Köztisztviselői törvény 3.

Report
A közszolgálati jogviszony
megszűnése, megszüntetése
Mikor szűnik meg a
közszolgálati jogviszony?
•
• a) a kinevezésben foglalt határozott idő
lejártával,
• b) a köztisztviselő halálával,
• c) e törvényben meghatározott esetekben,
• d) az igazságügyért felelős miniszter által
vezetett minisztériumba beosztott bíró, illetve
ügyész
minisztériumi
beosztásának
megszűnésével,
• e) a 70. életév betöltésével,
• g) a közigazgatási szerv jogutód nélküli
megszűnésével,
• h) a köztisztviselő politikai vezetővé történő
megválasztásával, illetve kinevezésével,
• f) prémiumévek programban történő
részvétel,
illetőleg
különleges
foglalkoztatási állományba helyezés
esetén az erre vonatkozó külön törvény
szabályai szerint,
• i) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,
• Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltése
és az öregségi teljes nyugdíjhoz
szükséges szolgálati időt megszerzése,
kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és
hivatali érdek alapján a munkáltató a
jogviszonyt fenntartja.
Hogyan szüntethető meg a
közszolgálati jogviszony?
• A közszolgálati jogviszony megszüntethető:
• a) a felek közös megegyezésével,
• b) áthelyezéssel a kormányzati szolgálati,
illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos
szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok
hatálya alá tartozó szervekhez,
• c) lemondással,
• d) felmentéssel,
• e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
Munkaviszony azonnali hatályú
felszámolása:
• És
az
érvénytelenség
jogkövetkezményeit alkalmazása, az
alábbi esetekben:
– Ha a köztisztviselő nem igazolja hogy
büntetlen előéletű
– Foglalkoztatást kizáró ok a munkáltató
tudomására
jut.
(hatósági
bizonyítványból vagy máshonnét)
Jogkövetkezmény:
• Felmentési idő és végkielégítés nem
illeti meg.
• Eljárás:
• A
megszüntetés
okát
és
jogkövetkezményeit közölni kell a
köztisztviselővel.
Közigazgatási szerv jogutód
nélküli megszűnése esetén:
• Köztisztségviselőt megilletű juttatás:
– Munkavégzési
kötelezettség
mentesítés idejére átlagkereset
alóli
A köztisztviselőnek másik közigazgatási
szervnél képzettségének, besorolásának
megfelelő köztisztviselői állás felajánlását
meg kell kisérelni.
Mikor mondhat le a köztisztviselő
a közszolgálati jogviszonyáról?
• Bármikor.
• Lemondási ideje: 2 hónap
• (Ennél rövidebb is lehet)
• Határozott
idejű
közszolgálati
jogviszony esetén a lemondási idő nem
terjedhet túl a kinevezési időtartamon.
Hogyan szüntethető meg
felmentéssel a közszolgálati
jogviszony?
• A közszolgálati jogviszony felmentéssel
akkor szüntethető meg, ha
• a) az Országgyűlés, illetve a helyi
önkormányzati
képviselő-testület
döntése alapján létszámcsökkentés
• b) megszűnt tevékenység
• c)
átszervezés
miatt
munkaköre
feleslegessé vált
• d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül
A közszolgálati jogviszonyt
felmentéssel meg kell szüntetni,
ha
a) a köztisztviselő hivatalára méltatlan
b)a köztisztviselő munkavégzése nem megfelelő
c) a köztisztviselő egészségügyi okból alkalmatlan;
d)a köztisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti
e)
a
rokkantsági
(baleseti
rokkantsági)
nyugdíjjogosultság , és a köztisztviselő azt kérelmezi;
• f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori,
valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételekkel
rendelkező köztisztviselő kérelmezi;
• g) az a nő, legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik,
és azt kérelmezi.
•
•
•
•
•
Hivatalára méltatlan
köztisztviselő
• Hivatalára
az
a
köztisztviselő
méltatlan, aki olyan magatartást
tanúsít, - hivatalon belül vagy kívülamely az általa betöltött beosztás
tekintélyét vagy a munkáltató jó hírét,
illetve a jó közigazgatásban vetett
társadalmi
bizalmat
súlyosan
rombolja.
• Emiatt
nem
várható
el
a
munkáltatótól hogy a jogviszonyt
fenntartsa.
• Ilyen magatartás különösen
• Pártatlanság
• Befolyástól való mentesség
• Hivatásetikai normák
megsértése
Szabályok a méltatlan
magatartás esetén
• A méltatlanság címén való felmentés
közlése előtt lehetőséget kell adni a
köztisztviselőnek
– a felmentés indokainak megismerésére
– és az azokkal szembeni védekezésre.
Kivéve, ha az eset összes körülményeiből
következően ez a munkáltatótól nem
várható el.
• A méltatlanság jogcímén történő felmentés
jogának gyakorlása:
• Tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül.
– Legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított
egy éven belül,
– bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség
elévüléséig.
– Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát
testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés
időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés
okáról a testületet tájékoztatják.
– A
hivatalára
méltatlanná
vált
köztisztviselő
jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal)
kell megszüntetni.
Ha a köztisztségviselő
munkavégzése nem megfelelő
• felmentésre akkor kerülhet sor, ha
• a) a munkáltató által végzett szakmai
munka
értékelése
alapján
a
köztisztviselő munkaköri feladatainak
ellátása nem megfelelő színvonalú, és
• b) a közigazgatási szervnél nincs
másik felajánlható munkakör.
• Ha van másik felajánlható munkakör:
• A köztisztviselő a felajánlott munkakör
elfogadásáról
vagy
elutasításáról
a
felajánlástól számított
• öt munkanapon belül írásban nyilatkozik.
• A
nyilatkozat
hiányát
a
munkakör
elutasításának kell tekinteni,
• ( kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő
önhibáján kívül eső okból következett be.)
• A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén
őt az új munkakörének megfelelően kell
besorolni
és
besorolásának
megfelelő
illetményre jogosult.
• Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a
munkakört:
– amelynek ellátásához a szakmai munka
értékelése
során
nem
megfelelőnek
minősített
szakmai
követelmény
szükséges.
• Ha a köztisztviselő
– a felajánlott munkakört elutasítja, vagy
– ha a közigazgatási szervnél felajánlható
munkakör nincs,
akkor a köztisztviselőt a fel kell menteni.
Fontos!
• Egészségügyi
okból
alkalmatlanság esetén
menthető fel, ha:
bekövetkező
csak akkor
– A hivatali szervezetben nincs számára
betölthető munkakör vagy
– Van, de ő nem járul hozzá.
Bizalomvesztés
• Bizalomvesztésnek minősül, ha a
köztisztviselő nem a vezető iránti
szakmai lojalitással végzi munkáját.
• A bizalomvesztés indoka kizárólag a
köztisztviselő magatartásában, illetve
munkavégzésében megnyilvánuló és
bizonyítható tény lehet.
Nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv határozatával kell
igazolni
• Rokkantsági nyugdíjra jogosultságot
• Rokkantság ténye
• Szükséges szolgálati idő
• Előrehozott
jogosultságot
öregségi
nyugdíjra
• Szükséges szolgálati idő
• 40 év jogosultsági időt nőknél
FONTOS!
• A munkáltató a felmentést köteles
megindokolni.
• Az indoklásból a felmentés okának
világosan ki kell tűnni és
a
munkáltatónak kell bizonyítnia, hogy
a felmentés indoka valós és okszerű.
Mennyi a felmentési idő?
• A felmentési idő két hónap.
• Határozott
idejű
közszolgálati
jogviszony megszüntetése esetén a
felmentési idő nem terjedhet túl azon
az időponton, amikor a közszolgálati
jogviszony a kinevezés értelmében
felmentés nélkül is megszűnt volna.
• A
köztisztviselőt
a
felmentés
időtartamának legalább a felére a
munkavégzési
kötelezettség
alól
mentesíteni kell, erre az időtartamra
átlagkeresetre jogosult.
• A
köztisztviselő
a
munkavégzési
kötelezettség alóli mentesítés idejére járó
átlagkeresetre
havonta
egyenlő
részletekben jogosult.
Végkielégítés
•
A
köztisztviselőt
–az
alábbi
kivételekkel– végkielégítés illeti meg,
ha közszolgálati jogviszonya felmentés
vagy a közigazgatási szerv jogutód
nélküli megszűnése következtében
szűnik meg.
5
Végkielégítésre nem jogosult
a köztisztviselő, ha
•
• a) a felmentés a gyakornoki idő alatt történt;
• b)1legkésőbb
a
közszolgálati
jogviszony
megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak
minősül
• c)felmentésére nem megfelelő munkavégzése
miatt került sor
• d)közszolgálati jogviszonya szervezeti vagy
jogállás változás miatt szűnt meg és az új
munkáltatóval
foglalkoztatásra
irányuló
jogviszonyt létesít;
• e)méltatlanság címén mentették fel
Végkielégítés mértéke:
• A
végkielégítés
összege,
ha
a
köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban
töltött ideje legalább
• a) három év: egyhavi,
• b) öt év: kéthavi,
• c) nyolc év: háromhavi,
• d) tíz év: négyhavi,
• e) tizenhárom év: öthavi,
• f) tizenhat év: hathavi,
• g) húsz év: nyolchavi (?????)
• – a felmentési idő kezdetekor vagy a
közigazgatási szerv jogutód nélküli
megszűnésekor
irányadó
–
illetményének megfelelő összeg.
Végkielégítésre vonatkozó
egyéb rendelkezések
• A végkielégítés mértéke négyhavi
illetmény összegével emelkedik,
• ha a köztisztviselő közszolgálati
jogviszonya
– az öregségi nyugdíjra vagy
– a korkedvezményes öregségi nyugdíjra
való jogosultság megszerzését megelőző öt
éven belül szűnik meg.
• Nem illeti meg az emelt összegű
végkielégítés a köztisztviselőt, ha
valamelyik jogcímen korábban már
emelt
összegű
végkielégítésben
részesült.
• Fontos!
• A kifizetett végkielégítés összegét
fel kell tüntetni a közszolgálati
igazoláson.
• A
végkielégítés
mértékének
meghatározásakor csak a közigazgatási
szervnél
közszolgálati
jogviszonyban
eltöltött időt lehet figyelembe venni.
• Határozott időre létesített közszolgálati
jogviszony
felmentéssel
történő
megszüntetése esetén a végkielégítés
összegének
meghatározásánál
a
kinevezés és a felmentés közötti
időtartamot kell figyelembe venni.
Végkielégítés fele jár ha…
• A végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselő,
ha felmentésére azért került sor, mert az áthelyezéséhez nem
járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal
tagadta meg, így különösen, ha
• a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi
illetménye 80%-ánál,
• b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb
vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró
munkakört ajánlanak fel,
• c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott
idejűt ajánlanak fel,
• d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési
eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két
órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő
esetében a másfél órát meghaladja
• akkor is a köztisztviselő besorolása
szerinti illetményt kell figyelembe
venni,
ha
besorolása
szerinti
illetményénél magasabb illetményben,
címadományozásban,
főtanácsadói,
tanácsadói megbízásban részesült.
Mikor kell kifizetni a
végkielégítést ?
• A végkielégítést a felmentési idő utolsó
napján kell kifizetni.
Mikor minősül nyugdíjasnak a
köztisztviselő?
• a) a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló
törvény
szerinti
öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi
nyugdíjhoz
szükséges
szolgálati
idővel
rendelkezik
(öregségi
nyugdíjra
való
jogosultság),
• b) az a) pontban említett korhatár betöltése
előtt öregségi nyugdíjban, vagy
• c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban,
vagy
• d)
előrehozott
(csökkentett
összegű
előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
• e) a nők 40 éves jogosultsága szerinti
nyugdíjban, vagy
• f) szolgálati nyugdíjban, vagy
• g) korengedményes nyugdíjban, vagy
• h) más, az öregségi nyugdíjjal egy
tekintet alá eső nyugellátásban, vagy
• i) rokkantsági (baleseti rokkantsági)
nyugdíjban részesül, illetve
• j) ha az előrehozott öregségi nyugdíj
vagy a nők 40 éves jogosultsági ideje
alapján felmentését kéri.

similar documents