El*adás címe * Palatino Linotype, Bold, 24pt Alcím, ha van * Palatino

Report
A szakképzés legfontosabb változásai
Bruckner László
főosztályvezető
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság
Fejlesztési Főosztály
2013.08.28.
1
Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb
változásai a 2013/2014. tanévre
A szakképzés átalakításának második szakasza
• A Kormány első szakmaszerkezeti döntésének
megjelenése 2012 őszén
• A szakképzési törvény több elemére irányuló
törvénymódosítás 2012 végén
• A „Követelménymodul” kormányrendelet teljessé válása,
azaz 1451 szakmai követelménymodul megjelentetése
2013 márciusában
• A szakmai és vizsgakövetelmények megjelenése (NGM,
HM, NFM, VM, EMMI, BM)
• A szakképzési kerettantervek megjelenése (összesen 292
db)
• Szakmai tantervi adaptációk (összesen 217 db)
Az első szakmaszerkezeti döntés a 2013/2014.
tanévre
• Még csak kételemű döntés a 2013/2014-es tanévre (támogatott/nem
támogatott szakmák és ágazatok)
• Megyékre és a Fővárosra tettek javaslatot még az rfkb-k (2012.
október 1-jétől már az mfkb-k működnek)
• Támogatott/nem támogatott szakképesítéseket és szakközépiskolai
ágazatokat határoz meg
• A költségvetési támogatás feltétele, hogy az iskola támogatott
szakmába vagy ágazatba iskolázzon be, azaz a szakmaszerkezeti
döntésnek megfelelően képezzen
• Vonatkozik az állami és a nem állami szakképző iskolai fenntartókra
is
• A döntés a 331/2012. (XI. 28.) Korm.rendelet mellékleteiben
található
A szakképzési törvény 2012 végi módosítása
•
•
•
•
A változások zöme 2013. január 1-jén lépett hatályba
Kihirdette a 2012. évi CCXV. törvény
Leginkább pontosító, korrekciós változások, amelyek a törvény 2012.
január 1-jétől történő alkalmazása óta merültek fel
Ezek közül a legfontosabbak:
 Az ingyenesség szabályainak pontosítása
 A képzés munkarendváltás nélküli befejezésének lehetősége
 A vizsgabizottság 4. tagjának nem kell a névjegyzéken
szerepelnie
 A tanuló pótolhatja a mulasztását szorgalmi időszakon kívül
is
 A tanulószerződés, együttműködési megállapodás szabályai
 Kizárólag gyakorlati képzés célt szolgáló tanműhely
fogalma
 Tanulói juttatás kifizetésének, átutalásának pontosítása
A szakmai követelménymodulok teljes körű
megjelentetése
• A szakmai és vizsgakövetelmények (szkvk-k) a szakmai
követelménymodulból épülnek fel
• 2012 nyarán összesen 77+2 szakmára 320 szakmai
követelménymodul jelent meg [217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet]
• 2013 márciusában ez 1451-re egészült ki (84/2013. Korm. rend.]
• A teljes OKJ valamennyi szakképesítését lefedik a
követelménymodulok
• A 84/2013. (III. 21.) Korm. rend. kis részben az OKJ-t is
módosította, és az elnevezések, jelölések változása miatt pedig a
szakmaszerkezeti döntés adatait is
A szakmai és vizsgakövetelmények
• A szakmai követelménymodulból alapján kerültek kiadásra
• A HM két szakképesítésére már 2012 nyarán megjelentette szvk-it
[19/2012. (VIII. 28.) HM rendelet]
• Az NGM a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelettel 2012 nyarán
összesen 77 szakmában jelentette meg az szvk-it
• Ez a szám egészült ki 2013 márciusában 249-re, amely szvk-kat a
gazdasági kamara dolgozta ki [12/2013. (III. 28.) NGM rendelet]
• Márciusban még az NFM szvk-i jelentek meg [2/2013. (III. 29.) NFM
rendelet]
• Május végére megjelentek a VM, a BM és az EMMI szvk-i is [a
41/2013. (V. 28.) VM rendelet, 20/2013. (V. 28.) BM rendelet, 37/2013. (V. 28.)
EMMI rendelet]
A szakképzési kerettantervek I.
• A szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerültek kiadásra
• Valamennyi szakképesítésre az NGM miniszter adta ki egyetlen
rendeletben [14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben]
• 36.000 oldalon összesen 292 szakképzési kerettanterv jelent
meg
• Valamennyi szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe
tartozó szakmát tartalmaz
• Elsősorban az iskolai rendszerű szakképzésre, (néhány
kivétellel: SNI-s képzés, HÍD Programok)
• Szakmai tartalmuk, időkeretük illeszkedik a közismereti
kerettantervekhez
A szakképzési kerettantervek II.
• A szakiskolában a 3 éves és a 2 éves képzés óratervét is tartalmazza
• A szakközépiskolai szakmákra a „4+2-es” és a „4+1-es” képzési
forma óratervét is tartalmazza
• A szakközépiskolai ágazatokra nem kerültek kiadásra külön
kerettantervek, a szakmai tartalmat ugyanis a szakma kerettanterve
tartalmazza
• A rendelet 5. és 6. melléklete az SNI-s és a HÍD programban
oktatható (eredetileg az iskolai rendszerben nem oktatható) szakmák,
részszakképesítések kerettanterveit tartalmazza
• A felnőttoktatásra nem készült külön kerettanterv, a szakképző
iskolának
a
nappali
oktatásra
kidolgozott
szakképzési
kerettanterveket kell megfelelőn adaptálnia
A szakmai tantervi adaptációk
• A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményeként jelentek meg
• A 4 mellékletben 217 db szakmai tantervi adaptáció található
• A közismereti speciális szakiskolai és a Köznevelési Hídprogramra
kiadott kerettantervre épülnek
• SNI-s szakmai tantervi adaptációk:
 Rövidebb és hosszabb idejű képzések
 Két évfolyamos: 79 db, négy évfolyamos 85 db adaptáció
 Háromféle fogyatékosságtípusra és a tanulásban akadályozottakra
• HÍD II. program:
 Rövidebb és hosszabb idejű képzések (10 és 20 hónapos)
Egyéb változások
• Az Országgyűlés ez év tavaszán egy évvel, 2014 tavaszára tolta
el a nagy létszámú, összevont állami szakképző iskolák
létrehozására vonatkozó határidőt (2013. évi LXV. törvény)
 Továbbra is cél állami fenntartók tekintetében valós és kötelező
integráció
 A nem állami körben továbbra sem kötelező az integráció
• Köznevelési törvény módosítása: deklarálja, hogy a szakiskola és
a szakközépiskola is működhet kizárólag szakképzés
évfolyammal (Nkt. 12. § és 13. § - 2013. évi CXXIX. törvény)
Az új felnőttképzési törvény
Miért volt szükség új felnőttképzési törvényre?
A felnőttképzés minősége – az akkreditációs rendszer ellenére
– nem javult. Ez nem túlzás, mert ebben
• nem igazán érdekeltek sem a képzők, sem a résztvevők,
• ennek nem hatott ellene a „papírízű” akkreditációs
rendszer,
• nem volt hatékony ellenőrzés.
Eredmény: a felnőttképzésben kiadott bizonyítvány mögötti
valós tudás igencsak kérdéses
A 2013. évi LXXVII. törvény
A felnőttképzésben szabályozott képzések
A felnőttképzésről szóló új törvény a felnőttképzésben
szabályozott képzéseket négy un. képzési körre osztja:
• OKJ szerinti képzések (1. képzési kör)
• támogatott egyéb szakmai képzések (2. képzési kör)
• általános és egyéb támogatott nyelvi képzések (3.
képzési kör)
• támogatott egyéb képzések (4. képzési kör)
A törvény hatálya lényegében ezekre a képzésekre terjed
ki.
Az engedélyezés
• Felnőttképzésben szabályozott képzést csak hatósági engedély
birtokában lehet folytatni. Az engedély határozatlan időre szól. Az
engedély megadása kérelemre történik. (Köznevelési intézmény OKJ
szerinti szakképesítésre vonatkozó kérelme „egyszerűsített” eljárásban
kerül elbírálásra.) A kérelemhez - szakértő által előzetesen minősített képzési programot is csatolni kell.
• Az engedély további képzésekkel újabb kérelem beadásával,
illetve – meghatározott esetekben – a program egyszerű
bejelentésével egészíthető ki.
• A 2. és a 3. képzési körben csak az MKIK, illetve az NMH által
nyilvántartott szakmai vagy nyelvi programkövetelménynek
megfelelő intézményi képzési program készíthető.
Az ellenőrzés, szankciók
• A hatóság – szakértők bevonásával, kétévenként legalább egyszer
– ellenőrzi az engedéllyel rendelkező képző tevékenységét.
• A hatóság a nem megfelelően működő intézmények engedélyét
súlyos szabálysértés esetén visszavonja. Az engedély
megszerzésének feltétele, hogy a képző intézmény rendelkezzen
vagyoni biztosítékkal engedélye visszavonásának, tevékenysége
megszűnésének esetére.
• Az engedélyét teljesen elveszítő intézmény vezetője,
alapítványának, fenntartójának képviselője - az állami
intézményfenntartó képviselőjének kivételével - engedéllyel
rendelkező, más intézményben nem lehet vezető.
A szakértők és feladataik
• Felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő
az lehet, aki engedéllyel rendelkezik, vagyis szerepel a
nyilvántartásban.
• Hatósági szakértői feladatok ellátására kizárólag
nyilvántartásban szereplő szakértők kérhetők fel.
a
• A képzési programok előzetes minősítését is csak engedéllyel
rendelkező szakértők végezhetik.
• A hatóság szakértőkkel kapcsolatos feladatai segítésére
szakértői testületet (Felnőttképzési Szakértői Bizottság) hoz
létre.
Az MKIK szerepe a felnőttképzésben
A felnőttképzési rendszer működtetésében fontos szerepe lesz a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamarának. A Kamara
• összeállítja és vezeti az OKJ-n kívüli szakmai programkövetelmények
nyilvántartását,
• vezeti a programszakértők nyilvántartását.
A programszakértő részt vesz
• az engedély megszerzésére irányuló kérelmek elbírálásában az első és
második képzési körben,
• az intézmények képzési programjainak minősítésében az első és
második képzési körben,
• az intézmények hatósági ellenőrzésében, különös tekintettel a képzések
gyakorlati részének megvalósulására.
A törvény végrehajtását szolgáló részletes
szabályozás I.
Kormányrendelet határozza meg részletesen:
• az engedélyezési eljárás és követelményrendszer szabályait,
• a kérelem és bejelentés szabályait,
• a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának
szabályait,
• az engedéllyel rendelkező intézmények nyilvántartásának
vezetésére vonatkozó szabályokat,
• a kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó (a
törvényben megfogalmazottakon túli) szankciókat,
• az intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.
A törvény végrehajtását szolgáló részletes
szabályozás II.
Miniszteri rendeletek határozzák meg részletesen:
• az igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét,
• a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, a
Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és
működésére vonatkozó részletes szabályokat,
• a felnőttképzési szakmai programkövetelmények
nyilvántartásba
vételének
–
törvényben
megfogalmazottakon túli –követelményeit és eljárási
rendjét.
A kormányrendelet és a fenti miniszteri rendeletek tervezetei a
napokban kerülnek közigazgatási és társadalmi egyeztetésre.
Az átmeneti időszak
• Az akkreditált intézmények engedély megszerzése nélkül, a 2001.
évi CI. törvény szerint folytathatják az egyébként az új törvény
hatálya alá tartozó képzéseiket is.
• Az akkreditált képzési programok engedéllyel rendelkező képzési
programnak számítanak, és ÁFA mentesek.
• A már megkötött támogatási szerződéssel rendelkező képzéseket
végző intézmények intézményi akkreditációja a támogatási
szerződés lejártáig érvényben marad.
• A munkaügyi központ, valamint az NMH által állami vagy uniós
forrásból támogatott OKJ szerinti képzések – ez évben – a 2012.
augusztus 31-én hatályos OKJ alapján is indíthatók.
Szakképzési megállapodás
A szakképzési megállapodás
• Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a
szakképző iskola nem állami fenntartója a szakképzésről szóló 2011.
évi CLXXXVII. törvény 84. § (7) bekezdése szerint akkor jogosult
költségvetési hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei kormányhivatallal
szakképzési megállapodást kötött.
• A szakképzési megállapodás együttműködési megállapodás
a nem állami költségvetési szerv által fenntartott szakképző iskola
fenntartója és a szakképző iskola székhelye szerint illetékes fővárosi és
megyei kormányhivatal között a szakképzési állami feladatok
ellátásában való részvételről. A megállapodást a fenntartó minden
iskolája vonatkozásában külön, egyesével köti meg a
kormányhivatallal.
• A megállapodás megkötése során a szak- és felnőttképzési miniszter
egyetértési jogát az állami szak- és felnőttképzési szerven keresztül
gyakorolja. Az OKJ 6. mellékletében foglaltak vonatkozásában a
vidékfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja egyetértési jogát.
A megállapodás főbb jellemzői I.
• A szakképzési megállapodást főszabályként 5 évre köti a
fenntartó a kormányhivatallal, kivéve a 2013/2014-es
tanévet, mely tanév vonatkozásában egy éves
megállapodást kötnek.
• A fenntartó nyújtja be a kormányhivatalhoz a
megállapodás tervezetét, mely többek közt tartalmazza a
fenntartónak a szakképző iskolája költségvetési
hozzájárulásban részesítendő szakképzési alapfeladataira
kidolgozott, - a szakképzési megállapodás hatálybalépését
követő - öt tanévre vonatkozó tervét.
A szakképzési megállapodás főbb jellemzői II.
• A megállapodásban foglaltaknak összhangban kell állniuk a
fenntartó szakmaszerkezeti döntésre tett javaslatával, és a
megyei szakképzési tervben foglaltakkal.
• A megállapodás kizárólag a fenntartó olyan szakképző
iskolájára és olyan szakképesítésre és ágazatra vonatkozóan
köthető, amely szakképesítésre, vagy ágazat esetén az ágazati
szakközépiskolai oktatásra vagy az ágazathoz tartozó legalább
egy szakképesítésre a fenntartó működési engedéllyel
rendelkezik, továbbá amelyek a szakképzési megállapodás
időtartamának első tanévében a szakmaszerkezeti döntés
értelmében – a főváros vagy az adott megye és az adott
fenntartó esetében − támogatottak.
A szakképzési megállapodás szabályozása, és a
nyilvánosság
• A szakképzési megállapodás tartalmát és megkötését a
szakképzési törvény 88. § (2) bekezdés f) pontja alapján a
kormány rendeletben szabályozza, mely előkészítés alatt áll.
• Az egyetértési jog gyakorlására vonatkozó feltételeket és a
megkötött szakképzési megállapodások listáját az illetékes
minisztériumok honlapján továbbá az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv honlapján hozzák nyilvánosságra.
Uniós pályázatok
a szakképzés-átalakítás szolgálatában
1. „Gyakornoki program” (TÁMOP 2.3.4 A)
a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása:
2. Szakmai elméleti tanárok, gyakorlati oktatók pedagógiai
továbbképzése (TÁMOP 2.2.6)
3. A szakképzésben a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása
(TÁMOP 2.3.4 B)
4. A szakképzési törvény végrehajtásáért
Pályaorientáció, elektronikus nyilvántartások, adatbázisok, a szakmai
vizsgák szoftveres támogatása; MKKR (TÁMOP 2.2.1 és TÁMOP
2.2.2)
5. Szakképző intézmények felkészítése az új szakképzési törvény
szerinti képzések indítására pilot jelleggel (TÁMOP 2.2.5)
6. Saját munkavállalók képzése (TÁMOP 2.1.3 )
TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 kiemelt projekt
A szakképzés és felnőttképzés minőségének és tartalmának
fejlesztése
1.
alprojekt:
Mérés-értékelés kiterjesztése („1AP”)
2. alprojekt :
OKJ összehangolása a hatósági képesítésekkel („2AP”)
3. alprojekt :
Kerettantervek kidolgozása („3AP”)
4. alprojekt :
Szakmai folyamatellenőrzési rendszer kidolgozása(„4AP”)
5. alprojekt :
Az MKKR kidolgozása („5AP”)
1AP: Az alprojekt feladatai
• Feladatkészítés a Feladatbankba (FB) a komplex szakmai vizsgához
indikátor: 2500 db feladat
• Jelentős fejlesztés az informatikai rendszer tekintetében az alábbi
területeken:
•
•
•
•
•
•
•
feladatváltozatok generálása
feladatakkreditáció
szakmai információtulajdonosok, munkaadók bevonása
referenciafeladatok, vállalati feladatkészítés
más rendszerek integrálása
feladatszervezés
elektronikus feladatexpediálási rendszer kialakítása stb.
1AP: Előzmény és a fejlesztés
indokoltsága
•
Előzmény: TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002 kiemelt projekt
• A Feladatbankban nem az új, komplex vizsgáztatási
rendszernek megfelelő feladatok állnak rendelkezésre, ezek
nem illeszkednek az új típusú szakképzéshez
• Az új szvk-k kiadásával szükségessé vált a Feladatbank új
vizsgafeladatokkal való feltöltése
• Feladatbank elérése: https://feladatbank.nive.hu/
1AP: Kipróbálás képzési
körülmények között
• FB kipróbálása, próbavizsgák lebonyolítása
• Szakképző intézményekkel
• Intézményi képviselők (aktívan oktató tanárok), tanulók
• Eredmény: a szakképzés szereplőinek segítése – felkészülés
a szakmai vizsgákra, vizsgák lebonyolítása
1AP: A kipróbálásban részt vevők
és feladataik
• Kb. 30 intézményben, 100 fő (aktívan oktató tanárok)
• Félnapos budapesti felkészítés
•
Intézményi koordinátor
•
Felügyelő tanár
•
Javító tanár
• Különböző típusú feladatsor(ok) és szolgáltatások kipróbálása
2AP: A fejlesztés indokoltsága
• Jelenleg nem megoldott a hatósági képesítések és
kötött
foglalkozások
egységes
elven
alapuló
nyilvántartási rendszerének működtetése
• Sem a munkavállaló, sem a munkaadó nem tudja,
hogy milyen képesítéssel kell kötelező érvénnyel
rendelkezni az adott munka elvégzéséhez
2AP: A fejlesztés előnyei
• A képzők számára átlátható, tervezhető képzési
rendszert biztosít
• A munkaadók és munkavállalók számára biztosítja
a képesítések összehasonlíthatóságát és így az
elhelyezkedés megkönnyítését
2AP: Az alprojekt kiemelt
feladatai I.
• A hatósági képesítéseket és kötött foglalkozásokat leíró
dokumentumok
szerkezetének
és
tartalmának
hozzáillesztése az OKJ dokumentumrendszeréhez
• Javaslat kidolgozása a hatósági képesítések és kötött
foglalkozások új, átfogó, EU-konform szabályozási
rendszerére
2AP: Az alprojekt kiemelt
feladatai II.
„Időgép” létrehozása, amely a képesítések beszámíthatóságának és megfeleltetési lehetőségeinek változáskövető
táblázatát jelenti
Célja, hogy mintegy 40 évre visszamenően támpontot
nyújtson a szakképesítések aktuális munkaerő-piaci felhasználhatóságát illetően
3AP: Az alprojekt céljai
• A szakképzés egységességének,
az iskolarendszer átjárhatóságának
biztosítása
• Az iskolarendszeren kívüli
felnőttképzési intézményrendszerrel
való tartalmi kompatibilitás
megteremtése
3AP: Az alprojekt eddigi
eredményei
• Szakképzési tantervi ajánlások
• Szakképzési kerettantervek
• SNI és HÍD II. szakképzési kerettantervek és
szakmai tantervi adaptációk elkészíttetése
3AP: Az alprojekt további
feladatai
• A kerettantervek alkalmazását, a helyi folyamattervezést és az eredménykövetést szolgáló informatikai
rendszer kidolgozása
• Módszertani útmutatók készítése
• A kerettanterveket alkalmazók felkészítése
• A kerettantervek intézményi implementációjának
támogatása
• A kerettantervek bevezetésével kapcsolatos
tapasztalatgyűjtés
3AP: Informatikai rendszer
• Helyitanterv-készítő program
• Tanmenetkészítő program
• Órarendkészítő program
3AP: Módszertani útmutatók
Az elkészült új szakképzési
kerettantervekhez
az
alkalmazók részére hosszú
távon használható módszertani útmutatók készülnek –
összesen 67 db.
3AP: Az alkalmazók felkészítése
• Indikátor: 400 fő
• Egész napos felkészítés
• 9 helyszínen
 6 vidéki városban
 3 a fővárosban
INFORMATIKAI
RENDSZER
• Helyi tanterv
• Tanmenet
• Órarend
3AP: Intézményi implementáció
támogatása
Mentor szakértők közvetlen
kapcsolatfelvétellel és személyes jelenléttel segítik a
szakképző intézményeket.
3AP: Tapasztalatgyűjtés
Kérdőív és mélyinterjú
keretében az új típusú
képzési forma előnyeinek és
a felmerülő problémáknak a
feltárása.
4AP: A fejlesztés célja
• A szakképzés új rendszeréhez igazodó szakmai
folyamatellenőrzési rendszer kidolgozása
• Kellő számú szakember felkészítése
• A külső ellenőrzés feltételeinek biztosítása
• A képzés színvonala közelítsen a munkaerő-piaci elvárásokhoz
4AP: A fejlesztés folyamata
Szakmai
egyeztetések
Módszertani
kézikönyv
Informatikai
rendszer
Felkészítési
anyagok
Javaslattervezet a
jogi szabályozásra
Résztanulmányok
Informatikai
specifikáció
Zárótanulmány
Koncepciók
készítése
Anyagbányászat
Visszacsatolás
Szükségletelemzés
- Folyamatellenőrzési rendszer
finanszírozása
- A folyamatellenőrök területi és
szakmai megoszlása
Próbaellenőrzések
40 fő 120 ellenőrzés
4AP: A fejlesztés eredményei
• Az egységes szempontú értékelés lehetővé teszi
az intézmények összehasonlítását
• Az eredmények visszacsatolása és az esetleges
problémák feltárása lehetőséget ad a fejlesztésre
• Kellő információt nyújt a
döntéshozók számára
• Közelítés a munkaerő-piaci
igényekhez
4AP: Az iskolák szerepe és
feladatai
Szakértők bevonása: segítségnyújtás abban, hogy a jelenleg is aktív,
szakmai elméletet és gyakorlatot oktató pedagógusok kerüljenek
kiválasztásra (40, ill. 240 fő)
Részvétel és közreműködés:
• dokumentumvizsgálatok
• óralátogatások, értékelések
• próbaellenőrzések megbeszélése
Adatfeltöltés a támogató informatikai
rendszerbe (kitöltött űrlapok, információk)
Visszacsatolás: vélemény a
próbaellenőrzés tapasztalatairól; javaslatok
5AP: Mi a képesítési keretrendszer?
Szintleíró jellemzők: tudás, képesség, attitűd, autonómia és
felelősség
5AP: Mire jó az MKKR?
•
Atlátható és átjárható képesítési rendszer
•
Tanulási eredmények átvihetősége
•
Elhelyezkedés, pályaorientáció
•
Egész életen át tartó tanulás
•
Mobilitás
5AP: Az alprojekt tevékenységei
• Fogalmi alapok, szükségletelemzés
és módszertan meghatározása
• A szakértők felkészítése a
képesítések tanulási eredmény
megközelítésű leírására
• Javaslat a szakképesítés MKKR
szintjére -> validáció ->
döntéshozatal
• Együttműködés a társprojektekkel
és társadalmi partnerekkel
Kérdéseiket a [email protected]
vagy a [email protected]
email címre várjuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
53

similar documents