Térítési kötelezettség :
Korábban: ha a mérleg fordulónapján a kiegyenlítési tartalékok
bármelyike negatív egyenleget mutatott.
2011-től: kiegyenlítési tartalékokat összevontan kell vizsgálni
• ha a kiegyenlítési tartalékok összevont egyenlege negatív és
• meghaladja az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény
együttes pozitív egyenlegét.
A kiegyenlítési tartalékok pozitív egyenlegük esetén nem vonhatók el az
MNB-től.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
13
Az MNB leányvállalatai
(50%-ot meghaladó tulajdoni hányad)
Gazdasági társaság
Tulajdoni
hányad (%)
Adózott eredmény
2010
2011
millió forintban
Jóváhagyott osztalék
2010
2011
Pénzjegynyomda Zrt.
100
890
243
897
*
Magyar Pénzverő Zrt.
100
415
360
415
285
KELER Zrt.
53,3
1983
1743
0
**
•* A Pénzjegynyomda Zrt. osztalékfizetéséről még nem született tulajdonosi döntés.
•** A KELER Zrt. Közgyűlése későbbi időpontban kerül megtartásra.
Pénzjegynyomda Zrt.: a társaság 2011-ben eredményes gazdálkodási évet zárt. A nyereség
csökkenését döntően a bankjegyek iránti kisebb igény miatti árbevétel kiesés befolyásolta.
Pénzverő Zrt.: a 2011-es gazdasági évet kedvező eredménnyel zárta a társaság. Mindezt további
hatékonyságjavító és a jövedelmezőség megőrzését biztosító intézkedések kidolgozásával és
megvalósításával, mindenekelőtt a saját kibocsátású termékek és szolgáltatások értékesítési
volumenének és jövedelmezőségének növelésével biztosította a társaság.
KELER Zrt.: sok éve stabilan nyereséges gazdálkodást folytató vállalkozás. Eredménye a
szolgáltatói tevékenység eredményéből és a pénzügyi tevékenység eredményéből épül fel, melyek
2011-ben – bár a 2010-ben realizált eredménytől kismértékben elmaradtak - a tervezettnél
kedvezőbben alakultak.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
14
Devizatartalék-kezelés
A tartalékkezelés célja
A befektetői bizalom fenntartásához, a monetáris politikai
eszközrendszer működtetéséhez, illetve az állam devizakiadásaihoz
szükséges deviza biztosítása.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
16
A devizatartalék, a külsőadósság-mutatók és az M2
pénzmennyiség alakulása
milliárd euro
milliárd euro
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
0
2009. I.
0
IV.
10
III.
30
II.
20
2008. I.
60
IV.
30
III.
90
II.
40
2007. I.
120
M2
Bruttó külső adósság
Eredeti futamidő szerinti rövid adósság (jobb skála)
Éven belül lejáró külső adósság (jobb skála)
Devizatartalék (jobb skála)
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
17
A devizatartalék változásának összetevői
A devizatartalék állománya 2011-ben 4,1 milliárd euróval 37,8 milliárd euróra nőtt.
A devizatartalék alakulásának főbb összetevői 2011-ben
(milliárd euróban)
Devizakötvény-kibocsátás és hitelfelvétel
5,2
Nettó EU-transzfer
4,3
Bankoknak nyújtott devizahitel törlesztése
0,5
Tartalék hozama
0,9
Magán-nyugdíjpénztári vagyon értékesítése
1,0
Állam lejáró devizahitelei és kamatfizetése
-5,9
Állam deviza kifizetései (MÁK tranzakciók)
-0,9
Egyéb tételek (főként ÁKK devizabetétjének derivatív
-1,0
pozíciókhoz kötődő változása,
MOL-pakett állami
megvásárlása, a végtörlesztéshez kapcsolódó euroeladások és egyéb egyedi tényezők)
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
18
A jegybank eurót biztosított a hitelintézetek
végtörlesztésekből adódó fedezési tevékenységéhez
•
22 db tender 2011. október 3. és 2012. február 29. között, melyeken a
partnerkör eurót vásárolhatott forint ellenében a piaci EUR/HUF
árfolyamon (a beadott ajánlatok elfogadásáról az MNB döntött, a
legalacsonyabb elfogadott árfolyam került publikálásra a tendert
követően).
•
A deviza tényleges kifizetésére mindig
csak a végtörlesztések
megvalósulását követően került sor. A tendereken összesen 2679 millió
eurót vásároltak a partnerek, amelyből a megvalósult végtörlesztések
alapján 2586 millió euróhoz tudtak hozzájutni.
•
A programban részt vevő hitelintézeteknek vállalniuk kellett, hogy
először rövid külső forrásaikat csökkentik. Így nemcsak a
devizatartalék csökkent, hanem az ország rövid külső adósságának
csökkenéséből adódóan a tartalékszükséglet is.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
19
A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése
Konzervatív befektetési politika: alacsony kockázat és magas likviditás
mellett a lehető legmagasabb hosszútávú hozam elérése aktív
portfoliókezeléssel.
Likviditás
• Értékpapír szintű likviditási kritériumok: egy értékpapír kibocsátásból
maximálisan megvásárolható arány meghatározása
• Portfólió szintű likviditási limitek: a szélsőséges piaci körülmények
között is készpénzre váltható eszközök minimális mennyiségének a
meghatározása
A tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza folyamatosan
rendelkezésre állt.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
20
A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése
Biztonság
• Az MNB árfolyamkitettséget kizárólag euróban vállal fel (más devizák
árfolyamkockázatát derivatív eszközökkel fedezi).
• Kizárólag AAA-A minősítésű befektetési eszközök vásárolhatók.
• A hitelminősítések mellett az MNB piaci indikátorok alapján is
korlátozza az új befektetésre alkalmas eszközök körét. Az év során
hátralévő futamidő szerinti differenciált limitek kerültek bevezetésre.
• A befektetési portfóliók megcélzott átlagos hátralévő futamideje
decemberig 1,5 év volt, utána 1 évre csökkent.
• A Monetáris Tanács döntött a befektetések nagyobb diverzifikálásáról
(USA, Nagy-Britannia, Japán) – implementáció a 2012. év elején.
2011-ben sem fordult elő nem-teljesítéssel összefüggő kockázati
esemény az MNB portfoliójában.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
21
A tartalékon elért hozam
A tartalékportfóliók teljesítményét leginkább az ún. benchmarkot jelentő
referencia portfóliókhoz képest lehet értékelni. A benchmark portfóliók
egy passzívan kezelt portfoliót reprezentálnak, azaz össze lehet vetni,
hogy az MNB portfólióinak teljesítménye hogyan viszonyult egy hasonlóan
biztonságos piaci portfolióhoz.
Az öt aktívan kezelt tartalék portfólió teljesítménye 2011-ben (%)
portfólió
benchmark
különbség
Euro hitelkockázat-mentes
2,90
2,53
0,37
Euro befektetési
2,60
2,41
0,19
Euro pénzpiaci
1,28
0,76
0,52
Dollár befektetési
3,04
2,10
0,94
Dollár pénzpiaci
0,45
2,82
0,14
2,48
0,31
0,34
Súlyozott átlag
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
22
Működési költségek alakulása
Az MNB működési költségeinek alakulása nominál- és
reálértéken 2007-2012 között
Logisztikai
központ
üzembe
M Ft
15,500
14,500
Hatékonyságjavító
projekt,
szemléletváltás,
jogszabályi
változások
13,500
Új portfólió kezelő
rendszer, árfolyam
emelkedés hatása
12,500
11,500
10,500
9,500
8,500
7,500
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Nominálérték
14,794
14,576
14,911
13,727
12,783
11,882
2012
(terv)
11,957
2006. évi árakon
14,794
13,497
13,013
11,497
10,206
9,131
8,776
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
24
A költségek folyamatos csökkentése
•
A 2011. évi működési költségek a 2006. évihez képest reálértéken közel
40%-al
alacsonyabbak,
ami
5,7
milliárd
forintos
reálértékű
költségcsökkenést jelent ezen időszak alatt.
•
Az elmúlt három évben nominálértéken 3 milliárd forint megtakarítást ért
el az MNB, elsősorban a hatékonyságjavító projekt és a költséghatékony
megoldásokat előtérbe helyező szemléletváltás eredményeként, továbbá
jogszabályváltozásokból következően.
•
A 2010. évhez képest 900 millió forinttal csökkentek a működési költségek.
Főbb okok: értékcsökkenési leírás mérséklődése; egyszolgáltatós
épületüzemeltetés; készpénz-logisztikai rendszerek
szerződéseinek
felülvizsgálata; holokauszt-perrel kapcsolatos feladatok központosítása;
felsővezetők, MT tagok törvénymódosításból adódó jövedelemcsökkenése.
•
A 2011. évi működési költségek nominálértéken nem érték el a 12 milliárd
forintot, amire 1997 óta nem volt példa.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
25
A 2011. évet is érintő költségcsökkentő intézkedések
A költségcsökkenést eredményező intézkedések
egyrészt a hatékonyságjavító projekt megvalósításának folytatásához,
befejezéséhez kapcsolódtak (az MNB szakmai tevékenysége
színvonalának megtartása, fejlesztése mellett),
másrészt a projekt
révén a költséggazdálkodás egészére kiterjedő
szemléletváltáshoz, a takarékos és költséghatékony megoldások
előtérbe helyezéséhez kötődtek, pl.:
-
az eszközöknek a korábban tervezett időtartamon túli használata;
az informatikai költségek optimalizálása, a szállítói szerződések
felülvizsgálata;
a beszerzési folyamat eredményességének, az árverseny intenzitásának
növelése;
a külső szakértői támogatások igénybevételének csökkentése;
a költségtranszparencia növelése a takarékos szemlélet további erősítése
érdekében;
a használt épületek számának csökkentése és a meglévő létesítmények egy
szolgáltatós üzemeltetése;
a bankjegy-feldolgozási technológia karbantartási szerződéseinek
felülvizsgálata és racionalizálása, az értéktár-üzemeltetési tevékenység
„visszaszervezése”.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
26
A személyi jellegű ráfordítások és létszám alakulása
személyi jellegű
ráfordítás
Mrd Ft
létszám
Fő
9
800
8
700
7
6
600
5
4
500
3
2
400
2006
2007
2008
sze mé lyi je llegű ráfo rdítás
2009
2010
2011
2012. te rv
lé tszám (Te lje s munkaidős d olgozóra átszámítva)
2009-ben 400 millió forint megtakarítás jelentkezett, 8,9%-os létszámcsökkenéssel együtt.
2010-re további több mint 650 millió forintos költségcsökkenést ért el az MNB, a létszám
2,2%-os mérséklődése mellett.
A 2011. évben a személyi jellegű ráfordítások 123 millió forinttal csökkentek, miközben a
létszám lényegében nem változott.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
27
A személyi jellegű ráfordítások alakulása a költségvetési szektorral
összehasonlítva
A személyi jellegű ráfordítások alakulása a 2006. évhez
viszonyítva
120%
110%
100%
Állami költségvetés *
90%
MNB
80%
70%
2007
2008
2009
2010
2011
* Bruttó bérkiadás
Forrás: KSH
Az MNB személyi jellegű ráfordításai a 2006. évihez viszonyítva
minden évben csökkentek és a periódus végére 20%-kal
alacsonyabb szinten álltak. A költségvetési szférában a kezdeti
emelkedést csökkenés követte, így összességében a személyi
ráfordítások szinten tartása figyelhető meg.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
28
A létszám alakulása az MNB-ben és a költségvetési szektorban
A létszám alakulása a 2006. évhez viszonyítva
100%
90%
Költségvetés *
MNB
80%
* Kö zpo nti
kö ltségvetés,
ö nkormányzatok és
társadalombiztosítás
70%
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: KSH
Míg az MNB létszáma a 2006. évihez viszonyítva minden évben
csökkent, és a periódus végére 25%-kal alacsonyabb szinten volt. Addig
a költségvetési szféra létszámalakulására hasonló csökkenő tendencia
nem jellemző, 2011-ben 7%-kal volt alacsonyabb a létszáma, mint
2006-ban.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
29
Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai
A bankjegy- és érmegyártás ráfordításai
milliárd forint
millió darab
10
450
9
400
8
350
7
300
6
250
5
200
4
150
3
100
2
1
50
0
0
2007
2008
Bankjegy ráfordítás
2009
Érme ráfordítás
2010
2011
2012 terv
Bankjegy- és érmegyártás mennyisége (jobb skála)
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
31
Felirat-változtatás
•
2012-ben gyártandó érmék
• 10-10 millió darab öt, tíz, és húsz forintos
• Felirat változtatás költsége 5 millió forint
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
32
Beszerzési tevékenység
Korszerű beszerzési tevékenység
•
•
•
A 2010-ben végrehajtott működés- és szervezetfejlesztési program (Beszerzés stratégiai
átalakítása projekt) során a törvényi megfelelőség fenntartása mellett a Bank beszerzési
gyakorlatát közelítettük a legjobb versenypiaci gyakorlathoz.
A lezárult projekt sikerét igazolja, hogy 2011-ben a hatékony piaci munka nagyobb
versenyt eredményezett:
• ajánlattevők száma 20%-kal nőtt
• A felkért cégek közül ajánlatot adók aránya az előző évi 68 %-ról 75 %-ra emelkedett
• eljárások átlagos átfutási ideje 10%-kal csökkent
• Az e-aukciós eszköz alkalmazásával lebonyolított beszerzések aránya 2010-hez képest
29%-ról 43%-ra nőtt, az elért átlagos megtakarítás 24%.
A Transparency International felügyelte az MNB Felhasználói oldali munkaállomások
beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárását, és végső jelentése szerint: „az MNB a vizsgált
eljárást jogszerűen, illetve a tisztesség és az átláthatóság legmagasabb szintű
kívánalmainak megfelelően bonyolította le”.
Közbeszerzési eljárások 2011-ben
az egy eljáráshoz beérkezett ajánlatok átlagos száma
egy benyújtott ajánlat mellett lebonyolított közbeszerzés
Országos átlag*
MNB
2,6
4,8
49,1 %
14,2 %
* forrás: MaKAB (Magyar Közbeszerzési Adatbázis)
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
34
Társadalmi felelősségvállalás
Az MNB a társadalmi felelősségvállalási tevékenysége
szerteágazó
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
36
Környezettudatos működés
2011-ben bevezettük a KÖVHIR-t (Környezetvédelmi és Vezetési hitelesítési
rendszer), ami környezettudatos működésünk szervezettebb, intézményesítettebb
formáját biztosítja. A rendszer a környezeti teljesítmény folyamatos javítására
irányul:
• 2011-ben a villamos-energia felhasználás 7,6%-kal csökkent
• A CO2 kibocsátásunk 7,3%-kal mérséklődött
• A kommunális hulladék mennyisége tavaly 35%-kal volt alacsonyabb, mint 2010-ben.
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
37
Jótékony célú kezdeményezések - Brikett pályázat
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
38
Pénzügyi kultúra fejlesztése
Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András
39
Összefoglaló
Összefoglaló
• A jegybank eredménye nem a jegybanki működés
sikerességének mérőszáma.
• Az MNB éves eredménye miatt a költségvetésnek térítési
kötelezettsége nem keletkezett.
• Az
MNB
konzervatív
befektetési
politikájának
köszönhetően a tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza
folyamatosan rendelkezésre állt.
• Az MNB portfoliójában 2011-ben sem fordult elő nemteljesítéssel összefüggő kockázati esemény.
Összefoglaló
• A jegybank 2011-ben is példamutató gazdálkodást
folytatott.
• Az MNB 2011. évi működési költségei nem érték el a 12
milliárd forintot, amire 1997 óta nem volt példa. a
2011. évi működési költségek a 2006. évi költségekhez
képest reálértéken közel 40%-al, 5,7 milliárd forinttal
csökkentek.
• Az MNB kimagasló eredményeket ért el a
környezettudatos
működés
és
a
társadalmi
felelősségvállalás területén is.
Köszönjük a figyelmet!

similar documents