Közbeszerzés modul 11. tétel

Report
11. tétel
Alaphelyzet:
• Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásában
biztosítani kívánja, hogy az abban részt vevő
ajánlattevők
ajánlattételi
szándékuk
komolyságát
jelezzék,
ajánlatukat
fenntartsák, és a nyertes ajánlattevő
szerződést kössön.
• Fontos számára továbbá, hogy az ajánlattevő
a teljesítés során is betartsa az általa
vállaltakat.
Kérdések
• Mi a teendője az ajánlatkérőnek annak érdekében, hogy célját a
közbeszerzési eljárás során érvényesíteni tudja? Ön milyen
megoldást tud javasolni?
• Az ajánlatkérőnek ebben a kérdésben az eljárás melyik fázisában
kell döntenie? Változtat-e a válaszon az, ha kétszakaszos eljárásról
van szó? Hol kell az ajánlatkérőnek rendelkeznie a feltételekről?
• Bármilyen formájú és mértékű biztosítékot követelhet az
ajánlatkérő? Van-e valamilyen következménye az ajánlatkérő
szempontjából annak, ha biztosítékot igényel?
• Vannak-e a teljesítési időszakra vonatkozóan előírható biztosítékra
speciális szabályok a közbeszerzési törvényben?
• Van-e valamilyen következménye annak, hogyha az ajánlattevő
elmulasztja az ajánlatkérő által megkövetelt ajánlati biztosíték
rendelkezésre bocsátását?
Információtartalom vázlata
• Ajánlati
biztosíték
kikötése,
nyújtása,
visszatérítése, elvesztése
• Ajánlati kötöttség
• Teljesítési biztosítékra vonatkozó speciális
rendelkezések
• Az ajánlat érvénytelensége
Ajánlati biztosíték kikötése, nyújtása,
visszatérítése, elvesztése 1.
•
•
•
•
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a
továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával
egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott
időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az
ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A
biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt
nem lehet biztosíték adásához kötni.
A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő
fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés
alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az
ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy
ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.
A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati
kötöttségének megsértése esetére az ajánlatkérőnél - az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje
alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból
történő meghiúsulása miatt - előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell
megállapítani. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az
ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírnia.
A Kbt. 59. § (4) bekezdése alapján ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát
visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a
biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
Ajánlati biztosíték kikötése, nyújtása,
visszatérítése, elvesztése 2.
•
A Kbt. 59. § (5) bekezdése alapján a biztosítékot vissza kell fizetni
a)
az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné
nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon
belül;
b)
a nyertes ajánlattevő, valamint - a 124. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb
ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás
szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.
•
A Kbt. 59. § (6) bekezdése alapján ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a
pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg
tíz napon belüli megfizetésére köteles
a)
az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban meghatározott
vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket;
b)
a nyertes ajánlattevő, valamint - a 124. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb
ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.
•
A Kbt. 59. § (7) bekezdése alapján amennyiben az ajánlatkérő a 65. § (2) bekezdése szerint felkéri az
ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a
biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül - vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét,
illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül.
Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő a 65. § (2) bekezdése szerinti felkérésben felhívja az ajánlati
kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására.
•
Ajánlati kötöttség
• A Kbt. 83. § (7) bekezdése alapján a nyílt eljárásban az ajánlatkérő
a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez
(ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához
(ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van.
• Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati
felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől – azaz az
ajánlattételi határidőtől - számított harminc - építési beruházás
esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban
előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan napnál hosszabb időtartamban.
• Az ajánlati kötöttség egy alkalommal kiterjeszthető (Kbt. 65. § (2)
bekezdés). Az ajánlati kötöttség kiterjesztése nem haladhatja meg
az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60
napot.
Teljesítési biztosítékra vonatkozó
speciális rendelkezések
•
A Kbt. 126. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő
szerződésben biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az eljárást
megindító felhívásban közölni kell.
•
A Kbt. 126. § (2) bekezdése alapján a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények
biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított
ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.
•
A Kbt. 126. § (3) bekezdése alapján a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és
szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított
ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.
•
A Kbt. 126. § (4) bekezdése alapján a teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött
biztosítékot a szerződés hatálybalépésekor, a jótállási és szavatossági igények teljesítésére kikötött
biztosítékot a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot - a
szerződésben foglalt feltételek szerint - abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől
kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés
időpontjában.
A biztosíték határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban
nyilatkoznia kell.
Teljesítési biztosítékra vonatkozó
speciális rendelkezések (kieg.)
•
A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vagy egyéb
rendelkezésre bocsátandó biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívásban
a)
b)
•
•
előírja, hogy e biztosítékok a meghatározott határidőkig az ajánlattevőként szerződő fél
választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél
fizetési számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával, vagy biztosítási
szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel vagy
megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, és előírja, hogy a
biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik
megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában.
A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték
vonatkozásában ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a fizetési
számlájára történő a) pont szerinti befizetés helyett a biztosíték vagy annak
meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből
levonás útján kerüljön biztosításra.
A nyertes ajánlattevőként szerződő fél az egyik biztosítéki formáról a másikra
áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és
időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
Az ajánlat érvénytelensége
A Kbt. 74. § (1) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelen, ha
a)
b)
c)
d)
e)
azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
az ajánlattevő, vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban az alkalmasság igazolásában részt vevő
szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [24. §];
az ajánlattevőt, vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet
az eljárásból kizárták;
az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági
követelményeknek;
egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a
jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlatok ajánlatkérő által
előírt formai követelményeit;
A Kbt. 74. § (2): Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha:
a)
b)
c)
•
aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §];
lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan
kötelezettségvállalást tartalmaz [70. §];
az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt
mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.
A Kbt. 74. § (4) bekezdése alapján ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem
kell az értékelési szempontok szerint az ajánlatot értékelnie.
Összegezve:
Mi a teendője az ajánlatkérőnek annak érdekében, hogy célját a
közbeszerzési eljárás során érvényesíteni tudja? – ajánlati biztosíték
kikötése – FENT!
Az ajánlatkérőnek ebben a kérdésben az eljárás melyik fázisában kell
döntenie? – az eljárás megindítását megelőzően, az eljárást
megindító hirdetményben rendelkezni kell róla „A szerződést
biztosító mellékkötelezettségek” pontban.
Változtat-e a válaszon az, ha kétszakaszos eljárásról van szó? – csak
annyiban, hogy az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem
lehet biztosíték adásához kötni, így a részvételi felhívásban ez az
információ előzetes tájékoztatás a részvételre jelentkezőknek.
Hol kell az ajánlatkérőnek rendelkeznie a feltételekről? –
ajánlati/részvételi felhívás III.1.1) pont „A szerződést biztosító
mellékkötelezettségek”
Összegezve:
Bármilyen formájú és mértékű biztosítékot követelhet az ajánlatkérő? – A Kbt. 59. § (1)
bekezdése alapján ajánlati biztosítékot, a Kbt. 126. § alapján a szerződés
teljesítésének elmaradásával kapcsolatos biztosítékot, a szerződés hibás
teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékot, valamint
egyéb biztosítékot köthet ki ajánlatkérő. Ajánlati biztosíték mértékeként az
ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt
előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani az
összeget, a további biztosítékként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül
számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.
Van-e valamilyen következménye az ajánlatkérő szempontjából annak, ha biztosítékot
igényel? – visszafizetési kötelezettség lehet bizonyos esetekben (FENT!)
Vannak-e a teljesítési időszakra vonatkozóan előírható biztosítékra speciális szabályok
a közbeszerzési törvényben? – A Kbt. 126. § (4) bekezdése alapján a teljesítés
elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződéskötéskor kell
rendelkezésre bocsátani.
Van-e valamilyen következménye annak, hogyha az ajánlattevő elmulasztja az
ajánlatkérő által megkövetelt ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását? – A Kbt.
74. § (2) bekezdése alapján az ajánlata érvénytelen.

similar documents