makro_8ea_1415_8

Report
A gazdasági élet problémái
I. Munkanélküliség
Mukanélküliség
• Munkanélküliség: ha a nemzetgazdaságban
aktív lakosság > foglalkoztatottak
• Önkéntes vagy kényszerű
• A modellekben eltér
Neoklasszikus: alapvetően önkéntes (súrlódásos)
Keynesiánus: alapvetően kényszerű (konjunkturális
strukturális)
Munkanélküliség a neoklasszikus modellben
• A túl magas reálbérszinttel magyarázzák.
• Ha a reálbér egyensúlyi szinten van, akkor a
munkakínálat megegyezik a munkakereslettel,
egyensúlyban van a piac.
• Ha a reálbér nő, akkor a munkakereslet kisebb, mint a
munkakínálat = munkanélküliség
• De az egyensúlytalanság az árszínvonal
alkalmazkodása révén megszűnne!
• Ha a piacok tökéletesek, hogyan jöhet létre tartós
munkanélküliség? + Ellentmond a tényeknek!
Munkanélküliség a neoklasszikus modellben
• Külső okok
• Ez azért maradhat fent tartósan, mert az árak
merevek.
• Miért merevek?
• A neoklasszikus modell csak az önkéntes
munkanélküliekre tudnak magyarázatot adni (1-2).
A kényszerű munkanélküliséget csak a gazdaságon
kívüli okokra tudják visszavezetni (3-4).
• Különböző magyarázatok:
Különböző magyarázatok
• Keresési modell: a munkavállalók nem rendelkeznek
megfelelő információval, hosszabb ideig ragaszkodnak a
magasabb bérhez.
• Implicit szerződések: a munkavállalók az alacsonyabb, de
biztosabb munkahelyeket részesítik előnyben, konjunktúra
idején viszont ragaszkodnak a magasabb bérekhez.
• Hatékony bérek modellje: a munkáltató nem tudja teljes
mértékben ellenőrizni az alkalmazottait, ezért a tényleges
kiemelkedő munkát kiemelkedő bérezéssel jutalmazza.
• A szakszervezetek: vannak olyan rétegek, amelyek a
választásoknál nagyobb szerepet játszik, ezért a vezetőségnek
jobban kell képviselniük ezen rétegeknek az érdekeit
(bennfentesek kívülállók).
Munkanélküliség a neoklasszikus modellben
• A klasszikus munkanélküliség: munkapiaci
túlkínálatot és árupiaci túlkeresletet jelent.
• Általános egyensúlyi modell (Malinvaud)
• Ha bér valamiért emelkedik és rögzül = munkapiaci
túlkínálat.
• A foglalkoztatást a kereslet határozza meg, ami az
egyensúlyinál alacsonyabb foglalkoztatást = kisebb
árupiaci kínálat = árupiaci túlkereslet
• Előbb utóbb megszűnik magától.
Munkanélküliség a neoklasszikus
modellben
P
(W/P)1 (W/P)e
AS0 AS1
Kínálat visszaesik
Valamiért a
Reálbér nő
Y
W/P
Foglalkoztatás
csökken
NS
ND
N
Y(K0,L)
Mukanélküliség a keynesiánus modellben
• Az árupiaci kereslet elégtelensége az ok
• Ha adott P mellett az összkereslet kisebb, mint
a teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás,
akkor a termelés ehhez a kereslethez igazodik,
ami munkanélküliséget eredményez
• Gazdaságpolitika kezelheti
Mukanélküliség a keynesiánus modellben
• Kezdetben: Adott P*, ekkor
árupiaci kereslet: Y0
• Ez adott technológia mellett
N0 munkával elégíthető ki
• Ekkor a munkanélküliség:
NS-N0
• Változatlan P mellett, ha nő
az árupiaci kereslet (Y1-re),
akkor a munkanélküliség:
NS-N1
• Gazdaságpolitika!
P
P*
N
ND
NS
AD’
AD
Y
N
N(Y)
NS
N1
N0
P0
P1
Y0 Y1
Y
Munkanélküliség
• Árupiaci kereslet növelésének módjai:
– Költségvetési politika (G, TR, T)
– Monetáris politika (forgalomban lévő
pénzmennyiség növelése)
Munkanélküliség csökkentése állami
megrendeléssel
– G nő → AD jobbra tolódik → vállalati
szektorban ND nő → kínálat nő
– A munkahelyteremtő program ára:
• Felborul a pénzpiaci egyensúly
• Kamatláb nő
kiszorítás
• Az árszínvonal növekszik
Munkanélküliség csökkentése állami megrendeléssel
i
LM
IS IS’
Y
P
AD’
AD
P0
Y
P
N
ND
N
N(Y)
NS
N1
N0
P0 P1 P’
P
Y0 Y1
Y
Munkanélküliség csökkentése monetáris expanzióval
LM LM’
i
Y nő, P nő,
viszont i csökken
IS
Y
P
AD’
AD
P0
Y
P
N
ND
N
N(Y)
NS
N1
N0
P0 P1 P’
P
Y0 Y1
Y
Megszüntethető?
• A munkanélküliséget elméletileg teljesen meg is
lehet szüntetni a fenti módszerekkel
• De két korlátozó feltétel:
a bizonytalan várakozásokat: fiskális és monetáris
politika korlátai
a minimálbérek magas szintjét.
• Utóbbinál: ha a minimális reálbér magasabb a teljes
foglalkoztatást jelentő egyensúlyi reálbérnél (P’-nél:
az ehhez tartozó reálbér már magasabb a
minimálbérnél).
• Túlkínálat van, és kényszerű munkanélküliség
Láttuk,hogy a kereslet növelésének hatásra Y
növekedésével N is nő
• Így a munkanélküliség csökken, amíg el nem
érjük a „teljes foglalkoztatást”, illetve
potenciális jövedelmet.
• Mekkora a munkanélküliség a potenciális
jövedelemnél?
• Ha ez előtt vagyunk mi a kapcsolat a
munkanélküliség változása és a jövedelem
változása között (rugalmasság)?
Okun-törvény
•
•
•
•
Statisztikailag vizsgálta az USA-ra
A potenciális jövedelemnél 4% a munkanélküliség
A munkanélküliség jövedelemrugalmassága 3,2
= A jövedelemnek 3,2%-kal kell növekednie, hogy a
munkanélküliség 1%-kal csökkenjen.
• Képletben: Yp  Yt  [1  0,032  ( u t  4)]
• Koronként és országonként változó!

similar documents