A bevételek, ráfordítások számvitele

Report
Bevételek, költségek, ráfordítások és időbeli
elhatárolások



A törvény szerint az árbevétel a szerződés szerinti
teljesítés elismert, elfogadott értékében számlázott
összege vagy a készpénzzel kiegyenlített érték
Teljesítés alatt a szállítási szerződésben, megbízási
szerződésben meghatározott, vagy az ügyletre
vonatkozó megállapodásban foglalt feltételeknek
megfelelő és jogilag elfogadható - a vevő, a
megrendelő, a megbízó, a fuvarozó által elismert tényleges, szerződés szerinti, okmánnyal alátámasztott
teljesítést kell érteni
A teljesítés megtörténtét (beleértve a számlázott érték
helyességét is) a szerződésben meghatározott módon,
egyértelműen, a kívülálló számára is elfogadható,
bármikor ellenőrizhető formában igazolni kell




Az árbevételt a teljesítés megtörténtének időszakára az
elfogadott, igazolt összegben a számla alapján kell
elszámolni (felárakkal növelt, árengedménnyel csökkentett)
A nettó árbevételt módosító tételeket az eladó által
kiállított helyesbítő számla alapján kell elszámolni
Stornó számla kiállítására akkor kerül sor, ha a teljesítés
meghiúsul vagy a számlát tévedésből nem megfelelő
adatokkal készítik el
A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik akkor, ha
a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a
szerződés szerinti feltételektől való eltérések (pl.
mennyiség, egységár eltér) vagy a teljesítést követően
végrehajtott szerződésmódosítás (pl. minőségi
árcsökkentés) miatt adják



A kimenő számla késedelme nem értelmezhető,
hiszen maga az érintett a számla kibocsátója
Árbevétel csak (a másik fél által elfogadott) számla
alapján könyvelhető
Ha a számla nem állítható ki, mert a termék
átadása még nem történt meg vagy a szolgáltatás
még nem teljesült, akkor a készletek között marad
a teljesítmény közvetlen önköltsége, tehát nem
lehet eredményt kimutatni




Az időbeli elhatárolások az összemérés elvének
alkalmazásából következnek
Összemérés elve alapján a költségeket a
bevételekkel azonos időszakra kell elszámolni,
amit termékgyártás esetén a készletrevétel biztosít
Árbevételt időbeli elhatárolással csak több évet
érintően teljesített szolgáltatásnyújtás elszámolása
esetén lehet kimutatni!
Előfordulása részletfizetés, időszaki elszámolás
alkalmazásakor jellemző (pl.10. hótól n.éves elsz.)


Az értékesítés árbevételének megállapítása során a számla
szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a
szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a törvény
60. §-a szerint meghatározott és a vállalkozó által
választott - devizaárfolyamon kell forintra átszámítani
Ha az értékesítés devizában meghatározott ellenértékét
azonos devizaértékű importáruval, importszolgáltatással
egyenlítik ki, azaz az ügylethez kapcsolódóan pénzmozgás
nincs, akkor a szerződés szerinti devizaértéket az első
teljesítés napjára vonatkozó - a törvény 60. §-ában
meghatározott - devizaárfolyamon kell forintra
átszámítani, biztosítva ezzel, hogy a két tétel értéke
azonos összegű legyen forintban


Az értékesítés nettó árbevétele a belföldi
értékesítés és az exportértékesítés nettó
árbevételét foglalja magában
Az exportértékesítés határparitásos árbevételének
megállapításához szükséges, hogy az
exportértékesítés árbevételét csökkentse a magyar
határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti
útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási
tevékenység ellenértéke



Az olyan bevételek, amelyek nem képezik részét az
értékesítés nettó árbevételének, amelyek azonban a
rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek
fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek
bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek, egyéb
bevételnek minősülnek
Nem elhatároló ismérv a szokásos és a rendkívüli
mérték!
Az egyéb bevételek lehetnek:
◦ Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó
◦ Pénzügyi rendezéshez nem mindig kapcsolódó
◦ Pénzügyi rendezéstől független tételek
◦ Elszámolás-technikai jellegű egyéb bevételek



Év közben az egyéb bevételek elszámolása általában
a pénzügyi rendezéssel egyidőben történik
Zárás során a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző
üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevételek többségét
csak akkor lehet elszámolni, ha a pénzügyi
rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént
A mérlegkészítésig befolyt összegek biztos bevételt
jelentenek. Ilyenek: kártérítés, bírság, kötbér,
késedelmi kamat, a behajthatatlan követelésre
befolyt pénzösszeg és a költségek (a ráfordítások)
ellentételezésére kapott támogatás.
A vállalkozó számára biztos bevételt jelentenek a
jogszerűen igényelt, hatóságoktól járó bevételek, ezért
a mérlegkészítés időpontjáig igényelt és visszaigazolt
összeget el kell számolni, függetlenül a pénzügyi
rendezéstől
◦ a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére az
adóhatóságtól, illetve jogszabály által meghatározott
szervezettől - visszafizetési kötelezettség nélkül igényelhető támogatás összegét,
◦ a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményekhez
kapcsolódóan a biztosító által elfogadott,
visszaigazolt kártérítés összegét


Az egyéb bevétel elszámolásának nem feltétele a
mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi
rendezés, ha a számviteli törvény, illetve más
jogszabály eltérően rendelkezik
Ilyen eltérő rendelkezés például a bíróság által
jogerősen megítélt - korábban peresített követelés elszámolása, amit függetlenül a pénzügyi
rendezéstől a jogerős ítélet üzleti évében kell
bevételként kimutatni
A pénzügyi rendezéstől függetlenül kell egyéb
bevételként kimutatni
o az eredeti követelést engedményezőnél a követelés
engedményezésének (értékesítésének),
o a tárgyi eszközök, az immateriális javak közvetlen
értékesítésének,
o a kötelezettség teljesítésére, a csereszerződés
keretében, a tőkekivonással történő tőkeleszállításkor
átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz
számlázott, a vevő által elismert értékét, azért, mert ezen
ügyleteknél nem indokolt az értékesítés ellenértéke
elszámolásának általános szabályaitól eltérni
‣ A pénzügyi rendezéstől függetlenül kell egyéb bevételként
kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó nem számlázott - utólag
kapott engedmény követelésként elszámolt összegét a
jóváíró (értesítő) levél alapján
‣ A szerződésen alapuló (forgalmi) engedmény a szerződéses
gazdasági esemény részét képezi, ezért nem minősül
adott/kapott támogatásnak (Tao korrekció nincs) –
ellentétben a skontó késedelmi kamatot meghaladó részével
‣ Amennyiben az utólagos engedmény elszámolása
számlahelyesbítéssel történik, akkor azt az árbevétel
(költség) módosításaként kell elszámolni
‣ A követeléseknél , ha év közben az
értékvesztéssel csökkentett követelés könyv
szerinti értékét meghaladó teljesítésre (pénzügyi
rendezésre, beszámításra stb.) kerül sor , a
korábban elszámolt értékvesztést nem lehet
visszaírni, hanem az értékvesztéssel csökkentett
könyv szerinti értéket meghaladóan realizált
összeget - a követelés eredeti jogosultjánál egyéb bevételként kell elszámolni
Ilyenek:
 a korábban képzett céltartalék feloldása,
felhasználása,
 az immateriális javak, a tárgyi eszközök terven
felüli értékcsökkenési leírásának visszaírt összege,
 a követelések, a készletek visszaírt értékvesztése,
 a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete,
 a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti
vagy cégérték tárgyévben leírt összege,
 a nyereség jellegű kerekítési különbözet




A törvény az EGK 4. számú irányelvének megfelelően az
anyagjellegű ráfordítások körébe tartozik az
anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások értéke, az
egyéb szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési
értéke és az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
Anyagköltség az üzleti évben felhasznált vásárolt
anyagok (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés
visszaírt összegével növelt) bekerülési értéke
Az anyagok értékesítését Elábé címén kell elszámolni
Nem része az anyagköltségnek a hiányzó vásárolt
anyagok bekerülési értéke, továbbá a vásárolt anyagok
értékvesztésének összege, valamint nem csökkenti az
anyagköltséget a leltári többletek értéke



Az igénybe vett szolgáltatás a vállalkozási tevékenység,
a saját tevékenység érdekében (előfizetések is)felmerült
szolgáltatásokat foglalja magában
Az igénybe vett szolgáltatások tartozhatnak a
közvetített szolgáltatások közé is, ha megfelelnek az ott
megadott kritériumoknak
Az egyéb szolgáltatások értéke közé azon
szolgáltatások tartoznak, amelyek nem minősülnek sem
igénybe vett szolgáltatásnak, sem közvetített
szolgáltatásnak. Ilyenek a hatósági, az államigazgatási,
a banki, a biztosítóintézeti szolgáltatások, ha azokat a
vállalkozó tevékenysége érdekében vette igénybe




Az eladott áruk beszerzési értékeként az általában változatlan
formában értékesített vásárolt anyagok, áruk (értékvesztéssel
csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt)
bekerülési értékét kell számításba venni
Ez azonban nem zárja ki azt, hogy azon mások - például
bérmunkában - ne végezzenek értéknövelő munkákat
Az eladott áruk beszerzési értékét növeli az értékesített
betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke, de csökkenti a
visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke
Nem része az eladott áruk beszerzési értékének az áruk
leltározási hiányainak, többleteinek beszerzési értéke, az
alvállalkozói teljesítmények, a továbbszámlázott alvállalkozói
teljesítmények értéke, továbbá az áruk, az alvállalkozói
teljesítmények értékvesztésének összege



Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékének meghatározásakor azoknak a szolgáltatásoknak az értékét kell figyelembe
venni, amikor a vállalkozó - az értelmező rendelkezések szerint
- vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak (a vállalkozó a
szolgáltatást közvetlenül nem saját tevékenységéhez vette
igénybe), és az így vásárolt szolgáltatás ténylegesen
értékesítésre (továbbszámlázásra) is kerül
A közvetített szolgáltatással szembeni követelményeknek
azonban a Ptk-ban szabályozott esetekben az alvállalkozói
teljesítmény is megfelelhet, amennyiben szolgáltatás a tárgya az
alvállalkozói teljesítménynek
Ha az alvállalkozói teljesítmény tárgya termék, akkor ezt áruként
kell nyilvántartani



A személyi jellegű ráfordítások a bérköltséget, a
személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a
bérjárulékokat foglalják magukban
A bérköltség meghatározásánál a statisztikai
előírásokat veszi figyelembe a törvény
Bérjáruléknak minősül minden olyan hozzájárulás,
járulék, amelyet adók módjára fizetnek, amelyet a
foglalkoztatottak száma, illetve a személyi jellegű
ráfordítások alapján állapítanak meg (Szocho, Eho,
szakképzési hozzájárulás, céges szja stb.)


Személyi jellegű egyéb kifizetés minden olyan
kifizetett, elszámolt összeg amelyet természetes
személy kap (akár közvetlenül, akár közvetetten,
valamilyen szolgáltatás igénybevételével), és amely
összeg nem minősül egyébként bérköltségnek, illetve
vállalkozási díjnak
Kedvezményes adózással nyújtható
◦ Béren kívüli juttatások (Szja 71.§)
◦ Egyéb meghatározott juttatások (Szja 70.§)
Minden egyéb juttatás a jogviszony szerinti
járandóságnak minősül



A törvény szerint a tárgyévben értékcsökkenési leírásként
elszámolt költség összege megegyezik az immateriális
javak és a tárgyi eszközök értékének - terv szerinti
értékcsökkenés címén elszámolt – csökkenésével
A terven felüli értékcsökkenés összegét - függetlenül attól,
hogy az eszköz állományból kivezetésre kerül-e vagy sem
- az egyéb ráfordítások között kell az értékvesztésekkel
azonosan elszámolni
A törvény azon eszközöknél, amelyek egyedi bekerülési
értéke nem haladja meg a 100 ezer forintot lehetővé teszi,
hogy azok bekerülési értékét a használatba vételkor egy
összegben értékcsökkenési leírásként a vállalkozók
elszámolják



Az egyéb ráfordítások közvetlenül nem kapcsolódnak
az értékesítés nettó árbevételéhez, amelyek azonban a
rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek
fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek
ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak
Nem elhatároló ismérv a szokásos és a rendkívüli
mérték!
Az egyéb ráfordítások lehetnek:
◦ Pénzügyi rendezéstől függő és független tételek
◦ Elszámolás-technikai jellegű egyéb ráfordítások


A gazdasági év folyamán a pénzügyi teljesítéssel
egyidőben kell elszámolni egyéb ráfordításként a
költségek fedezetére átadott pénzeszköz, a
megfizetett késedelmi kamat, kártérítés, büntetés
összegét
Az elszámolás időpontja általában a gazdasági
esemény megtörtéhez kapcsolódik



A tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez
kapcsolódó egyéb ráfordítások többségét az óvatosság
elve alapján a pénzügyi rendezéstől függetlenül ki kell
mutatni, ha az az adott év mérlegfordulónapja előtt
bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontja előtt
ismertté vált eseményhez kapcsolódik
Az adóhatóság felé fizetendő adók, hozzájárulások
összegét a bevallás alapján, a bevallással érintett
időszakra kell elszámolni
A bírósági döntések alapján keletkező kártérítési
kötelezettségek összegét a jogerős ítélet üzleti évében
kell elszámolni
A pénzügyi rendezéstől függetlenül kell egyéb
ráfordításként kimutatni
o az eredeti követelést engedményezőnél az
engedményezett követelések értékét
o az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak
nyilvántartás szerinti értékét
kapcsolódóan az ugyanilyen címen elszámolt egyéb
bevételekhez
‣ A pénzügyi rendezéstől függetlenül kell egyéb ráfordításként
kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó nem számlázott - utólag
adott engedmény kötelezettségként elszámolt összegét a
jóváíró (értesítő) levél alapján
‣ A szerződésen alapuló (forgalmi) engedmény a szerződéses
gazdasági esemény részét képezi, ezért nem minősül
adott/kapott támogatásnak (Tao korrekció nincs) –
ellentétben a skontó késedelmi kamatot meghaladó részével
‣ Amennyiben az utólagosan adott engedmény elszámolása
számlahelyesbítéssel történik, akkor azt az árbevétel
módosításaként kell elszámolni
Ilyenek:
 a céltartalék képzése,
 a készletek, a követelések elszámolt értékvesztése,
 a behajthatatlan követelések leírása,
 a hiányzó, a tárgyévben megsemmisült vásárolt és
saját termelésű készletek könyv szerinti értéke,
 az immateriális javak, a tárgyi eszközök terven
felüli értékcsökkenése,
 a kereskedelmi áruk veszteségjellegű
leltárértékelési különbözete,
 a veszteségjellegű kerekítési különbözet

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni
◦ a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetések,
értékpapírok és kötelezettségek év közben pénzügyileg is
realizált árfolyamnyereségét, illetve árfolyamveszteségét,
továbbá
◦ a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló
követelések, befektetések, értékpapírok és kötelezettségek
mérlegfordulónapi értékelésekor elszámolt
árfolyamnyereséget, illetve árfolyam-veszteséget
◦ Az átértékelésből adódó összesített különbözetet minden
esetben el kell számolni árfolyamnyereségként, vagy
árfolyamveszteségként
Skontó kezelése: amennyiben a vevő a fizetési határidőn
(esedékességen) belül fizet, akkor árengedményt kap
 a szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül
történt pénzügyi rendezés esetén kapott - szerződésben
meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át
meg nem haladó, nem számlázott - engedmény összegét a
vevő a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között,
 eladó pedig az adott árengedmény összegét a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításai között számolja el.
A 3%-ot meghaladó, ilyen címen adott (illetve kapott)
engedmény összegét behajthatatlannak nem minősülő
elengedett követelésként (illetve elengedett
kötelezettségként) kell a rendkívüli ráfordítások (illetve a
rendkívüli bevételek) között elszámolni.



A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási
tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén
kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel
nem állnak közvetlen kapcsolatban
Cél, hogy egyértelműen megállapítható legyen a
szokásos vállalkozási tevékenységen kívül eső bevételt jelentő - események mérleg szerinti
eredményre gyakorolt hatása
Nem tartoznak a rendkívüli bevételek közé a
szokásos mértéket meghaladó bevételek,
függetlenül azok jogcímétől, azokat az egyéb
bevételek között kell kimutatni
A törvény szerint a rendkívüli bevételek között
elsősorban
 a társaságalapítással,
 a tőkeemeléssel, a tőkeleszállítással, az
átalakulással (ide értve a beolvadást is) kapcsolatos
- a tulajdonosnál (a tagnál) kimutatásra kerülő bevételeket, továbbá
 a közvetlenül vagy közvetve vagyonváltozást
eredményező bevételeket kell kimutatni
A vagyonváltozást eredményező bevételek általában halasztott
bevételek:
 az elengedett kötelezettség összege akkor, ha az beszerzett
eszközhöz kapcsolódik,
 a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,
 a véglegesen átvett pénzeszközök összege,
 a térítés nélkül átvett, továbbá az ajándékként, a
hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci
értéke, térítés nélkül kapott szolgáltatások piaci értéke
 a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés
(megállapodás) szerinti összege, ha az beszerzett eszközhöz
kapcsolódik
A halasztott bevételt
- a fejlesztés során megvalósított eszköz,
- az elengedett, harmadik fél által átvállalt kötelezettséghez
kapcsolódó eszköz, illetve
- a térítés nélkül átvett eszköz beszerzési értékének, illetve
beszerzési értéke arányos részének költségkénti,
ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni
Akkor is meg kell szüntetni az elhatárolást, ha a fejlesztési
támogatást bármilyen ok miatt a vállalkozásnak vissza kell
fizetni. (Tulajdonképpen ez is az általános szabályból
következő előírás, hiszen a visszafizetést rendkívüli
ráfordításként kell elszámolni.)



A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási
tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén
kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel
nem állnak közvetlen kapcsolatban
Cél, hogy egyértelműen megállapítható legyen a
szokásos vállalkozási tevékenységen kívül eső ráfordítást jelentő - események mérleg szerinti
eredményre gyakorolt hatása
Nem tartoznak a rendkívüli ráfordítások közé a
szokásos mértéket meghaladó ráfordítások,
függetlenül azok jogcímétől, azokat az egyéb
ráfordítások között kell kimutatni
A törvény szerint a rendkívüli ráfordítások között
elsősorban
 a társaságalapítással,
 a tőkeemeléssel, a tőkeleszállítással, az
átalakulással (ide értve a beolvadást is) kapcsolatos
- a tulajdonosnál (a tagnál) kimutatásra kerülő ráfordításokat, továbbá
 a közvetlenül vagy közvetve vagyonváltozást
eredményező ráfordításokat kell kimutatni
A vagyonváltozást eredményező ráfordítások
(folytatás):
 a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás
szerinti értéke, valamint a térítés nélkül nyújtott
szolgáltatások bekerülési értéke, a felszámított, az
átvevő által meg nem térített általános forgalmi
adóval növelt összegben,
 a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett
követelés könyv szerinti értéke,
 a véglegesen átadott pénzeszközök összege
A vagyonváltozást eredményező halasztott
ráfordítások (folytatás) :
 a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás)
szerinti összege a tartozást átvállalónál,
 a visszafizetési kötelezettség nélkül adott
(máshová nem sorolt), pénzügyileg rendezett
támogatás, valamint
 a fejlesztési célra, korábban kapott, bármilyen ok
miatt visszafizetett támogatás összege



Az elengedett követelés, kötelezettség, a végleges
pénzátadás – ide értve a nem számlázott
engedmény visszatérítését is – elszámolása a
rendkívüli eredmény részeként történik
Rendkívüli bevételre tekintettel az adóalapcsökkentés lehetősége 2010-től a 7.§ (1) ly)
hatályon kívül helyezésével megszűnt
Rendkívüli ráfordításra tekintettel az adóalap
növelési kötelezettség a 8.§ (1) h) alapján a
kapcsolt felek közötti ügylet esetén áll fenn




Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének
alkalmazásából következnek
A törvény szerint a megbízható és valós összkép, a pontosabb
információ érdekében az aktív időbeli elhatárolásokon belül
elkülönítetten kell kimutatni:
◦ a bevételek,
◦ a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását,
◦ a halasztott ráfordításokat.
A bevételek időbeli elhatárolásaként az időszakra járó árbevételt
(szolgáltatás időszaki elszámolása), a járó kamatbevételt kell
kimutatni
A névérték alatt kibocsátott, névérték alatt vásárolt diszkont
értékpapíroknál (függetlenül attól, hogy az befektetett eszköz
vagy forgóeszköz) a névérték és a vételár közötti különbözetet
időarányosan kamatbevételként kell elszámolni
Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a
mérlegben kimutatni
 Az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült,
elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként,
ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak
a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el,
 Az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket,
amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a
mérleggel lezárt időszakra számolandók el,
 Ha a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél, a
különbözetből az eredményt csökkentő tételként még el
nem számolt összeget


A passzív időbeli elhatárolások az összemérés elvének
alkalmazásából következnek
A törvény szerint a megbízható és valós összkép, a pontosabb
információ érdekében az aktív időbeli elhatárolásokon belül
elkülönítetten kell kimutatni:
◦ a bevételek,
◦ a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását,
◦ a halasztott bevételeket
Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:
 a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely
a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét
képezi,
 b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget,
ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban
merül fel, kerül számlázásra,
 c) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a
vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a
mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt,
késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,
 d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra
jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem
mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát



Időbelileg el kell határolni a költségek (a ráfordítások)
ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott,
egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben
költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget
Amennyiben a kapott támogatás közvetlenül nem költséget,
ráfordítást ellentételez, illetve a vállalkozó nem fejlesztési célra
kapta, akkor azt időbelileg nem lehet elhatárolni
A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték fölött
vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok
beszerzési értéke és névértéke közötti különbözetből az üzleti
év mérlegfordulónapjáig időarányosan jutó összeg a passzív
időbeli elhatárolásokkal szemben a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításaként elszámolható (a beszerzési érték és a névérték
közötti különbözet így időarányosan, és nem a beváltáskor egy
összegben csökkenti az eredményt)
Dr. Takácsné Grúz Erzsébet
Adószakértő
Bejegyzett könyvvizsgáló
INEZ AUDIT Kft.
Eger, Orgonás tér 4.

similar documents