Alarendelo_osszetett_mondatok_II_diak

Report
ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT
MONDATOK II.
Határozói és
jelzői
mellékmondat
ok
HATÁROZÓI
ALÁRENDELÉS
ÁLLAPÍTSD MEG AZ ALÁRENDELŐ
MONDATOK FAJTÁIT!
 Azért szóltam csak, hogy ne érjen meglepetésként a
hír.
 Azon nevettek, hogy olyan furcsa képet vágott .
 Elmentem sétálni, mert már eluntam az egész napi
olvasást.
 Akkorát rúgott a labdába, hogy az kiröpült a
stadionból.
 Annyiszor kért, hogy már nem volt szívem nemet
mondani.
 Ha most elmész, többé ne is gyere vissza .
 Amerre jártunk, mindenütt fácánokat lehetett látni .
VÁLASZD KI AZ IGAZ ÁLLÍTÁSOKAT!
A. Határozói mellékmondatból annyiféle lehet,
ahányféle határozó létezik.
B. A határozói és a jelzői mellékmondatoknak nem
lehet sajátos jelentéstartalmuk.
C. Az olyan, akkora, annyi utalószót tartalmazó
főmondathoz csak jelzői mellékmondat tartozhat.
D. Az ahol vonatkozó határozószói névmással (vagy
névmási határozószóval) kapcsolt mellékmondat
csak helyhatározói lehet.
E. Az annak utalószó előfordulhat többféle jelzői
(birtokos, kijelölő, értelmező jelzői) és határozói
alárendelésben is.
Igaz állítások: .............................
MONDATÁTALAKÍTÁS
Alakítsd át az alábbi egyszerű mondatokat
határozói alárendelő összetett mondatokká
úgy, hogy a határozói igenév helyére illeszted
az utalószót!
Állapítsd meg a lehető legpontosabban az
alárendelések fajtáját!
 Megbotolván a küszöbben a gyerek nagyot esett.
 Szép idő lévén elmentünk kirándulni.
 Kis földkupacokat emelt a tövek fölé megvédve őket
fagytól.
 Futva tette meg az utolsó négy kilométert.
JELZŐI ALÁRENDELÉS
ÍRD A TÁBLÁZATBA AZ ALÁBBI JELZŐI
ALÁRENDELÉSEK BETŰJELÉT
a) Annak a lánynak szólj, aki a múltkor
is segített.
i) Van pár könyvem, olyan, ami téged
is érdekelhet.
b) Nem emlékszem annak az arcára,
akit csak képen láttam.
j) Akkora hibát követett el, hogy még
aludni sem tudott miatta.
c) Emlékszem az arcára a lánynak,
annak, akivel te ismertettél meg.
k) Ahány kék színt láttam, annyi új
árnyalatot fedeztem fel.
d) Annak adom az almát, aki tényleg
éhes.
l) A gúny olyan, mint a kígyómarás.
e) Annyi almánk termett, hogy egy
egész polc megtelt a befőttekkel.
m) Azt a lapot dobtad ki, amelyre a
legfontosabb címek voltak felírva.
f) Annyi termett, amennyi tavaly.
n) Amit mesél, annak a fele sem igaz.
g) Tejet ittam, annyit, amennyi csak
belém fért.
o) Annyira jól ismerem, mintha a saját
testvérem lenne.
h) Olyan levelet kaptam, hogy a könynyeim potyogtak tőle olvasás közben.
p) Láttam egy pókot, akkorát, mint egy
teniszlabda.
Minőség- és
kijelölő jelzői
alárendelés
Mennyiségjelzői
alárendelés
Birtokos jelzői
alárendelés
Értelmezői
(értelmező
jelzői)
alárendelés
Egyéb
alárendelés
2. AZ ALÁBBI ÖSSZETETT MONDAT
KÉTFÉLEKÉPPEN IS ÉRTELMEZHETŐ
A barátnődre gondoltam, aki a
múltkor itt járt.
SAJÁTOS
JELENTÉSTARTALMÚ
MONDATOK
SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ
MONDATOK (1)
Az alárendelő összetett mondatok között
vannak olyan mondatok, amelyek
mellékmondatai nemcsak a főmondat
valamely mondatrészét fejtik ki, hanem
még valamilyen sajátos jelentéstartalmat:
hasonlítást,
feltételességet,
következményt
megengedést
SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ
MONDATOK (2)
Típus
Jellemző kötőszók
Hasonlító
Feltételes
Következményes
mint, akár
ha
hogy, úgyhogy
Megengedő
bár, ámbár, habár, noha, ha … is, jóllehet
(olyan körülményt, feltételt foglal
magába, amely bizonyos fokig
ellentétben van a főmondat tartalmával,
de mégsem akadályozza meg, azaz
mintegy megengedi a főmondatban
foglaltak megvalósulását)
SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ
MONDATOK (3)
 Nem bánom azt, ha megvetsz is – megengedő
sajátos jelentéstartalmú tárgyi alárendelő összetett
mondat
 Olyat rendeltem, mint te tegnap – hasonlító sajátos
jelentéstartalmú tárgyi alárendelő összetett mondat
 Annyit rendeltem, hogy nem bírtam megenni –
következményes sajátos jelentéstartalmú tárgyi
alárendelés
 Nem szól az okos (akkor), ha bizonyosan nem tudja –
feltételes sajátos jelentéstartalmú időhatározói
alárendelés
SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ
MONDATOK (4)
A megengedő és a feltételes mellékmondatok
nem mindig mondatrészkifejtők
Hideg van, bár süt a nap – megengedő
Ha megengeded, előbb Marinak írok –
feltételes (inkább udvariassági formula)
VONATKOZÓ
MELLÉKMONDAT
A VONATKOZÓ MELLÉKMONDAT
Olyan tagmondat, ami egy mondatban
említett dologhoz szorosan kapcsolódik:
vagy a közelebbi azonosítására szolgál
(megszorító értelmű vonatkozó
mellékmondat),
vagy újabb állítást tesz róla (nem megszorító
vonatkozó mellékmondat).
MEGSZORÍTÓ ÉRTELMŰ VONATKOZÓ
MELLÉKMONDAT
1.
a) Kiléptünk arra a tisztásra, ahol a ház állt.
b) Kiléptünk a tisztásra. Arra, amelyiken a ház állt.
 A beszélő feltételezi, hogy több tisztásra is gondolhat a
hallgatóság, és azzal segíti az azonosítást, hogy a
vonatkozó mellékmondattal megpróbálja kizárni a többi
tisztást, amelyeken feltehetően nem állt ház.
 Ez a megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat .
 A megszorító értelmű vonatkozó mellékmondatokban
általában mutató névmásos az a kifejezés, amely az
azonosítás tárgyát jelöli (itt: arra a tisztásra ).
NEM MEGSZORÍTÓ VONATKOZÓ
MELLÉKMONDAT
2.
a) Elénk tárult egy füves tisztás, ahol juhok
legelésztek.
b) Elénk tárult egy füves tisztás. Juhok legelésztek
rajta.
 Itt valószínűleg nem több tisztás közül kell
választania a hallgatóságnak, csak el kell képzelnie
egy tisztást.
 A nem megszorító vonatkozó mellékmondat csak
annak az eszköze, hogy a beszélő újabb állítást
tegyen róla.
 Az amely(ek) csak egyetlen szerkezetben: az olyan
mondatokban, amelyekben az azonosítás tárgya nem
személy, és névszói alaptagú szerkezettel van kifejezve.
 Ha a vonatkozó mellékmondat megszorító értelmű, akkor
ilyenkor az amelyik is használható.
 Példák:
3. Nem személy, névszói alaptagú szerkezet:
a) Kiléptünk (arra) a tisztásra, (a)melyen/amelyiken a ház
állt. (Megszorító értelmű)
b) Kiléptünk egy tisztásra, (a)melyen egy ház állt. (Nem
megszorító értelmű)
Személy, névszói alaptagú szerkezet:
4.
Fogadták az elnököt, aki (*amely) rövid
látogatásra érkezett.
5.
 Nem személy, nem névszói alaptagú szerkezet :
a) Az alaptag mutató névmás:
Azt tették, amit (*amelyet) jónak láttak .
b) Az alaptag egy tagmondat:
Csökkent a kőolaj ára, ami (*amely) pánikot okozott .
c) Hiányzik az alaptag:
Megtettek értünk, amit (*amelyet) csak tudtak.
 Amikor a mutató névmás valójában egy tartalmas szerkezet
rövidítése, az irodalmi nyelv ilyenkor amelyt követel meg:
6.
Rövidítésre használt mutató névmás
 Nem a legjobb ajánlatot választották , hanem azt [az ajánlatot],
(a)mely/amelyik a legolcsóbb volt .
Minden más esetben más vonatkozó névmást használunk. Ha
személy az azonosítás tárgya, esetleg megszemélyesített dolog,
vagy az emberhez közel álló állat, akkor minden nyelvváltozatban
aki(k) használatos, ha nem, akkor ami(k), illetve azonosítandó hely
esetében ahol, ahová, ahonnan, azonosítandó idő esetén amikor,
amikor tól, ameddig és így tovább.

similar documents