Zrinyi_Miklos

Report
SORS BONA NIHIL ALIUD
Zrínyi Miklós (1620-1664)
 Politikus és hadvezér, mellesleg író
 Pázmány Péter neveli
 Habsburg-hű, katolikus nevelés
 1628. Graz – jezsuita iskola
 1632-33. Bécs
 1633. Nagyszombat, de a következő évben újra Bécs
 1635-1637. Zrínyi itáliai tanulmányútja (peregrináció)
 1641. Birtokosztozkodás – nyelvi elkülönülés
Zrínyi könyvtára
Pest és Buda Zrínyi korában
Szerelmek
 1643. Esterházy Júlia Anna
 1645. Eljegyzi Draskovics Mária Euzébiát (VIOLA)
 1646. Feleségül veszi
 1650. Felesége halála
 1652. Újabb házasság Löbl Mária Zsófiával
Előrehaladás
 1646. Zrínyi Horvátország kapitánya (tábornoka)
 1648. Zrínyi Horvátország bánja (királyi helytartója)
 Közben 1647-48. Szigeti veszedelem
 1664. november 18. vadkanvadászat (Zrínyi halála) –
legendák
Politikai, hadvezéri tevékenység






1618-1648: harmincéves háború; 42-44 Zrínyi tábornok
1653: Zrínyi nemzeti pártot szervez
1652-53. törökellenes harcok
Nagy tekintély – Bécsnek nem tetszik
Montecuccoli
Zrínyi
1661. Zrínyi-Újvár megépítése
a Muraköz
védelmére
szálka a török szemében
 1663: magyar főparancsnok
 1663-64: hadi sikerek a török ellen
 1664: Bécs nem segíti, Zrínyi-Újvár elesik
Zrínyi-Újvár
 350 évig még a pontos helyét sem ismerték a kutatók
 1661-ben építtette Zrínyi-Újvárat, amely mindössze három évig állt. A
törökök ugyanis - győztes csatájuk után - a földdel tették egyenlővé
 Zrínyi Miklós korának katonai zsenije volt:
 Olyan pontra telepítette a várat, ahonnan a Muraközbe vezető vízi
átjárót ellenőrizni tudta.
 Itt olyan gázló volt - és híd is állt -, amelyet a közeli Kanizsa várát
megszálló törökök szintén előszeretettel használtak portyázásaik
során.
 Zrínyi úgy építtette meg az erődöt, hogy a területet egy dombvonulat
védte, három oldalról pedig víz fogta közre. Két oldalról a Mura,
harmadik oldalán pedig egy felduzzasztott halastó ölelte.
 Zrínyi a terep kínálta lehetőségeket is kihasználta: például nem vágatta
ki a növényzetet, hanem beépíttette azokat a várba. A támadó törökök
egy nagyjából 300 méter széles sávba szorultak be, aminek
következtében a védők nagy pusztítást tudtak végezni körükben.
Művei – prózai művek
Politikai meggyőződése, elvei prózai műveiben
 Tábori Kis Tracta (1646-51) – a hadtudomány egészét
kívánta felölelni, de befejezetlen maradt
 Vitéz hadnagy (1650-53) – nem önálló munkának
készül, aforizmák, alkalmi elmélkedésgyűjtemények
 Mátyás király életéről való elmélkedések (1655-57)
 Az török áfium ellen való orvosság (1660-61)
Művei – prózai művek
Politikai meggyőződése, elvei prózai műveiben
 Tábori Kis Tracta (1646-51)
 Vitéz hadnagy (1650-53)
 Mátyás király életéről való elmélkedések (1655-57)
 1655. az országgyűlésen megkísérlik elfogadtatni a
Habsburgok örökösödési jogáról szóló törvényt – sikertelenül
 Előtte röpirat jelent meg: bírálta a nemzeti királyokat, köztük
Mátyást is.
 Zrínyi valószínűleg erre válaszul írta művét
 Mátyás központosított hatalma példakép, ma II. Rákóczi
György erdélyi fejedelem (idealizált Mátyás-kép)
 Az török áfium ellen való orvosság (1660-61)
Művei – prózai művek
Politikai meggyőződése, elvei prózai műveiben
 Tábori Kis Tracta (1646-51)
 Vitéz hadnagy (1650-53)
 Mátyás király életéről való elmélkedések (1655-57)
 Az török áfium ellen való orvosság (1660-61) – röpirat.
Az adott időszak egyetlen helyes nemzeti programja:
 A népben megvan az ellenség kiveréséhez szükséges erő
 Külső (osztrák) segítség elutasítása
 Önálló magyar hadsereg követelése
Művei – szépirodalmi művek
Az Adriai tengernek Syrenaia (a cím magát a költőt
jelenti)
 Ajánlás az olvasónak
 Idillek (Viola szerelem)
 Az eposz (Szigeti veszedelem)
 Epigrammák (bűnök, erények)
 Óda (Feszületre)
 Peroratio (záróhang)
Halhatatlanság, de vitézi tetteiért.
NEM IROM PENNÁVAL...
Nem irom pennával,
Fekete téntával,
De szablyám élivel,
Ellenség vérivel,
Az én örök hiremet.
BEFED EZ A KÉK ÉG...
Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,
Órám tisztességes csak légyen utolsó.
Akár farkas, akár emésszen meg holló:
Mindenütt felyül ég, a' föld lészen alsó.
PERORATIO
(BEREKESZTÉS)
Véghöz vittem immár nagyhirü munkámat,
Melyet irigy üdő, sem tűz el nem bonthat,
Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat,
Sem az nagy ellenség, irigység nem árthat.
És mikor az a' nap eljün, melly testemen
Csak uralkodhatik, fogyjon el éltemen
Hatalma: magamnak ugyan nagyobb részem
Hordoztatik széllel az magas egeken.
S honnan Scitiábul kijütt magyar vitéz,
Merre vitézségét látta világ nagy rész,
Azokrul helyekrül minden szem reám néz,
Hirrel, böcsülettel, valamig világ lesz.
De hiremet nemcsak keresem pennámmal,
Hanem rettenetes bajvivó szablyámmal:
Míg élek, harcolok az ottoman hóddal,
Vigan burittatom hazám hamujával.
1566. augusztus 5-től szeptember 7-ig
Előzmények
 A mohácsi csata (1526) után Szigetvár katonai jelentősége







megnőtt.
A nyugati irányban előretörő hódítók útjában állt.
Török Bálint igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérő pártjára
állni, így több esetben is pártot váltott.
1530-ban Ferdinánd híve.
Megerődítette a tulajdonát képező várat a településsel együtt
(sokat tartózkodott Szigetváron Tinódi Lantos Sebestyén is)
1541-ben Szulejmán elfogatta Török Bálintot, a felesége azonnal
átadta a végvárat Ferdinánd királynak.
Pécs és Siklós eleste után a dél-dunántúli magyar végvári
rendszer legfontosabb erőssége lett.
1556-ban a vár őrsége megállította Ali budai pasa ostromló
seregét
„Nevének megfelelően, ez az erősség szigetképpen emelkedett ki a
nagykiterjedésű, mocsaras lapályból, s nedves időjáráskor
úgyszólván megközelíthetetlen volt. Három külön részből állt: a
tulajdonképi várból, az ó- és újvárosból; mindegyik külön, de
eléggé meg volt erősítve. Maga a vár is külső és belső várra oszlott.
A két várost mély árok övezte, mely az Almás vizéből táplálkozott.
Ellenben a várat nem a folyó, hanem süppedékes, mocsaras talaj
vette körül. A külső vár volt az erődítmények magva; ott lakott a
kapitány, ott voltak a raktárak, melyek előtt nagy szabad tér
szolgált az őrség rendes gyülekező helyéül. A belső vár egy nagy
gömbölyű toronyból állt, szűk és sötét helyiségekkel. Benne volt a
lőporraktár. A külső és belső vár közt keskeny, de mély árok
húzódott, melyen fahíd vezetett át. Külső, előre tolt védműve
Szigetnek nem volt, amint általában nem nevezhető elsőrangú
erősségnek, s nem is falai, hanem védői tették világhírűvé.”
 Szigetvár három szigetét a víz fölé épített fatutajok
kötötték össze.
 A legnagyobb sziget – az „óváros” bázisa – középen
helyezkedett el.
 Egyik oldalról az „új város”, a másikon pedig a
tulajdonképpeni erőd kapcsolódott hozzá.
A vár
Az ostrom
 A védők már kezdetben hátrányban voltak, mert a
száraz nyár miatt lecsökkent a mocsarat elárasztó víz
mélysége.
 Ami a tóban és várárokban maradt, azt elapasztották a
törökök.
 Két nap alatt elfoglalták a legkisebb szigetre épült
védhetetlen részt, de ez 3 ezer katonájuk életébe
került, a védők 300 embert vesztettek.
 A várból a Nádasdy-dombon lévő ágyúk folyamatosan
lőtték a támadókat, súlyos veszteségeket okozva nekik.
 Ahmed nagyvezír csalódottságában taktikát
változtatott: követeket küldött Zrínyihez, örökös
tulajdonba odaígérte neki Horvátországot és
Szlovéniát, amennyiben megadja magát.
 Zrínyi elutasította az ajánlatot.
 Ezt követően a törökök nyílvesszővel magyarul és
horvátul írt üzeneteket lőttek be a várba, hogy
rávegyék a védőket a kapuk kinyitására – hiába.
 A törökök folyamatosan súlyos veszteségeket
könyvelhettek el, legfontosabb embereiket a védők
megölték.
 A folyamatos kudarcok megviselték az idős szultánt –
meghalt.
 A nagyvezír a pánik elkerülése miatt napokig titkolta a
sereg előtt a szultán halálát – a szultánt beöltöztette a
köntösébe, s a holttestet sátra alatt egy székbe ültette,
mintha a szultán a seregeket figyelné.
 Már csak 300 védő maradt életben, Zrínyi tudta, hogy
közel a vég.
 A védők megölték a még életben maradt asszonyokat
és lányokat.
 Zrínyi levette páncélját, parancsot adott a kapu kinyitására.
 Két ágyúból tüzet nyitottak az ellenség soraira, majd kirohantak






a várból.
Zrínyit két végzetes lövés érte a mellén, egy nyílvessző a szemét
találta el.
Három kivételével minden tisztje és embere elesett.
A janicsárok azonnal levágták Zrínyi fejét, testét pedig egy
ágyúra helyezték.
A várba betóduló 3 ezer janicsárt az egyik földalatti
lőszerraktárban elrejtőzött fiatal nő felrobbantotta, a robbanás
csaknem mindenkit betemetett.
2 és fél ezer magyar és horvát
25 ezer török
Zrínyi Miklós, a szigetvári hős
 Ő az, aki a család
törökellenes hagyományát,
a család birtokait és
hatalmát kiteljesítette.
 Legyilkolta Ferdinánd
hadvezérét, Katzianert, aki
hozzá menekült.
 Átlagos nagyúri viselkedés
 Kiemelte a törökellenes
harc
Obsidio Szigetiana
Az olvasónak
Homerus 100 esztendővel az trojai veszedelem után írta historiáját;
énnékem is 100 esztendővel az után történt irnom Szigeti veszedelmet.
Virgilius 10 esztendeig irta Aeneidost; énnékem penig egy esztendőben, sőt
egy télben történt véghez vinnem munkámat. Egyikhez is nem hasonlitom
pennámat, de avval ő előttök kérkedhetem, hogy az én professiom avagy
mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb országunk
szolgálatjára annál: az kit irtam, mulatságért irtam, semmi jutalmot nem
várok érette. Őnekik más gondjok nem volt, nékem ez legutolsó volt.
Irtam, az mint tudtam, noha némely helyen jobban is tudtam volna, ha
több munkámat nem szántam volna vesztegetni. Vagyon fogyatkozás
verseimben, de vagyon mind az holdban, mind az napban, kit mi
eclipsisnek hivunk. Ha azt mondják: saepe et magnus dormitat Homerus
(1), bizony szégyen nélkül szemlélhetem csorbáimat, igazsággal mondom,
hogy soha meg nem corrigáltam munkámat, mert üdőm nem volt hozzá,
hanem első szülése elmémnek.
(1) olykor a jó Homérosz is szundikál. (Horatius.)
És ha ugyan corrigálnám is ugy sem volna in perfectione, quia nihil
perfectum sub Sole, nam nec chorda sonum dat, quem vult manus et
mens.(2) Fabulákkal kevertem az historiát; de ugy tanultam mind
Homerustul, mind Virgiliustul, az ki azokat olvasta, megesmerheti
eggyiket az másiktul. Török, horvát, deák szókat kevertem verseimben,
mert szebbnek is gondoltam ugy, osztán szegény az magyar nyelv: az ki
historiát ir, elhiszi szómat. Zrini Miklós kezének tulajdonitottam Szulimán
halálát: horvát és olasz conikábul tanultam, az törökök magok is igy
beszéllik és vallják. Hogy Istvánfi és Sambucus másképpen irja, oka az,
hogy nem ugy nézték az magános való dolgoknak keresését, mint az
országos dolognak historia-folyását. Akarmint volt, ott veszett Szulimán
császár, az bizonyos. Irtam szerelemrül is, de csendessen; nem
tagadhatom, hogy olykor az is nem bántott; osztán nem egyenetlen az
szerelem vitézséggel, abbul az versbül tanúltam:
In galea Martis nidum fecére columbae,
Apparet Marti quam sit amica Venus. (3)
(2) úgy sem volna tökéletes, mivel semmi sem tökéletes a nap alatt, hisz
még a húr sem azt a hangot adja, melyet a kéz és a lélek akar. (Cicero.)
(3) Mars sisakjában galambok fészkeltek; ebből is kitűnik, mily jó barátja
Marsnak Venus. (Ovidius.)
 A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana, a Szigeti




veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta
Írói szándéka: a szigetvári hősök önfeláldozásának
bemutatásával erkölcsi példát mutatni a magyarság
számára + magyar nyelvű eposz megteremtésének
kísérlete
Mintái Homérosz és Vergilius
Megmagyarázza, miért változtatta meg a forrásokat
Zrínyi halála – imitatio Christi
Szigetiek
Törökök
Gróf Zrínyi Miklós, horvát bán,
szigetvári főkapitány
Szulejmán, török szultán
Deli Vid, nagy erejű magyar vitéz a
legnagyobb szigeti hős
Demirhám, nagy erejű vitéz, szerecsen
vezér
Farkasics Péter, Zrínyi alvezére
Amirassen, szerecsen vezér, Demirhám
honfitársa
Radivoj, horvát származású harcos, tiszt
(vajda)
Hamviván, ifjú szerecsen vezér,
Demirhám barátja, Deli Vid párbajban
legyőzi
Juranics, ifjú tiszt (vajda), Radivoj
barátja
Delimán, a tatár kán fia, a tatár
csapatok vezése, az egyik legerősebb
török hős
Cumilla, a szultán lánya, Delimán
szerelme
Rusztán bég, Cumilla férje, Delimán
megöli hirtelen haragjában
Eposzi témák a Szigeti
veszedelemben
 Hírnév
 Harc, küzdelem, hősi halál
 Barátság
 Szerelem
I. ének - hírnév
 eposzi kellékek (barokk eposz!)
 Invokáció, propozíció (1-5. vsz.) – a hírnév
fenntartásához kéri a segítséget
 Hírnév: nemcsak a főhősé, hanem az alkotóé is
 Enumeráció: a harc szélesebb összefüggéseket vet fel
(kereszténység – mohamedánok, két világrész, két
világvallás küzdelme)
II. ének
 Négy epizódra oszlik (hangsúly a jellemzésen van)
 1. Arszlán (1-30)
 2. Szulimán hadútja Nándorfehérvárig (31-50)
 3. Gyula megvétele (51-60)
 4. A főhős, Zrínyi Miklós felvezetése (60-86)



Krónikás modorú bevezető és jellemzés Zrínyiről,
Ima a feszület előtt
A meghajló feszület válasza
 Az utolsó strófa biográfiai utalása: György, Zrínyi




nagyapja
Zrínyi bűnbánó imája személyes bűntudatot is
takarhat.
Forgách Ferenc rajzolta a szigeti hősről a legsötétebb
képet: kegyetlen, kapzsi, gyilkos
Meghajló kereszt (deus-ex-machina)
Forrása: San Giovanni Gualberto, illetve Szent Brigitta
története
VIII. ének
 Hajnal allegória (vö. II/32-37)
A szultán lova
A szárnyas ló
fekete szerecsen ló
Az ló fekete volt
véres nagy szemei
szemébül jön halál
Az orr likjain lángos szellők mennek
Orra likjábul tűz
Szája tajtékot vér
Mosódik zablája tüzes tajtékjával
A szultán
A hajnal
Fejér vékony patyolat vagyon fejében
Kis fejér patyolat magának fejében
halvány személyében
orcája van nagy fényességben
Szép arany az dolmánya is
Ő maga öltözött arany páncérüngben
Kemény misziri kard függ le óldalárul
Két szál hebanum csid van fényes
kezében
 Ábrázolási sztereotípiák (epikus művészet archaikus
elemei
 Ugyanígy az oroszlán-hasonlatot is akárkire ráhúzza,
akire ráillik
X. ének
 Tetőpont
 Művészi tömörítés (a 10 nagy ostrom helyett csak egyet
mond el)
 A főbb hősök mind szerepelnek, de köztük egyéni
párviadal még nincs
 egyrészt, hogy a sereg mint egész a figyelem
középpontjában maradhasson
 másrészt, hogy a további cselekmény érdekében a hősök
életben maradjanak
 Itt Zrínyi már valóságos óriás
XII. ének
Zrínyi szerelem-képe
 Tragikus, gyötrelmes, hosszú várakozás, rövid
gyönyörűség
 2 pár: Cumilla és Delimán; Borbála és Deli Vid
 Borbála és Deli Vid házasok, így a költészet számára
ábrázolhatatlanok
 A „kényes feladat” tehát Cumilla és Delimán
kapcsolata – XII/51.
50.
Mit mondjak ezeknek öszvejüvésérül,
Szerelmes iffiaknak sok szerelmérül?
Duplázzák csókokat egymás szája körül,
Venus triumfusán kedves szüvők örül
51.
Mint borostyán fával öszvekapcsolódik,
Mint kigyó oszlopra reá tekereszik,
Bachus levele is fára támaszkodik,
Ennyi mód két phoenix öszvecsingolódik.
52.
Hallgass tovább, Musám. Az török táborban
Sok idegen nép között nagy zendülés van,
Mert sok ezer török kapitán nélkül van;
Csak maga egyedül forgódik kajmékán.
 A négy sor mindegyikében a záró szófaj ige (az első és
az utolsó ige kölcsönös)
 Női elem szimbólumai: borostyán, kígyó, szőlőinda – a
támaszkeresés kifejezői
 Az utolsó sor – 2 phoenix – azonos, egyenlő
 Nominális elem kettősségének megszűnése
XV. ének
 Zrínyi mitikus hős, közelharcban legyőzhetetlennek




kell lennie
Ezt tudják a törökök is (ld. X ének)
Méltó társa a török táborban, Delimán már elesett,
tehát a mitikus óriást mással megölni nem lehet, csak
puskatűzzel
A mű vége hatalmas barokk látomás: Gábriel és az
angyalsereg mennybe viszi Zrínyit.
Az utolsó versszakban megjelenik a dédunoka is.
Szerkezet
 Előkészítés: (I-VI. ének)
 Az események három szálon indulnak (Isteni rendelkezés az égben,
Arszlán budai basa palotai vállalkozása, Zrínyi imája Szigetvárt.)
 A III. ének: a három szál összekapcsolása
 Hosszú expozíció (az ostrom csak a hetedik énekben kezdődik el)
 Két eposzi seregszemle: I. ének: a török sereg, V. ének: a szigetiek.
Ezek különbsége: a nyers erő áll szemben a mindent vállaló
heroizmussal.
 Fő cselekmény (VII-XIII. ének)
 A vár ostroma.
 Egyetlen ostromot mond el a X. énekben.
 A barokk követelménye a változatosság, ennek Zrínyi eleget tesz.
Összegzés
 A Szigeti veszedelem Zrínyi politikai koncepcióját segíti:
 Isten a magyarságot bűneiért a törökkel sújtja
 Megoldás: kiűzni a törököt, úrrá lenni a nemzet hibáin
 A szigeti hősök fölénye erkölcsi erejükben rejlik, mentesek a
nemzeti hibáktól. Noha a vár elesik, az erkölcsi győzelem az
övék.
 A török tábor lezüllik, fegyelem híján felmorzsolódik, vezére
meghal.
 Versforma – magyar alexandrin (4 db 12 szótagos, 4 ütemű
sor)
 1566 versszak (Szigetvár ostroma)
Barokk jegyek az eposzban





Miért eposz? – a korszak ezt tartotta a legmagasabb rendű műfajnak
Költői képek, halmozások, zsúfolt körmondatok
Patetikus megfogalmazás
Mitológiai és alvilági elemek
Eposzi kellékek használata:
 In medias res
 Propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek”
 Invokáció (fohász) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt” (múzsa
helyett Mária)
 Enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi
különbségek, erkölcsi fölény)
 Epitheton ornans (állandó jelzők)
 deus ex machina (isteni beavatkozás) - Istennek nem tetszett a magyarok
viselkedése, ezért bogarat ültetett Szulimán fülébe, hogy rontsanak a
magyarokra megtorlásképp. A mű végén angyalok serege viszi Zrínyit a
mennybe. Ezzel az isteni beavatkozás keretet ad az eposznak.

similar documents